Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-04 / 29. szám
Amikor bekapcsolja ° ■ d“‘"al<idát 99 ■ —• Hülyének nézed az emit er eket? — Miért? Azért, mert csak a jó fejeket tekintem valakiknek? Az ő feje divatos. Ma már mema nagyon hosszú beatles- •fazon vezet a hajdivatban, ezért az övé középhosszú, valahol kettéválasztott, rettenetesen hosszú pajesszal. — Kik a jó fejek? — AJcik megértenek, es rtem beszélnek mindenféle marhaságot az emberről. Ö viszont nem érti meg a szüleit, a tanárait, néhány jól tanuló társét, meg a rokonokat, ismerősöket. azokat, «kikkel omolnak egymásra — Igaz, hogy pénzem az mindig akad. Ebben modernek a szüleim. De másban! Talán elfelejtette az apám. hogy ilyen korában 18 évesen éjszakákon át kártyázott? Persze, akkor ő már önálló kereső volt. 2. 0 — Szeretsz otthon lenni? ■-— Nem mindig. Ha apámék elkezdik a szövegelést, hogy fiam, már megint hét útám tíz perccel keltél fel és nem hét előtt öt perccel, ahogy megígérted. Most persze nem tudod felhozni a szenet, a pincéből, mert elkésel. — Szóval, nem segítesz otthon? Dehogynem. Mindennap én fűtőik be, de ebéd után. Időnként anyám bekapcsolja a szövegládát, hogy miért nem fésülködsz meg rendesen, meg télen igazán nem való cow- boynadrágban járni, mert állítólag meg fogok fagyni. Még nem szeretik, ha a reggeli közben átfutom a könyveket. hogy miért nem tegnap délután tanultam. Pedig mi; iyen unalmas mindig ugyanaz a szöveg... — Feleselsz? 1 — Csak egy kicsit. Persze, mindig utólag jut eszembe, hogy kár volt visszaszólni, csak még na©mfob patába lesz. Aztán suli után. ha az ember nem ér haza, mondjuk csak négykor, ötkor, esetleg halikor, akkor megint zűr van. hogy nem tanulsz, az otthonodat szállodának tekinted, csak aludni jársz haza. Pedig jobb, ha délután maradok id. nem igaz, mint este, vagy éjjel? — Szereted a szüléidét? — Hogyne. Csak utálom minduntalan kimutatni. Ha íiagynánakj imádnám őket. minden fenntartás nélkül. — Mit hagynának? Talán elhagynák odaadni a zsebpénzt? — Te mivel akarsz majd pénzt keresni? — így röhejesen hangzik, de művészettörténész szeretnék lenni. Ezt mindenki viccnek tartja egyelőre, mert ugye nem vagyok se kitűnő, de még négyes sem. Viszont gyerekkorom óta gyűjtöm a művészettörténeti könyveket, lexikonokat, képzőművészek alkotásait. reprodukciókat. Magam is festegeték néha. — Milyen tantárgyakat szeretsz? — Természetesen a művészettörténetet. De nem úgy, ahogy a suliban oktatják. Az hülyeség. Biflázni kell. Persze. abból sem vagyok ötös, mert meg szeretem mondani az egyéni véleményemet, s ez nem egyezik a tanároméval. — Például? — Például feleltem a görögökből. Szerintem az egyiptomi művésziét nagyobb. így is értékeltem; A tanárom minduntalan beleszólt, hogy ne keverjem a kettőt össze, hogy jövök én ahhoz, hogy értékelve összehasonlítsam ezt a két nagy korszakot. De én tovább értékeltem, erre leültetett, egyes. Bepörgött az öreg. Mindig arra jövök rá, ha megmondom őszintén amit gondolok, akkor mindig rosz- szul sikerül, — Hallottam én már arról is. hogy mindenáron ellenkezni akarsz. Csupán csak azért, mert így szoktad meg. Mi erről a véleményed? — Lehet, hogy igaiza van* de ezt várják él tőlem a haverok. — Tulajdonképpen mi ellen hadakozol? — Csupán szeretném, ha megértenének. Azt a szót már nem is használom, hogy rázni, vagy csörögni, mert cikis. Vagy iszunk. Ha tudni akarja, nem is szeretem az italt. Az már régebben volt. hogy ittam, ha jól esett, ha nem. Ma már ezt nem csinálom. — Hát akkor? — Bekapcsoljuk a dumaládát. Nyáron a Balatonról dumálunk. Most a suli van soron. Nézze, komoly dolog az, ha valaki szóval tud tartani egy nagy társaságot, úgy. hogy a többiek élvezik az ember szövegét. Nagyon jólesik, ha tíz-tizenketten lesik a szavam. Én ezért meg is tanultam. hogy kell kezelni a dumaládát. — Mi a téma? — Minden. Fater, iskola, lányok, művészettörténet, tanulás. Minden téma jó, csak tudni kell előadni. — Szóval, így szórakoztok? — Igen, egymást szórakoztatjuk. Miért, mennyivel jobb, hogy mások kritikátlanul hallgatnak minden vacak beat-zenekart. Én csak a legjobbakat szeretem. mt 4. 0 — Hallottam, hogy szereted a lezser társaságot. — Mi az. hogy lezser — háborodik fél. — Talán az, hogy elmegyünk a hallba, vagy a grillbe, és egy jót táncolunk? — Van példaképed? — Azt hiszem, nincs. Talán a nagynéném, mert ő kitűnő orvos, és mindenki szereti. — Szeretnéd, ha mindenki szeretne? —■ Azt hiszem, az lenne a legjobb. De ez megvalósíthatatlan, meg nem is akarom. A rossz fejek ne szeressenek. — Magadat jó fejnek tartod? — Kérdezze meg a többieket. Megkérdeztem. Néhány olyan társat is. aki másfajta, szolidabb frizurát hordott. Néhányan nevettek rajta, mások nem mertek nyilatkozni, többen elitélték. Társasága viszont jó fejnek tartja. Én egyszerűen csak „fejnek” — aki most még csak 18 éves. Berkovits György KRÓNIKA Az elmúlt héten új művésznőt fedezett fel az egri közönség: a bájos szép hangú Bátort Évát. aki Komáromy Éva betegsége miatt Ninon szerepébe „ugrott be”. Az újságíró szerencséjének könyvelhette el, hogy első nagy szerepének tanúja lehetett. Bátori Éva egyenesen a konzervatóriumból került a színházhoz. Elvégezte az ének- szaktanárképzőt, s aki már hallotta énekelni, elmondhatja. hogy jól járt a közönség Alkatrészhiány (Zsoldos Sándor rajza) is, a színház is e szerződéssel!... — Ez az első évad... Eleinte elhagyatva éreztem magam ebben a szokatlan világban. de most már nagyon jó. Kedvesék hozzám, igyekeznek mindenben segíteni, s én úgy érzem, sokat tanulhatok itt... régi, dédelgetett vágyam volt a színház. — Sok munkát jelentett az első szerep? — A próbákon mindig ott voltam, és figyeltem. Az énekszámokat már akikor ismertem, de fellépni — az egészen más! Amikor közölték velem a „beugrást”, két napig mást sem csináltam, csak próbáltam. Még álmomban is énekeltem... Ninon megjelent a színpadon, s felcsendültek a behízelgő Káhrnán-dailamok... A közönség pedig — felzúduló tapssal jutalmazta Bátori Éva első nagy szerepét. (kátai) í Százezer betétkönyv 30 autónvertes - Kölcsönnel épült 1195 lakás Nyilatkozott az OTP megyei igazgatója kezelt betétek után 30 millió forint kamatot fizettünk! — Sokan költöztek ú.i otthonba tavaly. Hogyan segítette az építkezőket a takarékpénztár? — 939 családi ház építéséhez nyújtottunk kölcsönt; ezenfelül ’"'Uönböző társas- és sorházépítésben 132 lakás készült ÖTP-segítséggel. 1967-ben a fiatalok is kedvet kaptak az építkezéshez és 124 KISZ-lakáshoz adtunk kölcsönt. Kevés ember van a megyében. aki valamilyen formában ne került volna már kapcsolatba az Országos Takarékpénztárral. Mert ki nem próbált már szerencsét a lottón, vagy a totón? Megőrzi a családok összespórolt pénzét és ha kevés, kölcsönnel segít a megálmodott szobabútor. televízió vásárlásához. házépítéshez. A népszerű pénzintézmény megyei vezetőjét. Vadász Károlyt arra kértük, hogv nyilatkozzék a múlt évi eredményekről és az újabb szolgáltatásokról. Harmlncmilliős kamat — Hogyan zárta az 1967-es évet az OTP Heves megyében? — Egyre többen értik meg, azt, hogy takarékossággal a csak álomnak tűnő terveket is el lehet érni — válaszolta az OTP megyei igazgatója. — Már az általános és középiskolában sok diák rendelkezik takarékbetét-könyvvel. Tavaly a tanulók 90 százaléka gyűjtött takarékbélyeget és nem egv esetben feledhetetlen kiránduláshoz, kerékpárhoz, vagy valami más ajándékhoz segítette őket. Tavaly mintegy százezer betétkönyvben 702 millió forintot kezeltünk- A megye lakosságának betéténom ánya negyvenegymillió forinttal volt több, mint egy évvel korábban. Tovább nőtt a KST- ben takarékoskodók száma is, 1967-ben harmincmillió forintot takarítottak meg így a megyében. Tavaly a nálunk P.HOMC/IRP: /REJTŐ JEIMO/ 34, Azután már nem beszélgettek. Egyre forróbb lett a levegő- Egy sirokkószerű déli légáramlás elviselhetetlen főfájást és lomhán kavargó portölcséreket hozott... Az öszvérek köhögtek, és ordítozva kirúgtak, csattogott a korbács, pufogtak az öklök, a hajcsárok szitkozódtak. A kapitány elöl lovagolt, a rosszullét a dühvei összekeveredve éinolveett benne, és minden varrat külön fájt a koponyán Időnként a nye- resításkóból üveget húzott elő, és ivott. n§mijM SS68. febraa* 4,, vasárnap Egy szokatlanul nagy homokdomb árnyékában letáboroztak. Képtelenség volt tovább menni. Az egyik teherautó hajtókarja eltörött, hosszú szerelésre volt szükség- A lovak és öszvérek varkon bukdácsoltak... Galamb örömmel konstatálta, hogy itt sok kiváló alkalom kínálkozik a halálra. A tízezer dollárt már hozzátartozói zsebében érezte. Valahogy nem fájt a halál. Akiknek nem fáj az élet, azok a halál gondolatát is könnyebben viselik el. Gondolta, utánanéz Trop- pauemek, aki még mindig nem állt a lábán. — Te... — Kölyök szólította meg. — Mi van. fiú? — Beszélnem kell veled— — Parancsolj, pajtás... — Nagy titkot akarok rád bízni... — Hagyjuk ezeket, öregem. Meg vagytok tisztára háborodva a titkaitokkal... És miért pont engem szemeltél ki? Figyelmeztetlek, hogy léha. felületes, komolytalan fráter vagyok, fecsegő, pletykás és megbízhatatlan... — Kérlek... ne alakos- kodi... Gyere egy pár percre külön a többitől... Most tudom. hogv őrszolgálatban van a gazember... Nyugodtan beszélhetünk... Úgyis el fognak tenni láb alól... Neked kell mindent elmondani-Olyan szomorú és kétség- beesett volt. hogy Galamb megszánta. A mindenségit a titkoknak és rejtélyeknek! — Hát gyere, fiú. de kérlek. ne vágj állandóan ilyen siralmas képet— Leültek egy távoli domb árnyékába. — Párizsban az egyetemre jártam — kezdte Iljics. — Igazán vidám ember voltam, pedig sokat éheztem, de a nyomor nem számított, a diákélet szép volt. derűsen láttam a jövőmet, és... Ekkor megismerkedtem egy nővel... — A baj mindig így kezdődik — jegyezte meg nagyképűen Galamb és ujjain keresztül átengedte a port egyik kezéből a másikba, miközben arra gondolt, hogy jó lenne, ha itt maradna a sivatagban homokórának. Pizsamában fogadott a földön— Kölvök nézte— — Én tudom— hogy te lei vagy... — És rövid szünet után mereven Galamb szemébe nézett, majd így szólt: — Batalanga. Nagy hatást várt- Galamb igen bután nézte. Azután megfogta a fiú homlokát: — Lehet, hogy ebben igazad van, de nem ártana, ha megmérned a lázadat— Kölyök mereven és gúnyosan nézte, azután újra, szinte szótagolva ismételte: — Ba-ta-lan-ga!... Mit akarnak tőle? Most ez — Ez a no megígérte, hogv elősegíti a karrieremet. Van egv kitűnő barátja, bizonyos Henry Grison— — Kicsoda?! — Henry Grison... Miért ijedtél meg? — Ezzel az úrral találkoztam— — Hol? — Egy érdekes háziban,.. a legújabb. A Batalanga! — Nagy komédiás vagy — mondta Kölyök —, de nem hiszem, hogy továbbra is alakoskodsz, ha megmondom, hogy én már jártam Batalangában... — Ez rendben van, fiam... Jártál ott, tudomásul veszem, Csak arra felelj most, hogy ki ez a Grison, és hol élnek rokonai vagy örökösei. — Nem tudok róla sokat. Az ő ajánlata révén kerültem Russel expedíciójába... Galamb ismét megélénkült. — Russel! Várj! Hiszen ez volt az a kutató, akinek bz özvegvét elvette... dr. Bré- tail— Hopsza! Hiszen ez érdekes— — Tudtam, hogy ez érdekelni fog. — De mennyire! A meggyilkolt Brétailné követi a csapatotKölyök falfehéren ugrott faL — Ne mondd! Könyörgök, ne mondd!— Megőrülök... — és kétségbeesetten zokogva vetette magát a földre. Harrincourt gyengéden felemelte. Most már komolyan vette, amit a fiú mondott. és sajnálta. Nem tudta, mi baja, csak látta, hogy nagvon szenved. — Úgy tudom — mondta csendesen Iljicsnek —. hogy Brétail agyonlőtte az asz- szonyt meg egy kapitányt és önmagát. — Nem igaz... — suttogta Kölyök. — Mind a hármat megölték! Millió apró. izzó porszem szúrta az arcukat, és a levegő mozdulatlanul állt a sivatag felett a rekkenő forrósáéban. — Különös... — motyogta Galamb- — És nem tudsz közelebbit?... Hogy ki volt a gyilkos?... — Én... voltam! (Folytatjuk) Nagy nyeremények — Mire adott még kölcsönt az OTP? — A mezőgazdasági termelés fejlesztésére folyósítottunk 12 millió forint hitelt a háztáji gazdálkodóknak és több mint félezer házhelyet értékesítettünk. De kölcsönökkel segítettük a kisebb összegű áruvásárlásokat is- Több mint 13 ezer dolgozónak 63, 5 millió forint áruvásárlási hitelt nyújtottunk az elmúlt évben. Tovább nőttek a személyi hitelek is. amelyből 7 ezren ré- szerültek, összesen 23 millió forintot kaptak kézhez. — Hogyan állnak megyénkben a szerencsével? — A lottózók, totózók és a gépkocsi-nyereménykönywel rendelkezők nagy tábora Fortuna kegyeltjei közé tartozik: A nyereménybetétesek - 28 gépkocsit nyertek egy év alatt. A totó és a lottó nyerteseinek 14 millió forintot fizettünk ki tavaly. 317-en értek el táreynvereményt, többek között két személygépkocsit szobaberendezéseket és külföldi utazásokat. — Várhatunk újabb szolgáltatásokat? — Tavaly 10 ezer külföldre utazót látott el a Takarékpénztár valutával. Ezt a szolgáltatásunkat bővítettük azzal, hogy január 1-től malmi bonyolítiuk az IKKA- ajándékakciókat. Az IKKA- utalvá-'-'W^p,] nem kei! ezentúl a fővárosba utazni, ezt az utat megtakaríthatják azzah hogy az utalvány fejében tetszés szerint vásárolhat bárki a vidéki áruházakban, csemege-boltokban- Ha pedig az utalvány ellenértékét! pénzben kéri, készpénzzel fi; zetünk. Több bölcsön az építkezőknek —- Hogyan kezdődött az új esztendő? — A múlt év őszén az új árak alakulásától félve a lakosság visszatartotta pénzéi" és csak most, az árreform végrehait -sa után vált takarékbetétkönyvet. Már eddig 54 millió forintot helyeztek el takarékbetétben Heves megyében, ami a duplája annak* amit a múlt év januárjában kezeltünk. A nagy érdeklődés miatt új takarékpénztári egységet nyitottunk a Mátra- vidéki Fémművekben és a takarékpénztárak nyitva tartási idejét a lakossági igényeknek megfelelően alakítjuk. Az elmúlt évinél nagyobb összegű kölcsönöket folyósítunk az építkezésekhez. Igyekezni fogunk, hogy a régi és úi ügyfeleink megelégedésére végezzük idén is a munkánkat — mondta btm ffeíezésül Vadász Károly. far
