Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
„Ir. Iuris” a gyárban A világos beszédet szeretjük A közgazdászok, a műszaki képzettségűek mellett a jogászokat is feldobta a reform. Egy nagy gyár igazgatója így foglalta össze a vállalati jogászok perspektíváját: „Egy üzem, ma annyit ér jogász nélkül, mint egy katona fegyver nélkül.. Ezek szerint — nem is beszélve a kitűnő szakmai ismereteiről. tudásáról, lelki- ismeretes. hozzáértő munkájáról — dr. Kovács István, a Mátravidéki Fémművek jogtanácsosa nyugodtan „páholyban” érezheti magát. Annál is inkább, mert ő az egyetlen „dr. Juris” a gyárban .. í — Az űj gazdaságirányítás beveztésével valóban megnőtt a jogtanácsos munkája, felelőssége. Pedig eddig sem volt könnyű, eleget tenni a hivatásnak, a szerteágazó, sokszor nagyon is bonyolult feladatoknak... — Tehát több less a munka és nagyobb a felelősség.., — Valóban. Minden bizonnyal emelkedik majd a a perek száma. A dolgozók is gyakrabban érdeklődnek jogaikról, nem is beszélve az önállóság adta lehetőségekről: a különböző gazdasági vállalkozásokról, mondhatni kockázatokról, amelyekhez minden esetben biztosítani kell a törvényességet Említette, a perek számának várható növekedését. Tavaly hány pere volt, hányszor kellett az igazságot felderíteni, megértetni, megvédeni? — Száz—százötven. Különböző nagyságú, értékű perek voltak: munkaügyi, újítási, szerződési. Nem elvünk a pereskedés: mindent elkövetünk, hogy per nélkül tisztázzuk a vitás kérdéseket problémákat. Ha így nem sikerül, akkor viszont perre megyünk. Az igazság: igazság. Ebből nem engedünk. Illetve nincs jogunk engedni. *— Egy vállalati jogásznak korántsem csak embereket, elveket törvényeket kell védenie, hanem milliókat is. Igen, forintokat Milliós tételű forintokat... — Példákkal tudom bizonyítani, hogy így van: amikor a tarnaszentmáriai vasúti sorompónál a vonat elütötte az egyik gyártmányokkal megrakott teherautónkat két és félmilliós kár keletkezett. A MÁV velünk akarta megfizettetni. Hosszú pereskedés következett, a Legfelsőbb Bíróságon mi nyertünk. Két és félmillió forintról volt szó, a „bukást” gyárunk valamennyi dolgozója megérezte volna. — Más vállalatoknál, üzemeknél is tanasz- taltam: a jogtanácsost nem tartják . joflú- nak”’... —- Nem alaptalanul. Az igen, vagy a nem kimondásának mindig csak az egyik fél örül. Én mindenkinek barátjának tartom magam, de az igazság felderítésénei, a döntéseknél ezt félre kell tenni. Sajnos, sokan másképpen gondolják. Az igazság törvényekre épül, s ezt senkinek sem szabad beárnyékolnia. Nem is hagyjuk. Inkább vállaljuk a rosszfiú szerepét. Ezért hálátlan s ezért szép a mi munkánk... — Sokszor elmondtuk a ma is hangoztatjuk: a törvény előtt mindenki egyforma, a törvény mindenkire egyformán érvényes. Ez elméletben valóban így is van. A gyakorlat — különösen a gazdasági életben — viszont egészen másként fest... — Tudom mire gondol. Ha egyszerű dolgozó megpróbál kivinni a gyárból néhány forintot érő alkatrészt, szerszámot, s a gyárkapuban „elkapják”, aligha ússza meg a szigorú felelősségrevonást De sokkal súlyosabb, s Igazságtalanabb e témának a másik oldala. Ha egy milliókba került vállalkozás rosszul sikerült a „jót akart, Jól akarta” jelszóval jelentősebb felelősségrevonás s következmény nélkül kerül pont az ügy végére. Hát igen. így volt... — S így is lesz? Remélem nem. E szemlélet, gyakorlatot alapjaiban kell megváltoztatni. Mindenki feleljen tettéiért, a jó, a rossz munkájáért. A magasabb beosztás nem lehet enyhítő körülmény. Társadalmunk nem engedheti tovább, hogy a felelőtlenségnek, a hozzánem értésnek, a tudatlanságnak újabb milliók essenek áldozatául. Büntessük meg azokat is, akik csak száz forintos kárt csináltak, de büntessük meg azokat is. akik ezer, százezer, milliós károkat okoztak. Mindenképpen érvényt kell szerezni ennek az igazságnak, tekintet nélkül a nevekre, a beosztásokra. Az a vállalat, amely nem ezt teszi, eljátssza a dolgozók bizalmát, megszegi a törvényt, megkárosítja a népgazdaságot ... — Említette az önállóságadta lehetőségeket: az ötleteket, az elképzeléseket, a vállalkozásokat. Elvként elfogadhatjuk, hogy valamennyi a jóért, a jobbért történik. Igen ám, de a vállalkozás kockázattal jár. S a remélt jó, vary jobb könnyen rosszá, vagy rosszabbá válhat... —- Sző szerint így van. Ezért mondom, hogy félre a csak jóindulattal. A gazdaságosan, tudományosan megalapozott vállalkozásoknak minden esetben szinkronban kell lenniük a felelősséggel, sőt a felelősség vállalásával. S itt hatványozódik meg a jogtanácsos munkája, felelőssége is. Az igazságtalan, érdemtelen haszonszerzés, az elmaradt, vagy rosz- szul szeivezett, előkészített vállalkozások, elgondolások, kockázatok egyaránt arra késztetik a jogtanácsot, hogy megtegye a feljelentést. Rendkívül nagy összhangra lesz szükség, tudományosan, gazdaságosan megalapozott vállalkozásaknak 6zabad csak nekivágni, amely valóban a jobbat jelenti, eredményezi , i j Koós József 50 éves a szovjet hadsereg... Fél évszázada, hogy a polgárháború viharában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom védelmében megvívta első győztes csatáját a Vörös Hadsereg. 1918... A polgárháború »nagyágyúja” a páncélvonat. Amikor szóba került a szövetkezet idei terve, arról az egy-két adatról vitatkoztak a gazdák, amely valahogy „kiszivárgott” az irodából, ahol már hetek óta számolgatnak, tervezgetnek, vitatkoznak. A legélénkebb eszmecsere akörül támadt, hogy vajon túlzott-e a vezetők prémiuma, amelyet a sikeres idei gazdálkodás után kaphatnak majd? — Nézzék... Ha a bruttó jövedelem 0.2 százalékát fizetik ki nekik... szerintem ez elfogadható — mondotta a vitázók egyike. Az emberek hümögtek, tétováztak s valószínűleg így tettek volna a tervet elfogadó közgyűlésen is, amikor azt hallják, hogy a szövetkezet vezetői a bruttó jövedelem ennyi és ennyi százalékát vehetik fel prémiumként. De mennyit is tesz ki forintban ez a százalék? Ez az, ami a vitát felkavarta — miután megtudták, hogy komoly tízezrekről van szó. — Az lenne a világos beszéd, ha megmondanánk, hogy ez a bruttó jövedelem ennyi meg ennyi százaléka hatezer forint, húsz ezer forint, vagy negyvenezer forint. Akkor a tagság nyugodt lelkiismerettel tudna dönteni és később nem lenne szóbeszéd, suttogás és veszekedés tárgya, hogy a vezetők mennyi pénzt vettek fel. Való Igaz A vezető jörc- sze, miként a tagság is jogosan veszi fel eredményes munkájáért ezeket a ki- sebb-nagyobb őszeteket. Megérdemlik, hiszen szakértelműkkel, politikai, gazdasági tudásukkal, szerve- zőkézségükkel hozzájárultak alihoz, hogy a közösség nagyobb jövedelemhez jusson. Éppen ezért lenne üdvös, ha ugyanolyan világosan tárnák a tagság elé a vezetők prémiumfeltételeit . és az összeg nagyságát, mint amilyen kézzelfoghatóan példákkal bizonyítják ezt a tagság esetében. Ök tudják, hogy a cukorrépa mindéi* mázsája után, — amelyet terven felül takarítottak be — prémiumként húsz, vagy harminc forintot kapnak. Vagy ismerik, hogy a tej literje után hány fillér prémium illeti meg a fejőst. Rövidesen eljön a tervtárgyaló közgyűlések ideje. Ismerve az eddigi tapasztalatokat. éppen elég számot, adatot kell néhány óra alatt .megemésztenie” a szövetkezet tagjainak s igen nehéz feladat vár rájuk a döntésnél. Hátha még ezek a számok még „homályosak” is .. Különösen nehezíti ez a ködösítés a vezetők későbbi munkálat, mert tápot ad az alantalan hfresz*e1é««»kre. ellenségeskedésekre. Ezért érdemes figyelem he venni a szövetkezet tagjainak, gazdáinak igényét, a tervek, számok ismertetésénél, felsorolásánál. miszerint: szeretik a világos beszédet. K. E. Hiába, a „jégkorszakban" élünk. Érthető hát, ha magyar népi dalaink is lépést tartanak a grenoble-i téli olimpiával. Eszerint így énekel a magyar népdalos, hogy azt mondja: JSzép a rózsám, nincs hibája, csak egy kicsit beugrás libeUé a járása.. ★ — ...de uram! ■— mondta méltatlankodva — logika is van a világon. Aztán bizalmasan közel hajolt: — Megmondaná kérem, hogy hosszú, vagy rövid o-val írjuk? ★ Ki az abszolút kétségbeejtő ember? Aki arany 1000 forintos Kodály-éremmel fizet a trafikban egy doboz gyufát, mert éppen nincs aprója. ★ Még mindig a „jégkorszakból”! — Hallom, hogy leváltották Kovácsot... — Leváltották? Helytelen a kifejezés. Óriás műlesiklást hajtott végre... (-ó) * * Őrségben az emberek nyugalmáért Mater alezredes életútja sósorban az emberségre. A Kis szoba, a legszükségesebb bútor- darabolakiaL Az íróasztalon telefon, mellette térképek, statisztikai kimutatások, különböző jelentések, könyvek. Itit dolgozik — ha éppen nem a megyét járja — Mata Ferenc alezredes, a Heves megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője. Barátságosan fogad és hellyel kínál: — Éppen egy biztosítási tervezetet készítettem — mondja ■— amire nálunk mindig szükség van. Adandó esetben aztán kéznél lesz... Közben többen is benyitnak az irodába. Adatokat, könyveket kérnek tőle. berreg a telefon, utasításokat ad — igen, a főkapitányságon mindig „zajlik az élet”. «— A mi osztályunk biztosítja a megye közrendjét, köznyelven szólva az utca rendjét. az állampolgárok személyt biztonságát — folytatja, — Rengeteg a tennívalónk, különösen nyáron, amikor elég sok idegen érkezik a városokba. Jól ismeri ezt a megyét, hiszen huszonhárom esztendeje szolgál egyfolytában és tizenhét éve ebben a beosztásban. Nem kis része van abban, hogy a közrend megszilárdult Heves megye területén s a bűnesetek száma a minimálisra csökkent. — Kevesen vagyunk, éppen azért úgy „manőverezünk”, hogy ha kell. mindenhová idejében elérjünk. Egerben például a bejelentést követő öt percen belül a város legtávolabbi pontjára is eljut az URH-s kocsi. A minap is szólt a 07-es telefon, jelentettek, hogy az egyik vendéglőben botrányosan viselkedik egy fiatalember. A szolgálat gyorsan a helyszínre érkezett és pillanatokon belül rendet csinált. Persze a bűnüldözés csak egy részét teszi ki Mata alezredes tevékenységének. Nevelnie, oktatnia is kell beosztottjait. A fegyelemre, a szabályzat betartására, a törvényességre és nem utalnia rendőrének állandóan képeznie kéül magát, hogy kifogástalanul el tudja látni a feladatokat — Az eltelt 23 év alatt én is kivettem a részemet a tanulásból, különböző tanfolyamok, rendőrtiszti akadémia formájában. Ma már bizonyára nem jelentene olyan nagy problémát a gyöngyösi disszidens csoport lefülelése sem. Igen. — emlékezik visz- sza — 1949-ben parancsot kaptunk a csoport elfogására. Tapasztalatlanok voltunk, szinte „dobra ütöttük” az akciót s a bandának csak a hült helyét találtuk. Meg egy csomó hátrahagyott aranyat, ezüstöt. Gyöngyösön még a postaláda is tele volt értékekkel...! De ennél sokkal izgalmasabb, veszélyesebb ügyökben is tevékenykedett. 1945-ben például internáltak őrzésére volt beosztva. Az egyik Papon megszökött a táborból egy veszélyes bűnöző, aki valami úton—módon fegyvert is szerzett magának. Az elfo- gatását Mata Fereaacre bízták. Gyöngyös határában az üldözött bevette magát az erdőbe és várható volt. hogy tűzharcra kerül sor. Szerencsére Mata Ferenc időben felfedezte a mindenre elszánt gonosztevőt és a hátához kerülve megadásra kényszerí- tette. Hivatása teljesítése közben messzebb tájakra is eljutott. Az államosítás idején a Nyírségben jártak, amikor az egyik kis községben a plébános félreverte a harangot. Azt hitte, hogy a faluba érkező esőkabátos rendőrcsoport tagjai angol katonák, akiket az államosítás megakadályozására „dobtak le”. Ünnepélyesen akarta őket fogadni.., — Az 1956-os ellenforradalom sokszor állított bennünket nehéz helyzet elé — folytatta tovább visszaemlékezéseit Mata alezredes. — Egy ízben jelentették, hogy Miskolcról megszökött eav fel- fegyverzett feayenccsooort és Eger felé tart. KUtélya közelében találkoztunk velük, de amikor láttuk, hogy ne ház kézifegyverekkel is el vannak látva, erősítést kértünk. Időközben beesteledett, a helyszínre érkező erősítés a sűrű sötétben eltévesztette az irányt s a két csoport egymásra nyitott tüzet. így sikerült a feoyenreknek eaér- utat nyerniök, de nem sokáig. Még Heves megyében lefegíjvereztük őket... Mata Ferenc mindig szorgalmasan, lelkiismeretesen, kifogástalanul végezte munkáját. Edd'g nyolc esetben kapott kitüntetést és 1967 november 1-én alezredessé léptették elő. Esténként, vagy amikor a szolgálata éppen lejár, a megszokott úton megv hazafelé. s közben elnézi a város nvüzsgő, mozgalmas életét. Ilyenkor a fárad*sáea is elmúlik és sokszorosan érzi, hogy a becsű’etes emberek nvu"’almiért érdemes dolgozni. áldozatot hozni. Csak’ ne rohanna úgv az idő ... Otthon ra°var)ai kö- te1 ess^ek váriak nv’1" rá. a ki.sunoka ..utasításait” i? végre kell haitania. Munkája, életútja esvben a demokratikus rendőrség fejlődésének útja is. Szép és elismerésre méltó út... Fazekas István £MMifM3 1968. február 20., kedd
