Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-25 / 47. szám

Az ismeretterjesztés fo c^^^űgése;

Á világnézeti nevelés és az általános- és szakmai

műveltség emelése

A TIT megyei V. küldöttgyűlése

Dr. Ortutajr Gyula, Pótl Jenő, a referátumot tartő Bóta Albert és dr. Földi FáL

Ezután dr. Miklós Tündire

terjesztette elő ez ellenőrző bizottság jelentését, amely egyetértett az elhangzott beszámolóval.

Már a szünetben számosán jelentkeztek hozzászólásra és többek közt felszólalt dr Or- tutay Gyula és dr. Földi Pál.

Ezután a Jelölő bizottság elnöke, dr. Nagy Andor javaslatot tett az új elnökség megválasztására. A javaslatot egyhangúan elfogadták és a következő négy éves időszakra a TIT megyei elnökségének tagjai lettek:

Bóta Albert, Döntőm László. dr. Fazekas László, Fehér Vilmos, Fodor Lajos, dr .Egri Károly, Juhász Tamás, Kéri István, Kristóf Lászlónc, dr- Komáry Endre. Kovács András, dr. Nagy József, dr. Nagy Sándor, Pók Lajos, Páti Jenő, dr. Szalontai István, Szécsényi József, dr. Sző'ce- falvi-Nagy Zoltán és Szűcs László. Az országos küldött- konferenciára a megyei küldöttek a következők: Bóta Albert, Lévai Ferenc, Juhász Tamás és dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán.

Lábadozása során olyan információkat is gyűjtött logikai, következtetései képességével, amelyeket talán egy egész hírszerző apparátus sem szerezhetett volna meg. Érthető tehát, hogy központjának komoly veszteséget jelentett, amikor néhány hétig kénytelen volt szüneteltetni felderítő munkáját. Amikor felgyógyult, parancsot kapott, hogy utazzék Varsóba, jelentkezzék felettesénél, Steinglitz őrnagynál,

Űjra meg kellett ismerkednie az őrnagy különleges osztályának munkájával. Távollétiében az osztály újabb fontos feladatot kapott: di- verzánsképző iskolák létesítésére kellett jól álcázott, megfelelő helyeket keresni. Ekkor érkezett a csoporthoz egy idősebb polgári ruhás férfi. Landsdorfnak hívták. Az új ember beosztását és rangját az első napokban még lehetetlen volt megállapítani. Weiss csupán azt tudhatta meg, hogy közvetlenül Steinglitz és Dietrich mellé rendelték. Felettesének magatartásából azonban arra következtetett, hogy új munkatársuk feltétlenül vezető beosztású ember,

A későbbiek során úgy alakult Johann Weiss munkája, hogy sokszor kellett vinnie gépkocsiján Lsndsdorfot. Nemegyszer alkalma nyílt így, utazás közben, kihallgatni beszélgetésüket főnökével, Steinglitz őrnaggyal; Meglepetten tapasztalta, hogy az őrnagy határozott utasításokat kap a civiltől. Egy alkalommal, a Varsó felé vezető út közben megparancsolta az Abwehr-osztályvezető őrnagyának:

— Értesítést kaptam Berlinből. Elérkezett asz idő, hogy a fogolytáborokból di- verzáns akcióra alkalmas embereket válogassunk ki. Ez az ön feladata, őrnagy ún Haladéktalanul kezdje el a munkát!

Néha a gépkocsivezető

megpróbált beszélgetést kezdeményezni Landsdorffali) Akkor tett ilyen kísérleteket, amikor főnökei nem voltak jelen, egyedül utaztak. A gépkocsivezető és a minden bizonnyal magas rangú, tiszteknek is parancsoló civil ilyen utazás közbeni beszélgetései egyáltalán nem hajtottak természetellenesnek. Weissnek volt gondja arra, hogy utasa ne tarthassa tolakodónak, de túl kíváncsinak sem,

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete szombaton délután tartotta ötödik küldöttgyűlését. A négyévenként megrendezésre kerülő küldöttgyűlésekre a megye értelmiségének azon tagjai vesznek részt, akik a legjobban kiveszik a részüket az ismeret- terjesztésből. Az ötödik küldöttgyűlésre 97 küldöttet halasztottak meg, szerte a me- — gyébőlA gyűlést Póti Jenő, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg és köszöntötte dr. Ortutay Gyulát, a TIT országos választmányának elnökét, Kiss Istvánt, a TIT országos választmányának főtitkárát. Bíró Józsefet, a megyei tanács vb-elnökét és dr. Földi Pált, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Elmondta, hogy a negyedik küldöttgyűlést 1964 májusában tartották meg és az azóta eltelt négy éves időszakban több jubileumot is ünnepeltek: o társulat megalakulásának 125 éves és újjászervezésének 15 éves évfordulóját.

Az ügyvezető elnökség négy évi munkájáról Bóta Albert, a TXT megyei választmányának elnöke számolt be.

— Az országos küldöttgyűlés azt tűzte ki célul, hogy

az ismeretterjesztésnek

igazodnia kell a népünk

előtt álló politikai, gazdasági és kulturális feladatokhoz.

Ezért a társadalomtudományi ismeretterjesztésben a fő célkitűzés a világnézeti nevelés, a természettudományi ismeretterjesztésben az általános és a szakműveltség emelése.

Ezután rátért annak _ ismertetésére. hogyan fejlődött megyénkben az elmúlt négy esztendő alatt a tudományos ismeretterjesztő munka. Az üzemi ismeretterjesztés helyzetével foglalkozva megállapította:

— Üzemi ismeretterjeszté- síink számszerűségábsn fejlődött, hatóköre bővült. Szabadegyetemi tagozataink működtek Selypen, P etőfiba- nyán, Gyöngyösön és Egerben, évenként 20—40 munkásakadémiát szerveztünk és még több előadássorozatot tartottunk.

A falusi ismeretterjesztő

munkáról szólva Béta Albert elmondta:

— Növekedett hatékonysa? vpm’mm

1068. február 25., vasárnap

ga, mert alkalmazkodtunk az

igényekhez, ugyanakkor viszont falusi ismeretterjesztő munkánk számszarűségében csökkenést mutat Bár az utóbbi években szervezetünknek sikerült néhány termelőszövetkezettel (Verpelét, Párád, Bodony, Pétervására) közvetlen kapcsolatot kiépíteni és szerződést kötni, valamint Egerben és Hevesen megindítani a tsz-vezetők közgazdasági szabadegyetemétA beszámoló megemlítette az ismeretterjesztés fő formáinak fejlődését A Bugát Pál Szabadegyetem 1954 óta működik, az elmúlt négy évben évenként 8—12 tagozattal. Tervezik, hogy

Egerben az elkövetkező években nyári egyetemet indítanak be.

Jól bevált formák az évről évre megrendezett tudományos napok vagy a csillagászati hét és sikert remélnek a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók egri közgyűlése százéves évfordulója jegyében megrendezendő tudományos előadássorozatának.

Az előadó ezután a megyei szervezet belső életéről beszélt. Megemlítette. h*/gy az új, kulturált környezetet kapott megyei központ lehetővé tette a klubszerű ismeretterjesztő’ munka kialakítását. A rétegklubok fejlődőben varrnak, főleg a pedagógus, a nyugdíjas-pedagógus, a közgazdász és a nők klubja, Egerben. Ezenkívül Hatvanban él még a tagság szervezett klubéletet Kezdeményező lépések történtek már Gyöngyösön, Hevesen, Poroszlón, Recsken és Kompodon is.

Bóta Albert ezután kiemelte. hogy nagy sikerként könyvelhettük el az elmúlt évben, hogy kiadhatták a Természettudományi Közlöny Heves megyei számát.

Rátérve a hiányosságokra, megemlítette, hogy a tudományos ismeretterjesztő

munka hatókörének bővülése mellett

még nem jutottunk el az olyan rétegekhez, amelyek korábban is távol maradtak a művelődéstől.

Elvesztettünk néhány üzemi területet és nem sikerült kellően bevonnunk a tsz-ekben dolgozókat sem- A fiatalabb értelmiség egy része is távolmarad a társulat munkájától.

— Továbbra is áldozatos és odaadó munka elvégzésére kérjük tagtársainkat — fejezte be Bóta Albert.

A rendőrfőnök személyesen lő

A kép, amely megdöbbentette a világot

A rendőrfőnök, aki a rózsákat szereti...

ha a valóság nem rózsás, hát becsukják a szemüket”

utca embere”, kezd ráébredni arra, — hogy a „Viet- cong” (a DNFF) szoros és szerves kapcsolatban áll a vietnami néppel. — Ez az ébredés azonban lassú, mert az amerikai átlagember tudatát előzőleg hosszan dolgozták meg és nem lehet keddről szerdára megváltoztatni azt, amit e tudatba be- lepalántáltak.

Az olasz újságírónő elmondja, hogy New York-i ismerősei közül elég sokan azt kérdezték: „Nem volt-e mégis hiba belemenni egy ilyen háborúba?” Találkozott viszont olyan makacs és korlátolt emberekkel is, akik szerint „az atombombát kellene ledobni azokra a sárgákra”.

Fallaci szerint észre kell venni az olyan jelenséget is, hogy — például — a földalattin egy asszony belelapozott egy képeslapba, és megpillantotta azt a képet, amelyen Nguyen Ngoc Loan dél- vietnami rendőrfőnök személyesen lő le egy partizánt. „Az asszony hisztérikus sírógörcsöt kapott, a következő állomáson ki kellett őt szállítani és orvoshoz kísérni.”

Oriana Fallaci különben néhány nappal a nálunk is ismert felvétel előtt beszélt Loan tábornokkal. „Megkérdeztem tőle, tudja-e, hogy saját beosztottjai is kegyetlennek nevezik?” A fiatal, milliomos, több egyetemet végzett rendőrfőnök mosolyogva kérdezett vissza: ..Én kegyetlen? Lehet-e kegyetlen olyan ember, aki szereti, sőt imádja a rózsákat?” ...

Az olasz új- ságírónő szerint az amerikai közvélemény egy része is „imádja a rózsákat, a ruhákon, a filmekben, a politikában. És

Megrázó nyílt levéllel fordult lapja szerkesztőjéhez Oriana Fallaci, a L’Europeo munkatársa, a hetilap legújabb szá:nában. A világhírű olasz írónő és újságirónő ugyanis több hetet Dél-Viet- namban töltött és a napokban érkezett vissza New Yorkba. Szerkesztője — mint a nyílt levélből kiderült — azt kérdezte tőle, mi a New York-i visszhangja a vietnami háború legújabb fejleményeinek.

Fallaci, aki már többször elítélte az amerikaiak brutalitását, azt felelte szerkesztője kérdésére: benyomása szerint az átlag amerikai, „az

Suhann Weíss egyre jóS*

ban megismerte Landsdorfiol és az is képet nyerhetett Steinlitz őrnagy gépkocsivezetőjének meglepő intelligenciájáról, nyelvtudásáról ét* más előnyös képességeiről. Landsdorf felfedezését a saját megfigyelőkés zségének*

egyéni sikerének könyvelt« el. Nem is sejtette, hogy az egyszerű gépkocsivezető gondosan adagolta napról napra az újabb és újabb adatokat önmagáról, észrevétlenül is a kezére játszott. Az volt a célja, hogy a magas beosztású Landsdorf segítségével íüssön majd előre a katonai kémelhárító szolgálatnál; Terve azonban majdnem kudarcba fulladt; Landsdorf ugyanis olyan következtetésekre jutott, hogy a szakaszvezetőt a Szovjetunióban kell bevetni, mint diverzánst.

Ütjaik során meg is említette Weissnek ezt a lehetőséget

— Örökre gépkocsivezető akar maradni? — kérdezte;

— Uram, én teljesen elégedett vagyok munkámmal és beosztásommal.

— Ez helytelen, fiatalember. Ilyen korban még ambíciók kellenek, hogy fűtsék az embert.

— Félreértett, uram. Természetesen szeretném kiérdemelni, hogy magasabb rangot kaphassak. Amint azonban tudja, uram, még csak az első lépcsőn állok.

— Csak a buta ember hiheti, hogy egyenruháján egykét stráf már sikert jelent. Én nem hordok egyenruhát, mégis tartam valakinek magam.

— Nem ok nélkül, uram.

— Nem a külsőségek számítanak, hanem hogy ki, mi" lyen munkát végez, Szereti a kalandokat?

— Katona vagyok, uram; Nem panaszkodhatott!, hogy túl unalmas az életem;

— Maguk szanatóriumi körülmények között élnek. Mást, fontosabb munkát ajánlok.

— Landsdorf úr, én mindig minden parancsot teljesítettem eddig.

— Ilyen emberekre van szükségem, mint maga. Kiképezzük, ellátjuk megfelelő iratokkal, pénzzel, és ledobjuk ejtőernyővel a Szovjetunió felett. Természetesen a front mögötti területekre gondolok. Szabotázsakciókat kell majd végrehajtania.

(Folytatjuk)

A dráma véget ért i

Lefegyverezték a vakmerő fegyencet

TOKIÓ (MTI):

Szombaton délután véget ért Hűi Hyo Kim 41 éves fe- gyenc drámája, amelyet öt napig döbbenettel és izgalommal követett Japán lakossága. A koreai származású bűnözőt, aki egy vendég- fogadó épületét dinamittal aláaknázva, túszokat fogva tartva öt napig kitartott az épületet körülvevő rendőri erőkkel szemben, szombaton délután végül is elfogták. A túszok sértetlenek maradtak.

Kim éppen szabadon akarta bocsátani a még fogva tartott hat személyt, amikor hét civilruhás detektív rávetette magát és lefegyverezte. A nyomozók elvegyültek a mintegy 60 újságíró és tv-riporter között, akik Kim köré gyűltek, amikor az a fogadó bejáratában megjelenve kiengedte egyik foglyát.

Kim kedden este gépkocsin érkezett a közép-japáni Sumatakyo fürdőhelyre. Előzőleg egy bárban agyonlőtt két embert, két rovottmúltú férfit, akikkel anyagi természetű vitába keveredett

A 41 éves Kim Japánban élő koreai szülők gyermeke) s életének egyharmadát börtönben töltötte, különböző kisebb bűncselekmények miatt. 16 személyt terelt ösz- sze a fürdőhely divatos festői vendégfogadójában. Kirakta a dinamitpatronokat, és az oda érkező rendőrökkel közölte, hogy amennyiben megpróbálják elfogni, mis# dent a levegőbe röpít