Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

A beruházás sikere kudarca í] vek óta visszatérő gond, hogy elhúzódnak a be­ruházások, a tervezettnél ké­sőbb épülnek fel a lakások, a megállapodásnál később sze­relik a termelőüzemek be­rendezéseit. Minél nagyobb a késedelem, annál nagyobb a költség. Az idő pénz, ezt Igazolja a beruházások sok­éves tapasztalata. Vajon min­denki tanult ebből, az elmúlt évben vajon gyorsabban és eredményesebben dolgoztak-e a tervezők, a beruházók és az építők? Igen. ezt saját szeműnkkel láthatjuk, ha az egri és gyöngyösi lakótelepen já­runk. tények és hivatalos adatok igazolják, hogy ütem­terv szerint halad a visonted bányanyitás és erőműépítés, a várakozásnál jobban ipar­kodtak az apci Qualitál-épít­kezéssel és az ecsédi külfej­téssel. De még mindig elhú­zódik az egri sportuszoda és önkiszolgáló étterem átadása, a hevesi gabonaraktár befe­jezése. Általában javult a beruházások megvalósítása, de az eredmények mellett bosz- szantó hiányosságo'aól is szólni kell. Mibe kerül, milyen követ­kezményekkel jár, ha elhú­zódik egy beruházás? Nem a sportuszodát, nem a legszem­betűnőbb példát említjük, in­kább az egri strand és a la­kótelep között épülő éttermet vizsgáljuk. Unnék is hosszú és messzire nyúlik a törté­nete. Eredetileg a nyári strand- és idegenforgalmi szezonra akartak egy 1500 adagos éttermet építeni. Elő­ször 4,4 milliós költséget és 1965. júniusi befejezess ha­táridőt hagyták jóvá. Am 1965-ben csas vita folyt, hogy hol építsék, csak nyáron vagy egész évben üzemeljen. Vá­rosrendezési. távlati rejieszté- &i tervek és gazdaságossági érvek csatája dúlt. Aztán 1966. január hónapban meg­született az Országos Terv­hivatal jóváhagyása: a stran­dotokat, de a várost és az idegenforgalmat egész évben kiszolgáló, korszerű étterem épüljön Egerben. Az építke­zés 1966 áprilisában kezdőd­jék és 1967 májusában feje­ződjék be. Igaz. a költségek 7,7, majd 7 millióra változ­tak. Az egyik Balaton fcör- ** nyéki típustervet vá­lasztották. de amikor az épít­kezésre került sor, a külön­böző elemeket és szerkezete­ket már nem gyártották, majd ezek egyedi készítését elvállalta a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. Ké­sett a Csőszerelő és a Szak­ipari Vállalat Állt az épü­let, de az első és a második átadási kísérlet Is kudarcba fulladt még ma sincs fűtés, nincs meleg víz, sokkal job­ban Iparkodni kellene a sze­reléssel. Mibe került az egri étte­rem késedelme? A Felső-ma­gyarországi Üzemi Vendég­látó Vállalat elesett 3,4 mil­liós bevételtől és ennek 80 ezer forintos tiszta haszná­tól. A 7,5 milliós beruházás befejezetlenül áll egy évig, ennek öt százalékos kamata 375 ezer forint Mindehhez még számítsuk hozzá, hogy mennyi késedelmi kötbért fi­zetett a fű- és az alvállalko­zó és mennyi költségtöbbletet jelent hogy a beruházó és a kivitelezők egy évvel tovább foglalkoztatják embereiket. Az engedélyezett hétmilliós hitelkeretet legalább egymil­lióval túllépik. Az új me­chanizmus azt jelenti, hogy ezt a túllépést az állam nem vállalja. Ki viselje? A Ke­reskedelmi Beruházási Iroda, vagy az Üzemi Vendéglátó- ipari Vállalat? A vita még tart. de sajnos, az építkezés sem fejeződött még be. A Hatvani Cukor- és Konzervgyár sikeres beruhá­zásai követésre és elismerés­re méltóak. Korábban a cu­korgyár, legutóbb a konzerv­gyár építkezését és szerelését fejezték be határidő előtt Eddig tőkés országokból sze­rezték be a konzervdobozok készítéséhez szükséges lakko­zott lemezt A konzervgyá­riak javaslatot dolgoztak ki, hogy csökkentsek az impor­tot és növeljék az exportot A felülvizsgált számítások szerint az új litografáló és lakkozó üzemmel évente 652 ezer dollárt lehet megtakarí­tani. Egyszerűsített, gyorsított formában megkapták a szük­séges engedélyeket és hitelfe- deaetet. Együttműködési szer­ződést kötöttek a beruházás sikerében érdekelt felekkel, 1967. február 1-én munkához láttak. 11 atáridő előtt hat hónap­pal, november 29-én, befejezték a 23,4 millió fo­rintos beruházást, és 300 ezer forinttal kevesebbe került a tervezettnél. Igaz, a gyártás­sal. a technológiával akadnak még gondok, de időt nyertek a kezdeti hibák kijavítására. Az igazság kedvéért azt is megemlítjük, hogy az egri ét­termet és a hatvani üzemrészt is a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Mit jelent forintban a hatva­ni beruházás határidő előtti befejezése? Több mint 98 millió forinttal növelik a ter­melést és 3,3 millióval több lesz az idei nyereség. A be­ruházások sikere, a gazdasá­gosság jelentős fokozása jó jel az új mechanizmus kez­detén. Dr. Fazekas László Tudót és szilárd ember. Amikor tetten érte a feleségét, csak ennyit mondott: —„.ég mégis mozog a föld! * Kevés az olyan költő, aki házassága ato n is verset ír a szerelemről. Kulturált ember, imádja a könyveket. Kém jól mutatnak a modem bútorzata szobában. • Valamikor rápillantottunk egy reklámra és tudtuk hogy mit akarnak a nyakunkba sózni, most gondosan végigolvassuk a reklá­mot és fogalmunk sincs, mit akarnak eladni nekünk. — Kisasszony, szeretném látni a kombiné­ját és a nadrágját! — Mit képzel? Szégyellje magát! — De hiszen csak divatbemutatóról van szó... — Hát miért nem ezt mondta rögtön, kis csacsi. Másra nem kíváncsi? <—ó) HOL DOLGOZNÉK? Munkanélküliek. Gyak vla- tilag azok, mert egyiküknek sincs állandó munkahelye, most már hosszabb idő óta. Rendszeresen bejárnak a ta­nácsházára, jelentkeznek a munkaügyi osztályon, érdek­lődnek is, aztán marad min­den a régiben. Mi van ezekkel az embe­rekkel? Miért nem tudnak állandó munkahelyhez jutni? Havi kétszáz forint A lakás meglepően szép, tiszta. Senki sem gondolná, hogy ezekben a szobákban olyan magányos asszony la­kik, aki hosszú évek óta nem tud állandó munkahelyhez jutni. — Nekem a lakás a fontos. Van, akit az autó érdekel, mást a szórakozás, van olyan is, aki csak a hasának él, en­gem viszont csak a lakás érdekel. Ehhez ragaszko­dom. Hogy mit eszem, azt senki sem látja. Egy darab vaj három vacsorára is elég. Délben egy leves, hozzá üres főzelék vagy tészta. Legfel­jebb vasárnap engedek meg magamnak húst Elvált asszony. Van egy felnőtt gyermeke, aki már önálló családot alapított. Volt férjétől havonta kétszáz fo­rintot kap tartásdíjként Ez az egyetlen fix pont az éle­tében. Más egyéb? Semmi nincs; Mutatja kínosan tiszta kardigánját, amit évekkel ez­előtt vett százhúsz forintért. Ügyesen tüntette el rajta a kopás nyomait öltözködésé­ben is mint minden' egyéb­ben, kínosan pedáns. Precíz, így mondja. Még a gyerme­kének írt leveleiről is máso­latot készít. Azokat is dosz- sziéba rakja le. Négy polgárit végzett, megtanult gép- és gyorsírni, de az alatt az évek alatt, amíg csak háziasszony volt kijött a gyakorlatból. Gépel­ni most is tud, de már nem tíz ujjaL — Általános adminisztra­tív munkakört keresek ma­gamnak. Ne mondja, hogy ilyet nehéz kapni, hiszen annyian dolgoznak ebben a munkakörben. Csak nekem nem akad. Legfeljebb helyet­tesítés. Két hétre, egy hó­napra, fél évre. Tele van a munkakönyvem bélyegzők­kel. Megmutassam? Nézze meg! Ragaszkodik az általános adminisztratív munkakörhöz. Betanított munkás lennék Elszomorítóan üres szoba. A férj egy ablakkeretbe igyekszik az üveget belehe­lyezni a padlón dolgozva. A bútorok? A tűzhelyen kívül még egy ágy, aztán valami polcos edénytartó a földre állítva. Egy kis lábaskában pirított szalonnaszeletek. A reggeli vagy ebéd maradvá­nya? — Betanított munkás vol­tam valamikor, a gyárban dolgoztam. Most is olyan munkát szeretnék. Nézze, én nagyon vékony vagyok, alig negyven kiló, én nehéz mun­kát nem bírok. Még a taka­rítást sem merem vállalni, hátha az ablaktisztítás köz­ben elszédülnék. Évek óta nincs állandó munkahelyem. Néha segítek itt vagy ott. A férjemnek sincs állása. Gyorsan pereg a szó az asszony szájából, mint aki attól tart, hogy nem hallgat­ják végig. Sietve mondja, hogy van egy tizenegy éves gyereke, de nem a mostani férjétől. Ebből a házasságból is született egy gyerek, egy­éves. Állami gondozásban van. A férje? Alkalmi munkál vállal. A pénzük nagyon ke­vés. Most volt itt náluk az édesanyja, tőle kapott há­romszáz forintot egy csizmá­ra. Azt mondta, meg ne tud­ja, hogy a csizmát eladja, mert akkor nem kap tőle máskor semmit. — Látja, volt még egy ilyen szép, fehér lábasom. Eladtam, hogy tudjunk enni valamit. Nagyon kérem, se­gítsen, hogy betanított mun­kás lehessek valahol. A férj egy pillanatra sem hagyta abba a szöszmötölést az ablaküveggel. Szeme sar­kából az asszonyt figyelte. Morgott valamit az orra alatt. Bölcsődében dolgoznék Egyetlen szoba, négyen lakják. A kettős ágy beve­tetlen, az egyikben a nagy­lány alszik, aki az éjszakai műszak fáradalmait piheni ki, de a beszélgetés végén odaszól: — Nehogy kiírja a nevün­ket, nehogy megszégyenítsen bennünket Érti? Az asszony még fiatal, bár már húsz éve házas. Kérdés nélkül ömleszti elém az éle­te történetét. Egészen részle­tesen. Valahányszor a mun­kavállalásról kérdezem, mindig a családi dolgokra tér vissza. Mintha kerülné a té­mát A munkakönyvében na“ gyón sok bejegyzés. Egy rö­vid ideig takarítónői állás és kónyhaszemélyzeti beosztás után a beírás: hozzájárulás­sal kilépett. Tehát maradna- tott volna, ha akart volna. Mind a két helyen. A leg­gyakoribb a ..szerződése le­járt” bejegyzés. — Mindig nagyon szeret­tem a gyerekeket, bölcsődé­ben vagy óvodában szeret­nék dolgozni. Ha annyi más-’ nak sikerült, egyszer nekem is fog sikerülni. De .niért érdekli ez? Mit akar erről írni? A tanácstól küldték ide? Megkérdezheti, senki sem mondhatja rám, hogy loptam, vagy erkölcstelen életet éltem volna. Megkér­dezheti. A férj dolgozik. A nagy­lány is hazaad havonta öt­száz forintot. Az apa fizeté­sének egy részét a család nem is látja. Méj>is: bevés a munkaerő Sípos József, a Gyöngyösi Városi Tanács munkaügyi előadója, sorolja az adato­kat, amelyek szerint a leg­utóbbi hónapban 198 munka­kereső közül 177-et helyeztek el. A többi? Munka nélkül maradt? Mást akart, mint amire lehetőség volt Szakmunkásból soha sincs elég. Most sem. Akinek van valamilyen szakképzettsége, állást kaphat. De itt vannak a szakképzetlen nők. Nagyon kevés közöttük az olyan, aki ne ragaszkodna az egy műszakhoz, őket is meg le­het érteni, nem létkérdés számukra az állás. Férjnél vannak, családos anyák, de jól jönne az a néhány száz forint még, amit kereshetné­nek maguk is, ha lenne sgy jó munkahely. — Van-e olyan, aki éhez­ni kénytelen, mert nem tud­nak neki munkahelyet aján­lani? — Nincs. Akinek a lét- fenntartása ettől függ, min­dig találhat munkát, csak legfeljebb nem pontosan olyat, amilyet elképzelt ma­gának. Az Egyesült Izzóba most is felvesznek női mun­kaerőt, betanított munkára, de három műszakra. ★ Milyen megjegyzést fűz­zünk az elmondottakhoz? Ügy hisszük, semmiféle meg­jegyzésre nincs szükség. G. Molnár Ferenc m Kállay alájátszik Kállay érvelésére Horthynak azt is be kell látnia, hogy István fia helyett nem ve­heti maga mellé helyettesének Miklós fiát sem, mert a lovassportban szerzett sérülései olyanok, hogy még a főméltóságú atya nim­busza sem tudja őt elfogadtatni. A rokon­ságban viszont nincs más, aki számba jö­hetne a dinasztia szempontjából. A minisz­terelnök áthidaló javaslatként azt indítvá­nyozza a kormányzónak, hogy a kormány­zóhelyettesi tisztséget ne töltsék be, s Horthy István emlékének megörökítésére hozzon olyan törvényt, amely kiemeli a Horthy- nemzetség érdemeit, kiemelj a kormányzó unokájának, a kormányzóhelyettes árvájá­nak személyét, úgy, hogy ez kiindulópontja lehessen később if j. Horthy István királlyá választásának. Az elképzelés: „I. Az országgyűlés ünnepélyesen tör­vénybe iktatja a kormányzó úrnak az or­szág élén kifejtett munkáját, annak nem­zetfenntartó eredményét, az ország egy ré­sze visszaszerzésének nagy korszakát, és törvénybe iktatja István fiának, a kormány* zóhelyettesnak emlékét és hősi halálát II. Horthy István kormányzóhelyettes úr emlékének megörökítésére elrendelj az or­szággyűlés: 1. Elsőszülött István fia, hősi halált halt apja után, a főméltóságú címet viseli. 2. Az özvegy rangjához mért pozíciójá­nak biztosításáról életfogytiglan. az elsőszü­lött fiú neveléséről 24 éves koráig az állam gondoskodik, és őket a nemzet el-ő hadiöz­vegyének és had-árvájának tekinti. 3. A Horthy Miklés-hldon — a tengerész­emlékmű módjára — a magyar repülő Horthy Istvánt ábrázoló emlékműve létósít- tetik. 4. A Ludovika Akadémia B-t, a Műszaki Akadémiát Horthy Istvánról nevezik el. 5. A most létesülő, sí ifjúság elitnevelé­sét célzó intézet Horthy István nevet kap. 6. Az államvasúti gépgyárak Budapesten Horthy Istvánról lesznek elnevezvej 7. A békésszentandrásj zsilip (amelynek berendezését ő szállította) a Horthy István nevet kapja. III. Mindezen intézkedések megtételére a kormány felhatalmazást kap. A magyar nemzet történetében a hálá­nak, az elismerésnek az emlék megőrzése szándékának, az utódra való átörökítésnek ez lenne a legkimagaslóbb példája. Jelenti azt, hogy a család folytatódik az unokában, a család szerzett ragja öröklés után száll az unokára, az özvegyről méltóan gondosko­dik a nemzet (aminek nem az anyagi vonat­kozás a lényege), a kisfiú pedig a nemzet neveltje ,a nemzeti remények letéteményese lesz. Nevelünk egy Horthyt magunknak ar­ra, hogy amikor annak lehetősége és szük­sége bekövetkezik, akármilyen formában, ott legyen, a nemzet rendelkezésére állva. Ha rákerül a sor, van kihez nyúlnunk, és mindig lesz egy méltó unokája Horthy Mik­lósnak és fia Horthy Istvánnak akj íovább- vávője majd a családnak. Ebben látom a harmadik eshetőséget is, amelyet a szent koronának fenntartunk. Ez minden lehetőséget nyitva hagy, de viszont egyedüli lehetőségnek tartom majd, ha a körülmények is úgy akarják, a nemzeti ki­rályság megalapozására. Mert ha a gyermek úgy fejlődik, ahogy várjuk, akkor betöltheti a trónt, de csak akkor, mert erősen megülni ottan akkor fog, ha azt neki az vsrrwt, meg­szeretett fiatalembernek ajánlja fej az or­szág, az akkori körülmények között. Ez elgondolásomnak a lényege a kis István személyét és jövő szerepét illetően is orszá­gunk történetében”. Horthy jóváhagyja ezt az elképzelést, s Kállay elkészíti a törvénytervezetet. Igyek­szik minél egyértelműbben fogalmazni, hogy a törvény alapján unokája később trónkö­vetelőként léphessen fel. A javaslatot nem mutatják meg Seród' nek, de még benyúj­tása előtt ismertetik a pártok vezetőivel. Se­rédi tudomást szerez tartalmáról, s felkere­si Horthyt a várban. — őszintén és világosam akarok beszélni — kezdj a hercegprímás kellemetlen mon- dókáját. — Én magam is készségesen elisme­rem, katolikus híveim is elismerik a kor­mányzó úr soha el nem múló érdemeit, amelyeket a hazai kommunista-uralommal szemben megszervezett ellenforradalom veze­tésével, az ország ügyeinek rendbehozata­lával és bölcs kormányzásával szerzett. El­ismerem az elhunyt kormányzóhelyettes ál­dozatos hősiességét is. Nem hagyhatom azonban szó nélkül, hogy vannak politiku­sok, akik a kormányzó mély gyászát és emiatt a helytelen vigasztalással és hízel­géssel szemben talán kisebb ellenállóképes­ségét kihasználva olyan terveket kovácsol­nak, amelyek szépek lehetnek a Horthy csa­lódra nézve, de végzetesek a nemzetre: az unokának kormányzóhelyettessége, vagy még inkább magyar királysága, amely utób­bit még Horthy István temetésié előtt kezd­ték propagálni. Ezért, tettem célzást az ilyen nemzetmegosztó törekvések ellen felsőházi gyászbeszédemben, amellyel a kormányzó­helyettest elparentáltam... Horthynak sikerül uralkodnia magán, teljesen nyugodtan hallgatja Serédit. A her­cegprímás viszont nem állhatja meg, hogy ne tegyen éles szemrehányásokat a kor­mányzónak: — Sajnos az újságok nem hozhatták be­szédemnek ezt a passzusát, mert a cenzúra törölte. Hiába, nálunk szabad meglenni a .rosszat, de nem szabad megállapítani:, hogy megtették.,. (Folytatjuk) *

Next

/
Thumbnails
Contents