Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
A vio—a g rotech n i ka Naponta ötven felszállás Pilóták, mint tiszteletbeli tsz-tagok Amikor először feltűntek a repülőgépek a szántóföldek fölött, sokan értetlenül, s még többen hitetlenkedve figyelték azokat, mint ahogy az első traktorokat is hasonló tekintetek kísérték annak idején. Ma, — kilenc évvel a Repülőgépes Növényvédő Állomás megalakulása után — már jelentős légiflotta szolgálja a mezőgazdaságot, s születőben van egy új szaktudományág, az avio-agro- technika, melynek még csak most ízlelgetik a nevét. Munkában a növényvédő-repülőgép. (MTI foto — Bajkor József felvételei A vetésfői g permetezésig A budaörsi reptéren, az RNA székhelyén azonban már hiába keressük a mező- gazdasági repülőgépeket* Már január közepén elhagyták támaszpontjukat, s szerte az országban, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjei felett teljesítenek szolgálatot. —■ A mi repülőgépeinket ugyanolyan mezőgazdasági munkaeszköznek' kell tekinteni, mint a kombájnt, vagy az ekét — mondja az állomás igazgatója, Oravecz István repülőmérnök és közgazdász. — Pilótáinknak azonban nemcsak a gépet kell irányítani, hanem a gépre felszerelt mezőgazdasági munkaeszközt is. Repülőgépek igénybevételével ma már 48 féle agrotechnikai feladatot tudnak ellátni, a vetéstől a permetezésig a legkülönbözőbb megbízásoknak tesznek eleget Olcsó, vagy drága? Tudott dolog, hogy a repülőgépek üzemeltetése nagyon költséges. Hogyan lehet mégis gazdaságos az avio-agro- technika? — 1959-ben mintegy 43 ezer holdnyi területen dolgoztunk — mondja az igazgató. — Tavaly már egymillió holdon. Önköltségünk azonban jelentősen csökkent ugyanakkor a gépparkunk tizenháromszorosára növekedett Egy üzemóra költsége a kis repülőgépeknél 2500, a nagyoknál 4000 forint, mégis megéri a gazdaságoknak, mivel gyakran a gyors munkavégzés jelenti a tényleges hasznot. Ha például valami kártevő terjed hirtelen egy kultúrán, akkor repülőgépekkel akár egy nap alatt Is óriási táblán tudunk védekezni. Gyakran fordul elő, hogy a földön a gépek nem is tudnak mozogni: például esőzések után ilyenkor a repülőgép „egyeduralkodó”. Az állomások ma már eltartják magukat állami támogatás nélkül is. A népgazdasági haszon azonban óriási, s ezt az igazgató egy szemléletes példával igazolja: Ha egymillió hold búzatáblán a repülőgépek segítségével csak egymázsás termésnövekedést érnek el — és ez a számítás nagyon szerény —, a népgazdasági haszon a negyedmilliárd forintot is meghaladja. Nem véletlen tehát, hogy a mezőgazdasági repülőgépek nagyon népszerűek, s már ott tartanak, hogy nem tudják az igényeket teljesen kielégíteni. Jelenleg úgy osztották el a gépeket, hogy Hajdú, Borsod, Szolnok, Békés, Csongrád és Fejér megyére koncentrálták a brigádokat Ezzel a szervezéssel ugyancsak a gazdaságosságot növelik* Repülési magasság: egy méter A brigádok kora tavasztól kiköltöznek működési területükre, s ott maradnak késő őszig. Egy-egy brigád két gépből, három pilótából, két szerelőből és egy segély kocsiból áll. A mezőgazdasági munkát végző repülőgépvezetők a második veszélyességi kategóriába tartoznak, vagyis közvetlenül a berepülőpilóták után következnek. Ez a besorolás nyomban érthetővé válik, ha megismerjük, milyen viszonyok között repülnek. Permetezésnél például mindössze egykét méterre emelkednek fel, harminc méter magasan fordulnak, s nem ritka dolog, hogy napi ötven fel- és leszállást hajtanak végre. Ez hihetetlen mértékű szellemi és fizikai igénybevételt jelent A Repülőgépes Növényvédő Állomás ma már nélkülözhetetlen segítője mezőgazdaságunknak. Vannak olyan régi megbízóik, mint a Hortobágyi Állami Gazdaság, a karcagi és a mezőhegyesi tsz-ek, ahol a pilótákat tiszteletbeli tsz-tagnak tekintik... B. B. L A vállalati gyűlés egyetlen napirendi pontja annak megállapítása volt. hogy ki felelős Benedek Tihamér főelőadó elzülléséért. Vég Andor hozzászólásában a saját mulasztásáról beszélt: — Nagyon hibáztam, kartársak. Nekem figyelmeztetnem kellett volna Bedek kollégát a tömény szesz romboló hatására. Ehelyett szótlanul tűrtem, hogy reggelenként részegen járjon be a hivatalba. Elismerem, nagyon hibás vagyok, nem nyújtottam segítő kezet a támogatásra annyira rászoruló Bedek kartársamA zsúfolt terem dörgő tapsa kisérte Vég felszólalását. De még ennél is magasabbra csapott a lelkesedés hulláma, amikor Kamárcsai Jenő, a könyvelésből, felvetette az egész kollektíva felelősségét Bedek Tihamér elzüllése miatt. — A mi társadalmunkban — mondotta — szinte automatikusan hárul minden dolgozóra a felelősség, az egyik dolgozó felelőssége a másikért, a másik dolgozó felelőssége az egyikért. Velem egyiit mindannyian, összesen és kü- lön-külön is mulasztást követtünk el Bedek Tihamérral szemben. Most már csak az a feladatunk, hogy mindannyian — Bedek közvetlen munkatársai, felettesei és beosztottjai — önkritikusan bíráljuk el szerepünket, és vizsgáljuk meg, mennyi részünk van abban. hogy ez a nemrég még kitűnő Bedek kolléga a lejtőre jutott. Ez a felszólalás megnyitotta az önkritikus zsilipjét. Va- sasi főpénztáros felpattant a helyéről és kijelentette: — Csak most döbbentem rá, kartársaim, hogy milyen súlyosan vétettem a munkatársi szolidaritás és személyesen Bedek Tihamér kartársam ellen. Sajnos, sohasem figyelmeztettem a hamis bizonylatokkal váló manipulációk veszélyére. Mentségemre csak az szolgálhat: nem gondoltam arra, hogy Bedek kollégám valaha is sikkasztani fog. Foglalkoznom kellett volna dolgozótársaimmal, Bedek Tihamérral, mert mindenki tévelyeghet és sikkaszthat, mint ahogy Bedek tévely- gett és sikkasztott is. A főpénztáros mély lélegzetet vett. rövid szünetet tartott, fehér zsebkendőjével megtörülte két könnyező szemét, és ünnepélyesen • köVéget értek a ktildSitgyOlések (Tudósítónktól): Heves megye fogyasztási és értékesítési szövetkezeteiben véget értek a tavalyi munkákról számot adó küldöttgyűlések. amelyeken huszonhat kisebb-nagyobb közösséget több mint kétezer- háromszázán képviseltek. A meglehetősen élénk hangulatú tanácskozásokon kétszázhetvenegyen kértek szót, s a szövetkezetekben tapasztalt különféle hibák feltárásával, a jobb, eredményesebb munkához adott tanácsokkal, javaslatokkal segítették a közös elképzelések megvalósítását. A közös vagyont gyarapító Új beruházásokat értékes társadalmi munkával, részjegyvásárlással s — újabban — téglajegyek megvételével támogatják. Ez utóbbi segítségével szeretnék minél gyorsabban felépíteni a kereskedelmi hálózatot bővítő szövetkezeti boltokat, áruházakat. Sz. h. Teljesen „elkapták” a piaci kapcsolatok. Megkérdeztem tőle egy dologgal kapcsolatban, hogy mi a véleménye... — Mennyiért, kérlek? — vágta rá gépiesen. ★ Három nő áll már félórája az üzlet élőit. Egymásra várnak és egymást tessékelik. Annak kell elsőnek bemennie természetesen, aki a legöregebb. És nem mozdulnak. ★ Az asszony vagy tíz év után ráakadt egykori ruhájára. Felpróbálta és az egyből szétrepedt. Szemrebbenés nélkül jelentette ki: — Érdekes, nem is tudtam, hogy Így összemennek a ruhák, ha nem hordja az embe* őket... ★ A kis Jucika kíváncsian nézi az üres gólya fészket a magasban, fenn a kéményen. — Anyu, mikor jön a gólya? — kérdi kíváncsian. A mama szórakozottan válaszol: — öt hónap múlva... <—ó! Zsákutcában a javítás-szolgáltatás...? Egy kis* gondfai és útkeresése LÁTSZÓLAG NEM NAGY dolog, hogy a Füzesabony és Vidéke Javító-Szolgáltató Ktsz az idén, a tavalyinál 2— 3 nappal kevesebb nyereség- részesedést osztott tagjainak. Akár első hallásra indokolni lehetne ezt a különféle váratlan, évközi veszteségekkel: a városrendezés során mindenféle kártalanítás nélkül felszámolták a szövetkezet egyik egri, Zalár utcai üzletházát, s részint ezért, másrészt pedig egy későbbi fejlesztés végett másutt, a Bródy Sándor utcában, illetve a dr. Sándor Imre utcában két másik alkalmas épületet kellett vásárolni. A „vérveszteséget”, a kifizetett szép summa pénzt, a megbolygatott termelés miatti forgalomkiesést és a bankhitel kamatát nem lehetett pótolni. Egyszóval tehát különösebb megjegyzés nélkül tudomásul vehetnénk a mérlegzárást, ha nem nyugtalanítana az, hogy a — három járásban összesen 56 műhellyel dolgozó — ktsz tavaly is kevesebbet fizetett már, mint tavalyelőtt, s a tapasztalatokból a szövetkezet alapvető tevékenységének, a szolgáltatásnak állandó sorvadására lehet következtetni. A közgyűlés beszámolóiból — és Dobai József elnökkel folytatott előző beszélgetésünk során — kiderült, hogy különösen baj van a cipőjavítással. Évről évre kevesebb az ügyfél, egy-egy alkalommal megelégszenek a legvetkezß szavakkal fejezte be felszólalását; — Szent ígéretet teszek, hogy a jövőben sohasem feledkezem meg emberi kötelességeimről! Hasonló érzelemben szólaltak fel többen is. míg végül sor került Kepecs igazgatóra. Feszült figyelem közben, mélyrehatóan elemezte a saját felelősségét. — Nekem mint igazgatónak, észre kellett volna vennem, hogy Bedek Tihamér kar társunk élete felborult, elzüllik, sikkaszt, iszik és cserbenhagyja a családját. De minderről csak akkor értesültem, amikor Bedek kartárs visszaéléseit leleplezték. Most azzal vádolom magam, hogy nem foglalkoztam eléggé Bedek- kel, úgy is mint főelőadómmal, úgy is mint emberrel, aki a beosztottam volt, ígérem, minden segítséget megadok, hogy Bedek Tihamér kartársat a helyes útra tereljük és rendbe hozzuk az életét. Vastapssal köszöntötte a kollektíva az igazgató mélyen szántó fejtegetéseit. A minisztérium képviselője csak nagyon röviden beszélt. de annál önkritikusabszükségesebb munkák elvégzésével, kis varrással, sar- kalással, flekkeléssel. Főleg az igen olcsó, százhatvan forintért is kapható új női lábbelik mellett nagyon sokan meggondolják a 40—50 forintos talpalást. így viszont nem marad más hátra, mint hogy szalagosított ütemben inkább készárutermeléssel foglalkozzanak. Évek óta sokat segített az export, a nagy megrendelővel, a nyugatnémet Balzer- céggel jó kapcsolatot teremtettek, rugalmasan kereskedtek. FÉLŐ AZONBAN, hogy maholnap e biztos jövedelmi forrásnak is befellegzik. S nemcsak azért, mert a külföldi bőrárakhoz elfelejtett igazodni a magyar termelői ár, hanem inkább amiatt, hogy országosan bevezették a fővállalkozói rendszert, amely a korábbinál jóval merevebbé, hosszadalmasab- bá tette a megrendelések korábbi közvetlen kielégítését. S mindezekhez társul a textil-méretes részlegek immár krónikussá váló veszteséges termelése. Nem segített ezen a — magas rezsi miatt — felemelt fazonár, mert a kisszériás finomkonfekció korábbi egységes 2 százalékos forgalmi adóját a rendeletek szerint lényegesen felemelték. Megszűntek a régebbi kedvezmények, a szövetkezetiek a különféle új szabályok, intézkedések mellett valahogy ban; megrázó szavakkal ecsetelte a felettes hatóságok mulasztását és felelősségét. Ezek után láthatóan mély megrendüléssel szólt hozzá Bedek Tihamér. Elsősorban elismerését fejezte ki a vállalat kollektívájának azért az elmélyült önkritikáért, amely az ő megmentése érdekében elhangzott. — Külön köszönöm az igazgató kartárs és a minisztérium képviselőjének meleg és hasonlóképpen önkritikus felszólalását. A szerény bevezető után még a következőket mondta: — Én csak arra kérem az egybegyűlteket, hogy az itt elhangzott nemes fogadkozások ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. Cselekedjenek drága kollégáim olyan szellemben, ahogyan most nyilatkoztak. Én a magam részéről a legnagyobb lojalitásról biztosítom önöket, és minden segítséget megadok ahhoz, hogy a kollektíva nemes tervei megvalósulhassanak. Okos ember Bedek Tihamér: elvégre vagy van nálunk társadalmi felelősség, vagy nincs! Földes György érdektelenebbekké váltak • szolgáltatásban. Ügy érzik, hogy még a hellyel-közze! kapott segítségek is csak tér* hét jelentenek. Elég ezeknél például a SZÖFA-ból épített, ingyen kapott szolgáltatóházakra gondoltunk: az épületekben foglalkoztatott néhány javítómester még megközelítően sem képes annyi munkát végezni, hogy a műhelyeket magába foglaló épület utáni eszközlekötési járulék befizetése után nyeresége is maradjon a ktsz-nek. Még el sem jött a költözködés ideje, máris félnek a hevesi és az egri szolgáltatóházaktól. Egyelőre ugyancsak fő hat valamennyiük feje, s naponta érzik az új terhek súlyát. A kivezető utat a készárutermelés növelésében, főként a belkereskedelemmel való élénkebb forgalomban látják. Már tavaly, a 14 ezer pár export sportcipő mellett is készítették 1200 pár lábbelit a hazai piacra, s most, erre az évre, csupán eddig, 3100 párra fogadtak el újabb megrendelést. Nem tagadják: egy kicsit taktikáznak, a ked. vezőbb árajánlatokra várnató Ha kapnak ilyet, még több kívánságot is teljesítenek. Folytatják a piackutatást, s ügyes ötlettel azt a módszert, hogy olykor az anyag- vásárlásra Pestre vagy más- hová küldött gépkocsival kisebb-nagyobb cipőszállítmányt is visznek, kínálnak itt-ott eladásra. Csordul- cseppen ebből is, ZSÁKUTCÁBA JUTOTT volna a javítás, a szolgáltatás? A közgyűlés küldöttei határozottan még nem állították ezt, s mint egy-két hozzászólásból kiderült: nem is szeretnének soha ilyesmiről beszélni. Keresik a tippeket. amelyek megvalósításával újra fellendíthetik ezt a régi iparágat. A cipészek* forgalmuk növelésére az igényesebb kívánságok minőségi kielégítéséről beszéltek, a szabók pedig különleges anyagok nagyobb felhasználásáról gondolkodnak, úgy vélik, hogy a kereskedelemben ritkán kapható termékek, kel végre jövedelmezőbb munkát szavatolhatnának a szövetkezetnek (Gy. Gy.) 4émüsH3 1968. míroiyv szerda
