Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-09 / 33. szám

Az Altalanos Munkásegylet 100. születésnapjára E gy február eleji hét­köznapon, 1868-ban, aöld színű, kis alakú röpcé­dulát adtak kézről kézre a fővárosi műhelyekben. Ta­nácskozásra hívták össze a munkásokat. Mint ahogyan a meghívó hírül adta: egy „ál­talános munkás egylet” meg­alakításáról lesz szó. A jelzett napon zsúfolásig megtelt a gyűlés színhelye, az Üllői úti kis asztalosmű­hely. Feszült figyelemmel hallgatta mindenki a szóno­kokat. hiszen olyan munkás­szervezet megalakításáról volt szó, amely szakmára való te­kintet nélkül, valamennyi munkás anyagi felemelkedé­séért. politikai jogaiért száll harcba. Száz esztendővel ez­előtt. 1868. február 9-én, eb­ből a kis asztalosműhelyből indult küzdelmes útjára a magyarországi szocialista munkásmozgalom. 1868. február. — Egy év telt el a „nagy nemzeti vív­mány” dicsfényével övezett osztrák—magyar kiegyezés óta. Az új, „önálló” magyar kormány berendezkedését a gazdasági élet felélénkülése kísérte: nagy vállalkozások, lázas üzletkötések, gyáralapí­tások ideje köszöntött be. Az Általános Munkásegylet meg­alakulására szinte senki sem ügyelt. Ki sej thette volna ek­kor még, hogy a néhány száz szervezett munkás hívó sza­va nemsokára tízezrek szívé­ben talál visszhangra, s hogy a proietármozgalom gyorsan növekvő ereje egy félszázad múltán szétzúzza a tőkés tár­sadalom épületét Az első munkásszervezet tagjai még nem tudtak eliga­zodni a társadalom bonyolult ellentmondásai között, de azt tudták — napról napra ta­pasztalniuk kellett —, hogy a munkás a nemzetnek nem egyenjogú tagja. Bár két ke­ze munkájával ő teremt min­den pompát és gazdaságot, osztályrészéül csak száraz ke­nyér. keserű gond jut Nem tudták pontosan, milyen út vezet ki a nyomorból, jog- fosztottságból; Marx és En­gels tanításait ez időben Ma­gyarországon csak kevesen ismerték s a hatvanas évek végén Európa-szerte sok nai­vitás és illúzió jellemezte még a proletárok mozgalmát A hazái szocialisták is azt hitték, hogy az általános vá­lasztójog elnyerésével az or­szág irányítása „az egész nép” kezébe kerülhet, s a tő­kés kizsákmányolás is meg­szűnik. ha a munkások ter­melőszövetkezetekbe tömö­rülnek. A z Általános Munkás­” egylet tagsága — a szervezet fennállásának négy esztendeje alatt — számtalan ismeret és tapaszalat birtoká­ba jutott. Mindenekelőtt azt ismerték fel. hogy a proletá­rok sorsa minden országban közös; egynek kell tehát len­ni céljaiknak, törekvéseiknek is. bármely nyelven beszél­nek. bármely nemzethez tar­tozzanak is. A proletárok együttes erejébe vetett hit vezette az Általános Munkás- egyletet arra a gondolatra, hogy összeköttetést keressen a munkások nagy. nemzetközi családjával, az I. Intem acio- náléval „A pesti ' munkások szövetsége” már 1868 nya­rán táviratban köszöntötte az Intemacionálé brüsszeli kongresszusát, üdvözletét és együttérzését tolmácsolva „a proletariátus bátor bajnokai­nak”. A magyarországi szo­cialisták testvéri jobbot nyújtottak a soknemzetiségű Osztrák—Magyar Monarchia minden proletárjának, élsó­ként törve át az uralkodó osz­tályok szította nemzetiségi gyűlölködés vaspáncélját. Fennállásának rövid ideje alatt az Általános Munkás- egylet sokat tett a munkásság szocialista nevelése, szervezé­se érdekében. Az úttörők ál­dozatvállalása a proletármoz­galom feltétlen győzelmébe vetett hit kiapadhatatlan for­rásából táplálkozott Ez adott erőt ahhoz, hogy az izmot- ideget ölő. egész napi kenyér­kereső robot után gyűléseket tartsanak. szervezkedjenek, lapot szerkesszenek és agitál­janak fáradhatatlanul. Har­coltak a munkásosztály gyü­lekezési és egyesülési szabad­ságáért, az általános választó­jogért. támogatták a sztrájk- mozgalmakat amelyek a na­gyobb darab kenyérért az emberségesebb bánásmódért robbantak kt A szervezkedés rövidesen n vidéken is megindult. A nagyobb városokban fiók­egyletek létesültek — a szo­cialista munkásság szava itt- ott eljutott a falvak nincste­lenjeihez is. Az a meggyőző­dés. hogy a munkásosztály igaza minden ellenérvet le­győz. ösztönözte a munkás- mozgalom vezetőit hogy a szervezet saraiba hívja a de­mokratikus érzelmű polgáro­kat. értelmiségieket is. Forradalmi hagyományaink egyik legszebb mozzanata az a gyűlés és tüntetés, amelyet az Általános Munkásegylet 1871. június 11-én, a Párizsi Kommün vértanúi emlékére rendezett A gyászszalagos felvonulók nemcsak a mártí­rok emlékének áldoztak, ha­nem forradalmi lelkesedésük élő bizonyságaként éltették „az új. az általános forradal­mat” is. A hatalom képvise­lői —. akik eddig tagadták a „munkáskérdés” létezését Ma­gyarországon — most erő­szakkal támadtak a munkás- mozgalomra. Az Általános Munkásegylet vezetőit letar­tóztatták. s nagyszabású pert rendeztek ellenük. Az Általános Munkás­M egylet megbénult, mű­ködését nem folytathatta, A szocialista eszmék azonban, és főképpen az a nagy tanul­ság hogy a munkásosztály ügyét csak a következetes osztályharc juttathatja győze­lemre. már mélyen gyökere­zett a proletariátus szívében. A régi szervezet helyét rövi­desen új foglalta el amely, támaszkodva az első szocialis­ta szervezet eredményeire, to­vább folytatta a harcot a pro­letariátus nagy céljának meg­valósításáért. Az első szocialista szerve­zet megalapítóira és küzdel­meire emlékezünk. Bátor helytállásuk, áldozatos mun­kájuk hozzájárult ahhoz, hogy megvalósuljon az út­törők álma, a ml valósá­gunk, az új. szocialista társa­dalom. S. Vincze Edit Meglelem a Nemzetközi Szemle A Nemzetközi Szemle most megjelent, februári száma több érdekes írást tartalmaz. Az egység nevében címmel a folyóirat ismerteti a Prav­da cikkét, amely a kommu­nista és munkáspártok feb­ruár végi budapesti konzul­tatív találkozójával, anhal: jelentőségével foglalkozik. Az írás hangsúlyozza, hogy a konzultatív értekezletnek sok bonyolult problémával kell majd szembenéznie, s irreális lenne feltételezni, hogy a nemzetközi kommu­nista mozgalomban a nehéz­ségek maguktól megszűnnek; ezek leküzdéséhez vala­mennyi testvérpárt aktív, céltudatos erőfeszítéseire van szükség. A Nemzetközi Szemle új száma közli Púja Frigyesnek Válaszúton az Egyesült Álla­mok külpolitikája címmel a lap számára írt külpolitikai elemzését. Traktorok - pihenőben Tavasziasra fordult az idő. Kiengedett a fagy, a hó is elolvadt, s kellemes nap­fény pásztázza végig a vócsi Rákóczi Termelőszövetkezet gépműhelyének udvarán se rénykedő embereket. Mert jó néhányan most már inkább az udvart vá­lasztják szerelőcsarnokul, nagyobb a hely is, meg jobb a levegő is. Igaz, hogy a sár ral viszont meg kell küzdeni, mert a szél még nem szárí­totta fel a talajt. André Bélával, a szövetke­zet főmezőgazdászával jár­Több olajkályha, kevesebb A tisztaságot, a kényelmet könnyű és jó megszokni. Pél­da erre az olajkályha is. Gyorsan fejlődő lakáskultú­ránk ma már valósággal tö­megfogyasztási cikké léptet­te elő a kevés munkát igény­lő, a tiszta és a lakás hőmér­sékletét jól szabályozó, kor­szerű fűtőberendezést De az elmúlt évbein csak ritkán le­hetett olajkályhát vásárolni, hosszú ideig csak szakszer- vezei utalványra adták. Az olaj kályha hiányát különö­sen azok érezték, akiknek nincs gázfűtésük és ahol a szénellátás sem kifogástalan. Vajon 1968 elején változott-e a helyzet és mit várhatunk ezután? Telefonon felhívtam az eg­ri vas- és edényboltot. Kér­désemre azt válaszolták, hogy olajkályha utalvány nélkül, szabadom kapható. Választ­hatok is: Mecaior, vagy H— 65-ös típusit. — Talán drágább lett? — Nem olcsóbb, Január 1- től a 2500 forintost 2200-ért, a másik típust MOO. illetve 2180 forintért árusítjuk — vá­laszolta a boltvezető. Hátha éppen most és csak az egri üzletben kapható olajkályha. A Vas és Műsza­ki Nagykereskedelmi Válla­latnál is érdeklődtem. A vá­lasz itt is megnyugtató. Ola.i- kályha van, kapható. Heves megye területén 1966-ban 1012, tavaly 2278 darabot ad­tak el és a jelzések szerint az idén már nem lesz semmi fennakadás. Többen panaszkodtak, hogy a legnagyobb hidegben olaj­kályhájuk felmondta a szol­gálatot. Füstölt, kibírhatatlan bűzt árasztott, váratlanul el­aludt, alig lehetett újra meg­gyújtani. A panaszosok azt is elmondták, hogy az egy­éves garancia még nem telt le, kijöttek a szerelők, nem is egyszer De kd győzi mind­ezt idővel és idegekkel. Kora délután telefonon hívtam az Egri Vas és Fém Ktsz Széchenyi utcai szervi­zét Bejelentettem, hogy füs­töl, nem ég jól a H—65-ös olajkályhám, — Holnap reggel kiküldjük a szerelőt — Biztosan számíthatok rá? — Igen. feltétlenül — hangzott az ígéret Bocsána­tot kértem és bevallottam, hogy nincs olajkályhám. de közvetlenül és pontosan akar­tam tudni, hogy a panasz be­jelentése után mennyi idővel jönnek házhoz a szerelők. A szerviz vezetőjétől megtud­tam. hogy korábban jobban lefoglalták a szerelőket. Mos­tanában inkább az a baj. hogy nincsenek otthon a megrendelők, nem mindig si­kerül egyeztetni a hibabeje­lentő és a szerelő idejét Az is előfordul, hogy egyik-má­sik lakásban hiba észlelése esetén a gyerekek vagy a tü­relmetlen felnőttek rángat­ják az olajkályha adagolóját és csak akkor hívják a sze­relőket. amikor már nagyobb bajt okoztak. Egy kis statisztikát 1® ké­szítettem és ebből kitűnik, hogy a H—65-ös olajkályhák adagolójával baj van. erre pa­naszkodnak a vevők. Pedig a Szekszárdi Vasipari Vállalat panasz új terméke korszerű, jói me­legít. és csinos kivitelű. Ha piacot vevőket akarnak sze­rezni. a kezdeti hibákat meg kell szüntetni. A szekszárdiak a közelmúltban Egerben jár­tak, a kereskedelemnek és a szerviznek. így közvetve a ve­vőknek is kötelező ígéretet tettek Vajon a lakosság jobb el­látása érdekében mit tesz a versenytárs? A Mechanikai Művek az elmúlt évben 60 ezer darab olaj kályhát gyár­tott. az idén 140—150 ezer da­rabot hoznak forgalomba. Minden megyei és járási szék­helyen szervizszolgálatot lé­tesítenek. Ha ilyen mértékben szapo­rodnak az olajkályhák, vajon lesz-e elegendő fűtőanyag? Az Országos Kőolaj- és Föld­gázipari Tröszttől nyert érte­sülés szerint az olajkályha- tulajdonosok olyan gázolajat vásárolnak, mint amilyen a mezőgazdasági erőgépekbe i szükséges. A mezőgazdaság j tavasszal, nyáron, illetve ősz- ! szel, az olajkályhások pedig j télen vásárolják az olajat, te- > hát ez a megoszlás a lakos- j Ságnak és a népgazdaságnak í is előnyös. A fogyasztók érdekében j még egy dolgot szóvá te­szünk. Nem kellemes, illető- ! leg nem olcsó megoldás az j olajat kannánként cipelni1 vagy „maszek” módra fuva- > roztatni. Az AKÖV házhoz j szállítja a gázpalackokat. En­nek mintájára szervezzék ! meg az olajkályha fűtőanya­gának házhoz szállítását is. Dr. Fazekas László juk az udvart, a műhelyeket. — Teljes lendülettel fo­lyik most már a munka — mondja —, hiszen rövidesen beköszönt a tavasz, s addigra el kell készülniük a trakto­roknak és a különféle mun­kagépeknek. — Hány traktora van a közös gazdaságnak? — Húsz darab, s a legkü­lönbözőbb típusúak. Az RS 09-től a nehéz lánctalpasokig, az SZ 100-asig szinte min­den gép megtalálható. Szö­vetkezetünknek kétezer hold szántója van, ezenkívül 87 hold régi és 165 hold új tele­pítésű szőlővel is rendelke­zünk. A 76 holdas minta­legelőnk is igényli a gépi munkát. Ezért van szükség a sokfajta traktorra. Az egyik műhelyben Ber­tha András, Tóth István és Dorogházi Tibor traktort ja­vítanak nagy igyekezettel. A munka zömét már elvégez­ték, most már csak a kisebb szerelések vannak hátra. Ök már szinte törzs- gárda-tagok — mondja And­ré Béla —, hiszen talán ti legrégibb dolgozóink. Nem könnyű a munkájuk, mert a földjeink erősen kötött talajűak s bizony alaposan igénybe veszik a gépeket. Ilyenkor bőségesen akad rajtuk javí­tanivaló. — Minden munkát hely­ben végeznek el? — Nem. Akad néhány olyan javítás, amit olcsóbb, ha a gépjavító vállalattal vé­geztetjük el. A munka zöme azonban így is nekünk ma­rad. — A traktorokon kívül még milyen gépeket javíta­nak? — Most elsősorban azokat, amelyek részt vesznek a ta­vaszi munkákban. Szövetke­zetünknek azonban van még három kombájnja is. Ezekre egy kicsit később kerül sor. — Mikorra fejezik be a tavasszal munkába álló gé­pek javítását? — Két héten belül min­denképpen. S hogy a munka gyorsabban menjen, a szere­lőkön kívül ilyenkor a trak­torosok is „besegítenek”. Mi­re megkezdődhet a tavaszi vetés, minden gépünk készen áll a munkára. (kapóst) PINTÉR ISTVÁN S , MÉGSEM 1 üürnbergbeii: csak tanú Tudják ezt a németek is. A magyar kor­mányzó mindenáron ragaszkodik a hatalom­hoz, s ez a legfőbb magyarázata annak, hogy amikor Hitler 1944 márciusában ki­hívja magához Klesshelrabe, a főhadiszál­lásra, végül is beleegyezik a megszállásba, s a helyén marad. Amikor Edmund Veesen- mayer, a Gestapo ügynöke 1943 novemberé­ben Magyarországon jár, s tanulmányozza a helyzetet, utána jelentést tesz odahaza. Egyebek mellett azt javasolja, hogy amikor Hitler tárgyal Horthyval, elővigyázatosan beszélje meg vele a kormányzó családi di­nasztikus terveit, s élesen foglaljon állást a Habsburgok ellen, így. megnyerheti a kor­mányzó rokonszenvét, s együttműködését a megszálláshoz. Ugyanez az Edmund Veesenmayer lesz a teljhatalmú birodalmi megbízott. Magyar- országnak Horthy a kormányzója, de tulaj­donképpen Veesenmayer parancsol. A Vár­ban ugyancsak nem ő az úr. Egyre inkább aláveti magát az „asszony! kamarilla” el­képzeléseinek. Az idősebb és fiatalabb fő­méltóságú asszony politizál helyette, Horthy csak végrehajtja elképzeléseiket. Ráadásul ott van a nem teljesen beszámítható Mik­lós, aki különböző kalandokra vállalkozik, s alkalmat ad a Gestapónak arra, hogy tőrbe csalják. A Maus-akció nevű vállakózás so­rán a Gestapo ügynökei jugoszláv partizá­noknak adják ki magukat s a kis Horthy lópremegy. Tárgyal a provokátorokkal, akik elég ügyesen játsszák a szerepüket. A tragi­komikus történet végre az, hogy 1944. októ­ber 15-én. amikor Horthy megbízottai már Moszkvában aláírták a fegyverszünetet, s csak néhány óra hiányzik annak bejelenté­séhez, ifj. Horthy Miklóst letartóztatják. Rövid idő múlva a kormányzó egyetlen élet­ben maradt gyermeke, dinasztikus terveinek egyetlen reménysége már a mauthauseni koncentrációs táborban lévő magánzárkában ül. A Führer megbízottai pedig zsarolhatják az idős apát. Horthy Miklós a maga család­ját többre becsülni, mint az ország sorsát, s az ígéretért, amelyet fia szabadon bocsá­tásáról és maga, valamint más közvetlen családtagjai biztonságáról és jólétéről kap, visszavonja a fegyverszüneti proklamációt, s aláírja Szálasi Ferenc kinevezéséit. Ekkor kezdődik Horthy Miklós emigrá­ció® korszaka. A náci Németország összeom­lásáig teljes kényelemben él a bajorországi Hirschberg kastélyban, ahová felesége és menye is vele tarthat, de fiát az ígéretek ellenére nem bocsátják szabadon. Ifj. Horthy Miklós csak akkor hagyhatja el a mauthau­seni koncentrációs tábort, amikor az ameri­kai csapatok felszabadítják azt. S akkor sem láthatja viszont apját, akit az ameri­kaiak letartóztatnak. Az őrizetbevétel több mint természetes, hiszen a Hitler-ellenes háborúban részt vett koalíciós nagyhatal­mak már régen megállapodtak a háborús bűnösök felelősségre vonásában, s a volt magyar kormányzó a legfőbb háborús bűnö­sök közé tartozik. Közben azonban fordulatot vesz az ame­rikai és általában a nyugati politika. Horthy egyelőre még szabad, a nürnbergi börtön- bán tartják fogva, de már csak tanúként. S a nyugati hatalmak 1945 decemberében le­hetővé teszik ifj. Horthy Miklósnak, hogy Nürnibergbe utazzék, s naponként megláto­gathassa édesapját. A különleges börtönlá­togatási engedélyre azonban már nem so­káig van szüksége, mert karácsonyra a kor­mányzó kiszabadul. Egy hónap sem telik el, s 1946 januárjában az amerikai és angol ka­tonai hatóságok hivatalosan is bejelentik, hogy nem hajlandók Horthy Miklóst hábo­rús bűnösnek tekinteni. Azok az erők, ame­lyek annak idején Szegeden támogatták őt, most sem maradnak tétlen. S igazán nem rajtuk múlik, hogy többé nem áll hatalmuk­ban visszajuttatni Horthyt a budai Várba. Horthy Miklós békésen éldegél a bajor- országi Weilheimben, anyagi gondjain pedig különböző amerikai urak, sőt maga az ak­kori pápa, XII. Pius segít szeretetadomá- nyaival. Horthy Miklós azonban nem so­káig szorul erre a megértő támogatásra. Fia Brazíliába utazik, s visszahozza Európába, azt a három és fél millió pengő értékű ér­téktárgyat és valutát, amelyet még 1939-ben helyezett ott letétbe. S miután a volt kor­mányzót tanúként kihallgatják a nürnbergi perben — pedig a vádlottak padján lenne a helye — már módja van arra is, hogy számára nyugodtabb lakhelyet keressen. Salazar, Portugália fasiszta diktátora nagy szeretettel ajánlja fel, hogy a bukott diktá­tor költözzék hozzá. Így telepszik le Horthy Estorilban, amely néhány kilométerre fek­szik Lisszabontól. Kicsiny és kellemes üdü­lőhely a tenger partján. Ide tart vele vala­mennyi családtagja is. A számkivetés meglehetősen Keserű sors. Horthy másképpen képzelte el maga és csa­ládja jövőjét. S nem nyugszik bele abba, hogy napja leáldozott. Továbbra is „Ma­gyarország alkotmányos államfőjének” tart­ja magát, szeretne nyilvános szerephez jutni az emigrációs politikában, de a nyugati ha­talmak képviselői, akik, céljaik érdekében egyre többet foglalkoznak a horthysta emig­ránsok megszervezésével, maguk is lehetet­lennek tartják, hogy Horthyt magát nyil­vánosan felhasználják. A kormányzó egy­kori tábornokai és tisztjei, akik Weilheim­ben még sűrűn látogatják, az estorili tar­tózkodás időszakában csupán leveleikkel keresik fel, s lassan elfedekeznek a „legfőbb hadúrról”. Űj „hadurat” szolgálnak, hiszen 1951-ben az amerikai szenátus 100 millió dollárt szavaz meg a „nemzetbiztonsági tör­vény keretében” a népi demokráciák elleni felforgatás céljaira, A pénzből jut a tábor­nokoknak is, akik különböző bizottságokat, s törzseket Alakítanák (A befejező rész következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents