Heves Megyei Népújság, 1968. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-18 / 41. szám

Csuklyás pulóver X pulóver eredeti színezé­se szürke. 3 és feles kötő­tűkkel dolgozunk Kötésrmnta: A patentköté- ses részek 1 sima. 1 fordí­tott váltakozásával készül­nek. Fantázáaminta: (A sze­mek 4 és 1 szegőszemmol oszthatók legyenek). 1. sor: sima. 2. sor: fordított. 3. sor: *4 sima, 3 szemet átveszünk a jobb tűről a bal tűre. a jobb tűvel ezután a 3 szem után szúrva hurkot képe­zünk, majd visszavesszük a 3 szemet a jobb tűre *1 si­ma. 4. sor: *3 fordított, for­dítottan összekötjük az előző sorban ráhaitott szemet és szálat *1 fordított. Háta: 98 szemre kezdjük. 6 cm patentkötés után a fan- táziamintával folytatjuk, mi­közben mindkét oldalon min­den 40. sorban 1 szemet sza­porítunk 2-szer. 41 orn kötés­magasságnál a . karöltőt fo­gyasztjuk mindkét oldalion, 3. 3x2. 3x1 szemenként. 57 cm kötésmagasiságnál a vál­lat fogyasztjuk mindkét ol­dalon 7x3 szemenként. 58 cm kötésmagasságnál a nyakki­vágás részére a középen le­fogyasztunk 12 szemet, maid mindkét oldalon 3x4 szemet. Eleje: 104 szemre kezdjük és úgy készítjük, mint a há­tát. 41 cm kötésmagasságmál a karöltő részére mindkét ol­dalon 2x3, 3x2. 4x1 szemet fogyasztunk. 50 cm kötésma­gasságnál a nyakkivágást ké­szítjük a közepe felé eső ré­„Szakmunkás 38”: Spon«dlIó­zis betegségben szenvedek, A csigolyáit egy része el- meszesedett. Gyógyílbaté-e a meszesedés, s lehet-e be­lőle rákos megbetegedés. Ha a betegség miatt szakmát változtatnék, mit javasol­hatna az orvos? A csigolya elmeszesedése nem szokott rákos betegség­gé változni. Mozgásiban kor­látozott gerince gyógyítására Sokféle lehetőség van. bár a meszesedés teljes megszünte­tését egyetlen gyógymóddal sem lehet garantálni. Mivel nem írta meg jelenlegi fog­lalkozását, így nem tudunk tanácsot adni a szakmavál­toztatásra. Kérjük. írja meg nevét, címét, iskolai végzett­ségét, szakképzettségét, így levélben erre a kérdésre is alaposabb választ adhatunk. 1» G. Eger: Van-e alapja annak, hogy egyes embe­rek, az idöjirás-válto/.Asra, úgynevezett „f rontátvonu­lásra” rossztill éttel reagál­nak. Valóban léteznek-e Időjárás-változással össze­függő rosszullétek? Az időjárással kapcsolatos rosszul léteknek —. de je­gyezzük meg. a jó közérzet­nek is — van alapja. Ez a tudományág még csak a mai időkben van kialakulóban. Ma már olyan orvosi társu­latok alakultak, amelyek ezeknek a problémáknak tu­dományos kutatását tűzték ki célul. A felfogás ebben a kérdésiben még nem egysé­ges. Kétségtelen, hogy bízo­szen 8, majd 5x2, 3x1 és minden 4. sorban 4x1 sze­menként. 54 cm kötésmagas­ságnál. mindkét oldalon, minden 4. sorban 4x1 szemet szaporítunk. 61 cm-nél 7x3 szemenként elfogyasztjuk a vállakat. Jobb ujja: 44 szemre kezd­jük. 6 cm patentkötés után a fantáziamintával folytatjuk, miközben mindkét oldalon minden 6. sorban 1 szemet szaporítunk 15-ször 44 cm kötésmagasságnál készítjük a karöltőt, a jobb szélen 2x2. *2, 1 *8-szor és 2x3 szem fo­gyasztással. nyos időváltozások ideje alatt bizonyos betegségék gyakoribbak mint máskor, de ez nem minden betegségnél bizonyítható be. Ismerünk embereket, akik valamilyen rosszulléfcet éreznek a „me­legfront” bekövetkezése előtt, vagy alatt. Mások vi­szont a „hidegfront” betörése idején panaszkodnak. Sokféle betegségről kide­rült. hogy valószínűleg, van összefüggése a különböző frontátvonulásokkal. De ezek­nek a betegségeknek nagy ré­sze a fentiektől függetlenül keletkezik. (Pl. zöldhályogos rohamok előfordulhatnak bi­zonyos időjárási viszonyok között, de csak azokon az embereken, akik valamilyen okból hajlamosak erre a be­tegségre). Lényegében a be­tegségek összefüggése az idő­járással még nem teljesen tisztázott. Ez az orvostudo­mány még megoldásra váró problémái közé tartozik. Dr. Háziorvos A változékony időjárás, a hőmérséklet-ingadozás meg­nehezíti az öltözködést, kü­lönösen az iskolás korú gyer­mekeknél. A gyermekek nem szeretik a mozgásukat gátló nehéz ruhadarabokat. Ha túlöltöztetjük őket. megizzad­nak és megfáznak. A megol­dás az úgynevezett réteges öltözködés. 1. Magasan záródó kabát­ka a hideg időre. Kétsorosán tombolt, anyaga tweed. Ken­dővel, s hosszú nadrággal megfelelően meleg öltözet is­kolába menet. A nyakkivágás körül 4-es tűre felveszünk 136 szemetes 2 cm-t patentkötéssel kötünk. A szemeket nagyon lazán fejezzük be. olyannak, ami­lyennek látszanak. Bevarr­juk az ujjakat. Csuklya. Kötésminta: 1 sima, 1 for­dított váltakozású patentkö- tés Háta: 84 szemre kezdjük és mindkét oldalon minden 4. sorban 1 szemet fogyasz­tunk 4-szer. 10 cm-nél mind­két oldalon, minden 4. sor­ban 1 szemet szaporítunk 2- szer. 15 cm-nél mindkét ol­dalon 3 szemet fogyasztunk 5-ször. 19 cm-nél mindkét oldalon, minden 8. sorban 1 szeme' aporítunk 3-szor. 43 cm-nél Kettéosztjuk a sze­meket és a két részt külön fejezzük be, miközben a be­felé eső részen 6x1, 2x2, 3x6 szemet fogyasztunk. A másik részt ugyanígy kötjük, ellen­kező irányban. Eleje: 80 szemre kezdjük és mindkét oldalon, minden 6. sorban 1 szemet fogyasz­tunk 2-szer, 8 cm-nél mind­két oldalon, minden 4. sor­ban 1 szemet szaporítunk 4- szer. 15 cm-nél mindkét ol­dalon 3 szemet fogyasztunk 5-ször. 19 cm-nél mindkét oldalon minden 8. sorban 1 szemet szaporítunk 3-szor. 25 cm-nél a középen 4 szemet fogyasztunk, majd mindkét oldalon 2x2, 2x1 és minden 6. sorban 4x1 szemet. 44 cm- nél a belső oldalon minden 4. sorban 2x1 szemet szapo- ríti’-r', 50 cm-nél, a belső ol­dalon 10 szemet fogyasztunk 2-szer. összeállítás: A vállaknál összevarrjuk az elejét a há­tával, majd befejezzük a külső szegélyeket. A fejen lévő varrással fejezzük be. Jő, ha tudjuk... ... hogy a tej számos vita­mint tartalmaz, főleg D-vita- mint B1 és B2 vitaminokat, melyek az idegbántalmakra hatnak jótékonyan, E- PP- és más vitaminokat. ... hogy a yoghurt, tejfel, te­héntúró. aludttej nagy értékű diétikus és tápláló élelmisze­rek, melyek egyaránt jók be­tegnek. gyermeknek, sporto­lóknak, mert a szervezet eze­ket teljes egészében feldolgoz­za. ... hogy egy liter tej cukor- tartalma kielégíti az emberi szervezet napi szükségletét. ... hogy egy liter tej protein­tartalma kb. 15 deka húsénak, vagy négy tojásénak felel meg. 2. A felszabott zsebrészes szövetnadrágot az időjárás­tól függően blúzzal, vagy szí­nes pulóverrel adjuk a gyer­mekre. Ha erre bélelt bal­lon-, vagy orkánmellényt adunk, télen is megfelelő vi­selet. 3. Iskolai ruhának igen praktikus a zsebes köíényru- ha. Hidegebb időben kötött pulóverrel, tavasziasabb na­pokon vékonyabb blúzzal vi­selhető. A lefelé bűvülő vonal kényelmes mozgást biztosít. UZ Gyermekidvat tél végére — tavaszra RAKÉTÁK az Északi-sark egén Mi történik az iottosxférában ? — Lőtér a jégen Szovjet és francia tu­dósok a Ferenc József- föld egyik szigetecskéjé­ről két MR—12 típusú szovjet meteorológiai szondát bocsátottak fel. A rakétákban francia gyártmányú műszerek voltak. A kísérlet célja az volt, hogy megmér­jék az atmoszféra felső rétegeinek hőmérsékle­tét. (Üjsághír) Az APN munkatársa inter­jút készített a kísérletben részt vett szovjet szakembe­rekkel. A kísérlet színteréül azért választották a Ferenc József- föld egyik apró szigetét. egy utolsó vizsgálat követ­kezik. A műszerek jelzik, hogy minden berendezés rendben van. Start! A csilla­gok felé törő rakétát lokátor kíséri, a földi mérőállomáson pedig filmszalagra rögzítik az ionoszférából érkező ada­tokat. Az első kísérlet napján a szigeten hóvihar tombolt — mondja Viktor Tyeslenka mérnök — megrongálódott a rakéta elektromos vezetéke. Az indítást nyolc perccel el kellett halasztanunk. Földi figyelés az időjárás miatt szóba som jöhetett. Minden reményünk az IL—18-as re­pülőlaboratóriumban maradt. A génen tartózkod * Rakétakilövő a jéghegyek között. mert itt van a világ legésza­kibb obszervatóriuma, ame­lyet az atmoszféra rakéta- szondázásához szükséges kor­szerű berendezésekkel is el­láttak. A szigeten, amelynek terü­lete mindössze 20 négyzetki­lométer, húzódik végig a 81- ■ ik szélességi kör. Már évek óta innen tanulmányozzák az északi fényt, a mágneses mező változásait, a kozmikus sugárzás erejét és vizsgálják az ionoszférát — mondotta munkatársunknak Szergéj Polaszkov professzor, a szov­jet kutatócsoport vezetője. Fenn a magasban külön­böző természeti jelenségek játszódnak le. amelyeket a tudomány ma még nem is­mer eléggé. Ezek befolyásol­ják Földünk időjárását. Az at­moszféra felső rétegeiben az elektromossággal töltött ré­szecskék állapotától függ a rövidhullámú rádiózás minő­sége. Az ionoszférából érke­ző jelentések érdeklik a koz­mikus technika szakembe­reit. a szputnyikok tervezőit, a repülőgép-tervezőket. — Mi a hőmérséklet tanul­mányozásában működünk együtt francia kollégáinkkal. Első közös kísérletünk alkal­mával a francia kollégák ál­tal kidolgozott módszert al­kalmaztuk. amely szerint a rakétaszonda 120 és 180 km magasban két mesterséges felhőt bocsát ki. A kísérletet az esti órákban hajtottuk végre, amikor a Nap már le­áldozott a horizont mögött, de fénye nagy magasságban még észlelhető volt. A mes­terséges felhők sugárzásának jellege közvetlenül attól függ, hogy milyen a hőmér­séklet a mesterséges felhők térségében. Az elektronikus fénymérők segítségével meg­állapítják a hőmérsékletet. — Az atmoszféra felső ré­tegei hőmérsékletének a si­keres mérése a meteoroló­giai szolgálat valamennyi csoportjának egybehangolt munkájától függ. A rakétá- sok, a megfigyelők, és az IL, —18-as pilótái pontosan és gyorsan dolgoztak, ezért a tervezett három helyett ele­gendőnek bizonyult két ra­kéta felbocsátása A francia tudósok elégedettek voltak a munka eredményeivel. A szigeten létesített tele­pen. amely tulajdonképpen a rakéták felbocsátását bizto­sító szolgálatok egész komp­lexuma. mindenki fedezékbe búiik. Az ezüstösen csillogó, szivarhoz hasonlító rakétát a kilövöberendezés parancsno­ki posztjáról figyelik. Még (APN-foto) többiekkel együtt a horizon­tot figyeltem, nehogy elmu­lasszam a rakéta megjelené­sét. Egyszer csak kibukkant a felhők közül 120 km ma­gasan levált az első tartály. Megfelelő berendezés lángra lobbantotta a. keveréket, szétterült a mesterséges fel­hő. amely a Nap sugaraitól kékes színt kapott. A máso­dik tartály 180 km mag«»« Ságban vált le a rakétáról. Évek óta repülök az IL—- 18-as repülőlaboratóriummal —mondja Georgij Suvalin első pilóta — s közben kü­lönböző feladatokat hajtot­tunk végre. F ütünk ,aPr fogyatkozást. mulmányoz- tuk a légáramlatot, tény Kép­felvételeket készítettünk. Re­pültünk az Északi-sark és a Kara-Ku.n-sivatag felet de ez a mostani fel", iát volt a legszebb. Nagy magasságban Képző­dött ragyogó felhőket kellett megfigyelnünk a gépen elhe­lyezett elektronikus fénymé­rőnkkel. A számítások sze­rint 160 km sugarú körben kellett repülnünk. Hirtelen elromlott az idő­járás. A felhőket csak 0500 méter magasban tudtuk át­törni. A gép rádiósa össze­köttetést teremtett a sziget­tel. Onnan egyperces ké­szenlétet jelezitek Az égeti megjelentek a kékes színben játszó mesterséges feihők. Mintha csak versenyezni akarna, felragyogott az észa­ki fény is. de a mesterséges jelenséget nem tudta elho­mályosítani. A kísérlet teljes sikerré! végződött. Az emberi szem furcsaságai Egy neves New York-i színpszichológus azt ajánlja, hogy tegyünk magunk elé különböző színű — piros, sárga, kék, zöld, fekete, fe­hér — papírlapokat és ezek mindegyikére helyezzünk egy-egy papírból kivágott csíkot. Annak ellenére, hogy tudjuk, valamennyi szürke csík pontosan azonos árnya­latú, közülük még kettő sem fog hasonlónak tűnni egy­máshoz. Ezt a meglepő tényt azzal magyarázza, hogy ha példá­ul a piros lapra nézünk, ak­kor a „lelki szemünk” előtt a piros szín lesz az uralkodó elképzelés, és az a megráz­kódtatás, hogy nem látunk pirosat, amikor a szürke csíkra nézünk, érzéki vissza­hatást vált ki bennünk. Mint­hogy pirosat vártunk, a szürke ellenkező végletbe megy át és kissé zöldnek tű­nik! A zöld lapra helyezett szürke csík viszont enyhén pirosnak fog tűnni. Szabály- szerű, hogy mindegyik csík az alatta lévő lap ellentétes színét veszi fel. Hasonló kí­sérlet alapján magunk is meggyőződhetünk az elmon­dottak helyességéről. A piros szín egyébként a szemünkön keresztül hatolva indulatokat tud kelteni, me­leg-érzetet idéz elő, és a sze­met kérlelhetetlenül magá­hoz vonzza. Ezzel szemben a kék és zöld szín a gyengéd­ség és nyugodtság érzetét kelti, a sárga pedig derűs hangulatot ébreszt. Az emberi szemnek a szí­nek hatására tanúsított külö­nös viselkedésén kívül más furcsaságai is vannak. Ilyen például az, hogy a nézésünk­nek bizonyos kitüntetett irá­nyai vannak. Egy festménnyel szemben állva a szemek mindig bal­ról jobbra kezdik el a szem­lélődést, hacsak nem olyan kivételes képről van szó, amelynek jobb oldalára sű­rítették a hangsúlyos részle­tet. A festőművészek — tu­datosan vagy tudat alatt — ugyancsak hatása alatt áll­nak ennek a szabálynak, hi­szen a legtöbb kép legerde- kesebb részei bal oldalon ta­lálhatók, vagy a vonalak mozgása bal oldalról indul el. Azt hihetnénk, hogy ez a furcsaság a balról :obbra való olvasással alakult így ki; ez azonban tévedés. A ja­pánok és kínaiak rácáfolnak erre a feltevésre, akik ugyan nem balról jobbra írnak, de a szemük mégis balról jobb­ra kíséri figyelemmel a tár­gyakat. A tudatos nézésnek tehát kitüntetett iránya a bal ol­dal, a nem tudatos látás vi­szont mindig lefelé irányuk Ez a megszokás abból adó­dik, hogy állandó figyelem­mel kell kísérnünk a helyet, ahová lépünk. Amikor az ut­cán járunk, azt hisszük, hogy százféle dolgot nézünk, de a szemünk — anélkül hogy ez tudatos lenne — mindig a lábunk előtti utat „kémleli”: Szemspecialisták és pszi­chológusok előre meg tudják határozni azt az utat, ame­lyen a szemünk adott eset­ben mozogni fog. Természete­sen ennek összes gyakorlati előnyét ki is használják ma már a látnivaló megfelelő el­rendezésével. Míg korábban például a kirakat- és tárlat­rendezők munkáját kizárólag az ösztönös tevékenység jel­lemezte, addig ma már a tu­dományosan megtervezett elrendezési módok Kezdenek elterjedni. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy a rek­lám és kínálat szempontjá­ból ennek milyen nagy je­lentősége van. MMmm 1 1968. február 18- vasárna#

Next

/
Thumbnails
Contents