Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

Dal, tánc, színház A televízió műsorának szükségszerű változatossága és változan dósága talán ép­pen abban rejlik, hogy sok­irányú igényt és érdeklődést keli kielégítenie. A sz' mbat .délutáni Clive Ex ton-ismét­lés mellet Czifka Péter mű­vészettörténész élvezetes, il­lusztrált előadását hallhat­tuk az ember arcáról a mű­vészetben: az ábrázolás bel­ső logikáját fejtette fel antik és modem példák nyomán. Sinkovits Imre Kosztolá­nyi Dezső Zsivajgó természet című művéből mondott el részleteket, hogy a legemtoe- nbb tulajdonságokat hordó természeti képek, a fák és állatok után az Orion űrhajó fantasztikus kaladjai izgas­sák képzeletünket. Ez a nyu­gatnémet film a jövőben ke­resgél izgalmakat a mai né­ző számára. A technikai megoldásokat még csak tud­juk valahogy követni, de a bolygóközi támadás félelme­tes arányairól, a titokzatos „idegenekről” nem sokat ka­punk, így aztán a további kalandokra várunik. A San Remo-i dalfesztivál — első hallásra — nem. adott sem új és nagy előadói egyé­niségeket, sem az olasz dal új stílusát nem hozta. Még mindig Cigliola Cinciuetti legbájosabb olasz könnyű­zenei sztár. A férfiak megje­lenési különcködése nyilván hatáskeresésből táplálkozik. A Szegénylegények éjsza­kai előadása a film értékeit most is csillogtatta. azt azonban meg kell jegyez­nünk, hogy a tévé képernyő­je más akusztikát kölcsönöz a filmnek mint a mozi vász­na. A vasárnapi műsorban C'sáth Géza. tragikus sorsú század eleji írónak színmű­vét, a Családi tűzhelyet lát­hattuk. Dermesztőén józan logikával. csaknem rideg szerkesztéssel rajzolja elénk az író azt a háromszöget. amelyből nincs menekülés. Kálmán Jenő és Aranka há­romszöge felrobbanthatatlan, mert az adott és begyepese­dett társadalmi konvekciók között a polgári világ erköl­csi gyámoltalansága és kép­mutatása egymáshoz láncol­ja mindhármukat. Csáth hő­sei szomorú szürkeségükben is hasonlítanak Kosztolányi Pacsirta-béli alakjaira, vagy az Édes Anna embereire. A vasárnap esti műsort a XIX. század táncai zárták. A körmagyartól a palotásig a kor nagy zeneszerzőinek muzsikáját kaptuk kitűnő koreográfiával. A polonaise, a mazurka, a polka, a kerin- gők mind azt bizonyították, hogy a múlt században közös társasági szórakozás volt a tánc és a jókedv megtestesí­tője. Céczy Éva és Péter László koreográfiája mellé a Zeneművészeti Főiskola ki­tűnő kórusa és a Budapesti Fúvósötös csatlakozott. A jól szerkesztett és hangulatos összeállítás az Intervízióban is öregbítette tánckultúránk hí­rét (farkas) Nansen és az egri Péteri Teréz esete a kutatókkal és a rádióval Az egri 7. számú általános iskola igazgatói Irodájában várjuk a riportalanyt, egy nyolcadikos kislányt. Hama­rosan kopognak; szőke, szög- hajú, szemüveges lány lib­ben be, és kedvesen mond­ja: — Jó napot kívánok... Én .vagyok Péteri. Teréz, akit ke­resnek. Ö az, aki vasárnap dél­előtt szerepelt a rádióban á gyermekek földrajzi játékán.A műsort a Nagy utazók nyo­mában címmel rendezték meg. Teri második helyezést ért el! Közvetlenül, korát meghazudtoló természetes­séggel beszél. Olyan, mint egy kedves — felnőtt... — Idehaza volt régebben egy verseny, ahol első let­Magyar tudós a cigányok eredetéről Régente Európa-szerte az volt a hiedelem, hogy a ci­gány nép Egyiptomból ered. így is ragadt rájuk nálunk a középkorban a fáraó-nevezet. Nyugaton a gipsy-név. Külö­nösképpen, anélkül, hogy er­ről nyugati nyelvészek érte­sültek volna, magyar ember, a leydeni egyetemen végzett Vályi István — később Pu- naalmás református papja — volt az első, aki a cigányság indiai eredetét helyesen fel­ismerte. Vályi István ugyan­is — mint azt 1703-ban fel­jegyezték — Leydenben több hindosztáni, pontosabban ma- labári diákkal barátkozott össze. Nyelvüknek ekkor ezernél több szavát jegyezte fel. Később — hazajövet Ma­gyarországra — győri cigá­nyoknak olvasta fel szójegy- zókót. A győri cigányok — nagy meglepetésére — e hin- dusztáni, malabári szó]egyzék szavait megértették! Ma már a nyelvtudomány közhelye az, hogy mind a cigány nép, mind annak nyelve indiai ár­ja eredetű. Legközelebbi ro­konai Északnyugat-India szindhi és kasir nyelvjárásai. Maga a cigányság — 'rótt adataink szerint — pontosan 550 évvel ezelőtt, a török szo­rítása elől menekülve, a bi­zánci birodalom délkeleti vi­dékedről jövet. 1415—1417 kö­rül lépte át Magyarország ha­tárát. Vándorlásuk Nyugat felé hamarosan megindult. 1417-ben a német—római bi­rodalomban rendelkezést hoz­tak megtelepedésük ellen, de 1423-ban Zsigmond király és császár már oltalomlevelet ad nekik birodalma és Magyar- ország területére. Első cso­portjaik 1419-ben Svájcba ve­tődnék el; 1422-ben Bologna alatt jelennek meg „Andren Dúca d’Egitto” — András, Egyiptom hercege — vezeté­sevei 1438-ban Magyarorszá­gon át újabb rajaik indulnak el Nyugat- és Észak-Európa felé. Csehországon vonul­nak át; részben ezért, rész­ben Zsigmond oltalomleve­le okán ragad rájuk Francia- országban a máig használatos „bohémien” — csehországi — nevezet. Nálunk már a XV. században megkedvelték őket. 1489-ben Beatrix királynő csepeli lófuttatásain. 1580-ban Jagelló Zsigmond herceg bu­dai szállásán muzsikálnak. 1525-ben Lajos király sport­mulatságának ugyancsak „fá­raó” lantosok a muzsikusai. Később, amikor a „törökök kémei” koholt vádjával Euró- pa-saerte üldözték őket, az erdélyi fejedelmek, s a felvi­déki Thurzók fogadták őket oltalmukba. 1761-ben Mária Terézia hozott érdekükben menlevelet. Elrendelte a ci­gány, .vagy fáraó gúnynév megszüntetését, s „újpanaszt”, „újmagyar”, újlakos” névvel a megtelepítésüket. z. I. tem. írásbeli. Emiatt kerül­tem aztán a rádióba. — Miről írtál? — Híres kutatót kellett vá­lasztani. s megírni annak szép emberi tulajdonságait. És Xantus Jánost választot­tam. Olvastam róla sokat, például A bíbor tenger part- ján-ban is. — Mikor volt a rádiófel­vétel? — Január másodikán. Roppant ideges voltam, pe­dig — az ő nevét okvetlen tessék leírni! — Tóth Berta- lanné tanárnő alapos segít­séget adott a felkészülésben. Amíg várakoztunk, sok hí­res embert láttam a stúdió­ban. színészeket... de eszem­be sem jutott autogramot kérni, annyira izgultam... Aztán bent a 6-os stúdióban volt a verseny. Tíz nagy uta­zóról kellett beszélni, kinek- kinek arról akit „kihúzott”... Nekem Nansen jutott! El kellett mondani, ki volt Nan­sen, és milyen emberbaráti cselekedetéről nevezetes? Például a hadifogolyesare- bizottság elnöke is volt... A verseny közben egy kis vitára is sor került. Teri azt állította, hogy Nansen fóka­vadászat közben fedezte fel a grönlandi jégboltozatot. A zsűri elnöke, ár. Vécsey Zol­tán ezt kétségbe vonta... A kedves vita külön jutalom­hoz vezetett; Teri kapott egy tábla csokoládét is! — Szeretsz vitatkozni? — Igen... — Mi volt a jutalom a má­sodik helyezésért? — Egy szép nagy atlaszt kaptam. De ketten lettünk másodikok egy veszprémi fiúval. Mindkettőnknek 35— 35 pontja volt. — Pályaválasztásodban természetesen a földrajz a „vezér”...? — Nem. Építészmernöii: szeretnék lenni. — Terveztél már valamit? — Igen... Egy egyetemi épületet aulával..; Persze csak úgy magamnak. Nagyon szeretek rajzolni! Péteri Teréz bizonyítvá­nyainak „oroszlánrésze” ki­tűnő. Rajzolgat, szeret sza­valni, az iskolában őrsveze­tő, csapatkrónikás... talpra­esettségével, nyílt természe­tével megnyerte diáktársa:, tanárai szeretetét. Ég — ami szintén fontos! — ő is szer­zett Heves megyének egy jó pontot. (kátai)’ Ifjú biológusok Egerben Az asztalon mikroszkópok, herbáriumi növények, prepa­rált rovarok, lepkék, növény- és áll.athatározók, színes dia­filmek és folyóiratok, érd. kés szaktanári magyarázat és VVVO*»/\^V/V>VU'>AzVUA/VVV,VV'\A/«\mo/V^;zV\/'»A/'VA/'\A^ A/^A/'VA^WXXVA/'WVVVVVVVVN/VVWVVlr’l/WVVO'VIVV/V 'VWWé'W-v v-v .'VWWWVVVVVVVT/WVVlzyV. * HOWARD: / REJTŐ J ENO/ p w>b Galamb most az egyszer megrázkódott belülről. En­nek a titoknak a szörnyűsé­gét még az ő felületes, nem­törődöm, vidám lelkivilága is teljes tragikumában átérez- te. Batalanga még csak hagy- ján, s a szökőkút a márki­val tréfa. Holttest a fürdőszo­ba előtt, rendben van, fő, hogy a villanyt eloltsák. A táborszernagy felismeri mint bakát, oda se neki. Macquart nem jön el az estélyre: se­baj. De ez itt más, megren- dítőbb, ahogy a Szahara kö­zepén ül a húszéves Iljics, és sír, mert megölt néhány embert. De ami a legkétség- beejtőbb egy felületes ember számára, mindezt egyedül ö tudja. És neki most tennie kell valamit. És ne értsük félre: nem szájharmonikázas- ról van szó, nem valami hülye viccről, hanem egész komolv tennivalóról. — Hát ide hallgass, most ne bőgj... Már sajnálom, hogy nem a Troppauer ver­IImmii IS68. február 6., kedd sét hallgattam inkább. Ugyanolyan, mint a te his­tóriád. Izgalmas, lehangoló és egy szót sem ért belőle az ember... Nesze, itt egy ci­garetta, gyújts rá és mondj el mindent őszintén. A fiú néhány sóhajjal va­lahogy rendbe hozta szabály­talan lélegzését. Időnként még egyet csuklott. Rendkí­vüli felindultság didergelt benne, úgyhogy eleinte ösz- szekoccanó fogai szótagokká harapták szét, amit mon­dott ... — Most mindent meg fog tudni — suttogta. Aztán je­lentősen hozzátette: — Őr­nagy úr. Galamb felugrott és sirán­kozva vágta földhöz a sap­káját: — Csak ezeket a marhasá­gokat hagyjuk már, könyör- gök! — Jó, jó ... Hát akkor er­ről nem beszélünk. Vegyük úgy, mintha nem tudnék semmit — Az egész ügyben én va­gyok az, aki nem tud sem­mit. És mennél többen ma­gyarázzák, annál kevesebbet tudok. Kölyök megértőén mosoly­gott: — Rendben van. Hallgass hát meg. Vegyük úgy, hogy te nem tudsz semmit. Csak egy derék bajtársam vagy, akinek elmondom ezt a ször­nyűséget, azért, hogy ha meghalok, akkor legyen, aki hurkot dobjon a gazemberek nyakába. Tudd meg elsősor­ban, hogy ez a sok-sok em­ber, aki itt táborozik ebben a hatalmas körben, soha töb­bé nem tér vissza onnan, ahová megyünk. És ennek mind az a néhány gazember az oka, aki megölte Russelt. — Hát miféle életelixirt ta­lált ki ez a Russel úr? — Egy kétezer éves átjá­rót. Suetonius Paulinus, aki mär az első században járt a Niger vidékén ... — Pajtás ... Csináljuk ezt máshol és ne a Szaharában. Nekem a tengerészeti aka­démián is mindig bajom volt ezekkel a régi írókkal. Szürke porfátylakon át látszott a krétaszínű hóid. Bágyadt sugárzás ragyogta be a végtelenbe nyúló ho­mokhalmokat. Egy felriadt öszvér keservesen elordította magát, és hiénák feleltek rá a távolból. — Ezt muszáj meghallgat­nod. .. — mondta Kölyök. — Sok ezer ember pusztul el emiatt... — Ne haragudj, de ez mar­haság, hogy itt a sivatagban mindenféle klasszikus írók miatt pusztulnak az embe­rek! Nagyon meleg van, egészségtelen a klíma. De erről nem tehet sem a Ver­gilius, sem a Shakespeare! — Tudom, hogy tetteted magad. Azért mégis kérlek, hogy légy türelmes. Hérodo­tette össze a Nílussal. Ha ezt az átjárót, amely a Niger vi­dékét és a Szaharát össze­köti, megtalálja valaki, ak­kor az újkor leghasznosabb felfedezésével járult hozzá a gyarmatosításhoz. A Sza.iara- vasút meg lenne oldva. A vonal összekötné a Földközi­tengert a nyugat-afrikai ki­kötőkkel. Azután Franciaor­szág számára szerezné meg Szenegambia ismeretlen vi­dékét, Batalangát, a szokoták földjét. A szokota bennszülöttek ismerik azt az utat, amelyet Suetonius és Hérodotosz óta annyian kerestek hiába. Rus­sel csalhatatlanul biztosnál; hitte a feltevését, hogy hol kell lennie ennek a titkos átjárónak..; De Russel el­tesz azt írja, hogy a Nílus és a Niger összeköttetésben állnak. Ezt valami homályos módon a krokodilokkal ma­gyarázza. Russel szerint a Krokodilok Útja Szenegam- bián vezet át, és Hérodotosz, aki Suetoniusszal járt úton, nyilván a Gambiát tévesz­tünk És soha többé nem tér vissza. Brétail doktor érke­zett meg csak Marokkóba, halálos betegen, és ez a bi­zonyos Henry Grison haza­tért. — Ez a Grison... Ez ott volt Russellel? Kölyök bántó, rekedt han­gon nevetett: — Ott volt?.:, ö lőtte agyon! Szóval az az ember, aki­nek a tárcája itt van a zse­bében, akit az ő rohamkésé­vel leszúrtak Brétail doktor házában, az a bizonvos Henry Grison ölte meg Rus­selt? — És te honnan tudod mindezt? — Engem az a nő, akiről gyanítom, hogy Grison sze­retője vagy ügynöke volt, összehozott Grisonnal. Henry Grison mint gazdag orosz­lánvadász és Afrika-utazó férkőzött Russel közelébe. Grison szervezte, mint gya­korlati ember, Russel expe­dícióját, és bevett engem is. — És ki volt ez az ember? — Most már tudom: hír­hedt politikai kalandor. Egy Laporter nevű vadász és én voltunk a legfiatalabbak az expedíció tagjai között. A sivatagban táboroztunk, közel az őserdőhöz, azon a helyen, ahol Aut-Taurú't helyőrséget alapították Ké­sőbb. 'Az erdőben ’akó pig­meus bennszülöttek segéd­keztek a tábor körüli mun­kákban. Innen indult el utolsó útjára Russel. Csak Brétail doktor kísérte el. Ta­lán azért nem hívott mást is, mert sejtette, hogy az expe­díció tagjai között lehet né­hány hamis ember. Laporter, Lorsakoff, Grison, egy Byrel nevű angol és én tartottunk ki idáig, a többi kísérő be­tegség miatt vagy más okból lemaradt útközben. Este a bennszülött segí­tőink, vagy négyen, akik kö­zött egy főnök is volt, Illo- mor, kis ünnepséget rendez­tek, amelyen vendégül lát­ták fehér gazdáikat. (Folytatjuk) megannyi if jú érdeklődő arc. Egy mindennapos kép az eg­ri Megyei Művelődési Ház if­jú biológusok körének foglal­kozásáról. Dr. Vajon Imre főiskola; adjunktus a szakkör vezető­je, tőle érdeklődünk az érde­kes szakkör céljai, foglalko­zásai felől. — Budapest és Debrecen után harmadiknak hívtuk életre a szakkört — mondta a szakkörvezető —, hogy a biológia irán+ különösebben érdeklődő tanulóifjúság ter­mészettudományos gondolko­dását. magas színtű önkép­zését, biológiai műveltségét segítse. Olyan ismereteket nyújtunk számukra, amelyek megkönnyítik az egyetemi és főiskolai jelentkezéseket. — Mivel foglalkoznak a szakkörben? — Szemléltető eszközök ismertetése mellett kísérlete­ket folytatunk, szaktilmeket vetítünk. Az a célunk, hogy ifjú biológusaink is készítse­nek olyan eszközöket, model­leket, készülékeket, amelyek­kel érthetőbbé, szemlélete­sebbé tehetik a középiskolai anyagot Ezenkívül neves biológusokkal találkozunk, kiállításokat, múzeumokat lá­togatunk, tapasztalatcserét rendezünk. Legnépszerűbb forma a többi szakkörrel va­ló versengésünk. Legutóbb dr. Lányi György>, a Búvár című folyóirat főszerkesztője látogatott körünkbe. Ebben a hónapban dr. Anghi Csaba és dr. Balogh János ismert zoo­lógus professzorok tartanaik fiataljainknak előadásokat. Dr. Vajon Imre elmondta még. hogy a megye egyetlen Ifjú Biológusok Köre tömö­ríti mindazokat a középisko­lásokat, ipari tanulókat, me­zőgazdasági szakmunkásokat, akik hivatásuknak akarják választani a biológiát. E'ső- sorban közülük kerülhetnek majd ki a jövő biológustaná- rai, orvosai, gyógyszerészei, vegyészei és az agrár-erdésze­ti tudományok szakemberei. Mentusz Károly MEGTUDHAT MINDEN ÚJSÁGOT / O&fa-Ma a.MSttuisan - {

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents