Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-09 / 6. szám

Zárszámadás előtt az átállyi Béke Termelőszövetkezetben

Javult a gazdálkodás — Túlteljesítés az állat- tenyésztésben — Nagyobb jövedelem

MINDEN TERMELÖSZÖ- VtiKEZET életében egyik legjelentősebb esemény a zárszámadás. A tagok, a vezetők egyaránt készülnek az év végi számvetésre, amely pontosan megmutatja, mlyen eredményeket értek el az év során, s arra is fényt vet, hogy hol kell még javítani a gazdálkodásban.

Az átányi Béke Termelő- szövetkezeiben december közepén kezdődött meg a zárszámadás előkészítése. Két brigád látott hozzá a leltározáshoz, alaposan felmérték a termelőszövetkezet értékeit, számba vették a gépeket, az állatállományt, a terményeket, az épületeket. Január első napjaira befejeződött a leltározás, s most az egyeztetés, a leltár feldolgoz isa jelenti a legnagyobb munkát a könyvelőknek.

— A zárszámadás végleges elkészítése a hónap végére várható — mondja Bárdos József, a közős gazdaság főkönyvelője —. de azért a legfontosabb adatok máris világosak elöltünk. A legjelentősebb az, hogv gazdálkodásún1: eredményesebbnek bizonyult, mint az elmúlt gazdasági évben. Igaz, hogy apróma: Valiból, dohányból és cukorrépából a kedvezőtlen időjárás j miatt kiesésünk volt, de a : részes művelés bevezetéséve' j jóval több kukoricát termeltünk, mint azelőtt.

— Az állattenyésztés?

— JÖL SIKERÜLT. Az elmúlt hónapokban 43 vemhes üszőt, 650' sertést értékesítettünk. Ezé;.kívül 690 pecsenye- bárányt exportáltunk. Eladtunk 5600 pulykát és 75 hízóbikát is, amely nagy része szintén exportra került, ű.sz- szességében az állattenyésztés mintegy 800 ezer forint többletbevételt hozott. Ez az ösz- sz:g és a költségmegtakarítások kiegyenlítették a növénytermesztés kiesését.

— Mi volt az év legnagyobb eredmínye?

— Az 1967-es évben gépparkunk jelentősen megnövekedett. Három kombájnt vettünk át a Tarnaszenlm k- lósi Gépjavító Állomástól, ezenkívül két láocla'pas erőgépet vásároltunk. A lánctalpasok munkába állásával

elértük, hogy minden területünket ősszel felszántottuk. Erre eddig még sohasem volt példa. A jól sikerült őszi szántások következtében reméljük, hogy jobb termésre számíthatunk majd, mint eddig.

— Mive] gyarapodott még a szövetkezet?

— Egy hatvan férőhelyes borjúnevelő és egy vasvázas szín épült az elmúlt évben. Ezenkívül saját építőbrigádunk felújított egy lóistállót, egy juhhodályt, hámm ser- tésfiaztatót és h;rom süldőszállást. így az állatokat sokkal jobb körülmények között tudjuk elhelyezni.

A FŐKÖNYVELŐ a’t is elmondja, hegy a hj’e’rendezés, a részes művelés bevezetése elsősorban a tagság

A hőmérő higanyszála .lóval a mínusz fok alatt ingadozik ezen a január eleji hajnalon is. Az emberek .fázósan h "’zzák összébb a kabátot és i. szavak lassan halinak párába burkoltan. Nem érezni elkeseredést, inkább az új, a szokatlan ’ránti érdeklődést. várakozást tükrözik az arcok.

— Az utóbbi kH január nekem átszervezést hozott — fújia a párát és a füstöt Vo- na János. — Tavaly a gyöngyösi XÍt-es aknáitól He..., innen pádig most a vízvédelmi üzemr's'deohe ! Azt mondják, nem lesz r^ssz. Bár eleinte

biztos furcsa ’ess

a sok évi föld alatti munka . után.

— Én azt mondom, hogy meg kell szokni és tanulni az új szakmát, a fúrást...! — veti közbe Treskó István, aki még néhány na,p-nrl előbb F5-ös vágathajtó gépen dolgozott. — Vannak a fúrókocsiknál olvanok, akik tavaly m*g a mé"yrhű'-e’ ’s'iél dolgoztak. Már nem mennének

szorgalma és a jó gazdálkodás, meghozta az eredményt. A szövetkezet megfelelő ösz- Szeget tud tartalékolni a kulturális-szociális alaora. a vetőmag- és a takarmányvásárlásra, s ezenkívül még mintegy 150—200 ezer forintot tartalékolnak az idei gaz- das'gi évre is. S mindemellett a terve-ett 33 forin.os munkaegységnél többet juttat tagjainak a közös gazdaság.

Ezeket az eredményeket összegezi s egyben értékel is az át''’p,yi B 'kében a zárszámadás. az év vágj számvetés. Nem csoda, hogy a tagság, a vezetőség egyaránt j bizakodva tekint a zárszam- adó közgvű’és elé..

Kaposi Levente

vissza a föld alá. A Jó levegőt könnyén megszokja az ember.

Valóban Tóth Ferenc és

Ijöríncz János, akik je'énVg fúróko;sin d Igornak, alig egy évvel ezelőtt m'g m'lyműve- lési bány ■ szok voltr.k.

•— Ne higgye senki, hogy a bányán kívül nincs é'et. Én sem é' ok rosszabbul, m'nt egy évvel ez'lőtt — mondja Lőrincz. James.

Igen, ezek az emberek, akik most prémes sapkában, vattás kábában besz égetnek a ha'nali h'degben a visontai Thorez Külfejtése? Bányaüzem déli aknájánál, még decemberben lámpával, fejvédő sisa’-ban várakoztak a felvonó előtt leszállásra.

R'gi elismert váj'rok életében hozott széznvolevm fokos fordulatot az úi év. Em- beril-s érthető tehát, ha a legtöbben

némi w*r oltalommal

vegyítik az erős bizakodást. Ag^ódn-k. hogv vajon menynyi lesz ma5d az össze"', amivel vékonyod'k a fi'e'ési borítók, de aggódást ke't a

Presszói nyitnak az új egri banképületben

Üzlethelyiségeket is építettek az új egri banképületben, hogy a forgalmas környék ellátásán segítsenek. Az igyeke et eddig csak fái sikert hozott. A praktikus helyiségek közül csak egyet rendeztek be aiándókboltnak, a többi hónapok óta üresen tátongott. Csak a köze'múltban kezdték a be'ső munkát.

Az Egri Vendég! ■Hőipar' Vállalat vezetö;t"l — ők kapták meg az üzlethelviséee- ket — kérdeztük meg a késedelem okát. A vállalat igazgatója e' mondta. h"gv másodkézből jutottak a •helyiségekhez és azokat így át kellett alakítani. Az igényeknek megfelelően olvan

presszót nyitnak ezen a helyen. ahol a cukrászsütemények mellett hidegtálakat is árusítanak majd. Ehhez

azonban falat kellett bontani és ennek a terve, az engedély megadása késett. D ezen is túljutottak és feb”uár e’ső nop a ra tervezik a presz- szó-falatozó megnyitását.

szokatlan munka is. Mégis bizakodnak. mert a régi műnket' rscöc valóban csak jót mondénok a vízvédelmi i

üzemrész, cjt-31.

De nóoziik meg talán köze- ! lebbrői, hegy m'lyen körülmények. várják új munkahelyük ön a bányászokat!

— Sze-e öttel fogadjuk úi munkatárs--* inkát — mondja j Fékeié Sándor vízvédelm üz''m.rés?.,p?vezotő. — Min- j denkj

mpitó beosztást hop

a fűrós brlgááo&bcr» és egyéb helyeken. Lehetőséget adunk a tanulásra, a szakma elsajátítására. Nem teszünk kivételt új és r'gi dolgozó kö- j zott. Mindent a munka dönt el...!

Ez valóban őszinte, eg venes beszéd. Mást nem is ki- j várnak a régi bányászok, | m:rt munksbí isb-n, akaratban náluk nincs hiány. Ám a fúró-mesterek is váriák a tanítványokat. És ez a két elhatá”ozás c:ak munkasike- j reke-t h"z1lat a v'son'ai víz- j védelmi üzemríszlegn'l.

Laczik János I

„Szokatlan less et ,

de mi bizakodun... I"

Városkép Kényesek vagyunk a városképre. Nagyon gondosan ügyelünk arra, hogy az épületek összhatása esztétikailag is kifogástalan tegyen. Az építkezési engedélyek kiadásánál ilyen szempont is irányítja a városi tanácsok énltósi osztályait. Nagyon helycs-n.

Mit láthatunk azonban Gyöngyösön a déli városrészben?

Egy hosszú garázssort. íl-y elhrlvezvo, hogv a méreteiben is impozáns teret tökéletesen e’zárja a külvilágtól, a kíváncsi, érdeklődő tekin'et elől. Nem éppen esztétikust hatást keltve.

— Az eredeti tervek szerint is, pandosan errs & he’yre kerii’t vo’na a garázssor — mondja érdeklődésünkre S~abó Béla, az építési és közlekedési osz- tá’v mér~i:ke. — Miután a küls-íni bánya garázsépítésre kért engedélyt, ezt a heb-et adtuk oda erre a célra.

— De ha nem az eredeti

terv* cn "ondo'kozu’k. hanem a tényekben. mi a vé- lemé'”e a garázss-rr M?

— Hát. i~en... Most már égy ad 'á-k ki az en-edélH, ho»y a hosszú gará-ssort közénen me~"'dtnán,r. ezzel biztosítanánk a rántást a térre. Az is igaz, ho-y a garáz«sor mögött snortpá- Iyát épi cn-k maid. eH vi- s’oot a "-ará’-sal sikerül eltakarnunk. S7emé’y szerint én magam ellene va-vok annak, ho-v a smrtnálvát ma’as drót’"eríté«s~l vegyék körül. Hozván mutatna ez a gr’'v-r:*és a téren? R-n aná a k-met.

Miután ..garázsüeyhen”

garázskép

nem keli vitatkoznunk, hiszen az engedélyező hatóság illetékese sem örül annak így utólag, kénytelenek vagyunk ,.k“r!tésilgyben” szólni. Egyálta’án nem va»vursk biztosak abban, hogv a vékony dró'ken'tés rontaná a városképet. Nem beszélve arról, hogy a labdajátékokra szo’"áIó soo-tpálva környékét naivon is ajánlatos ilyen kerítéssel óvni, nehogy ablakban. virá-ban, bokrokban tehessen kárt a célt íéyesz'ett labda.

Am" lyire fontos és esztétikaiig» egyáltalán nem rossz hatású a dr ^*'<:erítés, annyira robtja a kénét a garázssor. Ivaz. ez is nagyon fontos, hiszen az autók n*un parko’hatnek a szabad é» ala*t. De a »ars- zs-kat meg lehetett volna énbeni a tér hosszabbik oida’án ahol nem ál’ta volna et a kíváncsi, érd-időd-» tekintet útiát. Ez lehetett vo’oa a jobb meroldás.

A kerítés esetiben viszont ninrs nv^s lehetősé". És miv"l a váro-’-ép nem lehet íéMs. a lakók: a felnőttek és a gyerekek nyr- gatmábó* e-'-'-ánt sz'iks’- g“s dr'tk-rí'ést sem lehet alárende1'-! e»y ilyen abszo- lu'i-ált elvnek.

Mert lényedében e’vró! van szó. a gará-« fis a kerítés esetéb°n is. De ez az elv is annyit ér. amennyiben az embert szet«*óHa. Az autók elhe'v-ósére lehetett volna jobb megoldást is ta,é,~í ed' a- é**«'*'! osztály i'1-té’'ese is elismerte, de a kerítés elhelyezésé«--! n-m nagyon találhatnánk más lehet".}«*,»*. E'tö’ fölösleges a városkáét fé’teni.

(g. mól—)

Hat vagon gomba - kétmillió forint haszor

Milyen hasznot hozhat egy elhagyott bánja vagy pince? Sokat. Pe sze nem akárhogyan. — de gomb termesztéssel már igen. Legalábbis ezt bizonyítia megyénk példája. Potőfibánván, Egerben,

Gyöngyösön, Vámos-ívörkön és más helyeken az elhagyott pincékben, illetve bányákban létrehozott te’epeken nem kevesebb, mint hat vagon- nyi ízletes gomba termett az elmúlt esztendő’-en. s nem kisebb hasznot hozott, mint kétrrrlliő forintot.

Különösen a hatvani Lenin Te-melősdövetkezet és a fogyasztási szövetkezet közös petőfibá-yai te’epe jövedelmezett jól — három vagon gombát termesztettek, s

adtak e] Budapesten és Hat vanban egym-llió forintért.

S hogy a p neékben. Sxá- nyákban történő gombatermesztésnek egvre nagyobb a tekintélye, mi sem bizonyítja jobban, hogv eddi már 17-en végeztek szakimul- kás-tanfolyamot a termesztő i fortélva-'nak elsa’'átítására. A szakember-utánpótlás is b'Z- tosított; most újabb négv szövetkezek tag ismerkedik ezzel a mesterséggel.

Az idén mennvj gomba terem maid a pincékben? A tervek s»er nt m'g több. A vendéglők. kórhá-"ak és a háziasszonyok egvre inkább megkedvelik és váríák az ízletes csiperkét vagy sampinyont.

PINTÉR ISTVÁN :

[Q

Feíiér lovon — asszisztenciával

1919. november 16-án vonul be Budapestre. A bevonulást Horthy megszállásnak tartja és nevezi mind a belső használatra szánt okmányokban, mind a nyilvánosságra hozott hadparancsában. Széles körű intézkedéseket rendelnek el. A bevonulás út- « vonalán mindenkinek csukva kell tartania ablakait Senki nem nézhet le, a csukott ablaktáblák mögül sem, az utcára; a karhatalom azonnal fegyvert használ. A fegyvereket egyébként Budapesten' székelő amenkai és angol katonai missziók bocsátják a nemzet' hadsereg rendelkezésére. Ha tőlük nem kap fegjvert. Horthynak nincs elég puskája. hogy a főváros megszállásához felfegyverezze embereit.

A kellő ünnepélyességhez azonban fehér lóra is szükség van. Ezt könnyű szerezni. Különítményes tisztek százai kutatnak alkalmas hútasállat után. Bicskén találnak egyet. A ló állítólag előzőleg Böhm Vilmosé, a vöröshadsereg áru’ó főparancsnokáé volt. Most Horthy ül a hátára, rajta lovagol be Budapestre.

A Ge’lért téren rendeznek egy rövid fogadtatást, aztán Horthy elnyargal a Parlamentig. Itt rendezik a nagy ceremóniát. A különböző fe’eke-Atek főpapjai üdvözlik többek között. Élükön Cserno eh Jánossal, a hercegprímással, aki az akkori magyar Közjog szerint közvet’enül a király után következik. S este, em'ker az Operaházban folytatódik az ürr 'égsorozat, a műsorban előednak egy élőképet is. A színpadin a budai Vár árnyképe, amely felé darutoPas katonák vonulnak. A meghívott közönség tapsviharban ' tör ki — Horthy a díszpáholyban szelíden mosolyog. Az élőkép azt jelképezi, hogy ő. a fővezér lesz a budai Vár ura. Mé? r-éhány nappal előbb is azt nyilatkozta: nevetséges rémhír, hogy ő kormányzó akar .lenni...

Négy hónapra sincs szüksége Horthy Mik’ósnak ahhoz, hogy államfővé választassa magát. Méghozzá az „alkotmányos formák” betartásával, s a Clerknek tett ígéretek megszegése nélkül Amint az angol diplomatánál megállapodtok, a „koncentrációs kormány”, — minisztere’nöke Huszár Károly — kiíria a vá'ászt ásókat. Az ország igazi ura. a választások igazi lebonyolítója azonban nem ez a kormány, bánom a fő««“- zérsés. élén Horthy M’lzlóisal. aki egyelőre a Gellert Szállóban rendezi be rezidenciáját Innen irányítja különítményeseit, akik a Dunántúl után most az egész országot megismertetik a fehérterrorral. Ilyen körülmények között szó sem lehet arról, hogy a választásokon ne azok jöjjenek be, akik a jövendő nemzetgyűlésben nem Horthyra szavaznának. Közben pedig egy ügyes' pro- pagantíaakció is lezajlik.

Karácsony másnapján Horthv Miklós meg’riogat*a I'tván bátyját annak Kaplony utcai lakásán. Ott Prónay Pál és Csuvara vár rá.

Csuvara volt vöröskatona, aki — hogy hitvány életét mentse —, még Siófokon fel- ajánlotta szolgálatait Prónaynak. Pronay ek- ker provokátorként Bécsbe küldte, hogy férkőzzön bé' a kommunista ermgráció soraiba. A leghírhedtebb különítményes upvanis fejébe vette, hogy az Ausztriában élő népbiztosokat, Kun Bélát és társait vagy elrabolja és Magyarországra hurcolja, vaev pedig odakint gyilkolja meg őket. Csu- varának sikerü’t Ausztriában bizalmat ébreszteni maga iránt. Részt vett a tárgyalásokon, amelyeken arról volt szó. miként lehetne megmenteni a halálra ítélt Korvin Ottó* és kommunista társait, s egyúttal átjuttatni a határon a Magyarországon rekedt Szamuely Lászlót. A terv megvalósításába a provokátor Csővárán kívül bekapcsolódott néhány szélhámos is. Nekik az volt a szándékuk, hogy a bécsi emigráció megbízásából Mogvarországra utaznak, ott kezükbe kaparintják a foglyok kiszabadítására szánt naev oénzösszeeet. aztán megszöknek vele. A Prónav-kül ön ítmény azonban Csuvara információi alapján elfogta őket, s az árulás nyomán sikerült Szamuely Lászlót is letartóztatniuk. A szélhámosokat nem is kellett nagyon megverniük, hogy elvállalják, am!t. Prőnayék akartak.

Prónay szerint ugyanis nagyon használna

Horthy népszerűségének, ha nyilvánosságra kerülne: az Ausztriába menekült kommunisták orgyilkosokat küldtek Magyarországra. hogy meggyilkolják a fővezéürt. A letartóztatott szélhámosok már „beismerő Vallomást” tettek, az pedig igazán nem okoz gondot Prónaynak, hogy Csuvara úgy beszéden. ahogv kell.

Civilben, lefüggönyözött kocsiban siet Horthy a titkos találkozóra, hogy magától Csuvarától, a „bátor” kémtől hallja, hogy nrként akarják őt, a fővezért a kommunisták eltenni láb alól. Csuvara pompásan játssza szererét. kitűnően mondta el a mesét, amelvre őt Prónav ma?a tanította ki. A fővezér, a legmagasabb elismerésben részesíti a provokátort.

— Hasznos szolgálatokat tett a nemzeti keresztény hazának! — mondia neki, de még hálásabban szorítja meg Prónay Pál kezét.

Az ünnepek után az egész magyar sajtó a fővezér elleni kommunista merényletterv meséjét zengi. A fővezérség közleménye szerint a kommunisták „levegőbe akarták röníteni a miniszterelnöki oalotát, a fővezérség éoületét és az Operaházat”, hogy „a hadsereget megfosszák vezérétől és az így támadt zavarban megdöntsék a mai kormányrendszert.”

A merénylet-terv legendája valóban segíti Horthv népszerűségét. S természetesen az sem számít, hogv Várv Albert korona- üpvész mePa jelenti: nyomozás során kiderült: senki nem szőtt terveket a fővezér megölésére. Az esés’ koholmány csak arra jó, hogv Horthvt jelentősebb színben tüntesse fel A fővezér már rég e’döníötte magában. hogy az állam élére kerül. S ha té- ' továzna. ambiciózus felesége nem engedné megtántorodni. ,

(Folytatjuk)