Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-23 / 70. szám
Egy férfi és egy nő Francia film A MSSíO Beütni VASÁRNAPTÓL ' FOIVTATÁSOKBRN KÖIÖlOÖK^ss, E.GA60RIAU Émile Gaboriau-nak, a francia bűnügyi regény megteremtőjének ez a máig is lebilincselő, eleven és fordulatos műve nemrég ünnepelte századik születésnapját, anélkül, hogy az öregség jeleit észrevehetnénk rajta. Gaboriau, a modern bűnügyi elbeszélések első nagy mesterét, Poe-t vallotta példaképnek, de neki magának is számos tanítványa és követője volt, köztük Sherlock Holmes írója, Arthur Conan Doyle is. Sherlock Holmes alakja valóban sokban emlékeztet a világirodalom legelső neves detektívfigurájá- ra, az utolérhetetlen Lecoq nyomozóra, aki ebben a regényben is éles logikával, finom lélektani érzékkel és parányi nyomok bűvészi ügyességű összeillesztésével idézi fel és oldja meg a Trémorel gróf kastélyában elkövetett kegyetlen gyilkosságot, Az orcivali bűntettet. Gaboriau a gyakorlott tollforgató biztonságával tartja ébren olvasóink érdeklődését, sőt, erejéből még arra is telik, hogy szereplőit és korát találóan és ügyes kézzel, irodalmi igényességgel jellemezze, — s éppen ezért műve a mai olvasóban sem kelthet csalódást. Vasárnaptól olvasóink is együtt nyomozhatnak Lecoq felügyelővel Ráakadtak a legrégibb magvar gyümölcsöskert maradványaira A kalan dE tmekben a szerelem csupa ruha és fény, cona férfitekintet. olvadó báj. A modern filmek egyre csapódó „hullámaiban” nálunk is, külföldön is — dezüluztonált testiség, „mai szerelékben”, albérleti szobában, olykor a kortól is idegen stílusú, vagy éppen stílustalan környezetben. A ka- landfilmetkben is. a moder- neskedó alkotásokban is hosz- szú. hangtalan nézések, séták .gondolatébresztő”, rejtvény eslkedő befejezeti enségek akarnak kérdőjelet termi a művészi kérdésekre adott felelet helyére, S most itt van. egy film, amelyben gem a ruhákat, sem a környezetet nem vesszük észre, a dalokat is odahalljuk a két arc mögé. A két mosolygó, köznapi arc mögé, mert csak kiegészíteni, kifejezni akarják mindazt, ami a két emberben végbemegy. A hétköznapi és természetes eset meséje egyszerű. Jean-Louris Duroc autóver- senyzó találkozik Anne Gau- thier-val. egy filmgyári asz- saisztensnőveL Anne férje jóA rendező Claude Leloutíh pedig véleményünk szerint azzal szolgál rá a filmre mindennünen teljes joggal áramló elismerésre — díjak tengeren innen és túl, az Oscar-díjig —, hogy a szerelemnek, mint érzésnek és szenvedélynek a tisztaságát meri hangsúlyozni szexuálissá és cinikussá váló korunkban. Igaza van abban, amikor azokat a természetes és szükségszerű bizalmatlansági játékokat eljátszatja. amik nélkül a lélek és a test har- móniája, szenvedélye és őszintesége elképzelhetetlen. Mert végül is az emberek között az életben ez a legnagyobb tét. még akkor is. ha ez a hazárdjátékszerű és megismételhetetlen vállalkozás nem is mindig fejeződik be boldog véggeL Claude Lelouch-nek ott van igaza, hogy az élet tragikus lehetőségeire figyelmeztet: mindent komolyan kell venni az életben, leginkább önmagunkat és azokat az érzelmeinket, szenvedélyeinket, amik nélkül egészséges és emelkedett emberi sorsot megélni nem lehet. Anouk Aimée játssza Anne-t, nem is játssza, úgy tűnik, önmagát adja ez a nem szép, nem elegáns asszony, akiben mindig van valamilyen lányos vonás, vonzódás és vonzani tudás. Láttuk már drámaibb alakítását, de ebben a filmben és ebben a lírában arcának ezer árnyalatát és a szenvedély soksok szépségét csillogtatja ez a nagy művésznő. Az autóversenyzőt az egyik legrokonszenvesebb francia jellemszínész, Jean-Louis Trintignant alakítja. (Milyen közel érezzük ebben az arcban Gerard Philippe emlékét!) Francis Lal zenéje harmadikként zárkózik fel a két főhőshöz. Ezek a sanszonok a párizsi dalok egy ritkán hallott lírai vetületét hozzák nekünk. Ismét egy lírai film, őrök és esendő emberi dolgainkról, aminek a végén a néző nem Szép magyar beszéd verseny a Gárdonyi Géza Gimnáziumban A Kazinczyról elnevezett „Szép Magyar Beszéd Versenyének” idei Heves megyei döntője csütörtökön az Egri Gárdonyi Géza Gimnázium szép rendezésében zajlott le. örvendetes, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a megyei KISZ-bi- zottság védnökségével rendezett versenyt középiskolás fiataljainknak milyen nagy érdeklődése kísérte. Ügy látszik, a tudatos nyelvművelés fokozatosan érezteti hatását országszerte. A megyei döntőbe jutott 25 versenyzőt ugyanis osztály- és iskolaversenyek legjobb fiataljainak százaiból válogatták ki. Gálos Tibor, a Művelődés- ügyi Minisztérium főelőadója, a zsűri elnöke, szavai szerint e versenynek csak nyerői voltak. A legnagyobb győztes azonban: édes anyanyelvűnk. Mi mégis szívesen közöljük a megyei verseny két legjobbjának a nevét: 1. Gyarmati Magdolna, a Gárdonyi Gimnázium, 2. Kovács Mária a Szilágyi Gimnázium és Szakközépiskola tanulója. Öli képvselik Heves megye fiataljait áprilisban a gyér:' országos versenyen. Járjanak sikerrel! IM ni y am öze a in A festői Brennbergbányán, az ország legrégibb szénbányájában, 1767-ben kezdődött bányaművelés, s 1951-ben szűnt meg. A helyi egyetem évtizedeken át képezte a bányamérnököket. A város jelenleg is hűen ápolja a bányászattal kapcsolatos emlékeket A központi bányászati múzeum Sopron egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványossága. A megyei múzeumi szervezet ebbén az évben az első magyar szénbánya helyén. Brennbergbányán, újabb emléket állít a bányaművelés ősi gyümölcsöseinknek évszázadok óta csak írott emlékeit őrizték a levéltárak. Megjelennek a régi gyümölcsök, virágok román kori kő- faragványainkon, gótikus táblaképeinken is. A kertművelésnek azonban — néhány szerszámfajta kivételével — legfeljebb pár gyümölcsmag maradt régészeti hírmondó- jáuL Nemrégiben Szobtól nyugatra, a felső-dunai Helem- bai-szigeten Meri István és Trogmayer Ottó régészeink ráakadtak a legrégibb magyar gyümölcsös régészeti maradványaira is. Munkájuk során a Heiebai-szigeten — amely a határon fekszik, a fajta senkiföldje — felszínre hozták annak az 1220—1230 körül épült érseki nyaralónak maradványait, amelynek építője még a tatárjárás előtt a lüttichi eredetű Köbért érsek volt. Feltárták itt — egy őskori halásztélén maradványain kívül — egy román kori kápolna alapfalait is. körülötte száznál is több jeltelen Árpád-kori sírral. (Valószínűleg azok a helembai halászok nyugodnak itt. akik közül harminchármat 1138- ban Vak Béla király dörnösí alapítólevele sorol fel, s rendel a hajdani dömösi monostor szolgálatára!) akar kimenni a moziból. Farkas András nek. kedvű, művésd hajlamú dut>- lőr — volt. akit az asszony a bohémek végtelen ragaszkodásával szeretett. Jean- Louis, a versenyző egy baba- szépségű feleség emlékének árnyékából keresi a fényt. Keresi? Találkozik Anne-nal. Rámosolyognak egymásra, együtt utaznak Deauville- től Párizsig, kutatják egymást. Jean-Louis rajtafelejti í tenyerét Anne kezén, s az jíddig minidig udvariasan mosolygó asszony komolyra válik: a férfi őszinteségét vizsgálja. S mire feljutnak az ex- íáds legfelső lépcsődre, már meneküléssel és olthatatlan Vágyakozással kapcsolódnak egybe. Nem is tudják ezt, ómig a szállodai alkalmat kihasználják, csak amikor magukra maradnak, indul el bennük az a halaszthatatlan és kikerülhetetlen párbeszéd, ami nélkül, emberi vonzalom, odaadás és igazi sors nem is !§étezik. i Claude Ledouch és Pierre Wytterhoven forgatókönyve ismét bebizonyítja, hogy elképzelhetetlen az írói alkotás nélküli film. A képek és a dallamok párhuzamosan futnak a párbeszédekkel, de csak az emberi érzelmek, mondatok hatásának erősítésére szolgáinali csupán. Amit Anne egy háromszavas távirat megfogalmazása közben elmond eldadog a telefonba, vagy ahogyan az autóversenyző Monte Cáriétól Párizsig eldialogizál, egy- egy íród remeklés. 4 Ummin 1868. martins 23., szombat 4. Kissé elfogadottan indultam Mázfy Ernőd lakására, hiszen Mázfy honunk nagy színészegyénisége, a fehér leányszobák és fülledt asszonyt budoárok álma. Az ötvenes években általában ő volt az ellenség: amerikai kémeket, levitézlett arisztokratákat, dúsgazdag földesurakat, csábos reakciósokat alakított. Mázfy elegáns, megnyerő, kulturált jelenség és mint ilyen, manapság kizárólag elidegenendő értelmiségieket személyesít meg. Ez alkalommal legjobb ruhámat vettem fel, frissen borotválkoztam. Első osztályú megjelenésem volt. — Jöjjön, kedvesem, — invitált befelé Mázfy rádióból közismert hangján. Csodálkozva bámultam rá. Ez nem igaz! Kopott melegítő lötyögött aszott testén. Bo- rotválatlan volt és — hölgyeim, kapaszkodjanak meg! — teljesen kopasz. Csak a tarkóján árválkodott néhány szál seszínű hajmaradvány. Szeme alatt táskákat, lábán ormótlan mamuszt viselt. Lúdtalpai majd elgágogták magukat. A szobája egy múzeumhoz hasonlított. Mindenütt képek plakátok, poros babérlco- szorúk és egyéb relikviák. Három különböző Mázfy-mellszobor és egy batár nagyságú zongora egészítette ki U szoba berendezését. — Nem zavarja, ha figyelem? — kérdezte a mester, amikor dolgozni kezdtem. — Tessék nyugodtan, 06/faaRCVt / Egy tévészerelő naplójából mindenki ezt teszt Az emberek azt hiszik, hogy ilyenkor a tévészerelők kicserélik az alkatrészeket... — Félreért... Én magát akarom figyelni. A mozdulatait, a gesztusait, az arcjátékát... Kissé kellemetlenül éreztem magam. Mázfy ült a fotelben és úgy bámult, mint Maris a moziban. — Én harcolni akarok a beskatulyázás ellen. Unom, hogy mindig orvosprofesszorokat, atomfizikusokat kell játszanom. Szeretnék végre egyszer igazi munkást alakítani. Egyszerű embert... Olyat mint maga... — Miért vagyok én egyszerű ember? — Ezt csak úgy mondjuk... Ez egy kategória. melybe mindenki beletartozik, akinek nincs diplomája, vagy nem élsportoló... Kérem, viselkedjék természetes egyszerűséggel, mintha itt sem lennék. Ha akar, nyugodna köpködhet, káromkodhat... — Köpködni nem szoktam, a káromkodás ez megy... — Ugye maguk sokat káromkodnak? — Különösen a főmérnökünk... — Az olyan... izé... munkáskáder? — Az apja valaha az Orion főrészvényese volt, úgy tudom, két nevelőt tartottak mellette... Láttam, hogy nem felelek meg Márfy várakozásának. Egyszer, amikor a csavarhúzóm megcsúszott és összetört egy csövet, kipréseltem egy vérszegény káromkodást, de éreztem. hóm nem volt jó a figurám. Ez a szerencsétlen azt várta, hogy miután neki nincs ideje kimenni az életbe velem az élet... pardon ÉLET látogat el hozzá. — Mondja, mi volt maga azelőtt? — kérdezte gyanakodva. — Mielőtt? — Mielőtt tévészerelő lett. — Segédmunkás egy építkezésen, de rühelltem a maítert... — Látja, én ezt nem értem. A múlkor járt itt egy villanyszerelő. Ügy nézett ki. mint egy őrgróf. Volt két segítsége, velük szerelte a boylert, de a falvésést nem vállalták. Elküldtem a házmestert egy kőművesért, aki visz- szaüzent. hogy nem ér rá, mert vendégeket vár... Maga érti ezt? — Értem... Tessék mondani, ha meg nem sértem, ha már ennyire érdekli a munkás figurája, miért nem megy el egy gyárba? — Voltam. Rendeztek a tiszteletemre egy munkás-művész találkozót. Volt virág, irodalmi műsor, dalárda. A munkások sötét ruhákban ültek a sorokban és úgy ócsárolták a magyar fűin~ ét színházművészetet, mint egy kritikusi tanácskozás részvevői. Egy overálos, olajos figurát láttam csak a teremben. Örömmel indultam felé. Kiderült, hogy ö a gyár főkonstruktőre, akivel egyszerre kaptunk Kos- suth-díjat. Közben elkészültem a masinával... — Na erre igyunk, — ajánlotta a művész úr és kinyitotta a bárszekrényt. Volt abban mindenféle márkás ital, a Gordon gintől a White Horse xvhisky-ig. — Magának külön hozattam egy kis... hogy is hívják... törkölyt. — Ha lehet, akkor inkább Vat 69-et kérek. — Maga honnan ismeri ezt az italt... — Ez a kedvencem... Kitűnő... — Töltsön magának, — mondta teljesen kiábrándultán és lerogyott a fotelbe. — Ön nem iszik? — Nekem nem szabad... Tudja... a májam... — Pedig a filmjeiben milyen gusztusosán szokott inni ... — Ja. fiam, más az élet és más a film... Megsajnáltam szegényt. Szívesen játszottam volna neki egy igazi melóst”, de hát úncs színészi képcs- égem és a dologból nyilván egy félresikerül t urbánus Göre Gábor sikeredett volna. A munkadíjon felül egy ötvenes borravalói adott és ezen úgy meghatódtam, hogy megígértem: — Ha legközelebb jövök, hozok magammal egy ^ „igazi melós” figurát... Még ..smici”- sapkája is lesz... ősz Ferenc Az ásatás legnagyobb érdekessége azonban az volt, hogy a régészek ráakadnak annak a 750 év előtti almáskertnefc a maradványaira is. amelyről eddig csak oklevelekből tudtak. A szigeten — egymástól két és fél méteres távolságban — a hajdani almáskert fáinak föld alatti rönkjei és elszenesedett gyökerei tanúskodnak arról, hogy itt már tervszerűen, köztesekkel ültetett szabályos gyümölcsöskert volt. 1234- fcten II. Endre király oklevele említi ezt az almáskeltet; a dunai hajósok ugyanis az érsek almáit leszüretelték. A Helembai-szigeti almáskert maradványa mind a hazai, mind az európai gyümölcskertészetnek egyik jelentős művelődéstörténeti emléke. VISCONTI: MACBETH Marcello Mastroiannit és Vanessa Redgravet szerződtette Luchino Visconti a Macbeth új filmváltozatának főszerepeire. A modern környezetbe helyezett Shakes- peare-dráma filmváltozatát egy bajor kastélyban és a Ruhr-vidéken forgatja; a három boszorkányt a modernizált változatban előkelő örömlányok helyettesítik. Us Ösfcorne- drámák John Osborne, a Komédiás és a Nézz vissza haraggal (Dühöngő ifjúság) nálunk is jól ismert szerzője, két új drámát fejezett be. A drámák londoni ősbemutatójára hamarosan sor kerül. Az első címe: Hotel Amszterdamban, a másodiké: Jelenidő. Mindkét dráma erdősen önR életrajzi jellegű mű.
