Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Heves megye gazdaságának 1967. évi

és 1968. évi feladatairól

Irta: Oláh György

A megye ipari és mezőgazdasági üzemeibein, valamint vállalatainál folyamatban van az 1967. évi munka összegezése. Megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárezámadó közgyűlései és készülnek az ipari üzemek és vállalatok mérlegei. Ismereteink már elégségesek ahhoz, hogy értékelést adjunk, következtetéseket vonjunk le az 1967. évben végzett munkánkról és szét ejtsünk az 1968. évi feladatokra!.

A Központi Statisztikai Hivatal által a na- pókban közzétett jelentésből ismertté váltak a népgazdaság összesített eredményei. Az országoshoz hasonlóan megyénk gazdasága is egészében véve eredményesen teljesítette az 1067. évben előtte állott feladatokat. Folytatódott a pártunk Központi Bizottsága által 1964 decemberében elfogadott gazdaságpolitikai elvek gyakorlati alkalmazása, aminek eredményeiképpen a termelés ütemének növekedésével együtt a termelés minőségi mutatói is javultak. Nevezetesen; a termelés és a forgalom szerkezete és színvonala tovább közelített a szükségletekhez; a munka termelékenysége emelkedett; tovább csökkentek a _ termelési költségéit és így jövedelmezőbbé vált a gazdálkodás; a közlekedés az előbbi évekénél folyamatosabban látta él feladatát; a kereskedelem nagyobb zökkenők nélkül bonyolította le a megnövekedett forgalmat; megyénk mezőgazdaságának eredményei közül pedig különösen kiemelkedik az eddigi legmagasabb kenyérgabona-termésátlag.

Megyénk ipara 9,4 százalékkal növekedett, ami meghaladja az országos átlagot és a megyei előirányzatot. Leggyorsabb ütemben nőtt a termelés a megye kohó- és gépipari üzemeiben, az építőanyagiparban, valamint a tanácsi és szövetkezeti iparban. Csökkenés következett be a szénbányák termelésében, aminek indoka a szén, de különösen a lignit iránti szükséglet számottevő mérséklődése. Megyénk iparának szerkezete tovább módosult, ennek megfelelően változott a gyártmányszerkezet is. Folytatódott a termelés koncentrác ia. A szükségletek hatására erőteljesen nőtt a félvezetők, a hűtőgép-kompresszor, az alumínium tubus, valamint a főzelékkomzerv termelése.

A termelés tervszerűsége is megfelelőnek minősíthető üzemeinkben, bár az elmúlt évben is tapasztalható volt egy-egy vállalatnál vagy gyáregységnél, hogy alapos indok nélkül eltértek a termelési cikkek választékában a fennállott igényektől. _ A gazdálkodás hatékonyságának növekedése ellenére is megállapítható, hogy a gazdaságosság üzemeink jelentős részében még elmarad a lehetőségektől A növekedő eredmények a vezetői munka javulásáról tanúskodnak, de a javulás ellenére a vezetői munka színvonala, módszerei és szervezete a szükségesnél lassabban fejlődtek.

Megyénk mezőgazdasági üzemelnék bruttó termelési értéke meghaladta az előző évi színvonalait. örvendetes!, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben ez a növekedés 5—6 százalékot jelent. Az 1966. és 1S67. években életbe léptetett árpolitikai intézkedések némi változást hoztak mezőgazdasági termelésünk szerkezetében, nevezetesen: növekedett a gabonafélék vetésterülete és ugyanakkor csökkent a cukorrépa, a kukorica és a zöldségfélék területe. A termelés szerkezetének változása nem minden vonatkozásban mondható kedvezőnek. Jó, hogy a gabonafélék vetésterülete növekedett, mert továbbra is feladatunk az úgynevezett „kenyérgabona-orobléma” végleges megoldása. Nem tarthatjuk jónak a kukorica vetésterületének csökkenését, mert a területcsökkenés a termésátlagok stagnálása mellett tovább nehezíti a megye abraktakar- mány-helyzetét. ami pedig állattenyésztésünknek évek óta a legnehezebb gondja, összességében nem kifogásolható a zöldségfélék vetés- területe főleg azért, mert egves ágazatokban a termésátlagok évek óta emelkednek. Ennek ellenére olyan zöldségfélékből is volt területcsökkenés, ahol a korábbi igények sem voltak maradéktalanul kielégítve és így az ellátási gondok fokozódtak. A mezőgazdasági üzemeink szempontjából jelentős szőlőtermelés 1967-ben sem volt kielégítő, elsősorban a mennyiség volt kevés, de nem érte el a kívánt szintet a minőség sem.

M

Á

llatállományunkban az egészséges es egészségtelen tendenciák egyaránt megtalálhatók. Biztató és erőfeszítéseinkkel egybeesik a szarvasmarha-állomány 5 százalékkal és a juhállomány 7 százalékkal történt növekedése, továbbá az állati termékhozamok emelkedése. Például a tejtermelés 17 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a sertésállomány a tervezett szerény mértékű növekedés helyett mintegy 8 százalékkal csökkent ami azonnal híaottsertés-felvásárlásunk csökkenésével járt. Magától értetődik, hogy ez kedvezőtlenül befolyásosa a lakosság sertéshússal történő ellátását.

Termelőszövetkezeteink gazdaságilag tovább erősödtek Növekedtek termelési alapjaik és mintegy 1000—1200 forinttal lesz magasabb az egy főre eső jövedelem az előző évinél. A szövetkezetek helyzetének javulásában a vezetés erősödése, a szakképzettség növekedése, a munkafegyelem javulása egyaránt szerepet játszanak és eredményesnek bizonyult az elmúlt év elején végrehajtott hitelrendezés Is.

Megyénk építőiparával szemben 1967-ben *Nvább fokozódtak a követelmények, finnek

megfelelően intézkedések történtek az építőipar kapacitásának növelésére, ami lehetővé tette, hogy 18 százalékkal több munkát végezzenek, mint az előző évben. Az építőipari termelés ilyen ütemű növekedése némileg csökkentette az építési kapacitás iránti igény és a lehetőségek közötti feszültséget, bár ez még távolról sem szűnt meg. Az építési munkák minőségében a kép eléggé változatos. Számos helyen, a követelményeknek megfelelő minőségben készültek el a létesítmények, de sajnos, továbbra is találkozhatunk kifogásolható minőségű építőipari munkával. Az építési határidők betartásában is vegyes a kép. mivel a tervezettnél korábbi határidőben is kerültek átadásra létesítményeik, ugyanakkor több helyen — nemcsak az építőipar hibájából — a határidőket nem tartották be.

Ml cyénk közlekedési üzemei az előző éveknél jobban megfeleltek az előttük álló feladatoknak a szállítás minőségét és határidejét véve figyelembe. Külön megemlítendő a MÁV munkájának javulása, amely még a nagy kampányok idején is majdnem folyamatos vagomellátáet tudott biztosítani. Közlekedési üzemeink munkájának javulásában kétségtelenül szerepet játszott a szállítási Igények pontosabb számbavétele, a munka szervezettségének további javulása, a szállítóeszköz-kapacitás növekedése, az útviszonyok javulása és nem utolsósorban a termelési és közlekedési üzemek között, valamint a közlekedés különböző ágazatai közötti együttműködés javulása.

!■ eves megye áruforgalma az elmúlt év folyamán az országosnál nagyobb mértékben, mintegy 11 százalékkal növekedett Ezen belül a vegyes iparcikkek forgalmának növekedése 14 és a bolti élelmiszerforgalom növekedése 12 százalék volt A forgalom növekedésének több tényezője van, amelyek közül leginkább említést érdemelnek a lakosság megnövekedett bevételei; az a tény, hogy a lakosság bevételeinek korábbi évekénél nagyobb százalékát fordította közvetlen vásárlásokra, ami másik oldalon a takarékbetét-állomány növekedési ütemének mérséklődésében jelentkezett; valamint a kereskedelmi és vendéglátóipar! hálózat fejlesztése, amelyre 31 százalékkal nagyobb összeget fordítottunk, mint az előző évben. A növekedés ellenére a kereskedelem és a vendéglátás nem tudta az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Számos cikkből — részben gyártási, részben kereskedelmi okok folytán — nem tudtunk folyamatos ellátást biztosítani és továbbra is indokolatlanul elmaradott egyes területek, körzetek ellátásának szintje.

Az elmúlt évben erőteljes növekedés volt megyénkben a beruházások terén. Ebben legnagyobb szerepet játszott, hogy folytatódott és döntő szakaszához érkezett a visontal külszíni fejtés és hőerőmű építkezés, ezenkívül meggyorsult a tiszai II, vízlépcső építése. Számottevő toH egyéb ipari üzemeink, valamint a mezőgazdáiig! üzemek beruházása is. Ellké- szült beruházásaink közül külön említést érdemel a hatvani 452 ágyas kórház. Megépült a megyében 643 állami és szövetkezeti, valamint 1327 magánlakás, valamint számos iskola és egyéb művelődési Intézmény. A beruházások megvalósításában a teljes prngramsze- rűséget még mindig nem tudtuk megvalósítani, bár az előző évhez képest ebben is előrehaladás van. A programtól való elmaradásban a beruházói, a tervezői és kivitelezői munka hiányosságai, valamint az anyagellátás nehézségei egyaránt szerepet játszanak. A beruházásoknál említést érdemel még, hogy nem mindenütt fordítottak kellő figyelmet a takarékosságra, a beruházás várható hatásának, eredményességének előzetes, alapos vizsgálatára. Sajnos üzemi, vállalati vezetőink egy része arra törekedett, hogy kihasználja az utolsó lehetőséget, amikor „ingyen” beruházáshoz juthat

• •

^összefoglalva: megyénk dolgozói, párt-, állami, tömegszervezeti szervei eredményesen, sikeresen munkálkodtak az elmúlt évre kitűzött gazdasági céljaink megvalósításán. Az eredményekben nagy szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére szervezett munkaverseny, amely számokban kimutatható gazdasági eredményei mellett felbecsülhetetlen jelentőségű volt a Szovjetunió iránti tisztelet és barátság érzésének további elmélyítésében, dolgozótok internacionalista szellemének fejlődésében. Ugyanakkor az egészében véve sikeresen végzett munka sem feledtetheti, hogy számos olyan gyengeségünk és hiányosságunk van, amelyek fékezték az előrehaladást, amelyeknek kiküszöbölésére az 1968. évben megfelelő intézkedéseket kell foganatosítani.

Az 1968. évi feladatok jórészt ismertek. Az országos célkitűzésekről hírt adott a sajtó, a rádió és a televízió, az egyes üzemek feladatai a dolgozók előtt ismertetésre kerültek, vagy a közeljövőben megvitatásra kerülnek. E feladatokról szólva az alábbiakat szükséges hangsúlyozni:

Az ez évi termelési feladatokat is a viszonylag szerény mennyiségi előrehaladás, vele együtt a termelés minőségi mutatóinalt további javítása jellemzi. Ez kifejeződik abban, hogy az ipari termelés növekedéséneit előirányzata 6—8 százalékos, a mezőgazdasági termelésé 3—4 százalékos, az építő'pari termelésé 7—9 százalékos és mindezekkel összefüggésben a kiskereskedelmi forgalom várható növekedése 5—7 százalékos. E viszonylag szerény ütem lehetőséget ad arra. hogy újabb lépéseket tegyünk előre a termelés és gazdálkodás legfontosabb minőségi mutatóiban, mint amilyen például a munka termelékenységének növelése (ebből kell a termelés növekedésének 80 százalékát elérni); a szükségletek és a termelés közötti Összhang további javítása, vagyis a tényleges szükségletre történő termelés; a termelés gazdaságosságának növelése a munka szervezésének javítása, a termelés; községek csökkentése révén. Az átlagnál nagyobb mértékben kéll növelni ipari üzemeinkben az export céljaira szolgáló cikkek termelését,

A beruházások terén az országoshoz hax “ sonlóan csökkentjük az új kezdések számát és ehelyett figyelmünket a folyamatban levő beruházások ütemének gyorsítására fordítjuk Ennék megfelelően erőteljes ütemben folytatódik a visontal beruházás, a tiszai

II. vízlépcső építése, valamint azok a beruházások. amelyek meglevő üzemenk bővítésére szolgainak, mint például az EIVRT félvezető gyára, a Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárfepüsérül

egysége és az apci Qualitál Vállalat fejlesztése.

Az ez évi feladatokat lényegesen megváltozott körülmények között kell megvalósítani. Ismeretes, hogy január 1-től érvényben van nak a gazdasági mechanizmusunk reform iára vonatkozó intézkedések. / ez évi terveke'; üzemeink, vállalataink már tervutasítások nélkü önállóan készítették el és salát maeuk nak kellett és kell gondoskodniuk a kapacitás kihasználását lehetővé tevő termelési szerződések megkötéséről. Ez a körülmény a felesleges merevségek és az aprólékos beavatkozás megszüntetése következtében lehetővé teszi a vállalatok és gyáregységek önállóbb, a valóságos szükségletekhez jobban igazodó munkáját.

Ugyanakkor ez a helyzet lényegesen nagyobb követelményeket támaszt a vezetéssel és a dolgozók egész kollektívájával szemben i.> annál inkább, mert keresetüket az eddiginél nagvobb mértékben befolyásolja a vállalati gazdálkodás eredményessége, ami viszont függ a kapacitás kihasználásától és az értékesítés mértékétől, más szóval a végzett munka mennyiségétől és minőségétől.

z évben is feladatunknak tartjuk, hogy tovább növeljük megyénkben a nők foglalkoztatási lehetőségeit, részben az üzemekében meglevő, a nők számára alkalmas munkahelyek felszabadításával, (amelyekben jelenleg férfiakat foglalkoztatnak), másrészt újabb kisebb állami és szövetkezeti üzemek létrehozásával, valamint a gyakorlatban bevált bedolgozói rendszer bővítésével.

További fejlesztést irányoztunk elő a szolgáltatások terén. Az elmúlt év tapasztalatait felhasználva ágazatonként és területileg is jobban kell differenciálni a szolgáltatásokra rendelkezésre álló kapacitásban, összeségében véve pedig tovább kel! e kapacitást növelnünk és különös gondot kell fordítanunk a szolgáltatások minőségének javítására, legyen az a kenyér minősége, ruhatisztítás, lábbelijavítás, vagy bármi egvéb szolgáltatásMezőgazdaságunk előtt a termelés már fentebb ismertetett mértékű növelésén belül fő feladatként állnak: a kenyérgabona-termelés és -felvásárlás minél magasabb szintjének elérése. valamint a takarmánybázis, különösen az abraktakarmány-bázis növelése, ennek révén pedig a hústermelés, főleg a sertéshústermelés fokozása. Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben fokozni kell a tudomány eredményeinek, a korszerű agrofech- nikának alkalmazását, el kell érnünk a termésátlagok további növelését Az úlla‘t*»nvetésben is kettős a feladat: szerény mértékben uevan, de növelni az állatlétszámot — különösen vonatkozik a növelés a sertésállományra — és ezzel együtt a tartási és takarmányozási körülmények javításával elérni n? á’íat- tenyésztés hozamainak további növelését 1s. Mezőgazdaságunknak feladata, hogy ez évben is kivegye részét az ország és azon belül megyénk la1' sága élelmiszerrel történő megfelelő ellátásából és a mezőgazdasági export növelésével hozzá iám lion a népgazdaság helyzetének további javításához.

A kereskedelem feladatai is megnövekedtek. Ez nemcsak abbó’ fakad, hogv a lakosság reáliövedelme és reálbére ez évben tovább emelkedik, hanem mindenekelőtt abból, nöev *S kereskedelemnek véglegesen szakítania ge1! a korábbi években kialakult elosztó jellegű Je- vékefivsézeel és ehelvett a lakosság igénví - nek rendszeres felmérése és a tenne]és befolyásolása révén hozzá kell járulnia. hogv a termelés valóban szükségletre történjék és az előállított áru idejében és megfelelő módon el1 üssön a foeyasztókhov Tovább v«*U f-im-o a kereskedelem kulturáltságát, jobban kell támaszkodni a helyi árualapokra és törekedni a felesleges láncszemek kikapcsolására. A renlásával tavftanurk kell vendéglátóinamnk tevékenységét és fokozni kulturáltságát. A kereskedelem és vemdéalátótoar előtt sajátos feladatként tolentkezik f»7 Alihon ' - -37 idegentől galmi területek megfelelő ellátása.

indátok a gazdasági feladatok, amelyek ez évben megyénk üzemei alvállalatai előtt állnak, a gazdasági vezetéstől, valamint a párt- és állami szervektől összehangolt, megfontolt lépéseket, intézkedéseké követelnek. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben. valamint vállalatoknál működő pártszervezeteink akkor járulhatnak hozzá legeredményesebben az idei feladatok megoldásához. ha rendszeresen elemzik területük gazdasági tevékenységét, ha időben feltárják a nehézségeket és a negatív jelenségeket, ha közreműködnek azok kijavításában, a gazdasági irányítás javításában. Az ez évi feladataink sikeres teljesítésének az átlagnál nagyobb jelentősége van. Egyrészt — miután a harmadik ötéves terv harmadik éve — eredményei jelentősen befolyásolják ötéves tervünk célkitűzéseinek teljesítését, másrész! gazdálkodási rendszerünk és gazdasági irányításunk javításának érdekében tett Intézkedéseink sikere jelentős részben ez évi mun kánkon múlik. Igaz, a reform — mint ahogyan Központi Bizottságunk megállapította —► folyamat, és teljes kibontakoztatásához mlnteg)

2—3 év kell, azonban az első év döntő jelentőségűnek bizonyulhat. A gazdasági vezetésben, az állami irányításban és a oártszervek ben dolgozó kommunisták ebbő! induljanak ki, és tegyenek meg minden tőlük telhetőt ez évi feladataink sikeres megoldása érdekében