Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-25 / 47. szám
Őszinte beszélgetések a gyermekről Egy pelőfibányai kezdeményezés Ahhoe, hogy valaki a vasaik ügyes kezű formázója legyen, kékhárom esztendeig kell tanulnia a mesterség fortélyait. Pedig a vas érzéketlen, hideg anyag. Ahhoz hogy valaki gyermeket neveljen, elegendő az apai, anyai „státus” ? A felnövekvő gyermekek problémája azt bizonyítja, nem. Mert nehéz ma szülőnek lenni. Régen testi fenyítéssel, pofonokkal fegyelem volt a gyermekek között Ma, ha ennék van is még nyoma, a gyéreitek lázadását ellenkezéséi váltja ki. Nem véletlen, hogy a durván nevelt gyermekek jelentenek elsősorban problémát az iskolában is. A réá módon fenntartott családi fegyelem nem jő. — ezt mind többen belátják, de mi legyen helyette? A szülők többsége keresi a válását, s a váttasztkeresés közben ráébrednek: attól, hogy a gyermek a világra jött. még nem Lettek pedagógusok. Az útkereső szülők (mert vannak ilyenek szép számmal) törekvése találkozott a n «tanácsok kezdeményezésével. Nem volt ez véletlen, hiszen a nőta- nács — asszon yszerveziet lévén — a legközelebb áll a családi problémákhoz. A hatvani járásban lassan már hagyományai lesznek az olyanfajta „kerékasztal” beszélgetéseknek, ahol az asztal egyik oldalán a jogász: dr. ' Rőczeá Ödön, az orvos: dr. Oláh Vilmos és a pedagógus: Sütő János foglal helyet, a másik oldalon szülők, apák és anyák vegyesen, akik gyerme. keik neveléséhez kémek és várnak segítséget. A nőtanács összegyűjti a kérdéseket, eljuttatja az előadókhoz. s azok . együttesen, egymást váltva, igyekeznek választ adni mindenre. Nincs könnyű dolguk, hiszen a legegyszerűbb egészségügyi. táplálkozással kapcsolatos kérdésektől, a pszichológusra váró esetekig minden akad. Hogyan öltözzön a gyerek, mit tegyek, ha étvágytalan, hány éves kortól engedhető meg a dohányzás? — ezek az egyszerűbbek. De vannak nehezebbek is. Miért ideges a mai eyermekt (Hát miért ideges a mai szüld ta miért nem gondul arra, bogy a zaklatott, örökké viharos hangulatú családi légkörnek természetes következménye, hogy ideges a gyermek is.) Lehet arra következtetni gyermekkori ártatlan ceruza- lopásokból, hogy később a gyermek bűnözővé válik? (Az első idegen holmi megtalálásakor többet érne az okos szép szó. mint a pálca. a jóslások, hogy úgyis a börtönben végzed!) Es a gyermek- szerelem? Ehhez szinte kapcsolódik a szexuális felvilágosítás problémája. (Miért kell feltétlen álszent mödon megkerülni a gyermekkel az őszinte beszélgetést, átpasszolva a feleletet az éppen távollevő szülőre?) Miért nem tanul Jót m gyermekem, hiszen mindenünk megvan? (Meg. két szoba. összkomfort, csak éppen a gyermek tanulóasztalának játéka ar- kának nem maradt hely. a kénytelen a konyhaasztalon „mindig éppen útban lenni”.) Hogyan lehetne nagyobb tiszteletre nevelni? (Semmi esetre sem úgy. hogv előtte mondjuk el az öreg mamáról. hogy élhetetlen vénség. akinek már régen másutt lenne a helye!) Sok mindenre nehéz egyből választ adni, de azért igyekeznek úgy felelni, hogy ki-ki megtalálja benne a tanácsot saját gyermeke neveléséhez. Tulajdonképpen a petőfibá- nyai, majd őket követve a hatvani járás több községének nőtanácsa afféle iskolát nyitott ezzel a kérdezz-felelek módszerrel a szülőknek, hogy alkalmuk legyen a gyermeknevelés legalapvetőbb problémáit tisztázni. Nagy szükség volt erre, mert a gyermek nem kis felinőtt, hanem alakítható, formálható emberpalánta. kitéve a jó és rossz hatásoknak. Anyagi ellátása, új ruhájának előteremtése szükséges, de nem minden! És ezt egyre inkább érzik b szülők is. ezért oly népesek a gyermekek nevelésével kapcsolatos előadások. S ha egy- egy ilyen előadás után, otthon egy kicsit átrendezik a szobát. hogy legyen a gyermeknek helye, ha egy-egy édesapa megálljt tud magának parancsolni, amikor pofonra lendül a keze. s helyette beszélget a gyerekkel ha egy- egy édesanya szalut időt arra, hogy nagyon őszintén beszéljen felserdülő lányával, mindenről ami az élethez tartozik. már nem volt eredménytelen a nőtanács törekvése, az előadók felkészülése. És bizonyos, hogy minden Ilyen előadás után akad ilyen példa. Deák Rózsi „öregség” jeligével kérdi egyik olvasónk, hogy az emberi életkor, vagyis az átlagos életkor növekedőben! van-e? Milyen kilátások vannak sa.iát életkorát illetően? Vajon a ma embere tovább él-e. mint elődei? A válasz nem olyan egysze. rű. mint a kérdés. Régi megállapítás, hogy az „átlagos’ életkor növekedik. Ez a köz- egészségügy javulásának eredménye. Az átlagos életkor növekedése azonban nem úgy értendő, hogy mindenkinek magasabb lesz az életkora, hanem az. hogy az egész emberiség életkora növekedik. Ez nem jelenti azonban feltétlenül azt. hogy több lesz a 100 esztendőn felüliek száma. Erre éppen ellenkező tapasztalatok vannak. A Szovjetunióban pl 1960-ban 28 ezer száz éven felüli lakost tartottak nyilván, 1967-ben már csak 22 ezret. Az Amerikai Egyesült Államokban 1960-ban 10326 száz évnél idősebb szerepelt a statisztikában, de ez a szám 1967-re 3700-ra csökkent. A világ tudósai szerint az átlagos életkor állandóan növekedni fog. de ez nem azt jelenti, hogy minden egyes ember eléri a 100 esztendőt Az ún. átlagos életkor kiszámításában az életben maradt csecsemők és felnőttek össz- életkora a döntő. Sz E. levelére levélben válaszolunk. Tisza vidéki keresztszemes Vastag, egyenletes szövésű vászonra, vagy kongré anyagra Perié fonállal hímezzünk. A tömör kockákat pirossal az x-el jelzetteket feketével varrjuk ki. Párnát, falvédőt, függönyt, vagy például egész komyhagarnitúrát hímeztünk ezzel a motívummal. A négyszögalakú mintákat ugyanis egymás mellé és alá csoportosíthatjuk. A legmodernebbül berendezett lakásnak is nagyon szép és ízléses dísze lehet az eredeti népi motívumokkal hímzett keresztszemes kézimunka. Alig van valaki, aki ne ismerné ezt a régi. a tejfogyasztást propagáló mondást: „A tej élet, erő, egészség!” A már szállóigévé vált néhány szó rengeteg igazságot tartalmaz. Valóban nélkülözhetetlen táplálék, az ember tejfogyasztással kezdi életét. Sajnos. hazánkban igen alacsony a tejfogyasztás. Az úgynevezett magyaros konyhának nem kelléke a tej és termékeit is viszonylag kevesen kedvelik igazán. Bár a termelt tej mennyisége nálunk is emelkedik, étkezési célokra való felhasználása azonban nem növekszik jelentősen. Elsősorban nagyarányú propagálásra lenne Bzükség. Meg kellene oldani például az iskolai tejellátást, a vidékiek jobb ellátását. A tejet primőr megjelenésén kívül feldolgozva is fo- «asztják. Franciaországban több mint 200 féle sajtot ké- ■ftrnrlTj nem Is szólva az egyéb termékekről. Nálunk jelenleg mintegy 90 féle tejtermék készül, ami viszonylag kevés. A legismertebb, aránylag legkedveltebb tejtermék a vaj. A tejet egyébként nemcsak étkezési célokra használják, hanem az iparnak is fontos alapanyaga. A nálunk — főleg nyáron — jelentkező téj- többlét is a másfajta iparhoz kerül Főleg kazjeint gyártanak belőle. Kanyarodjunk vissza az első mondatokhoz: „A tej élet, erő. egészség!” A leghasznosabb a lakosság szempontjából mégiscsak az lenne, hogy a jelentkező többletet étkezési célokra használnák. Mert — hogy egy másik szólásmom- dással éljünk: legdrágább kincsünk az egészség Márpedig ennék megvalósításához szinte nélkülözhetetlen a tej és tejtermékeink rendszeres, bőséges fogyasztása. A kis „Makszi" első lépései A megszokott szovjet autótípusok, a „Volga”, a Moszkvics”, a „Zaporozsec” mellett az új autó mintha túlságosan kicsi lenne. De ez az érzés rögtön eloszlik, mihelyt az ember kinyitja az „eltolható” ajtót és beül a kocsiba. Utastere tágas, és a széles, hajlított szélvédő üveg nagyszeré kitekintést biztosít a vezető számára. Mivel a tervezők úgy vélekedtek. hogy a divat nem tart örökké, ennél a változatnál állapodtak meg. Ami a vezető biztonságát illeti. amelyre olyan gyakran hivatkoznak a hasonló típusú autók ellenzői a következőket mondja J. Dalmatovszkij mémók, a „Makszi” egyik tervezője: — A baleseti veszély csökkenéséhez hozzájárul a vezető jobb kitekintési lehetősége, az autó mozgékonysága, és egy pszichológiai tényező is. A vezető látását nem zavarja a motor és a radiátor „pajzsa. amelyeket az ismert autótípusoknál az előreny-íló motorfedél alatt helyeznek el. s így nagyobb figyelmet fordíthat a kormányra. A „Zaporozsec”-ből átvett 30 le«: erős motort ezért az autó hátsó részébe tettük. A .lvlakszi” térmérete kisebb, mint az új „Zaporozsec”-é, de poggyásztere legalább háromszorosa annak. A „Makszi”-t (képünkön egyelőre még csak a próbapályán láthatjuk. Magnósok fi A magnetofon elnevezésű mágneses hangrögzítő és lejátszó készülékeket 1939-ben kezdték gyártani, mégis sokáig ritka különlegességnek számított egy-egy ilyen szerkezet. Csupán az ötvenes évek elejétől beszélhetünk széles körű elterjedéséi ől. Ma már ott tartunk, hogy némi takarékosság után nem gond a beszerzéseVálaszték a sebesség szerint A magnetofonok egyik fő jellemzője a szalagsebesség; a nagyobb sebesség ugyanis jobb hangminőséget jelent a visszajátszásnál. A stúdiókban másodpercenként 38,1 vagy 19,05 cm-es sebességgel fut a magnószalag a mágnesező fej előtt, hiszen a legkényesebb igényeket is kielégítő felvétel a cél. Házi, amatőr használatra a szokásos (szabványos) három sebességgel is megelégedhetünk. A 9,5 cm/mp-es sebességet az igényes zenekedvelők használhatják. A 4,75 cm/mp a kevésbé kényes (kevesebb magas hangot tartalmazó) zeneszámok, valamint beszéd rögzítésére alkalmas. A legkisebb 2,38 cm/mp-es sebesség már nem zenei felvételekhez való, hanem csak beszéd rögzítésére, főként akkor, ha gazdaságosan ki akarjuk használni a szalagot, hiszen annál több szöveget vagy zenét tudunk felvenni a szaMagnetofon a szerelőszalagon (MTI foto iagra. minél lassabban futatjuk. A hangcsíkok száma A nemzetközi megegyezés alapján 6,25 mm szélességűre készített, vasoxiddal bevont magnószalag a hangrögzítés „főszereplője”; Kezdetben a szalag teljes szélességben ki volt téve a mágnesező fej hatásának. Hamar rájöttek azonban, hogy erre . nincs szükség, az is elegendő, ha egyszerre csak a fél szélességre vesznek fel műsort, majd megfordítás után a másik fél sávra, így kétszeres szalagkihasználás érhető el. Az utóbbi években még ennél is tovább mentek, amikor négycsíkos felvételre alkalmas magnókat készítettek és hoztak forgalombaTekintettel arra, hogy az egycsíkos típusok ma már nincsenek forgalomban, a két- és négysávos között lehet csak választani. Az utóbbinak az az egyetlen hátránya. hogy nagyon kényes a beállítása, s ha az nem elég pontos, áthallás veszélye fenyeget ä lejátszásnál. Egyébként a négycsíkos rendszer gazdaságosságához nem fér kétség, hiszen megduplázza a felvételi lehetőségeket. Telepről vagy hálózatról ? Áramellátás szempontjából hálózati táplálású és telepes magnók közül választhatunk. A telepes magnóknál a kis méretre és súlyra való törekvés a legtöbb esetben gyengébb hangminőséghez vezethet. Az úgynevezett riporter- magnók természetesen így is — Lajos György felvétele.) stúdió-hangminőséget tudósítanak. Telepes magnót csak hálózati adapterrel együtt célszerű beszerezni, így ha rendelkezésünkre áll a hálózat, kímélhetjük a telepeket kirándulások, autóban való használat stb. idejére. Mikrofon és társai Jó minőségű, nagy szalag- sebességű készülékekkel is csak akkor készíthetünk kifogástalan felvételt, ha a közi- beeső „láncszemek” megfelelően illeszkednek a rendszerbe. Vonatkozik ez a rádiókészülékre, amelynek műsorát rögzíteni kívánjuk, vagy a mikrofonra, melyen keresztül élő hangot akarunk felvenni. Olcsó kristálymikro- f on tói sohasem várhatunk jé hangminőséget, bármilyen Ld- váló is a magnetofonunkKényelmesebbé teszi a magnó kezelését, ha van rajta számlálómű, amely az egyes felvételek kikeresését könnyíti meg. Fontos, hogy külső hangszóró csatlakoztatására is alkalmas legyen a készülék. A magnó-technikával megvalósítható különleges hanghatások céljára jó szolgálatot tesz a magnón az úgynevezett trükk-kapcsoló. Ennek segítségével az eredeti felvételre egy másik felvételt is készíthetünk anélkül, hogy a törlőfej a második felvétel közben letörölné az első mágneses jeleit. B. I. Mfmm 7 1968. február 25« vasárnap A helyes táplálkozásról A tej
