Heves Megyei Népújság, 1968. március (19. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-23 / 70. szám

„Est érdekes partner: Magyarország” Az Humanité Fock Jenő látogatásáról PÁRIZS (MTI): Az Humanité pénteki száma &,Egy érdekes partner: Ma­gyarország” címmel meg­kezdte kiküldött tudósítója, Serge Leyrac cikksorozatá­nak közlését. A cikksorozat JK magyar gazdasági vezetés megváltozik” című cikként- bevezetőjében közli, hogy Fock Jenő, magyar miniszter- elnök március 25 és 30 között Franciaország vendége lesz. Ez igen örvendetes esemény, mert az első alkalom, bogy magyar kormányfő keresi fei Franciaországot, s ami lénye­ges. a látogatás a két ország közötti jó kapcsolatokról ta­núskodik. s lehetőséget ad arra. hogy a fejlődésnek újabb lendületet adjon. Az együttműködés kedvezőer alakul, különösen kulturális tekintetben, a lehetőségeke. azonban távolról sem merí­tették még ki. tudományos, műszaki és kereskedelmi té­ren. Fel lehet tételezni — ír­ja a lap '—. hogy a most sor­ra kerülő megbeszéléseken ezeknek a lehetőségeknek a vizsgálatával és kiaknázásá­val kívánnak foglalkozni. A tudósító a továbbiakban ismerteti az 1968 január 1-el életbe léptetett új gazdasági mechanizmust A „Fehér kéz” rabolta el a guatemalai érseket GUATEMALA CITY; Mario Casariego. guatema- lai érseket egy jobboldali földalatti szervezet tagjai ra­bolták el — közölte a guate- malai rendőrség. A „Fehér kéz” elnevezésű szervezet há­rom tagjának műve volt az érsekrablás. A három embert már le is tartóztatták. (MTI) Robert Kensicdv & elnökváSasztüsi körúton Rockefeller nem indul MEW YORK (MTI): Robert Kennedy szenátor választási kampánykörútja során az ország déli vidékeire indult Két beszédet mondott az Egyesült Államoknak azon részén, amely talán a legbi­zonytalanabb a demokrata párti elnökjelölt személyé­nek kiválasztásában. Beszédet mondott az ala- bamai egyetemen, ahol 1963- ban. mint az Egyesült Álla­mok igazságügyi minisztere avatkozott be a faji integrá­ció megteremtése érdekében. Beszédét az egyetem 12 ezer diákja közül 9 ezren hallgat­ták végig, nagy tetszésnyilvá­nítással fogadva a szenátor szavait, amelyekkel „a régi sérelmek elfelejtését*’ szor­galmazta. Kennedy megálla­pította. hogy az ország te­kintélye a mélypontra süllyedt, az Egyesült Álla­mok régi barátai most ellen­feleit támogatják. Robert Kennedy ezután a Nashville-i Vanderbilt egye­temen fejtette ki nézeteit. Nem említette ugyan névsze- rint Johnson elnököt, bírálta azonban „egyes vezető sze­mélyiségek „úgynevezett egy­ség-felhívását, amelynek — mint mondta — nincs más célja, mint a jogos bírálat és az egészséges vita elfojtása. Hangoztatta. hogy vitáb kell szállni azokkal a helyte­len nézetekkel, amelyek a vezetésben jelenleg érvénye­sülnek. ★ Richard Nixon, aki a Köz­társasági Párt jelöltjének cí­méért küzd. „nagy meglepe­téssel” nyugtázta Nelson Rockefeller, New York-i kor­mányzó bejelentését, hogy nem indul a választási kam­pányban. Hangoztatta, bőgj’ a kormányzó elhatározása „rendkívül konstruktív” a párt egysége szempontjából. Szocialista brigád^rtekczlct a MAV-nál Az elmúlt napokban tartotta meg első negyedévi érte­kezletét a hatvani MÁV November 7. szocialista brigádja. A brigádnak Szűcs Ferenc brigádvezető számolt be az év első három hónapjának eredményéről. Kiemelkedő munkát vé­geztek, teljesítették vállalásaik időarányos részét. Foglalkoz­tak néhány brigádtag problémájával is, ugyanis a téli forga­lom megoldása szükségessé tette néhány ember áthelyezését, azonban a gazdasági vezetés nem indokolta ezt meg kellő­képpen. Ismertették a brigádértekezleten a közlekedés és pos­taügyi miniszter levelét, melyben köszönetét fejezte ki az elmúlt évi munkáért a November 7. brigádnak. A beszámoló után megvitatták a szocialista brigádjelvénnyel kapcsolatos előterjesztéseket. Ezüst plakettet kap öt brigádtag, kilencen bronz plakettet, hárman pedig ezüstkoszorús jelvényt Fel­földi István az aranyfokozatot kapja meg. Felszólalt a bri­gádértekezleten a budapesti MÁV-igazgatóság Ságvári Endre szocialista brigádjának küldötte, Gergely József is. Részt vettek a szocialista brigád nyugdíjas tagjai is a megbeszélésen, ők is megkapták a brigádjelvényeket. Megbeszélték a brigádtagok a vasutasnap előkészítésé­vel kapcsolatos teendőket, s kijelölték azokat, akik a kassai állomás vendégei lesznek. Jól működött a nők klubja Á karácsondi nőtanács na­pirendre tűzte a nők klubja munkájának értékelését. A klub vezetője, Oláh Tiborné beszámolt arról, hogy az asz- szonyok szép számban, szor­galmasan jártak az előadá­sokra. Az előadások témája változatos volt, a családról, a válásról, a gyermek- és if­júságvédelemről, a tsz-tör- vényről, az új gazdasági me­chanizmusról, orvosi problé­mákról tartottak előadást a klubtagoknak különböző he­lyeken dolgozó szakelőadók és jogászok. Vetítettképes előadás is szerepelt. A klub tagjai az előadó vezetésével gondolatban beutazhatták hazánk és a Szovjetunió leg­szebb tájait. A klubtagok zöme háziasz- szony volt. Péczeli Jánosné a klubtagok nevében kérte, hogy a jövő télre is szervez­zék meg a közös foglalkozá­sokat. A klub záróösszejöve­telére eljöttek a városi párt- bizottság és a helybeli ter­melőszövetkezet képviselői is. Társasjáték, zene, vidám szórakozás zárta a nők klub­ja idei foglalkozását. Szalóki í.ászlőné Karácson d Nőgyülés Szihalmon Négyéves eredményes munkáról adott számot a nő­tanács a pártház tarnácsko- zótermében összegyűlt as­szonyoknak. A beszámoló a nevelőmunkáról, a szocialis­ta brigádok szervezéséről, a téli tanfolyamok sikeréről tájékoztatta a részvevőket A beszámoló után több hozzá­szólás hangzott el, sokan hangsúlyozták a nők közéleti szereplésének szükségessé­gét a téli foglalkoztatás meg­szervezését. A községi ta­nács-, párt- s gazdasági ve­zetők elismeréssel szóltak az asszonyoknak a mezőgazda­ságban végzett munkájáról, A beszámoló és a hozzá­szólások után a részvevők megválasztották a nőtanács új vezetőségét. Joó Sándor Szlhalom Nagy Piroska, Ecséd Korszerűbb üzlethálózatra van szükség Megtartotta küldöttgyűlé­sét a Pétervására és Vidéke Általános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezet is. Ezt követően taggyűlések meg­tartására került sor a köz lé­gekben is. Váraszó község­ben 150 szövetkezeti tag vett részt az értekezleten. Az igazgatóság beszámolóját élénk vita követte. A felszó­lalók elismeréssel nyilatkoz­tak a kereskedelmi munká­ról, az áruellátás javult az Hatvanadik háxasttági évforduló Ritka családi ünnepség megtartására került sor az elmúlt napokban Hatvanban; Fülöp István és Esztergomi Julianna házasságuk hatva­nadik évfordulóját ünnepel­ték. Fülöp István még ma is aktív dolgozója a hatvani Lenin Tsz-nek és tagja a népfrontbizottságnak. Köz- tiszteletben álló ember, há­rom gyermekén, négy unoká­ján és három dédunokáján kívül sokan köszöntötték a ritka jubileum alkalmából. előző évekhez viszonyítva. Sokan tették szóvá azonban azt, hogy az üzletek állapota Váraszón nem kielégítő. Zsú­foltak, de a vegyesbolt ha­vonta ilyen korlátozott kö­rülmények között is 200 ezer forintot forgalmazott. A kereskedelmi hálózat átszervezésére módot és le­hetőséget kellene találni, — mondották e részvevők, s ennek megoldását kérték az igazgatóságtól. A taggyű­lés után tombola volt, me­lyen 500 forint értékű tárgy­nyereményt sorsoltak ki. Zay József Pétervására KiildőttgYÜlés Opcon Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet ap- ci egysége megtartotta évi küldöttértekezletét, melyen képviseltette magát a MÉ­SZÖV és rész vett Tiliczki József országgyűlési képvi­selő is. A jelenlevőket Urbán István tájékoztatta az 1967-es eredményekről. Évek forgal­mi tervüket 22 millió forint­ra teljesítették. Ez 16 száza­lékkal több az 1966-os évinél. A lakosság jobb ellátása ér­dekében 29 vagon zöldséget, 18 vagon gyümölcsöt és 300 mázsa almát vásároltak fei Értékesítettek 150 mázsa ba­romfit Beszámolt arról is, hogy ebben az évben bővítik a körzethez tartozó üzlethá­lózatot, Rózsaszentmárton- ban új, korszerű üzlet és büfé lesz. Megnövekedett az állomásnál levő büfé forgal­ma, így a közeljövőben egy korszerű élelmiszerboltot és büfét építenek, mintegy fél­millió forintos beruházással Zagyvaszántón ugyancsak félmillió forintos értékben korszerű fűszer-, hentes- és zöldségesbolt készül. 1968- ban 24 millió forintos forgal­mat terveznek. Már eddig 40 mázsa mák, 25 ezer darab tojás, 51 vagon zöldség és 18 vagon gyümölcs felvásárlásá­ra kötöttek szerződést. Mé­hész szakcsoportjuk 300 má­zsa méz szállítását vállalta. A szövetkezet 81 ezer forint nyereségrészesedést fizet vissza az 1967-es év eredmé­nyei alapján. Ruman Imre Apc Gyöngyösi hosszúságok Van központi antenna és még sincs... Februárban költöztek be az új lakók az úgynevezett 80-as városrész új lakásaiba. Örömükbe már az első na­pokban üröm is csöppent. Az új ház tetején ott díszük a központi antenna, sajnos, használhatatlan, a képernyő­kön felismerhetetlenek az alakok. De arra is van pél­da az Iskola utca 6. szám A magyar-francia állami .... közi kapcsolatok a hatva-fV*F fy JOBftef CIKKSOroxata t nas évek elejétől kezdve ál- ......... la ndó javulást mutatnak; Ez a tény annál figyelemre­méltóbb, mivel a két ország viszonya nemcsak a hideg­háború éveiben, hanem — más történelmi okok miatt — már az első világháború előtt, majd a két világhá­ború között sem volt barát­ságos. A huszas, harmincas években az akkori Harma­dik Köztársaság sok balol­dali magyarnak, munkás­nak és értelmiséginek nyúj­tott menedéket, akik a fe­hér terror elől menekültek Párizsba. A budai Várban a német orietációval akar­ták ellensúlyozni azt, hogy a francia kormányok a kis- antant országaival léptek szövetségre. A hivatalos kapcsolatok hiányát pótol­ta, hogy a magyar nép őszinte rokonszenwel vi­seltetett a francia nép iránt, eUsmerte és igényel­te a francia kultúra évszá­zados eredményeit. A második világháború után a francia—magyar kulturális kapcsolatok már hivatalos támogatással len­dültek fel, s még a hideg­háború esztendeiben sem szakadtak meg. (Francia részről nagyra értékelik, hogy Budapesten mindvé­gig működhetett Francia Intézet, a párizsi Magyar Intézet tevékenysége ugyan­csak viszonylag zavartalan volt azokban a nehéz idők- ban). A legutóbbi időszak­ban a kölcsönös művészeti kiállítások, (elég csak a pá­rizsi Petit Palais-ban meg­rendezett átfogó magyar művészeti kiállítás óriási sikerére utalni), professzor­3. Párizs és Budapest és diákcserék, a francia tu­dományos kutató központ, a CNRS és a Magyar Tu­dományos Akadémia bővülő kapcsolatai, a hidrodógusok, archeológusok, borászok, sportedzők és számos terü­let szakembereinek rend­szeres tapasztalatcseréi jel­zik, milyen élő tartalommal lehet megtölteni a francia— magyar kulturális egyez­mény kereteit. Egyébként is egyezmé­nyek jelzik a két ország viszonyának normalizáló­dását és javulását: hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény, konzuli egyez­mény, tudományos-műszaki együttműködési egyez­mény. Ezek az államközi megállapodások már a két ország között 1965 január­jában, Péter János külügy­miniszter párizsi látogatása idején elkezdődött közele­dési folyamatnak a kézzel­fogható eredményei. (Ma­gyar külügyminiszter az­előtt csak békeszerződések aláírására utazott a francia fővárosba. Couve de Mur- ville-nek 1966 nyarán Buda­pesten tett látogatása pe­pid egyáltalán precedens nélküli volt...) A Magyar Népköztársa­ság kormánya nagy jelentő­séget tulajdonít a magyar— francia kapcsolatok fejlő­désének: tudatában van an­nak, hogy Franciaország az európai biztonság tekinte­tében milyen fontos szere­pet tölthet be kontinensün­kön. Érdemes külön kitérni a magyar—francia gazdasági kapcsolatokra. 1966 febru­árjában Budapesten kötöt­ték meg a két ország tör­ténetében az első hosszú le­járatú megállapodást. A francia vendéglők asz­talára a „burgundi csiga” ■ nemegyszer magyarországi exportból kerül Kivite­lünknek több mint a három­negyedét még 1965-ben is mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek tették ki. Az árucsere volumene mindaddig viszonylag ala­csony szinten mozgott és a két ország külkereskedel­mében nem biztosítót fonto­sabb helyet. Ez jórészt annak a kö­vetkezménye volt, hogy Pá­rizsban a legutóbbi időkig kevéssé törekedtek a szo­cialista országokkal való kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére. (A Közös Piac országaival például a fran­ciák sokszorosan nagyobb árucsere-forgalmait bonyolí­tanak le: 1967-ben is még tizennégyszer több árut im­portáltak onnan, mint a szo­cialista országokból, nyolc­szor több árut szállítottak oda, mint a szocialista or­szágokba). Magyarország vonatkozásában pedig az árucsere fejlődését sokáig gátolta a kereskedelmi for­galom kiegyensúlyozatlan­sága. Az egyenleg évről-év­re számottevő deficitet mu­tatott a magyar külkeres­kedelem szempontjából. 1966 tavaszáig még bizo­nyos franciaországi hatósági előírások is megnehezítet­ték a magyar áruk behoza­talát. Gondot okozott az is, hogy a franciák figyelmen kívül hagyták a magyar népgazdaság fejlődési irá­nyát és strukturális átala­kulását. Ne feledjük, hogy ma tná^ a teljes magyar kivitelnek mintegy 45 szá­zaléka gépipari, finom mechanikai termék, — nem pedig mezőgazdasági áru .. A már említett francia „li­beralizálás” 1966 elején a francia vámtarifajegyzéknek mintegy 700 főtételére ter­jedt ki, általában megszün­tette a beviteli mennyiségi korlátozásokat. Most már bútorokat, szerszámgépeket, vegyipari és gyógyszeripari termékeket, rádiókat, rádió­csöveket, háztartási üveg­árut, textilipari gyártmá­nyokat, villamosipairi ké­szülékeket, precíziós- és mérőműszereket szállítunk Franciaországba. A hosszú lejáratú megál­lapodás alapján megnyílt az út a kooperáció előtt, amely még ígéretesebb fejlődésre ad lehetőséget, mint az áru­csere fokozása. (Ez utóbbit egyébként nehezítik a Kö­zös Piac diszkriminációs előírásai). A tudományos kutatóintézetek éppúgy együttműködnek, mint az iparvállalatok. A kooperá­cióban előállított termékek a magyar vagy a francia gazdaság igényeinek kielé­gítését szolgálhatják, de — ami talán még fontosaid, — más, úgynevezett harma­dik országba is exportálha­tok. (Jó példa az együttmű­ködésre a francia Régié Re­nault és a Ganz-MÁVAG kooperációja Diesel-motorok gyártására.) A gazdasági, technikai tudományos és kulturális kapcsolatokon túl igen fon­tos a politikai közeledés Magyarország és Franciaor­szág között. A párizsi dip­lomácia nem egy nemzet­közi kérdésben a mienké­hez hasonlói, ahhoz közeli álláspontot foglal el: a viet­nami problémától a Közel- Keletig többször megmu­tatkozott ez. A politikai kö­zeledés mértékét e sorok írója is érzékelni tudta, amikor 1966 júliusában az a megtiszteltetés érte, hogy tolmácsként a francia kül­ügyminiszter oldalára üljön a Gellért Szállóban megtar­tott sajtókonferencián. Nem volt nehéz tolmácsi feladat­ta: Couve de Murville a diplomáciai zsargon bonyo­lult kifejezéseit félretéve, egyszerűen és világosan fo­galmazott. A két ország vi­szonyának javításáról őszin­tén nyilatkozott, hangsú­lyozva a kapcsolatok bőví­tésének mind francia—ma­gyar, mind európai viszony­latban megmutatkozó jelen­tőségét A két ország viszonyá­nak biztató alakulása pél­daként szolgálhat a békés egymás mellett élés elvéinek megvalósulására, alatti házban, hogy a köz­ponti tv-antennához egy-egy lakásban elfelejtették felsze­relni a csatlakozó konnek­tort. így a lakók még akkor sem használhatnák, ha eset- leg üzemképes lenne. De nem az. A lakók minden hónap­ban kifizetik a 6 forintot az antennáért, amit nem tudnak használni, s még csak fel _sem szerelhetnek kisebb an­tennákat, mert ezt az ingat­lankezelő szigorúan megtil­totta. így aztán van központ! an­tenna, de még sincs, s a la­kóknak az esti tv-nézés he­lyett csak a bosszúság marad Ami nem hiányzott a kenyérből ... és mégis benne volt, arról jó néhányszor esik szó a gyöngyösi üzletekben. Saj­nos, a gyöngyösi kenyérgyár termékeit fogyasztóknak nem egyszer lehetne panafte- napot tartani a múltkori tv- adáshoz hasonlóan. Találtak már a kenyérben a zsákot lezáró plombát, spárgát, liszt- és sócsomókat. Sokan el is teszik a kenyérben ta­lált idegen tárgyakat, hogy alkalomadtán bizonyíthassák is panaszukat. Jó lenne, ha a gyár dolgozói többet tenné­nek a minőség javításáért, hogy egyre kevesebb alkalma legyen ehhez hasonló gyűjtő­munkára a gyöngyösieknek. Mikor lesz világosság? — kérdezik egymástól a Ság­vári Endre utcai lakói és azok, akiknek arra vezet es­te az útjuk. Erre lehet meg­közelíteni a Fecske utcát és környékét, itt a pince bor­kóstoló, s a vízgazdálkodási vállalat raktára. De minden­hova csak a sötét járdán bo­torkálhatnak el az emberek, mert az utcában sosem ég a villany. Nagyon sokszor kér­ték már a közvilágítás javí­tását, de hiába. Vajon ta­vaszra eljutnak-e ide az il­letékes karbantartók? Vagy most már úgy is világosai»; bak aa esték?)

Next

/
Thumbnails
Contents