Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Az ügyész vallomást tesz . • .

— Neve?

■— Dr. Geri András.

A megyei főügyészség egyik irodájában beszélgetek a harminckét éves ügyésszel Csak imént fejezett be egy ' kihallgatást, s a letartóztatottat visszakísértette a börtönbe. Azon a széken ülök, ame- . iyen előbb a bűnöző foglalt helyet. A bűnöző az ügyésznek vallott, az ügyész pedig az újságírónak tesz vallomást

— Mivel töWötte tegnapi napját?

— A .megyei rendőr-főkajpl- Bámyság vizsgálati osztályán Bősze Xmróné ügyét tanulmányoztam. Sz a nő megrögzött bűnöző, s özvegy

[ Kertészné. az idős gyöngyösi 1 Csofa megölésevei alaposan ] gyanúsítható. Részt vettem a V kihallgatásán. Megbeszéltem a nyomozókkal, milyen ténykörülményeket tisztázzanak.

_ ÉrdeacU a nyomozol

m*

unfca?

— Kötelességem, hogy ér- ‘ dekáik a. Ha mar nyomozati szakban megismerkedem a bűnügyeikkel, könnyebb dolgom van a további eljárások során.

A fiatalkorúak, az élet elle- m és politikai bűncselekmények ügyésze. S e feladatok mellett az ügyészségi pártszervezet titkára.

— Hogyan kezdődött?

— Ügy, hogy majdnem pedagógus lettem...

Szülőfaluja Homokmégy, Kalocsa mellett, ott járja az általánost. Anyját, apját korán elveszíti, állami támogatással tanul. Gimnazista Csonigrádon, majd Szegeden cetnek, az egyetemi évek. Érettségi után. még csábítja a katedra, jelentkezik is a szegedi egyetem bölcsészeti karára, de a kevés ösztöndíj miatt visszakéri az iratait. • Dolgozik egy esztendőt, nem . válogat, minden mimikát elvállal, s a keresetből felru- házkodiiv. Másodszorra már a jogi karra adja be jelentkezését, diplomát szerez, s utána az ügyészi szakvizsgát is leteszi. Tíz éve él Egerben.

— Aa első per?

— Valamj kis ügy voít. Talán lopás.

— A legemlékezetesebb?

— Valamennyi emberölés.

Például Mészáré® László

bűnügye. Mészáros az őt 'vendégül látó pincegazdát ölte meg az egri kőiyuki pincesoron. Aztán a férjgyilkos Nagy Lajosné. vagy Szilvási József, aki a nevelőapját szúrta agyon.

— Pesti Lajossá hálált

kértem_

A horti Pesti Lajos húsznál több késszúrással megölte anyósát, életveszélyes seheicer ejtett feleségé a is. akit teák a gyors orvos* segítség mentett meg. Első fokon, a bíróság halálos ítéletet hozott, s ezt helyben hagyta a Legfelsőbb Bíróság, végül kegyelemmel 20 évi börtönre, változtatták büntetését.

— Milyen érzés halálos ítéletei kérni?

— Hosszú vívódás, gyötrő gondolkodás előzi meg. Sok éjszakán nem aludtam.

— A bírósági tárgyalásokon az ügyész mindig támad.

— A sértett, az elhalt ember érdekeit védelmezem. A társadalom nevében lépek fel, hogy az állam büntetőjogi igényét érvényesítsem.

Érettségin Az ember tragédiája volt a vizsgatétele. Az ember tragédiája — a bűnözés.

— A bűnözőik milyenek?

—: Minden bűnöző különbözik a másiktól.

Tere-fere , (Fotó: Kiss Béla)

— Az ügyészi munkának

az emberismeret az alapja?

— A bizonyíték. Csaüc^ azt állíthatom, amit bizonyítani tudok.

— Hivatása a bűnüldözés. Gyűlölni tudja a bűnösöket?

— Az embereket soha. Csak a bűnüket.

— Mindig a bűnökre szerez bizonyítékokat?

— Felderíteni az enyhítő, a bűncselekményt elősegítő körülményeket, ez is feladatom. Am nemcsak azokkal van baj, akik bűncselekményeket követnek el.

— Lehet baj másokkal?

— Azokkal, akik mesékkel dajkálnak, s kitalálják a bűncselekményeket. Volt nem egy eset, amikor huzamosabb ideig vizsgál ód tunk, s a végén kiderült, minden alaptalan. Emlékszem: egy hatvani férfi bejelentette, hogy cigányok támadtak rá késsel, s a fizetését elrabolták. Megmutatta a házat is. ahol a támadója lakik. A házkutatás során az ágy' mellé rejtett kés is előkerült, s látszatra minden a bejelentés alaposságát igazolta. Végül kiderült,. hogy a férfi eíitta a fizetését, aztán kitalálta a rablómesét a késsel, hogv a félesége előtt „jó fiú” legyen.

Készülődik, előbb azonban még telefonál. A rendőrség központi ügyeletét tárcsázza, érdeklődik, mi újság, nincs-e valamiben rá szükség. Bejelenti, hogy' távozik hivatalából, odahaza, a lakásán megtalálhatják. A soros ügyésznek így kell tennie. Ha vendéglőben akar vacsorázni, a feleségével, vagy moziba megy, azt is be kell jéLente- nie, hogy tudják, hol van, hol lehet megtalálni szükség esetén.

— Az esti program?

— Hazaviszem a kisfiámat az óvodából, elmondom a fekvés előtti kötelező mesémet. Felkészülök a holnapi kihallgatásra, s a holnap utáni tárgyalásra. Űjabb élet elleni ügy. Emberölési kísérlet. Aztán megnézem a tévében az esti krimit.

— Szereti a krimit?

— Nagyon... De csak a képernyőn,..

Pataky Dezső

Ez aztán a rejtély •

A madridi Santa Barbara templomban van emI üvegtetejű koporsó. amelyben e.qy nő feleszik. 343 éve halt meg. de olyan, mintha esak tegnap hunyta volna le a szemét.

Maria de Jesus szerzetesnő holttestét első ízben 1924-ben vizsgálta meg egy orvosi szakértőktől álló bizottság, de a test nem száradt ki és nem vált merevvé, mint amilyenek a múmiák.

A világ neves orvosai immár hcanven éve próbálják megfejteni ezt az egyedülálló jelenséget. .A szerzetesnő titka” iránt az érdeklődés különösen megnövekedett, miután. Jose Florez Tascon híres spanyol orvos- professzor kijelentette: „A roncsolás semmiféle ismérvét nem lehet megállapítani. Több zben végrehajtott vizsgálataim azt mutatják, hogy a szív, a gyomor és minden belső szerv a helyén van. ügy- szérűén nem tudok kielégítő tudományos magyarázatot adni erre a rendkívüli jelenségre”.

A TASZSZ tudósítója megkérte

1. B. Zbarszkij akadémiai levelező tagot. az egyik legnagyobb szovjet biokémikust, hoaj mondjon véleményt az esettel kapcsolatban.

— A szerzetestiő a világtudomány cgjfik legnagyobb kérdését tette fel — mondta Zbirsz- kij. — Ügy velem, hogy ebben az esetben nagy szerepet játszott a s'panybl Hirne, amely steril íeiérteleket teremtett. Ezenkívül, s taí&n ez a legfőbb számunkra méa ismeretlen konz-yr r ■ módszereké: alkalmazták. anti- szeptikus wo ge- kai. felhasználva.

Óra - ken vérbelitől

Az NDK-beli Willi Mayer 55 évvel ezelőtt kenyér- bélből órát készített, amely azóta is működik. Az, órának csupán a csavarjai vannak fémből, maga az óra és az egész mechanizmus kehyérbélből áll, amely az idő elteltével olyan szilárddá és keménnyé vált, mint a. kő.

Éhínség idejére nem alkalmas megoldás!...

Gyors segítség Elmaradl

sz ünnepség

Egy utas le akart ugrani a robogó villamosról. A kalauz azonban megfogta a karját, mondván, hogy mozgásban levő járműről tilos .lengni hu. Az ember könyörgésre fogta a dolgot: De nekem a lehető leggyorsabban a kórházba kell jutnom! Ekkor megszólalt egy utas: „Na, akkor csak nyugodtan. hagyja leugrani!”

Egy betörő, akit nemrég Yersailles-ben „munka közben” rajtakaptak és letartóztattak, beismerte a vizsgáló- bírónak. hogy éppen az ezredik betörésével próbálkozott és ntána navy „.jubileumi” ünnepségre készült.

A tarnócai mohikán

Néha-néha, amikor felöntenek a garatra gróf Károlyi egykori cselédei, juhászai, béresei, vagy az ő leszármazottaik, teli tüdővel fújják, a kocsma füstös levegőjét kavarva Nagyúton, Detken, Ludason vagy Vámos- gy örkön:

Beszegődtem Tarnőcára bojtárnak.

Jó legelője van ott a birkának.

Fizetésem tíz forint húsz karajcár,

Megél abból szegényesen egy bojtár.

Így emlékeznek nótával egykori életükre most, amikor már senki se szegődik Tarnőcára. Se bojtárnak, se cselédnek, se bérlőnek. Nagy-Tarnóca-pusztát széttúrták, széthordták még 1945 után és a Károlyi-birtok, a hitbizomány egykori cselédei, béresei a közeli falvakba költöztek a tanyáról. A híres, sokat megénekelt Tarnócából csak egy árva betonsiló romja maradt.

A Kis-Tarnóca szétszórt házai, amelyet a Gosztonyiak bírtak valamikor, szintén sorra elnéptelenednek. Egyik tanyának már csak a romjai láthatók a sovány akácok gyűrűjében. A szomszédos tanya még áll... De lakatlan. így járt itt valamennyi magányos fészek a detk—nagyúti rónán. Pontosabban így néptelenedett el húsz év alatt egy híján a tanyavilág. Mert Tóth János tanyájáról még most is száll a téli, szürke ég felé az életet jelző füstgomoly. Ö az utolsó tarnócai lakos, ő tartott ki legtovább a tanyasi élet mellett, ö az. aki az állami gazdaság és a szövetkezet táblái között megmaradt egyéni gazdálkodónak tíz egynéhány holdján, kis szőlőjén, öreg élete párjával.

Acsarkodó, kis, fekete kutya védi portáját. Az ugatásra kijön a gazda, s ugyancsak elcsodálkozik a kapu előtt stoppoló gépkocsi láttán. Barátságos kézfogás után invitál beljebb, ha már — mint mondja — ilyen szerencsésen idevere- kedtük magunkat a felvágott, jeges, havas úton, “a kietlen tanyavilágban.

A hatalmas táblákba szakított, élettelennek látszó földek között tenyérnyi meleg hely ez a kis tanya. A szobában a háziasszony éppen nagymosást tart. A látogatóba ideérkezett kis unoka dominózik a hokedlin egy gyászruhás fiatal- asszonnyal. Az első pillanatban nemigen tudják mire vélni látogatásunkat. A gazda — Tóth János —, miután a tanyasi életről, földről, megélhetésről érdeklődünk, rögtön keresi az adóívet. Mutatja, hogy becsületesen fizeti több mint tízezer forintot kitevő adóját, és a hétmázsányi búzaföldadót is.

— Most is két süldőt szántam rá. *. De korábban a hízójószág is az adóra ment.

Mondja még, hogy milyen nehéz a sora, mert a tagosítás óta szerteszét mérték ki a földjét. Ráadásul az elődje felsrófolta az aranykorona-értéket, hogy több árendát kapjon rá. Most Tóth János issza ennek a levét is, mivelhogy így több az adó utána.

Éled bennem a gyanú, hogy adóhivatali embernek néz János bácsi, ezért még egyszer mondom neki, hogy újságíró vagyok. A gyászruhás fiatalasszony, akit menyeként muta-.

be, védelmemre kel. .............................

— Tényleg azok, valahonnan ismerem őket. Talán Hatvanból ... ahol szegény férjem a vasútnál dolgozott.

— Míg el nem vitte a betegség. Pedig még harmincéves sem volt, — eredő könnyel teszi ezt hozzá Tóthné, a ház asszonya, aki két fiúval erősítette ezt a pusztai nemzedéket. A nagyobbik fiatalon húnyt el, a kisebbik is elpályázott Tarnócáról. Mérlegkészítő lett Egerben.

— Nem is próbálta őket itt tartani a föld mellett?

— A földhöz... ? Nem köthettem őket. Bár a kicsi mintha vonzódott volna hozzá ... Különösen, ha gépeim lettek volna. De így: gazt aratni, vizet csapolni, lovat hajszolni, sírni a megdöglött jószág után? — keserűen int János bácsi, mint aki már régen elintézte magában, hogy rajta kívül senki nem teszi ezt már a tarnócai tanyavilágban.

— És miért tart ki itt, János bácsi?

— Nekem, fiam, már nincs hová mennem. Amikor mehettem volna, a tsz-szervezésnél, nem dönthettem. Apám még élt, övé volt a föld, a tanya, nem engedett. így hát, amíg bírom, csinálom, hisz nincs számomra más, csak ez a tanya, meg a föld.

— Idős ember létére hogyan bír a föld munkájával, s kire számíthat?

— Hát.. * ugye, a szántás és a kocsimunka az enyém. A gyerek is segít vasárnaponként, a menyem is, a feleségem, meg a rokonok.

— Azt is mondja hozzá, hogy még a 74 éves anyósát is be kell fogni a munkára, és mindenkit, aki mozdulni bír a családban, mert a napszámost nem lehet manapság megfizetni. —■ Ezt már az asszony teszi hozzá, felnézve a nagymosásból. Nem haraggal, csak az igazság kedvéért.

— Azért az idén könnyebb lesz — regénykedik a gazda. — A tavaszi földet már a gép forgatta. A termelőszövetkezeté. Jobb is lesz benne a termés. És ha igaz, a nyáron a kombájnt is ideadják. Hatvanhárom éves létemre nem nagyon bírom már a kaszát. Segítséget meg honnan várjon az ember?

A gazda, aki egyedül él már a tanyán, s kívül a szövetkezeti közösségen, egyedüli segítséget a gépektől várja. A szövetkezet gépeitől.

— Jó viszonyban vagyok velük, meg az állami gazdasággal is. Sokszor itt hagyják a tanya mellett a gépeket, s én vigyázok rá, hogy el ne lopják róla az abroncsot, meg miegymást.

«— De miért nem fordít most már a sorsán, hogyan látja, nehéz így egyedül?

— Kérem, ez nem olyan egyszerű — válaszol a gazda. — Tudja, mit fizettem én ezért a tanyáért? Kétezer pengőt! 1919 óta vallom magam tarnócainak. Apám is itt élt, itt dolgozott. A tanya, a föld árát évtizedek alatt kuporgattarr. «tesz* fiit Meal urasé goknál, meg fi pesti gyárakban, Horn,

menjek innen? A tsz-be öreg vagyok, meg nem is bírnám, hogy mindennap munkába álljak.

— Miért, a tizenkét hold mellett nem kell sokat dolgozni?

— Kelleni kell. Tavaszi időben már hajnali két órakor kelek, s dolgozom vakulásig... De az én földemen.

— A faluban úgy hallottam, mégis elkészülődik innen.

— Gondoltam én már sokszor erre. Többször mondtam: összedöntöm a tanyát, mint a többi szomszéd. A faluban már kerestem is házat. De lehet, hogy majd a fiamhoz megyek lakni Egerbe. Ha úgy alakul... Vagy ki tudja? Mozgat innen az élet... Ez az igazság.

— A kis unoka is odamondta neki a minap: — „te ne beszélj, mert te csak tanyasi vagy” — mondja felesége, aki évtizedek óta megosztotta a magányt a törekvő, jól gazdálkodó tanyasi emberrel, Tóth Jánossal. Mert itt a pusztán igazán nem változatos az élet.

íme, a gazda napirendje:

— Öt órakor kelek, mire a jószággal végzek, nyolc óra Délután etetés. Este? Rádió, — ha kapunk elemet. Legjobban a híreket szeretem. A zenét, főleg a ..bitet”, ki nem állhatom. Míg a nagyobbik fiam élt, hozott újságot, meg más olvasnivalót. Ez is tőle van.

A gazda felnyúl a mestérgerendára és sárgult szélű, gemkapoccsal összefűzött papírlapokat vesz elő. Előadásvázlat a szocialista forradalomról.

— A tévét nem szeretjük, rontja a szemet. Könyv ritkán jut el ide. Messze van innen minden.

A postás is ritkán veszi erre az útját, más ember még kevésbé. A kis völgy eltakarja az alacsony házat, s ezért minden látogatót észben tartanak, hosszú évek múltán is.

— Egyszer katonaruhás ember állított be hozzánk, hogy adjunk neki civil öltönyt, mert szökésben van. Lehet, hogy valami csavargó volt. Mondtam is: menjen isten hírével,- mi nem vagyunk zsiványrejtegetők. Tolvajok is elkerülték a házunkat. Hetekig nem néz be hozzánk ... még jó ember se —• mondja lemondóan a gazda.

Látogatásunkat se vette rossznéven, borral, s jóízű pogácsával kínált. Igazán kellemes órákat töltöttünk a hótól fehérre meszelt rónán, ahol csak egyetlen árva kútágas fe- ketéllett, az ő háza közelében, különben minden elveszett a ködben, és a néha neki-neki lendülő darás hóesésben.

Tóth János bácsi kikísért a kapuig. Amikor elindultunk még látszott, hogy továbbra is ott áll, nekidőlve a kapufélfának. Mintha nem tudná eldönteni, hogy kifelé lépjen-e. a magányos portáról, vagy vissza abba a mindentől elzárt, kis világba?

ö az utolsó tanyasi gazda, akire e döntés terhe maradt a széles, tarnócai földeken. Aztán, ha úgy döntött, hogy ő- is követi elődei példáiét, jönnek a traktorok- ekéi és elsimítják az utolso tanya helyét is.

S Tarnóca-puszta híre-neve csak a nótákon él tovább

Kovács Endue