Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-20 / 42. szám
Budapesten harcoltak , Háromrészes tv-íiimet, de mondhatnám így is: háromrészes igaz történetet mutatott be az felmúlt héten a televízió. A részletek igazságát,' az atmoszféra hűségét, személyes élmény is biztosítja ebben az új tv-filmben. A történet egyik írója. dr. Csillik Gábor rendőr alezredes, 1944-ben tagja volt a legendás hírű Szír csoportnak s a képernyőre került Körténél három fiatalemberéinek egyike — bizonyára Pipa — az ő életének harcos napjait példázza. Csillik Gábor és Soproni János filmje érdekes és izgalmas feladatra vállalkozott: hihetően és a kalandfilmek izgalmával bemutatni három különböző típusú fiatalember fejlődését, a céltalan kocsmázástól, a fegyveres ellenállás vállalásáig. Az érdekfeszi tő, izgalmas cselekménys zövés mellett a film egyik legnagyobb érdeme, hogy az alkotók nem idealizálják hőseiket, nem hiba nélküli eszményképeket mutatnak be. A film hőseinek is varrnak hibáik, de ezzel együtt erőt és hitet sugároznak. Különösen a kis csoport vezetője Kő alakja — Dávid Kiss Ferenc játssza póz nélküli egyszerűséggel, de gzuggesztív erővel — sokoldalú, jelleme összetett, emberi. Az akciók csendes megbeszélésein, vagy a fegy- terropogásók közben is érzi Chevalier visszavonul A 79 éves Maurice Che- alier amszterdami vendég- zereplése után Londonba tazott, ahol 17 napig lép el. Sajtófogadást tartott a sndoni Savoy Hotelben, ahol lmondta: búcsúzik Londonul, s általában a világtól, .egújabb világ körüli turné- i búcsúfellépések sorozata, isszavonulása előtt. — 80 éves korára az emer már visszavonulhat — alentette ki az örökifjú, aki 988. szptember 12-én lesz 0 esztendős. Korára való te- intéttel, jelentette ki, most lár legendás szalmakalap- át sem viseli. az ember, hogy egy jobb korban milyen kedves és vidám lehetne ez a komoly, szemüveges fiatalember, akinek biztató szavára társai is vállalják az élethalálharcot. Jól jellemzett hősök társai is. Elsősorban Pipa, a külvárosi munkásgyerek, aki fejlődésben, talán a legnagyobb utat teszi meg, árulás nélkül vállalva a kínzások gyötrelmeit. Madaras József különösen a kihallgatás és a szembesítés jeleneteiben igazolja nagyszerű színészi képességeit. . A harmadik fiút Koncz Gábor játssza kitűnően. Nemcsak izgalmas, de jó film is a Budapesten harcoltak. Különösen azért tetszett, mert a fasizmus embertelenségének részletes bemutatása helyett az aktív hősökre, az ellenállók kis csoportjára irányította a figyelmet, az ő szemszögükből nézve ábrázolta a kort, felvillantva benne azokat is, akik szinpati- zánsként segítették az ellenállók harcait. A beszédes közelképek és az akciók izgalmas, fordulatos megjelenítése Mestyán Tibor jó operator; művészetét dicséri. Egyetlen hiányérzetet jegyzek fel csupán: igaz. a film elsősorban a Szír-osoportnak állít. emléket, mégis hiányolható az átfogóbb irányítás érzékeltetése. A népes szereplőgárdából Meszléry Judit. Barsi Béla, Mensáros László és Árva János játéka tetszett. (mórkusz) FARSANG POROSZLÓN Háromszáznál több részvevője volt a poroszlói művelődési házban megrendezett szerencsebálnak. Bár farsang idején furcsán hangzik, de ebben az esetben nemcsak a szórakozás, hanem a szerencse is vonzotta a poroszlóia- kat. A szombat estétől vasárnap hajnalig tartó program ugyanis bővelkedett ebben: Szerencse sorsjegy volt a belépő, az éjfél utáni tombolán legalább két tucat nyeremény jutott a szerencséseknek. Ha rangsort kellene felállítani, akkor mindenképen Bán Marianna kerülne az élre, akit a szépségversenyben 204 szavazattal a bál királynőjévé választottak, és ez azzal is járt, hogy a füzesabonyi fogyasztás! és értékesítési szövetkezet bemutatott ruhái körül választhatott egyet Okos könyvek nyomán A STATISZTIKUSOK talán adatszerűén is ki tudnák mutatni azt a hatást, amit a most folyó mezőgazdasági könyvhónap eredményez. Mi azonban csak arra tudunk vállalkozni, hogy Markó Józsefnek, a Gyöngyösi Járási Könyvtár igazgatójának segítségével a kísérő jelenségeit foglaljuk szavakba. Ezek a nagyon okos szakkönyvek mindenképpen megérdemlik a figyelmet Különösebb hírverésre nincs is szükségük. Igaz az is, hogy az irántuk megnyilvánuló figyelem sajátságosán megoszlik, mindig a tájje’legnek megfelelő témák vonzzák elsősorban a földműveléssel foglalkozókat, ami teljesen érthető. így pé’dául a málna- vegy a zöldségtermesztés iránt nyilvánul meg nagyobb érdeklődés a Mátra alján húzódó községekben. A könyvhónap alkalmával minden községben tartanak, illetve tartottak ünnepélyes megnyitót. Ezeknek egy részén mezőgazdasági szakíró találkozott olvasóival, de több esetben a gyöngyösi Felsőfokú Mező-gazdasági Technikum tanárai tartottak előadást a kért témakörből. ELMONDHATJUK AZT, hogy eddig mintegy ezer főnyi hallgatóság előtt került sor az előadásokra. Az érdeklődés mértéke mindig attól függ egy községben, hogy a tsz vezetői maguk is mennyire tartják fontosnak a könyvhónapot. — Menyire mérhető ez a mostani rendezvénysor a könyvtárak forgalmán? — kérdeztük meg Markó Józsefet. — Túlzás lenne azt állítani, hogy az olvasottság szintje meredeken megemelkedett. Függ az olvasottság attól is, mennyire tudott az illető előadó érdeklődést kelteni a téma iránt. Kétségtelen viszont, hogy a háztáji gazdaságok jobb eredményeinek biztosítására szívesen tanulmányoznak egy-egy szakkönyvet a tsz-gazdák. A másik oldalon viszont ott áll a kevésbé örvendetes valóság: a szövetkezeti gazdaságok kézi-könyvtárát nem nagyon veszik igénybe, főleg a vezetők. — MILYEN MÉRLEGET állíthatunk fel tehát az eddigi tapasztatok alapján a mezőgazdasági könyvhónapról? — Csodát senki se várjon, de lebecsülni sem szabad a hatását. A mezőgazdasági könyvhónapra szükség van. mert minden évben sikerül a szakkönyvek olvasóinak táborát tovább szélesíteni. Ehhez a lehetőségünk úgy biztosított, hogy nemcsak a kiadók jelennek meg friss elevenséggel a legújabb témákkal, tudományos eredményekkel, hanem a könyvtáraik is szinte azonós időben kínálják ezeket a könyveket. Szerencsére a szakirodalom népszerű stílusa olvasmányossá teszi a műveket, ugyanakkor az elmélyültebb kutatók is megtalálhatják az érdeklődésüknek megfelelő kiadványokat. Végül is elégedettek lehetünk azzal a fogadtatással, amiben a mező- gazdasági könyv az idén ré- szerült. AZ OKOS KÖNYVEK hódító útja tehát követhető, és nem kétséges, hogy ez az út a nagyobb termelési eredményekhez vezet el, A cél is pontosan ez. (gmf.) íme o bálkirálynő és egyik udvarhölgye. Ez a kén a divatbemutatón készült, amikor még a hölgyeik közül sokan abban a reményben csodálták a ruhákat, hogy a bálkirólynő- választás nekik hozza majd a szerencsét és a választás jogát... (Foto: Pilisy) WWW-/vvuvwwvwvvvwvvvvwwwwvvvvvvtyvvwwvin/uwwwwwwvnA/WNA, vwwiaa/vx- Vw vv VVWWWVWif' W V' W Vvl/M v V PMowpknpi / REJTŐ J EIMÓ/ »J f HftveffsíG 47. Most gyszerre új ötlete támadt. Hopp! Megvan! Öt itt már több alkalommal összetévesztették egy őrnaggyal. Bizonyos Yves nevűvel. Mi következik ebből? Hogy itt a légióban van egy álruhás ■őrnagy. Marhaság. Miért járjon egy őrnagy bakaruhában, amikor lovon is mehet, ha a saját uniformisát veszi •'fel? Igen, de ez titkos ör- ' nagy. Nyomoz La porter után!... Megvan! . Ez az őrnagy látta, hogy * MámsBH ’ 1968. február 20., kedd összetévesztik valakivel, és hagyta nyugodtan, hogy tévedjenek. így mindenki őt szekálja, mialatt az őrnagy távolról figyel. De ki lehet az őrnagy? Most nézzük meg először az órát. Nézzük meg, hátha valami okirat van eldugva benne... Kinyitotta az órát. Semmi. Közönséges, vacak, régimódi óra. Felnyitotta hátul is a fedelét, de csak a szerkezetét látta. Elől a számlapra valami súlyos tárgy múlhatott valamikor, mert nyolc- tíz helyen elrepedt. Végeredményben megállapította, hogy semmit sem rejtettek el benne. És mégis. Ez az óra irtózatosan sokat jelenthet. Most már biztos. összegezzünk tehát: meg kell tudnia, hogy melyik katona Laporter, ki az őrnagy és ki ez a nő, aki nazyon szép, különösen, ha dühös. Laporter lopta el az inget és az órát. Az őrnagy az, aki visszalopta ezeket a holmikat. Ez bizonyos... Meg kell tudni, hogy ki az, aki visszalopta az inget. Ebben a pillanatban a sátorban felkiáltott valaki: — Visszaadni ... Harrin- court-nak ... az inget... ... Máris beugrott a sátorba. Négy lázas hánykolódó beteg feküdt ott Mindegyiknek tüzelt az arca ... Biztos, hogy az egyik az őrnagy. Aki az ingről tud! ...Nézzük csak! Ez, itt jobb oldalt a derék dr. Min- kusz. Na, ez ugyan nem őrnagy. Iszákos, nehézfejű, mindig álmos alak. Ennek nincs köze ilyen kémkedési ügyekhez: Ez itt mellette egy berber. Hátra van tehát a másik két beteg: Hlavács, a cipész és Rikajev, a dán borbély. Várt Nemsokára megszólalt Hlavács: — Harrincourt... inge... Hlavács Yves őrnagy! Brávó Galamb! Most közelebb jutottál a probléma megoldásához. A kis Hlavács, aki cipésznek adja ki magát, alapjában véve őrnagy a francia hadseregben. Mit tesz a szimat..! Most szépen vár, amíg szédülni kezd és fáj a feje. Az a tífusz. Kiült a sátor elé, és várt rá. Néhány órát ült így. Végre távol feltűnt egy menet. Egészségügyi katonák jöttek egy ponyvás autóval. Finley hadnagynak a legelső dolga volt, amikor megérkeztek, hogy intézkedjék. Először a betegeket rakták fel. Azután a sátrat és a holmit. Galamb a sofőr mellé ült. Azt remélte, hogy tífusza van már. Figyelte, hogy mit érez. Csüggedten sóhajtott. Csak egyetlen rossz érzés Megitatta a beteget. Puszta kézzel nyúlt hozzájuk. Otthagytak neki karbolt, de nem használta. így csak megkapja a tífuszt. Az egyik beteg zubbonyát felvette. A másiknak az ivópoharát használta. Ezzel legalább húszmillió bacillust nyelt Így« sajgott benne. Nagyon éhes volt... Nem ment fel a szobájába. Kisétált az erődből. Itt szabad kilépés volt, mert hiszen az erődtől eltávolodni amúgy sem lehetett. Átsietett a partizánokhoz. A nő vagy a kigy óbű való csak ott lehetett. A katonák között nem rejtőzhettek útközben. Sorra vette az arab tábort. Minden egyes embert megnézett, minden sátorba bement. Sehol sem találta őket. Egy szakállas arab szólította meg a kóválygó légionistát. — Mit keresel, uram? — A kíeyóbűvölőt — Aki Murzukban jósolt a ruminak? — Azt hát. — Nem jött velünk. Ott maradt Murzukban. — Körösztapád... Az maradt Murzukban az egész családjával! Én beszéltem útközben a varázslóval! — Kizárt dolog, uram ... Hm... Ez egy kész bolondokháza. De itt a vén arab kávéfőző! Az is benne van a társaságban! Aki leöntötte kmirhával, hogy becsapja a viperát. — Mondd csak, kedves barátom, ismered te a kávéfőzőt, aki veletek utazik és mindenütt feketét főz? — Abu el Kebirt? — Igen, Abu el Kebirt! Az a vézna, gyulladt szemű nebuló ... Hol van? — Szegény ... Tegnap éjjel meghalt... De rumi úr ... ilyen csúnyán káromkodni... Hátat fordított Elég volt. Ez meghaladja egy mester- detektív képességét, lussz. Nem lehet tovább! Az emberek egy része eltűnik, a továbbiak meghalnak, mint ez az Abu el Kebir... Mindenki meghal, csak ő nem, akinek ez olyan sürgős és fontos lenne... (Folytatjuk) Trópusi kiima haiánkbait — 40 millió évvőí ezelőtt Világviszonylatban is egyedülálló munkát fejezett be dr. Greguss Pál szegedi Kossuth-díjas professzor: több évtizedes munkával megállapította, milyen iák éltek hazánk területén az időszámításunk kezdete előtti 200 millió évtől egymillió évig. Az ország különböző részeiből összegyűjtött kövületek mikroszkopikus vizsgálatával például kimutatta, hogy a jelenleg Közép-Ame- rikában tenyésző mocsárciprus 25 millió évvel ezelőtt egész erdőségeket alkotott Várpalota. Dorog, Ipolytar- nóc és Sajószentpéter környékén. Az Ázsia déli részén és Ausztráliában fellelhető „szobafenyők’ pedig 200 millió évtől 100 millió évig voltak elterjedve Villány, Ür- kút. Komló és a Balaton táján. A manapság már ritkaságnak számító mammuiíe- nyők hazai létét is igazolta, emellett bizonyító kövületek Dorogon, Eger és Várpalota határában kerültek elő. A kövületekből, illetve a fák szerkezetének nyomaiból pontosan nyomon követhetők az egykori éghajlati viszonyok is. Ha ugyanis a kövületek évgyűrűk nyomait őrzik, akkor változó hőmérséklet volt abban az időben, az évgyűrűk hiánya viszont egyenletes, meleg klímára utal. Ha az évgyűrűkön belül a sejtek különböző nagyságúak — s ezt a mikroszkóp kitűnően megmutatja — akkor rendkívül változóké** volt az időjárás.
