Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-24 / 46. szám
Ifjúsági nagygyűlés Gyöngyösön Ä szovjet hadsereg megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek pénteken tovább folytatódtak Gyöngyösön. Délelőtt a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásakor Medics László alezredes mondott beszédet. Bata József, a városi KISZbizottság titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd Szócsőn yi József alezredes emlékezett meg a szovjet hadsereg fél évszázados, dicsőséges történetéről. Este a város üzemeinek, intézményeinek fiataljai nagyszabású, fáklyás felvonulással fejezték ki együttérzésüket a hős vietnami néppel, lelkesedésüket a dél-vietnami hazafiak nagyszerű harci sikerei fölött Júniustól 44 órás munkahét Szabják, „varrják" a vasai... AZ ELMÜLT ESZTENDŐ júliusában jártunk először az ÉVM Csőszerelő Ipari Vállalat vörösmajori üzemében. Vendéglátóink majdnem, hogy „szégyenkezve"1 fogadtak. A mindössze néhány napos üzem tarka képet mutatott még. Istállókból lettek az üzemek, a műhelyek, elhanyagolt öreg épületekből az irodák, még Hegedűs Sándor üzemvezető mérnöknek Is csak egy befelé nyíló deszkaajtós „bungaló” jutott „főnöki” irodának. A látogatásunk óta eltelt bét hónap jelentős változásokat hozott az új üzemben. Most már nemcsak a dolgozók, de az üzemvezető is jobban érzi magát Vörösmajorban... A kerecsendiek nagy tétje Túljutni a harminc forintos munkaegységen A közös gazdaság irodájában alig fémek az emberek. A kerecsenén szövetkezeti gazdák most veszik fél elmúlt évi munkájuk ellenértékét. A fizetség, mint mondják, nem nagy. de tisztességes. A tervezett 29 forintot osztják munkaegységemként és ez itt Kerecsenden jó néhány éve így megy. 28—29 forint, makor, hogy sikerül. — Nem tartjuk kevésnek, de megelégeltük már. hogy nem jutunk túl a 30 forinton. — Ez a gazdák véleménye és a zárszámadási közgyűlésen rs erről esett szó egy sürgetéssel megtoldva; ideje most már valami nagyobb szabású tervet megvalósítani, hogy lényeges javulás következzek be a gazdálkodásban, a jőve- delemben. — Igen... a sürgetés nemcsak a tagság részéről érkezett, de mi, vezetők is sokat töprengtünk, számolgattunk, miként lehetne „lépést váltani”. többet adni a piacra, húst. terményt és több pénzt a tagságnak. — Efet egy szobával odább, a termelőszövetkezet elnöke mondja, aki asztala mellett egy leendő korszerű tanya rajzait vizs- gálgatia. — És miben egyeztek meg a tagsággal milyennek látják e boldogulás útját? — Sokévi tapasztalat bizonyította. hogy a hagyományos módon nem lehet előbbre jutná. Kilenc éve kísérletezünk a hagymától kezdve a dinnyével, különböző ipáid növényekkel, de egy sem hozta meg a várt jövedelmet. — Mi lesz tehát a ^csodaszer”? — A nagyarányú állattenyésztési. hizlalás. Ügy terveztük — és a tagság is egyetértett ezzel —. hogy I970-re évenként 4—1500 sertést hizlalunk, s 300 fejőstehenet tartunk. — Hogy tudnak ennyi jószágnak helyet adni? — Épp ezeket a terveket nézem. Nemrég kaptuk meg a MEZÖBER-től, 300 anyakocát és a hízókat lehet ezekben az istállókban elhelyezni. Helyet kapnak a tehenek is, a növendékjószágok. Gyönyörű tanya lesz ez, majd meglátja. — De miiként biztosítanak abrakot, ennivalót a sok ezernyi jószágnak? — Erre is gondoltunk. Mivel a mi határunkban megközelíti a 20 mázsát a Bezosz- tája búza holdanként! termése. ebből vetünk takarmánynak is. Ez biztonságosabb mint az őszi árpa. Azonkívül nagy hozamú kukoricát vetünk. Az első 50 holdas táblát már elő is készítettük a lengyel kukoricának, s bízunk abban, hogy a szükséges majd 200 vagon abraktakarmányt nagyobbrészt sikerül a mi határunkban megtermelni. —v Ennek a tervnek a megMüósítása minden bizonynyál sok pénzt igényét Honnan tudják előteremtem.? — Sok pénzt...! Valóban. Majdnem 25 millió forintot igényel az istállók, a fiazta- tók építése, azonkívül sok mellékes költség is akad. Új vetögépeket szerzünk be, hogy időben földbe juthassanak a magvak, traktorok is kellenek. De nem vagyunk saját erőnkre utalva, hiszen az állam az építési költség 70 százalékát fizeti, a többit pediig bankhitellel és saját erőből pótoljuk. — És makor válik valóra ez az elképzelés? — Reméljük, hamarosan befejeződnek a tárgyalások a hitelügyben. Az idén szeretnénk megépíteni a fiaztatót, a növendékistállót. S hogyne adjuk hiába ki a pénzünket, előtte tapasztalatcserére megyünk tsz-efebe. állami gazdaságokba, hogy a legjobban bevált épületeket válasszuk ki jószágainknak. Ez tehát a kerecsendiek nagy tétje, az állattenyésztés, a hizlalás nagyarányú fejlesztése. hiszen ennek régi hagyó, mányad vannak a községben. S mivel a tagság és a vezetőség elgondolása találkozott a döntésnél, jó lenne, ha ezt a megalapozott tervet segítenének megvalósítani azok, akik ez ügyben segíthetnek, hogy e közös elhatározás eredményeként kimozdulhassanak a kerecsendiek a 29 forint bűvköréből. Kovács Endre — Mindöl kezdet nehéz. Nem könnyű új üzemet szervezni, munkába állítani. De most már lényegesen előbbre jutottunk. Kétszer any- nyian vagyunk, mint kezdetben, felépült két új műhely, a „bungalóból” is kiköltöztünk, s nemsokára megkezdjük az új irodaház és a szociális létesítmények építését. — A profil változatlan? — Igen. Vegyiművek, erőművek, gázbontó telepek felszereléseit, az építőipar lakatosmunkáit végezzük. Nem panaszkodhatunk, bőven van munkánk. — Hogyan sikerült a tavalyi fél esztendő? — A vártnál is iobban. A másfél milliós tervünket egymillió forinttal túlteljesítettük. Ez is bizonyítja, hogy dolgozóink nemcsak szeretik, de értik is munkájukat. Nem sablonmunkát végeznek. Rajzok alapján szabják, „varrják”, formálják a vasat. Izgalmas, szép munka... — NAGY SZÜKSÉG VAN ezen a vidéken az új munka- lehetőségekre, hiszen több bányát bezártak a selypi medencében ... — Valóban ez a helyzet. Dolgozóink nagy része bányában dolgozott Nálunk biztos munkalehetőségre találtak. Ebben az évben négy és fél millió forintos beruházással korszerűsítjük, bővítjük üzemünket A munka is könnyebb és nagyobb jövője van, mint a lignitbányászatnak, nem is beszélve arról, hogy valamennyien közelebb kerültek családjukhoz. — Mennyit tad egy vasszabász keresni? — Az átlagos kereset kétezer forint Teljesítménybérben dolgozunk, tehát több és kevesebb is lehet Ki mennyit ■ ki hogyan dolgozik. — Gépek, berendezések? •— A napokban kezdődött meg a korszerű, modern gépek szállítása. Nemsokára valamennyit munkába állítjuk. — Hány műszakban dolgoznak? — Reggel hattól fél háromig. Van mosdónk, hidegmeleg vizünk, a szomszédos iparitanuló-intézetben étkezünk. Júniusig minden második, utána minden szombat szabad lesz* — Említette, hogy ez évben négy és fél millió forintos beruházással bővül az üzem. A dolgozók száma is emelkedik? t— Jelentősen. Már hónapok óta hirdetjük az újságokban: nem kevesebb, mint száz lakatosra van szükségünk. Könyvelőt meóst technikust is felveszünk. Naponta jönnek hozzánk. Ma is már négyen jártak nálunk, s mind a négy jelentkezőt felvettük. Nagy lehetőségek előtt áll üzemünk, s meg is fizetjük a jó szakembereket — A jó szakemberekre van tehát szükség, de a vasszabászat ezen a vidéken még új, ismeretlen szakma.■. — Dolgozóink egy része a pesti központban tanulta meg a követelményeket a munkavégzés technológiáját Ok már ismerik a csínját- binját a szakmának. S rájuk hárul az a feladat hogy az „új fiúkat” már itt, Vörös- majorban megtanítsák a vasszabászatra. A módszer nagyon jól bevált — Ez évben már komoly feladatokat terveket elképzeléseket kell megvalósítania az üzemnek... — FELKÉSZÜLTÜNK, s tg yekszünk maradéktalanul eleget tenni a követelményeknek. Közös munkánkat segíti, támogatja a már megalakult pártalapszervezet, a szakszervezet és a KISZ. Lassan minden tekintetben „összerázódunk”, s megszületik Vörösmajorban egy komoly, modernül felszerelt üzem, amely száz és száz embernek ad majd munkaalkalmat, kenyeret...- k, j. Üzletek a versenypályán Telefonüzenet a szakácsnak A minap a szokásosnál kicsit jobban ráértem, nem „futottam” át a bolton, hanem megálltam, válogattam és kíváncsiskodtam A többet vagy jóbbat kerestem, más-más felügyeleti szervekhez tartozó űrietekben próbáltam megtudni hogy mit tesznek a Kedves Vevőért, a Kedves Vendégért, mint fogadják az érkezését, milyen a kiszolgálás, a búcsúzás. Egyszóval versengenek-e a fogyasztó „kegyeiért”, visszatéréséért? Az egri főutca Csemegéjében a kép ez alkalommal sem lepett meg iobban. mint azelőtt: a pedánsan rendben tartott bolt hűtővitrinjeiben éppen tizenötféle húsáru, huszonhárom féle tejtermék «erjesztette a betérők étvágyát a polcokon, piátokon kínált különféle cikkek garmadája mellett Feltűnt azonban, hogy más helyekkel ellentétben, itt lényegesen merészebbek a kiszolgálók. több a szeletelt áru: a sonkát, szalámiféleségeket „felbontják”, halmozzák. S ezt — amint észrevettem — szeretik a vevők, mert többet látnak. így nagyobb bizalmuk van, tudják, hogy nem kapnak zsákbamacskát. — No®, persze ez korántsem új fogás, valamiféle eredetiség, akárcsak az. hogy a vágott húsféleségeket kivétel nélkül zsírpapírba csomagolják s zacskóba teszik a péksüteményt — szerénykedett az üzletvezető. S tennéIgen. Tavasz. Jön. Mert jönnie kell. Nárcisz a kirakatban. Hóvirág, ibolya, barka. Pattanásig feszülő rügyek az ágakon. Másként futnak már a felhők az égen, s más, kékebben kék az ég színe. S már ereje van a napnak. Hogy süt, hogy melegít, hogyan forrósítja szivemet dalra, szerelemre, versre, meg mindenre- Ö, te pompás, te mindig ifjú, te soha meg nem unható tavasz... — akartam felállni a pádról, miután e sorokat lelkesen jegyzetembe véstem. — Uram — szóltam oda egy szerencsére éppen arra járónak — legyen olyan kedves, segítsen felállni! — Kérem... — lépett hozzám a férfi és udvariasan felrántott tavaszt álmodó helyemről... — Talán a lába fáj? — Nem... Semmi baja... Csak odafagytam a pádhoz — mondtam és a tavaszról dúdolva egy dalt, náthától dagadt orral tovadidereg- tem. í—ól v4 forma semmi ? Meg vagyok döbbenve. A formák már nem számítanak. A mozgás finom ritmikája sem. A selymes haj, a puha, simogató újjak, a mélytüzű szemek sem számítanak. Még a madonnaarc és az anyakönyvi bejegyzés sem. Mert ez mind kevés, és mind semmi ahhoz, hogy eldöntődjön: nő ez az illető lény, avagy sem? Igen: Mexikóban sex-vizsgálat alá vetik, — a nőket. így fejlődik a tudomány es a bizalmatlanság. Mindazok az évszázados, sót bízvást mondhatom évtizedes módszerek, amelyek eleddig tökéletesen beváltak egy férfi számára, hogy megállapítsa, nő-e a másig, sőt, hogy milyen jó nő a másik, nos, ezek a hagyományos és az emberiség gyarapodó lélekszámút tekintve igen gyümölcsöző módszerek megszűntek elismerteknek lenni. A férfiú érzelmeit, szakértelmét, vágyai iránytűjét, tekintetének mágnesét, karjainak manipulátorát és minden egyéb természetes vizsgálati eszközét a nő nőségének megállapítását illetően pipetták, górcsövek, kémcsövek, elektron- mikroszkópok veszik át Mexikóban- Meg vagyok döbbenve. Még néhány nappal a hir vétele előtt is, saját műszereim — legalábbis naiv hitem szerint — tökéletesen jelezték, ha nő tűnt fel a láthatárom, sőt e műszerek olyan jól működtek, hogy a pillanat tört része alatt, a szellemieken kívül, mindent megtudtam a nőről, vagy legalábbis nehány sejtést leszámítva — röntgenszemem valóban nincs — biztos voltam dolgom és céljaim illetően. Ebbéli magabiztosságomat nemcsak génjeim és kromoszómáim öi'ökletes tulajdonságai garantálták, de férfitársaim hasonló magabiztossága is. így éltem évtizedek óta, s büntetőjogi felelősségem tudatában kijelenthetem, hogy nagyon jól, csalódásmentesen éltem. És most kiderül, hogy mindaz amit én jónak, helyesnek és csalhatatlannak most kétségbe vagyok esve. Holnap este lenne randevúm Malvinkával, akit én eleddig kimondottan nőnek, de milyen jó nőnek tartattam, s mert tartothittem, az nem jó, és ha helyes is, nem csal- hatalan. A hormonokat is meg kell vizsgálni. A Mi fc.c tarn, esküdni mertem volna rá, hogy Malvinkának midnen porciká- ja nő a javából. Na de, hogyan jusson egy sze- tátfi férfihalandó bormonokhoz? Mit mondjak? Mondjam azt Malvinkának, hogy mutassa a hormonjait? És ha félreért, $ ennek nyomán két olyan pofont kapok, hogy az eget is kromoszómáknak nézem? Mexikó... Mexikó, miért tetted ezt velem?! Csalt egy dolgot nem értek, azon túl, hogy így az egész dolgot nem értem. Rendben van, legyen laboraló- riumos sex-vizsgálat• Nehogy egy magát nőnek kiadó nőről a győzelem után derüljön ki, hogy férfi, aki nem tudja magút férfinak kiadni, hát megelégedett egy női mivoltlal. De mi van akkor, ha egy magát férfinek kiadó férfigyőztesről derül ki, hogy... Vagy ez már illetlenség? Vagy a férfiaknak nincs olyan hormonuk, amitől férfiak? Meg vagyok döbbenve, ha így van. Kerek negyven évet éltem mint férfi, hormonok nélkül? Hogy a kromoszóma csípje meg... — . t*gri) ezetes, hogy tanácsot adnak egy-egy zsúrhoz, lakomához még akkor is. ha az érdeklődő történetesen már bevásárolt másutt. Annak pedig, aki itt a Csemegében szerzi be szükségletét — kívánságára — akár házhoz is szállítják a „rakományt”. Lehet, hogy nem ..eredetiség”. sőt, nagyon is érthető mindez, mégis ismeretlen még sok helyen. Mert — mint kiderült — a „boltok ma még enélkül is megélnek”. Ezt bizonyította a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat közeli. Dobó téri árudája is. amely — jóllehet több mindeniben a Csemege mögött marad — forgalmá - val mégis vetekszik még a főutcai üzlettel.. Jól megvannak egymás -„vonzókörében” az éttermei; is. sehol sem panaszkodnak vendéghiányra. Ám nem tagadják. hogy azért mégiscsak igyekszenek felkelteni a nagyobb érdeklődést: valami nem mindennapival különössel. A Felső-magyarországi Üzemi Vendéglátó Vállalat „Vörös Rák” csárdájában például (ha rákot éppen nem is tudtak adni) négy—öt féle halételt ajánlottak, birkahúsból készített finomságokat, házi gyúrt tésztát kínáltak s a környéken a legnagyobb választékot mutatták. Nem messzi, a Heves megyei Vendéglátóipari Vállalat „Jóbarát” üzletében azt bizonygatták az étlappal, hogy itt főleg a kispénzű emberek tömeges kiszolgálására rendezkedtek be. Féladagos húsokkal, a szokásosnál valamivél gazdagabb körettel a szomszédoknál olcsóbb s meg - lehetősein laktató ebédet, vacsorát tálalnak. Sajnos — s erről már nem az étlap vagy a szakács téliét —: kevésbé vendégmarasztaló helyiségben .., Ugyanezé a Vállalaté a „Bisztró”. amelynek főleg csendes jellegére vigyáznak Az üzletvezető szerint az adagok minőségére, mennyiségére. a számolásra hosszú idő óta nem volt panasz Elismerésnek tekintik, ha egy- egy csoport valahonnan a Dunántúlról levélben üzen újra Egerbe készül, mondjuk, májusra asztalt kér az étteremben. Estébe hajló, szemerkélő esőben már telefonon tuda kólóm az egri fogyasztási és értékesítési szövetkezet Szép- asszonyvölgy Kertvendéglőiének vezetőjétől: ilyen időben olyan messzire vajon mivei tudna kicsalni... ? A főnök bőrös malacsültet ajánlott burgonyával, savanyúsággal Kimentem, s ott többet is mondtak, mutattak. Meglepett, hogy nem az egész sor magyaros specialitást említették elsőként, hanem azt. ha a vendégnek még ez sem elég, akkor kérhet mást is. Sőt: telefonrendelésre is elkészítik akárki kedvenc ételét. s akkorra tálalják, amikorra a vendég óhajtja. S a raktárból, pincéből termesze tesen nem hiányzanak a márkás külföldi italok sem. ha meg a hangulat éppenséggel úgy kívánja, akár reggelig is nyitva tartják a — különben éjfél után egykor záró. előkelőén berendezett — mulatót. Hát — ez van! Az ..új mechanizmus” első két hónapjában ugyan még különösebb, „fergeteges” harccal nem ta lálkoztam, ám — a kávéárak szembetűnő változtatása mellett — úgy tapasztaltam, hogy más. egy újfajta küzdelem is megkezdődött az .egri versenypályán”. S ennek a fegyverei: csupán egyszerű ötletek —. amelyek viszont még kevés kereskedőnek jutnak eszébe. Pedig lassan-las- san (kezdődik az idegenforgalmi főszezon!), elő kellene szedni azokat, mert a vendég felett maholnap már csak így lehet győzni... Gy. Gy. MBmitEn 3 1968. február 84, —abat
