Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-11 / 35. szám
A középiskolai oktatás jövője Heves megyében Irta SZAlA í ISI VÁN a megyei tanács vb. elnökhelyettese ANTIQONE Görög film Nem a szavakkal való jáAz iskolareform célkitűzéseivel összhangban, megyénk közoktatása egészségesen fejlődik. Az oktatást irányító szerveknek az utóbbi években. de a jövőben is különös gondjuk a középfokú oktatás szerkezetének fokozatos megváltoztatása a népgazdaság, illetve a társadalom igényeinek megfelelően. Az elmúlt évek során közév- fokú oktatásunkban jelentős eredményeket értük el. ígv az iskolai munka közelebb került a gyakorlati élethez, emelkedett az oktatás hatékonysága; kisebb mértékben, de javult a nevelőmunka színvonala is. Közéoiskol ai tanulóink világnézeti szemlélete egészségesen formálódik, rendszeresen — bár az igénvekhez mérten kisebb ütemben — javulnak a közoktatás tárgyai és személyi feltételei is. Több szakközépiskola A. középiskolai oktatás zöme ma még a gimnáziumi osztályokban történik, ugyanakkor mind a szülők, mind a tanulók érdeklődése mindinkább a szakik középiskolák felé fordul. Az elmúlt hónapokban a testületi döntések egész sora határozta meg a fejlődés útját, amelyeknek lényege, hogy a középfokú oktatásban a szakközépiskolák számát tervszerűen és -jelentősen növeljük; Minden szülőnek, de a fiataloknak is gondjuk, mivé válnak, mi lesz belőlük, milyen munkát végeznek majd > a középiskola elvégzése után. Ezért a középfokú képzés Strukturális megváltoztatásá- ' mák szoros összhangban kell állnia a társadalom munkaerő-igényeivel. Arról van szó, hogy olyan szakközépiskolákat hozzunk létre, ame- ■Jlyek szakmát adnak és ahonnan a kikerült fiatalok mind■ járt helyet is találnak az életben. A több évre szőlő fejlesztési terv egyik törekvése, hogy a középfokú oktatás — ■ kevés kivétellel — a három városban történjék. A szak- középiskolák kizárólag valamilyen „bázisra”, tehát üzemre, vagy intézményre féget nyújt ahnoz, hogy az iskola 1968. szeptemberében megkezdhesse működését. Megyénk lakosságát minden bizonnyal érdeklik azok a kérdések is, amelyek a középfokú oktatás fejlesztésére vonatkoznak. Egerben, a megye székhelyen, egy 16 tantermes szakközépiskola építése van folyamatban, amely gépipari jellegű szakközépiskola lesz. Az egri Dobó István Gimnáziumban a jövőben is marad normál és orosz tagozatú^ gimnáziumi osztály.’ de működik majd továbbra is a gépipari, erdészeti szakközépiskola. Itt kezdi meg működését a már említett elektromechanikai szakközépiskolai osztály is. Az egri Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban a normál gimnáziumi osztályok száma az évek során csökken, de továbbra is működik majd az orosz, a biológia-kémia tagozatú osztály, valamint a kereskedelmi szakközépiskolai osztály is. Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban a jövőben szintén csökken a normál gimnáziumi tagozatú osztályok száma. Ugyanakkor 1968. szeptemberében itt kezdi meg működését az egészségügyi szakközépiskola egy osztálya, amely mindenekelőtt a leányok elhelyezkedését könnyíti majd meg. 1969-től kezdődően mar két első osztály beiskolázását tervezzük. A tagozatos osztályok közül itt az orosz, biológia-kémia. matematika-fizika, ének-zene osztályok működnek majd éppen úgy, mint eddig. Az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában lényegében a továbbiakban is a jelenlegi szinten történik majd az oktatás; Az ipar érettségizett szakembereket vár Az igényeket figyelembe véve további terveink között szerepel, hogy a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban egy vendéglátóipari szakközépiskolai osztályt hozunk létre. Az építőipar fejlődési ütemének megfelelően, bázisként a Heves megyei Tanácsi Építőipari és Épületszerelő Vállalatot véve alapul — Egerben egy építőipari szakközépiskola telepítésére is szükség lenne. Gyöngyösön a megyei tanács határozata szerint az egrj szakközépiskolával egy időben épül majd fel egy ugyancsak 16 tanulócsoportOG szakközépiskola. Ebben a szakközépiskolában — eiké • szülte után — műszerész szakmunkásokat képeznek majd. A Vak Bottyán Gimnáziumban a jövőben is normál, továbbá orosz, angol, matematika-fizika tagozatos osztályok működnek. A gyöngyösi és mátrai kórházak. szanatóriumok igényeit figyelembe véve. továbbá a leánytanulók elhelyezkedési lehetőségének segítésére a Vak Bottyán Gimnáziumban egészségügyi szakközépiskolai osztályt kívánunk szervezni, évfolyamonként egy osztállyal. A jelenleg közös igazgatású gimnázium, az új 16 tanulócsoportos szakközép- iskola felépítése után megszűnik, a gimnáziumi osztályok a Vak Bottyán Középiskolába nyernek áthelyezést. A gyöngyösi mezőgazdasági technikum a központi irányelvekkel összhangban 1968—69. tanévtől növénytermelő és állattenyésztő szakközépiskolaként dolgozik. Hatvanban a középiskolák szerkezetét szintén tovább fejlesztjük, a szakközépiskolai osztályok javára. A Bajza József Gimnáziumban 1969. szeptemberétől két egészségügyi szakközépiskolai osztályt kívánunk létesíteni, különös tekintettel a hatvani 500 ágyas új, modern kórház, valamint egyéb egészségügyi létesítmények középkáderekkel való ellátására. Ugyanettől az évtől kedve fizika-kémia tagozatos osztályt indítunk. Ez évben kezdte meg működését ebben a városban egy új 12 tanulócsoportos középiskola. Ebben jelenleg és a jövőben is. normál gimnáziumi osztályok, közgazdasági szakközépiskolai osztályok működnek. 1969. szeptemberében ugyanitt kezdi meg működését egy kereskedelmi szakközépiskolai osztály is. A vidéki gimnáziumok közül a hevesi és a füzesabonyi gimnáziumok maradinak fenn, míg a káli és a péter- vásári gimnáziumok fokozatosain megszűnnek. Füzesabonyban a következő tanévtől kezdőnkén orosz tagozatos osztályt indítanak. A hevesi gimnáziumban fizika-kémia tagozatos osztály indul majd az 1970—lies tanévtől kezdődően. Tekintettel a Tisza II. vízlépcsőre, igényként jelentkezik egy vízügyi-mezőgazdasági szakközépiskola osztály létesítése az 1970-es évék után. Továbbra is gond a kollégiumi elhelyezés A beiskolázási létszám az elkövetkezendő három évben lényegesein nem változik megyénk középiskoláiban. Az ősszel induló tanévben 1700 diákot kell felvenni a középiskolák első osztályaiba, ez a szám 1970-re csupán mintegy 50 fővel lesz több. Ha fejlődésében vizsgáljuk az iskolák létszámát, igen érdekes kép tárul elénk. 1951-ben Egerben összesen 1476 középiskolai tanuló járt iskolába, jelenleg ez a szám 2933, amely 1970-re 32O0-ra emelkedik. Jelenleg Egerbe jár a megye középiskolai tanulóinak 45,9. Gyöngyösre 20,5, Hatvanba 19,3, és a vidéki gimnáziumokba 13,8 százaiéira. A szakközépiskolák telepítésével kapcsolatban nagy gond a kollégiumi hálózat fejlesztése. A jelentkező igényeket sehol sem tudjuk kielégíteni. Különösen súlyos a helyzet Gyöngyös városban, ahol sürgős feladatnak tartjuk egy kollégium megépítését. Heves megyében a kollégiumi férőhelyszü kséglet 2120 lenne, a meglevő férőhelyek száma ezzel szemben még az 1300-at sem éri el. Középiskolai tanulóifjúságunk 43,6 százaléka helyben- lakó. kollégiumban helyeztük el a tanulók 20 százalékát, míg 36,4 százalék a lakóhelyéről mindennap bejár. Kétségtelen, hogy a negyedik ötéves terv végére jelentős változás várható mind a középiskolák szerkezetét, mind a kollégiumi férőhelyek további létesítését illetően. 1970-re körülbelül annyi szakközépiskolai osztály lesz a megyében, mint amennyi gimnáziumi osztály. Anyagi erőnkhöz mérten növekszik majd a kollégisták száma és belátható időn baLül megyénk mindhárom városában épül majd kollégium. Az említett célok valóra váltásához a pedagógusok tevékeny részvétele mellett természetesen a szülők, az egész társadalom hatékony segítségére is szü kség vám tek ez: a két és fél ezer éves görög tragédiában — filmen is — elevenebb, maibb lélék és élet lüktet, mint megany- nyi modem és mai lélegzetvételű alkotásban. S még egy megállapítás kívánkozik ki belőlünk a film hatására: a görög művészet és szellem antik tragédiák igazságaival és nemes bátorsággal küzd a mai zsarnokság, az arc nélküli katonák ellen. Magáról a tragédia cselek- menyéről, Kreon féktelen zsarnoki gőgjéről nem kell különösebb elemzést adnunk. A gőg az gőg és ha erővel párosul, vad tragédiákat kavar. Antigoné a friss gyász és a testvéri szeretet parancsát követi és eltemeti Polünei- készt. Még akkor is. ha a király halált ígér e vakmerőségért. A zsarnokot figyelmeztetik a nép vénei, Kreon fia. Haimon, Antigoné jegyese is szemébe vágja tűrhetetlen önfejűségét. Krecn csak a vak jós Theireziásznak, akinek a zsarnoki hatalmat köszönheti. hiszi el és már későn azt. amit Antigoné az első pillanatban kötelességként tudott: nem lehet a magasabb isteni és emberi törvényekkel hadba szállni. A testvér szeretete magasabb rangú érzés és —, ha úgy tetszik — jog, mint a hatalomért versengő pártütés vesztesének a felelőssége. Aki Szophoklész tragédiáját olvasmányként kapja és elsősorban a hibátlanul megmunkált verset és bölcsességet hallja összecsendülni ebben a sok halált és igazságot osztó tragédiában, a film képszerűségének meglepetésében észreveszi: a zsarnoktól való félelem elviselése az érett ember számára nemes kötelesség. Igaz. az öregek nem szállnak közvetlenül harcba a zsarnokkal, de értésére adják véleményüket. Emelt fővel kimagasodik közülük a vak Theireziász. aki saját életét nem sajnálva állja útját Kreonnalí, A thebai polgárok hiába ünneplik a győzelmet, mert a katonák, akiket örömmel vár haza a város népe a háború után, a zsarnoki akarat végrehajtóivá válnak. Nincs is arcuk. A sisak befedi homlokukat csak a szemük nyílása mered a velük szemben állókra. Inkább az izmaikat látjuk, ahogyan megfeszül a vállukon a szíjazat, vagy ahogyan a kardot forgatják. Amíg az étet bölcsességéi hirdetik a kórus tagjai, a hírnökök, Haimon, Antigoné ős a jós. addig a katonák szótlanul, a gondolkodás minden árulkodó jele nélkül cselekszenek. A nemes veretű szo- phoklészi szöveg mögé ezt a képsort így megalkotni — Georgesz Tzavellasz kitűnő rendezői munkája és elképzelése ez! — önmagában is küzdelem a szellem szabadságáért, a katonák zsarnoksága ellen. Irene Papas emlékezetes Elektra-alakítása után most Antigonét is szuggesztív erővel formálja meg. Küzdelme nem látványos, egyetlen párbeszédben dől ei a királylány sorsa, de arcán a vita továbbfolyik akkor is, amikor Kreon a sziklasírba záratja A világhírű görög színésznő mellett a film másik, vele egyenrangú erőssége a Kreomt alakító Manosz Katrakisz. Nikosz Kazisz, Maro Konto. és T. Karuszosz nevét kell még feljegyeznünk ebből a rendezésben is kivá_- ló alkotásból. (farkas) épülhetnek, ezért a jövő iskolái, kollégiumai elsősorban a megye három városában kapnak majd helyet. Számolnunk kellett a népgazdaság távlati munkaerő- igényeivel és ezzel összhangban kellett dönteni arról, bogy milyen szakközép, sko- lákat létesítsünk. Az a felismerés. hogy három év múlva Heves megye ipara közel 44 900 embert foglalkoztat majd, csaknem 5 OOO-rel többet, mint jelenleg, és hogy külön áz építőiparban foglalkoztatottak száma a mostani 7000-röl több mint 13 OOO-rc emelkedik, hogy három év múlva 2000-reI több kereskedőre lesz szükség, mint jelenleg, nem maradhatott figyelmen kívül a tervek összeállításánál. Napjainkban a vállalatok az eddiginél jobban törődnek azzal, hogy ^ jövőben tervszerűen elégítsék ki szakmunkás-igényüket. így a VILATI vállalat kérelemmel fordult a Heves megye: Tanács V. B. művelődésügyi i osztályához, hogy Egerben ■ is szervezzenek elektromechanikai szakközépiskolai osztályt és iskolát, s hogy az onnan kikerülő fotelok elhelyezéséről gondoskodnak. A vállalat már a kezdeti lépeseknél sok segítí 4 MműlsSM «068, február 1U vasári»» v vv -»VWWWlrtlW^uVHW./wvw Bénid Tongut. a legdurvább arab goutnder körüljárta a le- nullott rongyként pihenő arabokat. A foglyok még szörnyűbb helyzetben voltak, mint a katonák. Eddig már vagy egy tucatot temettek el a sivatagban. Létszámukat az indulásnál úgy állítják fel, hogy harminc százalékkal kevesebb fog megérkezni belőlük. Ápolatlan, cinikus külsejű, vigyorgó. torzonborz halálfejek. vadul villogó bennszülött tekintetek, fáradt, szomorú intellektuális arcok, '-ala- nwnayien a biztos halál a patikus tudatában, ufcálkozó, fásult grimasszal állták a gou- mier-k csattogó korbácsát. Barbizon, egy zömök, bronzbőrű korzikai bandita volt a legtekintélyesebb ember a rabkolóniában. A pihenő közben éppen dalolt valami szerelmes olasz nótát a naplementéről, és amikor befejezte a dalt. egy majom- áilkapcsú, borjúszemű, vastag- borostás ember lépett hozzá: — Engedje meg, hogy fejedelmi énekéért megajándékozzam egy fél tábla bagóval. Én költő vagyok. — Köszönöm. Nevem Barbizon. Bandita voltam Korzikán. — Ennek örülök — mondta a vastag költő — ugyanis sokan mondják, hogy hasonlítok Napóleonra. — És előrehúzta deres, hosszú, ritkás haját a homlokára. — Csakugyan emlékeztet rá... Különösen a hangja... Kérem, itt mögöttem fetreng egy sikkasztó, azt hiszem, napszúrása van. és nekem már nincs meg a vízadagom, nem adna a magáéból? — Parancsoljon... — A jó- lelkű Troppauer odanyújtotta kulacsát Barbizon megitatta a sdkkaszót, de egyszerre csak olyan korbácsütést kapott, hogy kiejtette a kulacsot, és a víz kifolyt. — Piszok bandita! Hát ha elfordulok, máris pimasz- kodsz... te... te... — és a megdühödött Bénid Tongut még kétezer csapott ml Mielőtt harmadszor üthetett volna, valaki megfogta a karját. Troppauer volt. Szelíd. lírai hangon mondta: — Csendőr úr... A biblia azt mondja: „Ne menjen le a nap a te haragoddal.. — Mi? ... Menjen a fenébe! És eresz- sze el a kezemet ... Kirántotta a csuklóját, de a másik a zubbonyát fogta meg: — „Szeresd felebarátodat, mint tenma- gadat!” Legyen istenes, csendőr úr... hiszen maga is csak ember. t. A csendőr szitkozódva mellbe taszította a költőt. .. ... Később, amikor magához tért, két társa egy csöbör felett tartotta és az orrát törülgeí- ték. Az edényben a víz piros volt és Bénid Tongurt sohasem akarta elhinni társainak, hogy a költő mindössze egy pofont adott neki Ez a pofon kissé mozgalmassá tette az egyhangú tábori életet. Először is Galamb, mikor meglátta költő barátját a goumier-öklök között, hogy elsősegélyt nyújtson, addig is, amíg odaér, a tízliteres kannát bélehají tóttá a goumier-k közé. Ez mindjárt egy kis levegőt csinált, mert ketten a földre zuhantak, és a többi szétrebbent. ... Általános verekedés kéz. úődött. Az egyik csendőr, akinek tüzet fogott a ruhája, üvöltve verte magát a földhöz, egy másik pisztolyt rántott. de ennek az arcába vágtak egy bőristránggal, hogy felismerhetetlen lett. Futólépésben érkezett La- touret őrmester, mögötte a megerősített őrség, szuronyt szegezve. Egy pillámat alatt nem volt verekedés. Ilyesmiben nem ismerték: tréfát a sivatagban. Jött a/j orvos a vörös szanitéccal. A sebesülteket elvitték. A többi állt... A vizsgálat gyorsam ment. Az ítélet is. Barbizon t kikötötték. Troppauer és Galamb egy hétig fele vízadaggal menetel. a többi katona és a goumier-k. akik részt vet tel^ a verekedésben, kettős szolgálatot látnak el huszonnégy óráig. — Megőrültél?! — szidta Galamb Troppauert. amikor a kaszámya-áristomnak meg. felelő tábori szolgálatot látták el söprűvel. — Mit vered a csendőröket? Gyere a századhoz verset olvasni, ezeket már megnevelted. — Nem akartam neki verset olvasná. Csak bántott egy jóravaló banditát, és tudod, hogy milyen rajongó vagyok ... Idéztem a bibliát ennek a baromnak... Mit tehet ilyen helyzetben egy költő? — De minek kellett úgy szájon vágni, hogy feiest repüljön az oázis másik végébe? Troppauer elfog ödotteg morzsolgatta az ujjait. — Istenem... Költő vagyok. Mit csináljak? (Folytatjuk*.
