Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Az aufő „hálózsákja" BÍaeasz** jeligével kérde- M egyik olvasónk, hogy ér­demes-e üt sszer&s lábát operáltatni? Ügy tudja — írja levelében —, hogy az operáció után is kiújul egyeseknél a visszér. Bár felírtak részére gumlharts- nyát, szégyelli viselni. Be­utalták műtétre, de nem megy el, mert kicsiny gyer­mekeit nem akarja otthon hagyni. Leghelyesebb, ha a szak­orvosra hallgat és beleegye­zik, hogy sebészi beavatko­zással szabaduljon meg be­tegségétől. A legtöbb ered­mény ugyanis a műtéttől várható. A visszeres betegsé­gek esetleges későbbi kiúju- lása nem a műtéttől függ, hanem a beteg hajlamától. Vannak emberek, akiknél a visszerek állapota olyan, hogy csak többszöri beavat­kozással lehet helyrehozni. Leveléből arra következte­tünk, hogy a családban van ilyen hajlam. Az ilyen örök­letes hajlam ellen többféle­képpen lehet védekezni. Nem ■zabad viselni derékban szűk ruhát, körkörös harisnyatar­tót, mert ezek akadályozzák a vérkeringést. A gumiharis- nya viselését javasoljuk. Természetesen sem a gumi­harisnya, sem a népies gyógyszerek nem segítenek addig, míg a baj alapját nem változtatják meg. Ezért is­mételten azt ajánljuk, hogy fogadja el a kórházi beuta­lást. Egri olvasónk a S'wtűl- tengéssel kapcsolatban ér­deklődik. X ssvtűftenges valóban \ ■ űséees bőséges és hosszan | ártó italozás után, ennek oka, hogy az alkoholos italok j (és a feketekávé is) fokozzák a gyomor savtermelésát. (A savtermelés más összefüggé­seiről már írtunk régebbi üzenetünkben.) Javaslatunk a kővetkező: Nem az a lényeges, hogy rendszeresen igyék Salvus és Parádi vizet, a savtúltengés ellen, inkább az a fontos, hogy ne igyék olyat, ami savtúltengést okoz. Ha a ket­tőt együtt betartja, remél­hető, hogy panaszai csökken­nek. Ha nevét és pontos cí­mét közli, levélben részlete­sebben válaszolunk. Ugyancsak levélben sze­retnénk válaszolni annak az olvasónknak is, aki „Beteg Elek” jeligével küldött le­velet. Mivel kérdése magán­természetű, kérjük közölje nevét és címét, és akkor vá­laszolunk. Várjuk olvasóink kérdéseit, leveleit. A leveleket a szer­kesztőség címére kérjük.. Ne felejtsék a borítékra ráírni: Dr. Háziorvos A garázsépítés jelentős pénzbefektetést igényel, s a gyors ütemben növekvő gép- kocsipark számára nincs mindig elegendő szabad terü­let fedett parkolóhelyek épí­tésére. Ezért autók ezreit kénytelenek a szabad ég alatt hagyni­Télen a vezető, hogy a mo­tort felmelegítse és működés­be hozza. kénytelen forró vízzel feltölteni a hűtőt Éj­szaka az olaj megsűrűsödik, az akkumulátor félig kime­rül. Télen a motor minden egyes beindításakor annyival csökken az élettartama, mint amennyivel (szerény számítás alapján) 30—40 km-es út megtétele után csökkenne A szovjet tudósok és mér­nökök keresik a megoldást, hogyan lehetne megóvni azo­kat a gépkocsikat, amelyek­nek nem jut fedett garázs. A „Glavmoszavtrotransz” tervezőiroda laboratóriumá­nak helyettes vezetője, A. Bajkov kivesz az asztalfiók­ból egy néevszöolet.es, dróthá­lóval bevont kis tárgyat. — Ez egy gázégő — az infravörös sugárzás forrása. Az autók hálózsákjának ne­vezzük- Néhány gépkocsi­gyártó vállalat már eddig is alkalmazott elektromos fűtő­berendezést. Mi elvetjük ezt a módszert, mert az elektro­mos energia túl drága. A gáz viszont olcsóbb. A vezető visszatérve az útról, elhelyezi a gázégőt, meggyújtja, aztán nyugodtan hazamehet. A mo­tor hőmérséklete még —25°-os hidegben is plusz 40 C° marad, az olaj lehűlése pedig minimális. Reggel ki kell venni az égőt, a vezető gázt adhat, s már mehet is, anélkül, hogy időt veszteget­ne. Télen, ha a gépkocsi meleg garázsban van, felmelegszik, s ennek következtében kor­rózió léphet fel. A nagy hő­ingadozás miatt a festégréteg is vetemedik, végül lepattog­zik Tehát nincs sok előnye a garázsnak­— Mindenesetre már most megállapítható, hogy a „háló­zsákoknak” van jövőjük. A gépkocsi a jövőben meglesz garázs nélkül is. A hosszú tá­von közlekedő autók számá­ra hordozható gázégőt konst­ruáltunk. amelyeket kis ballonokban tárolt folvékony gázzal táplálhatunk. Minden autón majdnem 50 rubelt ta­karíthatnak meg ily módon, csak a téli időszakban -törté­nő beindítások során. V. Nazarov Régiből újat, divatosat Vizsgáznak a háztartási gépek Vasalás ülve — Elefánt a A farsang, a vidám tánc­mulatságok, műsoros össze­jövetelek időszakában va­gyunk. Gondot: okoz, hogyan tegyük divatossá a meglévő alkalmi ruhákat Egy kis ta­lálékonysággal a meglévő ré­giből is a divatnak megfele­lő, felfrissített összeá'Íráso­kat készíthetünk. Ellentétben a tavalyi év geometrikus fel­fogásával. az idén a roman­tikus ízlés uralkodik az alkal­mi ruháikon. Ezért a legdiva­tosabb anyagok a bársony, az arany-ezüst szálakkal át­szőtt brokát, a csipke, musz­lin és mindezek gazdag hím­zés- vagy gyöngydíszíléssel. Az első rajzunk egy ango­losabb megoldást ajánl: fém­szálas ruhából alakítható, magas nyakú, őves blúzt. A szoknyája sötétszínű, velúr, vagy düsessz anyag is lehet; Hozzá megfelelő fémszálas harisnyát viselünk. A második rajzon a meg­unt bársonykosztüm helyett kétrészes (mellény-szoknya) ruhát mutatunk be. A fiús vonalú mellény és a franciás, csipkével fodrozott selyem­blúz együttese, fiatal lányok számára igén előnyös. Legdi­vatosabb hozzá a sötét haris­nya. Bármilyen színű anyagot divatossá és „alkalmivá” tesz a galléron és az eleje pánton alkalmazott gyöngyözés,' pél­dául fehér tekla-gyömgy. A gyöngyöket sűrűn a ruha szí­nével megegyező, vagy har­monizáló) düsessz borítás szé­lére is varrhatjuk. Ha pedig elég gyöngyünk van, akkor A ház körül végzett mun­ka, a mindennapi takarítás és egyéb szennyeződéssel já­ró munkák, a mosogatás, de különösen a mosás erősen megviselhetik a kéz bőrét Hogyan védjük kezünket a káros behatásoktól? Mindenekelőtt itt is külön figyelemmel kell lenni az eredően száraz tulajdonságú bőrre, amely különösen érzé­keny. A normál, vagy zsíros tulajdonságú bőrt bármilyen szappannal moshatjuk, s ha csak a túlzott igénybevételtől nem érezzük, hogy száraz, hú­zós lett a kézbőrünk, napköz­ben nem szükséges a kréme­zése. A száraz, erősen érzé­keny. repedezésre hajlamos kézbőr mosására azonban leh etőleg csak túlzsírozott la- nolinos babaszappant hasz­náljunk. Minden mosás után kissé még nedvesen munka­közben, nappal is kenjük be jól beszívódó, nem túlzsíros krémmel, például tejkrém­mel. vaev a háztartási és il­latszerből tokban kapható glicerines kézápoló krémek­kel. zselékkel. A glicerin ön­magában, miután erősen nedvszívó, az elterjedt hiede­lemmel ellentétben, nem megfelelő kézápolásra. Az egész napi munkától igénybevett kezet valójában az esti kézápolással vehetjük virág, vagy más mintáit is varrhatunk ki belőle. A sötétszínű bársonyruhánk felfrissítésére, díszítésére használhatunk fehér organ- zából, esetleg muszlinból ké­szült zsabót és újja-fodrot. A simavonalú gyapjúszö­vet ruhát is alkalmává te­hetjük. ha például álló nyak­pántját (át is alakíthatjuk ilyenné) és a mandzsettáját a ruha színével hármon'záló, esetleg többszínű aranvsz'l- lal kevert hímzéssel di szít­juk; Erhardt Magda igazán gondozásba. Miután meleg vízzel, szappannal és körömkeféval megtisztítottuk a szennyeződéstől, bő hideg vízzel való leöblítés után éj­szakára feltétlenül jól leenjük be a kezünket túlzsírozott, bőrápoló krémmel. Az erős fizikai munkától gyakran túlzottan megvastag- szik a bőr szarurétege, amely j kiszáradva nagyon könnyen j bereped- Ez esetben, például j nagymosás után ,az erősen i kiázott, vegyszerektől kiszá- j rított kéz bőrére is, nagyon I jó hatású az olajos áztatás. 5— 10 peerre mártsuk langyos kézmeleg étolajba a kezün­ket. Majd a felesleges olajat puha ruhával leitatva, éjsza­kára húzzunk kesztyűt a ke­zünkre, Ha pedig már azt éreztük, hogy a hidegtől fájdalmasan viszketővé és vörössé lett a kezünk — ami már az eny­hébb fagyás jele — esténként hideg vízzel kezdve és be­fejezve. 10—15 percen ót, többször váltva, dugjuk hi­deg-meleg vizes váltófürdő­be. Utána bőven kenjük be zsíros krémmel és legalább 6— 8 percen át erőteljesen masszírozzuk, hogy a vérke­ringést fokozzuk a fagyos részben. X »*• H. 4 Sok sző esáík napjainkban arról, hogy a háztartási gé­pek milyen mértékben köny- nyitik meg immkámikat, éle­tűinket. De hogy ez valóban így legyein ahhoz — bármi­lyen különösen hangzik — helést. sokféle elővizsgálatra van szükség. Az NDK-ban kollek­tív kutatási módszereket is alkalmaznak háziasszonyok részvételével. 42 ezren je­lentkeztek, hogy ebben a vizsgálatban közreműködje­nek. A háztartási gépekkel végzett munka is feleslege­sen igénybe veszi szervezetün­ket, ha nem törekszünk he­lyes munkamódszerekre. Az NDK-ban végzett statiszti­kai felmérések szerint az évi viasalnivaló 3—4 tagú család­nál — a tisztítóba adott fe­hérneműtől függően — kb. 4 mázsa, A hosszú állómunkát jelentő vasalás izomlázat okozhat: ez — mint ismert — deréktáji és lábfájásban nyilvánul meg. Kaiser pro­fesszor, a berlini Humboldt Egyetem ortopéd klinikájá­nak igazgatója, munkatárs-iá­val együtt bebizonyította: tévhit, hogy az ülve vasalás lassúbb lenne. Kaiser pro­fesszor ezt javasolja: végez­ze el ön is egyszer ezt a vizs­gálatot. Próbálja meg két azonos nagyságú, azonos szövetű abrosszal. Az egyiket a hagyományos álló helyzet­ben, a másikat ülve vasalja. Az időösszehasonlítás iga­zolja: ülve nem dolgozott lassabban, de kényelmeseb­ben! De menjünk tovább. Az NDK-ban körkérdések alap­ján megállapították, hogy manapság átlag 30 másod­percet fordítanak naponta a fogak tisztítására. Pedig erre a hagyományos fogkefé­vel — orvosi vélemények szerint — naponta legalább 5—§ percet kellene fordítaná. Ezt a nézetet vallja Künzel lipcsei professzor is. A hatásos fogápoláshoz azonban nemcsak a célszerű fogkefe (lehetőleg kis felüle­tű, 2,5 cm hosszú és 1,2 cm széles) szükséges, hanem he­lyes módszer is. Az általános vízszintes „sákálás” nem ele­gendő. Ésszerűbb a függőle­ges és körkörös úgynevezett „Piros—fehér elv” szerinti fogtisztítás: a tisztítást és masszírozást a foghústól (pi­ros) lefelé, a fogak (fehér) irányába kell végezni. Csak így lehet a fogközöket ala­Lareng francia professzor a közelmúltban érdekes orvo­si táv-diagnosztikad rend­szert dolgozott ki, amelynek során messzemenően fel­használta a különféle űr-élet­tani méréseknél alkalmazott technikát. Ezt a táv-diaginosz- tikai rendszert helikopterre szerelik; rádióvevő berende­zésekből áll, ame yek segítsé­gével folyamatosan mérik a sebesült szív és agyműködé­sét, illetve vérnyomását és légzését A szállítás alatt a helikopter állandó összeköt­tetést tart fenn a reanimá­ciós központtal, ahol értéke­lik a sebesült élettani ada­tait. A helikopteren egyéb­ként az elektronikus mérő és továbbitó berendezésen kí­vül kombinált érzéstelenítő és reanimációs berendezés* is elhelyeznek, így a mentóor- vos szükség esetén kisebb műtétet is el tud végezni. Különféle biológiai kísér­leteknél is igen jól tudják felhasználni az é’ettani ada­tok távközlését. Angol kuta­tók például többcsatornás távadót készítelek v'nd~r- madarak repülés közbeni b'o- lógiai jellemzőinek a továb­bítására, ^ ___ _ sz őnyegen posan tisztítani. Ez kb. 5—3 percet vesz igénybe. A műszaki találékonyság kifejlesztette az „EZ 1” elekt­romos fogkefét: egy rövid fogkefefej, vibrátor segítsé­gével félkörös rezgéseket (percenként 4—6000) végez. A kéz munkája tehát nagyrészt megszűnik. Csupán a kefét kell könnyedén a fog-húshoz tartani: egyidejűié- a masz- százst is elvégzi. A masszázs frissítőén érezteti hatását. Ugyancsak az NDK-ban szer­zett érdekes tapasztalat: a gyermekek, akik nem szíve­sen mosnak fogat, a villamos fogkefe, használatával szen­vedélyes „fogmosóvá” vál­nak. A legalaposabb háziasszony sem tudja huzamos időn ut a szükséges tisztaságot bizto­sítani. Szakértők, megállapí­tották. hogv egy lakásba bű­vonta kb. 4,5 kg por hatol b«jy Egy kanálnyi háztartási por­ban 5 millió kórokozó talál­ható Az NDK fővárosban a nagy forgalmú, Alexanderplatzon két évig vizsgálták a szőnye­gek szennyeződését és a per­szívók hatásfokát. Többek kö­zött megállapították, hogy a levegőből több piszok rakó­dik a szőnyegre, mint a raj­ta való járástól. Ha valaki szőnyegeit kézzel porolja* olyan, mintha téglával dobál­ná szőnyegét. S még egy ér­dekesség: a legúiabb NDK- gyártmányú porszívó -az Alexanderplatzon megerőlte­tés nélkül eltávolított a sző­nyegekből olyan port is. me­lyet három elefánt „sulykolt’’ bele... tein ugyancsak felhasznál­nak. A közeljövőben pél ául amerikai bálnakutató expedí­ció indul az Atiamti-óce' nra, Az expedíció tagja egy ame­rikai szívszakorvos is. A ku­tatók a tervek szerint., elek- trakardiogrammokat vesznek majd fel a 30—40 tonna sú­lyú. néha 15 méteres hosz- szúságot is elérő tengeri ál­latokról. Mindezt ógv végzik* hogy helikopterről kis ma­gasságból kutató sz'gonyokat lőnek a víz felszínén nyugvó bálnákba. Ezek apró elemes magnetofon készülékeket visznek magukkal a bálna szívhangjainak felvétel re, egyúttal merülési mé'ys'gök mérésére. A kilövés után 4* perccel a magnetofon leválik a szigonyról, és a viz felszí­nén lebegve rádiójeledet bo­csát ki. így könnven megta­lálható a készü’ék. AImim7 1968, február 4„ vakarta# Kézápolás — Mennyire veszi igénybe a szervezetet az „ülő”, illetve „álló” vasalás? Spiro-ergométerrel határozzák meg a megter­Szívverés az éter hullámain Hasonló műszereket az óce­ánkutatás különböző terüle-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents