Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-24 / 46. szám

Ünnepi gyűlés a Kremlben „Elpárolgott a gőz...” LONDON (MTI): A Daily Express összege­zi Da Nang-i, saigoni és washingtoni tudósítóinak íelentéseit Megállapítja, i ogy a Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák­ból „elpárolgott a gőz”, a tengerészgyalogosok harci szelleme elérte a mélypon­tot Egy amerikai katona így nyilatkozott a lap tu­dósítójának: „Fatalista let­tem. Ha a nevem rá van írva valamelyik golyóra vagy aknaszilánkra, akkor úgyis vége mindennek. Mi­nek ássam be magam, miért bajlódjak homokzsá­kokkal?” „Győzünk ebben a háborúban. Honnan tud­juk? Hiszen McNamara megmondta.” Sok katona ilyen pacifista dalokat dú­dol, és a hanoi rádió angol nyelvű adásait hallgatja tranzisztoros rádióján. A lap tudósítója meg­döbbenve tapasztalta, hogy mennyire nem ismerte az amerikai parancsnokság például a Hűé városában kialakult hadi helyzetet, amíg be nem érkeztek az újságírók jelentései. „A Telstar korszakában hihe­tetlenül rossz itt a hírköz­lés.” Beszámol arról is, hogy az elesett amerikai katonák sokáig hevernek temetetlenül az állások előtt. Sőt, az amerikai ka­tonák már saját sebesült­jeik megmentéséért is alig tesznek valamit. „Ezt azzal próbálják magyarázni, hogy egy súlyosan sebesült tengerészgyalogos meg­mentéséért nem érdemes egy drága helikoptert és két pilótát kockáztatni.” KAIRO: Heikal, az A1 Ahram fő­szerkesztője, a lap pénteki számában Gunnar Jarring ENSZ-megbízott munkájá­val foglalkozik. Leszögezi, hogy Egyiptom továbbra is Jarring megbízatásának foly­tatása mellett foglal állást, azonban a jelenlegi szakasz­ban helyesebb lenne megáll­ni, értékelni és újból meg­vizsgálni a helyzetet. Az A1 Ahram főszerkesz­tője rámutat, hogy Jarring megbízatásának teljesítését leginkább az akadályozza, hogy Izrael másképp értel­mezi a Biztonsági Tanács közel-keleti határozatát, mint az arab országok. Az arab vélemény szerint az iz­raeli erőket vissza kell vonni a júniusi háborúk során el­foglalt területekről. Izrael viszont továbbra is a köz­vetlen tárgyalásokat és a bé­keszerződést hirdeti az arab országokkal, a jelenlegi hely­Diáksstrájk Algériában PÁRIZS (MTI): Az algériai főiskolai taná­rok is csatlakoztak a diákok sztrájkjához és három napra beszüntették a munkát, szo­lidárisnak nyilvánították magukat a február 2-a óta folyó diák tiltakozó mozga­lommal. Az egyetemeken ta­nító francia tanárok is he­vesen tiltakoztak Ahmed Kaidnak, az FLN vezetőjé­nek legújabb intézkedése el­len. Ahmed Kaid plakátokat ragasztatott ki Algírban, me­lyekben az algériai belügyek- be való beavatkozással vá­dolja a francia tanárokat. Az Algériai Felsőoktatási Pedagó­gusok Szövetségének vezető­sége egyhangúan elfogadott határozatában méltatlanko­dását juttatta kifejezésre a bizalmatlanság légköre miatt. ? VénmsSfi, 1968, február 24, szombat MOSZKVA (MTI): Pénteken este a Kreml kongresszusi palotája zsúfo­lásig megtelt. A moszkvai dolgozók és a szovjet főváros helyőrsége ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának dicső 50. évfordulójáról. Pontosan 5 órakor hosszan tartó, dörgő taps köszöntötte a jubileumi gyűlés díszelnök­ségének tagjait: Leonyid Brezsnyevet, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát, Alekszej Koszigint, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét, Nyikolaj Fodgornijt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnökét, az SZKP Köz­ponti Bizottsága Politikai Bi­zottságának tagjait, Andrej Grecsko marsallt, a Szovjet­unió honvédelmi miniszterét, a szovjet hadsereg és a hadi­tengerészeti flotta parancsno­kait, valamint a testvéri or­szágok hadseregeinek az ün­LONDON (TASZSZ): Londonban különböző or­szágok biológusainak rész­vételével nemzetközi érte­kezlet folyik a vegyi és bak­teriológiai fegyverek alkal­mazásának problémáiról. A zet alapján. A cikkíró a továbbiakban hangoztatja, hogy az Egyesült Államok, ígéretével ellentét­ben, nem járult hozzá az ENSZ-határozat végrehajtá­sának előmozdításához, Wa­shington egyáltalán nem haj­landó nyomást gyakorolni Iz­raelre az elfoglalt területek­ről való visszavonulás érdé- kőben. Iró-olvasó találkozó Zárónkon A mezőgazdasági könyvhó- lap keretében író—olvasó ta- álkozóra került sor Zaránk özségben. Dr. Istók Barna­ás tartott igen érdekes elő­adást az állatok takarmá- nyozásáróL A hallgatók nagy figyelemmel kísérték az elő­adást, miután megtudták, hogy az előadó a testsúly­százalékos takarmányozás úttörője. Az előadást a termelőszö­vetkezet állatállományának megtekintése előzte meg. A hallgatók érdeklődése és a látogatás eredménye egy szakkör megszületése lett. Előzetes megállapodás tör­tént az előadóval, hogy a községben egy testsúlyszáza­lékos takarmányozással kí­sérletező szakkör indul. Ha ez sikeresen működik, nem­csak népművelési szempont­ból volt hasznos az író—ol­vasó találkozó, hanem nép- gazdasági jelentősége is lesz, a dr. Istók Barnabás által kidolgozott elméletet ugyan­is a szakkör a gyakorlatban igazolhatja. Szarvas Ferencné Zaránk népségekre érkezett küldöt­teit, köztük Czinege Lajos vezérezredest, a Magyar Nép- köztársaság honvédelmi mi­niszterét. Lelkesen megtap­solták a szovjet hadsereg megalakításában nagy érde­meket szerzett Kliment Vo- rosilov és Szemjon Bugyon- nij marsaitokat, továbbá a kommunista mozgalom olyan veteránjait, mint Anasztasz Mikojan és Borisz Petrov. Az ünnepi gyűlést Viktor Grisin, a moszkvai pártbi­zottság első titkára nyitotta meg, majd Leonyid Brezs- nyev tolmácsolta a párt, a kormány és a legfelső tanács elnökségének a hadsereghez és a haditengerészeti flottá­hoz intézett üdvözletét Szűnni nem akaró taps köze­pette adta át Leonyid Brezs- nyev az üdvözlet díszes tok­ba zárt szövegét Andrej Grecskónak, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének. Ezután Grecsko marsall ünnepi beszédet mondott Vietnamban konferencián különleges fi­gyelmet szentelnek azoknak a tényeknek, amelyek bizo­nyítják, hogy az amerikai hadsereg vegyi fegyvereket vet be Vietnamban a haza­fiak, a békés lakosság ellen, de a vetések elpusztítására is. Sok tudós vett részt azon a tömeggyűlésen, amelyen tiltakoztak a vietnami ame­rikai agresszió és a tömeg- pusztításra alkalmas eszkö­zöknek a Pentagon részéről történt felhasználása miatt. A gyűlésen felszólaló egyik amerikai biológus tényekkel illusztrálta, hogy az ameri­kai agresszorok mérgező anyagokat vetnek be a viet­nami lakosság ellen. Victor Rose angol tudós számos esetet ismertetett, amikor mérges gázok alkal­mazásával vietnami polgári lakosokat öltek meg. A váraszói Gárdonyi Géza Termelőszövetkezetben hét brigád 110 tagja elhatározta, hogy szocialista brigádot ala­kítanak. Az elhatározást tett követte, s a brigádvezetők, munkacsapat-vezetők tanács­kozásra gyűltek össze, ahol Barta Pál főmezőgazdász is­mertette a szocialista bri­gádmozgalom jelentőségét és a részvétel feltételeit. A tájékoztató után a brigádve­zetők aláírták a brigádok megbízásából az alakuló jegyzőkönyveket, majd név­adót választottak. A faüzem Vörös Csillag, a gépüzem Kandó Kálmán, az állatte­nyésztők Petőfi, a növényter­mesztők Aranykalász, az út­építők Gagarin és Makk Adám néven alakítottak bri­gádot. Az iroda adminisztra­tív dolgozóinak szocia'^ta brigádja Dobó Katica nevét vette fel. Az ipari vonalon dolgozó brigádok éves termelési ter­vüknek 3—5 százalékkal való túlteljesítését és 5 százalék anyagmegtakarítást vállal­tak. Minden brigád ezer óra társadalmi munkát vállalt, s a brigádtagok előfizetnek egy-egy napilapra. Havonta m A tanfolyamon kioktat­ták őket a különböző okmá­nyok felismerésére és osztá­lyozására; megmutatták ne­kik a Szovjetunióban érvé­nyes igazolványokat, párt­tagsági könyveket, menetle­veleket, katonai nyílt paran­csokat. A rövid tanfolyam után, 1941. június 16-án Steinglitz őrnagy vezetésével az egész osztályt közvetlenül a szov­jet határ mentén telepítet­ték le. Weiss az új állomás­hely kijelöléséről és más ese­ményekből is arra következ­tetett, hogy küszöbön áll a náci hadigépezet megindu­lása a Szovjetunió ellen. El­határozta, hogy félretesz minden óvatosságot, mit sem törődve fő feladatával, min­denáron eljuttatja központ­jához a hírt: napokon belül kitör a háború! Nem rajta múlott, hogy ekkor nem áldozta fel ma­gát. Bruno Motze, a Wehrmacht tizedese is megtudta, hogy a német csapatok ugrásra ké­szek a Szovjetunió ellen. Tu­domást szerzett a támadás időpontjáról. Rejtjelzett le­velek továbbítására már nem volt idő. Géppisztollyal nyitott magának utat egy híradókocsihoz és nyílt üze­netben jelentette: a Wehr­macht felkészült hazánk le- rohanására! A híradókocsit rohamegy­ség fogta körül és felszólí­tották Motzét, hogy adja meg magát. A szovjet hírszerző azonban az ellenség gyűrű­jében addig adta a nyílt üze­netet rádióján, míg az autót teljesen szét nem lőtték, ő pedig halálos sebet kapott. Mindez Johann Weiss sze­me előtt játszódott le. Tud­ta, hogy Bruno Motze nem véletlenül áldozta fel magát. Szándékosan úgy rendezte el a körülményeket, hogy Weiss tudomást szerezhessen a tör­téntekről. Ügy gondolkodott, hogy nyilván Johann Weiss is megtudja a támadás idő­részt vesznek szakmai és po­litikai továbbképzésen és ter­vezik közös szórakozások megszervezését is. A brigá­dok megalakulása óta már jelentős munkát végeztek, a növénytermesztő brigád elvé­gezte 180 hold őszi kalászos fejtrágyázását és 170 hold elhanyagolt legelőt kitisztí­tottak; Szűcs Dezső Váraszó pontját és akkor majd min­dent megkísérel, hogy a Szovjetunió tudomást szerez­zen erről. Ez viszont elkerül­hetetlenül Weiss halálát je­lentené. Motze elhatározta, hogy megvédi társát, aki már a német hírszerzés szivéhez férkőzött, ő viszont koránt­sem volt hasonló helyen. Az igazság az, hogy Motze önmagánál, saját életénél ér­tékesebbnek, fontosabbnak ítélte barátja életét. Hírszer­ző társának bátor önfeláldo­zása mélyen megrendítette Johann Weisst. Jól tudta azonban, hogy nem adhatja át magát a fáj­dalomnak. Motze halála fi­gyelmeztetés számára: telje­sítenie kell megbízatását. Fi­gyelmét rövidesen egy új ember, Oscar von Dietrich százados kötötte le. Stein­glitz őrnagy új munkatársa elsősorban kémelhárítási fel­adatokat kapott. Érthető okokból Weissnek meg kel­lett nyernie a százados bi­zalmát. Erre azonban már nem volt sok ideje, mert 1941. június 22-én hajnali 4 órakor a német fasiszta ha­digépezet a Szovjetunióra zúdult; az osztály parancsot kapott, hogy az előrenyomu­ló csapatok mögött azonnal kezdje meg munkáját. Minden iratot, amit csak találtak, összegyűjtöttek. Ki­kutatták a halott szovjet ka­tonákat és elszedték igazoló papírjaikat. Rövidesen hoz­záláttak az összegyűjtött ira­tok rendezéséhez is, és végül csak azokat tartották meg, amelyeket használhatónak ítéltek. Elsősorban a térké­pet és a bélyegzőket tanul­mányozták különös gonddal. Az egyik gyűjtési akció so­rán Johann Weiss megsérült. Egy sebesült szovjet katona utolsó erejét összeszedve rá­lőtt. Felettese, Steinglitz őr­nagy, napiparancsban hős­tettnek nyilvánította sérülé­sét és soron kívül szakasz­vezetővé léptette elő. A kór­házban érte a hír. Meghatód­Gyöngyössolymosi olva­sóinktól levelet kaptunk ar­ról, milyen problémák van­nak a gyöngyössolymosi kul- túrháznál, s mit lehetne ten­ni, hogyan lehetne helyesen felhasználni a különböző cé­lokra tervezett 50 ezer forin­tot. Kérésünkre a községi ta­nács elnöke tájékoztatott bennünket arról, mit ter­veznek a kultúrház legcél­szerűbb berendezéséhez: „Gyöngyössolymoson még 1954-ben kezdte építeni a Mátrai Ásványbánya Válla­lat a kultúrházat. Azután hosszú évekre leállt az épít­kezés. Végül 1961 tavaszára befejeződött az építkezés. A ▼a fogadta katonatársai gra* tulációit. Később, amikor már lábadozott, beosztották írnoknak. Természetesen, Johann Weiss a kórházban is gye- kezett katonai értesülésekhez jutni. Ez annál is könnyeb­ben ment, mert a kórterem­ben a legkülönbözőbb fegy­vernemekhez tartozó kato­nák feküdtek. Amikor csak alkalma adódott, barátságo­san, szívélyesen beszélgetett velük. Az egyik meteorológiai szolgálatot teljesítő sebesült katonától megtudta, hogy a német hadvezetés nemcsak a légierő bevetését teszi függővé az időjárási előre­jelzéstől, hanem a motorizált, gépesített egységek mozgá­sát is. Mindebből könnyen lehetett következtetni: a had­vezetés elsősorban olyan te­rületekre vonatkozóan kér időjárási előrejelzést, ame­lyek felé majd a támadás fő iránya halad. Megtudta azt is, hogy a németek időn­ként meteorológiaiig kép­zett katonákat dobnak le ej­tőernyővel a szovjet hátor­szágba. Természetesen első­sorban olyan körzetekbe ve­tik be ezeket a speciális szol­gálatot teljesítő katonákat, amelyek ellen közvetlenül tá­madni akarnak. Sikerült Weissnek baráti kapcsolatot teremtenie a kór­ház raktárnokával, aki ké­sőbb már vele állíttatta ösz- sze a gyógyszer- és kötszer- csomag-küldeményeket. A kötszercsomagok mennyiségé­ből és rendeltetési helyük­ből ugyancsak következtetni lehetett arra, hogy a németek a közeljövőben hol, milyen területeken indítanak majd nagyobb arányú támadó had­műveleteket. A szovjet hírszerő tehát sebesülten, a német katonai kórházban sem vesztegette az idejét Ilyen feladatokra soha nem képezték ki, és ha­sonló jellegű megfigyelések­re sem oktatták tanítói. Kü­lönös, rendkívüli képességeit, páratlan logikai készségét bi­zonyítja, hogy sebesülten, egy közöséges tábori kórház­ban is nagyszerűen használ­ható adatokat tudott gyűjte­ni. Ilyen eredményekre át­lagember sohasem lett volna képes. Tulajdonképpen nem is azok az adatok voltak fontosak, amelyeket a kór­házban szerzett, hanem a végkövetkeztetések, amelyek­re a tények csoportosítása után jutott. kultúrház helyiségeinek el­rendezése azonban nem a legcélszerűbb, ezért a községi tanács átalakításokat terve­zett 1968-ra. Mozigépházat építenek a nagyteremben és ezzel egy időben az előcsarnokban egy kis pavilont nyitnának. Az átalakítás költsége a vetítő­berendezéssel együtt körül­belül 150 ezer forint. Ezt az összeget a megyei moziüzemi vállalat fedezi. Hogy helyük legyen a klubszerű foglalkozásoknak, a 200 férőhelyes nagytermet egy harmonika-rendszerű aj­tóval kettéválasztják: az egyik helyiségben lesz a könyvtár. Szükség esetén azonban a terem egybenyitva is használható., Lényegében tehát a jelenlegf könyvtár­ból és a kisebb teremből há­rom helyiséget nyernek. A könyvtár átrendezéséhez a járási és megyei könyvtár anyagiakkal is hozzájárul... Az átalakításra a községi tanács 50 ezer forintot költ. Szükség van az egészség- ügyi helyiségek bővítésére is, erre 30 ezer forintot költe­nek.” •k Mint a községi tanács el­nökének tájékoztatója bizo­nyítja, nincs ok aggodalomra; a tanácsülés körültekintő volt, s igyekezett a kultúr­ház működéséhez legszükse- gesebb átalakításokat e!3# irányozni. Sikerei véradúnap Eeiéden Az ecsédi Vöröskereszt­szervezet találkozót rende­zett a véradók és vért ka­pók között. A találkozón részt vett dr. Bakos Balázs adjunktus, a hatvani véradó- állomástól. A hetvenöt vér­adót Juhász Gábor, a Vörös- kereszt járási titkára köszön­tötte, s közülük harmincnak oklevelet adott át, a többszö­rös véradásért. Berta Frigyes, Barta Sándor, Szöllősi Pál és Ecsédi Benedek többszö­rös véradók aranykoszorús jelvényt kaptak. A részvevő­ket az ecsédi Fórum Ifjúsági Klub szavalója is köszöntöt­te. Végül egészségügyi filmet vetítettek le a véradásról. A vendégek még sokáig együtt maradtak a fehér asztal mel­lett. A találkozó után véradó­napot szerveztek a község­ben, s ez igen jól sikerült, összesen 168-an jelentkeztek és bizonyultak alkalmasnak véradásra. Nagy Piroska Ecséd Heikal: Újból meg kell vizsgálni a közel-keleti helyzetet (Folytatjuk) Szocialista brigádok Váraszón VÁLASZOL AZ ILLETÉKES 80 ezer forint a kultürhäzra Az amerikaiak vegyi és bakteriológiai fegyvereket vetnek be

Next

/
Thumbnails
Contents