Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-31 / 25. szám
Kina — egy évvel a hatalom átvétele után VARSÓ (MTI): A Trybuna Ludu, a LEMP Központi Bizottságának lapja hétfői számában közli pekingi állandó tudósítójának cikkét a „kulturális forradalom" Kínában egy évvel a hatalom átvétele után címmel. A cikk emlékeztet arra, hogy egy évvel ezelőtt januárban kezdtek megalakulni Kínában „az új hatalom ideiglenes szervei”, amelyeket azután „forradalmi bizottságoknak” neveztek el. Ezek a foiTadalmá bizotlíá- gok foglalják el a teljesen felszámolt helyi párt- és állami szervek helyét, de az új hatalom első szerveinek megalakulása óta eltelt egy esztendő után forradalmi bizottságok csak két, közvetlenül központi közigazgatás alá tartozó városban. Pék ngben, Sanghájban — és Tiencsin- ben —, valamint a 26 tartomány közül hétben működnék. A hatalom gyakorlásának formáját a többi tartományban és autonóm területen homály fedi, tény viszont az. hossv többségükben a hadsereg tw-rla közvetlenül kezében az ellenőrzést. A „forradalmi bizottságok” megalakításának mechanizmusáról keveset lehet tudni. A sajtó mindenesetre hangsúlyozza. hogy a hadsereg döntő szerepet játszik abban, hogy e „forradalmi bizottságoknak átadják a hatalmat”. Szántén kevéssé lehet tudni azt — írja a tudósító —, hogy hol zúzták szét teljesen a régi hatalmi apparátus központjait, hol pedig csak átalakították azt, valamint hogy az új hatalom hol nyugszik széles társadalmi alapokon, s hol ütközik ellenállásba. Számos körzetben és tartományban szinte teljesen szét- zuilóLt a politikai es gazdasági élet. Mint a kínai lapok jelentéseiből kitűnik, a „forradalmi bizottságok” nem tudnak megbirkózni a kulturális forradalom olyan jelenségeivel, mint például a „szélső- baloldali” szervezetek frakciód törekvései. Ezek közé a jelenségek köze tartozik az is. hogy a közvéleménynek még nem is olyan régen legtevékenyebb részében, például a fiatalság köreiben, fokozódó fásultság tapasztalható, a fiatalok minden eszközzel megpróbálnak kitérni a politikai tevékenység elől. Az ilyen jelenségek ellen a „kulturális forradalom" hatóságai kiadták ..az önzés elleni harc. a revizianizmus elvetése” jelszavát, ami gyakorlatilag azt jelenti .hogy mindenki vita nélkül vesse alá magát az új hatóságok akaratának. Ugyanakkor a kifejezetten az új hatalmi szervek ellen irányuló tevékenységet rendkívül szigorúan, viszonylag gyakran halállal büntetik. A rend helyreállítására és az új hatalmi szervek megerősítésére irányulóerőfeszitések- hez két új probléma járul. Az egyik a termelés. Még tavaly is azokat, akik a termelés fontosságát védelmezték, ..ellenforradalmároknak” nevezték, most viszont már hallatszanak olyan jelszavak, hogy védelmezni kell az állami javakat, meg kell erősíteni a munkafegyelmet, meg kell javítani a közlekedés és a posta munkáját . A másik probléma a pártós az ifjúsági szervezetek munkájával függ össze. Már ősz óta jelenlek meg olyan cikkek, amelyek a Kínai KP tevékenységének felújítását, a párt átszervezését követelték Ma viszont már szó sincs „átszervezésről”, hanem csak arról, hogy „rendet kell teremteni és tisztogatást kell végrehajtani a pártban”. Ez most — írják a kínai lapok — „a legfontosabb feladat". Egyes kínai lapok hangoztatják, hogy ebben a munkában a „forradalmi bizottságok” mellett vegyenek részt olyan „proletár forradalmárok” is, akik a kulturális forradalom folyamán tűntek ki, és akiket majd a pártba is felvesznek. Helikopterrel üldözték az autós banditát DENVER (Colorado) (MTI) A 26 éves Daniel Williams hétfőn reggel két pisztollyal felszerelve, harmadmagával ki akarta 'rabolni a denveri vásárcsarnok egyik standját. A rendőrség percek alatt a helyszínen termett és a banditát, társaival együtt, a vásárcsarnok alagsorába kergette. Cinkosai rövid tűzpárbaj után, a könnygázgránátok füstjében, megadták magukat. Williams azonban elmenekült, s négy embert pisztolycsővel túszként magával hurcolt. Autóba ültette őket és Denverből országúti körutazást kezdett. Háromszázhúsz kilométert hajtott megállás nélkül, kocsijában a túszokkal. Mögötte rendőrautók száguldoztak, fölötte rendőri helikopter repült. Déltájban a bandita feladta a küzdelmet, pisztolyait átadta a túszoknak, s a rendőrök kezére adta magát. 49 női fogoly szabad A görög közrendészetügyi minisztérium jelentése szerint 49 női foglyot bocsátottak szabadon a Jarosz szigeti internáló táborból. Jaroszon több mint 250 nőt tartanak fogva azzal az indoklással, hogy kommunisták. Á történetírás — a magyar-lengyel barátságért irta .* dr. Kovára bndre, Koasuth-dtjaa torténéas Húsa ívvel ezelőtt, IMS. L 31-én írták alá a magyar—lengyel együttműködésről szóló szerződést. A történelemben ugyan- ” csak ritkán találkozunk olyan esetuii, hogy net egymással szomszédos ország évszázadokon keresztül baráti viszonyban éljen, ne ismerje az egymás területe ellen indított háborúkai és villongásokat. A magyar— lengyel viszony bátran e kivételes jelenségek közé sorolható. Mátyás király küzdelme Boroszlóért, vagy I. Rákóczi György balsikerű lengyelellenes támadása csak történeti érdekességek, s szinte eltörpülnek a két nép barátságát, közös harcait tükröző események mellett. Már a középkor dinasztikus háborúiban is sűrűn szerepel egymás mellett a magyar és lengyel kard. korán kifejlődnek a kulturális kapcsolatok, amelyek a szellemi haladás irányába befolyásolják a két nér> fiait. Mindeme szép és felemelő baráti kapcsolat, kölcsönös hatás számbavétele vaskos köteteket igényelne. Sajnos, e nagy mű mind ez ideig nem készült el. A feladat egy ember számára, még ha szakértő is. túl nagy, egész munkaközösség kellene hozzá. KOSSUTH 8.22 Zenekari muzsika. 9.00 Dr. Velich Tamás — a száj zuhany r ÓL 9.05 Tánczene. 9.34 Egy új tudomány- ég. 10.10 A Pro Arte-vonósnégyes játszik, 10.29 Tréfás dalok, anekdoták. 11.00 Iskolarádió. 11.30 A Szabó család. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A világgazdaság hireL 13.08 A Magyar Rádió «• Televízió énekkara énekek 13.38 Népi zene. 14.04 Nőkről — nőknek. 14.34 ŰJ lemezeinkből. 15.15 Könnyűzene Vincze Ottó műveiből. 15.45 A Cseh FilharmonL. kus zenekar felvételeiből. 16.38 Fiatalok Stúdiója. 17.20 A 66-os szám. 17.54 Mű és közönsége. 18.09 A régi Metropolitan nagy énekesek 18.30 A hónap slágerek 19.30 Népdal csokor. 20.10 Szimfonikus hangverseny. 22.20 Könnyűzene. 22.50 A közgazdasági gondolkodás történetéből. 23.00 Schumann: Esz-dúr zongoranégyes. 23.30 Operettrészletek. PETŐFI 10.00 A Román Rádió és Televízió énekkara énekel, IUI Román Gyflrjry író éa festőművész műsora. 19.28 Donizetti: A kegyencnő. 13.02 Könnyűzenei híradó. 13.32 Iskolarádió. 14.08 Georg Otsz énekek 14.25 Zongoramuzsika. 14.35 Versek. 14.45 Kedvelt, régi melódiák. 15.27 Fű vészen, táncritmusban. 15.40 Dr. Velich Tamás — a száizuhanyról. 15.45 Lotte Lehmann énekel. 16.05 Rácz Béla népi Teli ara játszik. 16.19 Mai témák — mai dalok. 16.29 Látogatás a budapesti Lengyel Kultúránál. 16.39 Francia muzsika. 17.1« Délutáni frissítő. 18.10 Govinda, a szerelmes Isten. 18.30 Willem Mengelberg vezényel. , 18.44 Kulisszák mögött 19.00 Vécsey Ernő táncdalaiból. 19.10 Hangverseny a stú. dióban. 20.30 Mintha vasárnap volna. 21.48 Kovács Árpád népi zenekara játszik. 22.19 Vzázadunk zenéjéből. 22.56 Ügetőverseny- eredmények. MAGVAR TVJ 17.58 Hírek. 18.05 SokBzemközt. 18.30 A világ térképe előtt. 18.40 Show-hlvatal. A korín yüműfaj rivaldája. 19.30 Eteti mese. 19.40 Sok a tej? Riport- film. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Az „O” ügynökség aktái. Francia flI msorozat 21.15 Karussel Európa. Könnyűzenei film. I rész. 21.35 Félreismert XVm. század. 21.50 Tv-híradó. POZSONYI TVs 17.00 Irodalmi adás érettségizőknek. 17.30 A kelet-szlovákiai kerület életéből. 17.55 Csehszlovákia— Kanada légkorong- mérk A 2 szünetben : Tv-híradó. 20.20 Fekete féns. Tv-Já- fcék. 21.35 Autósok, motorosok. Az utóbbi húsz évben a két nemzet történetírása, tegyük hozzá, nem azon a csapáson haiaat, amelyet a polgári tudomány vágott és nem azok a célok mozgatják, ameiyek az elődöket. Persze mugm a magyar—lengyel barátságot nem kellett újonnan telledezni, de tarta.mát. értelmét mas ban látjuk, mint a polgári korszakban. Klerikal! zmus, nacionalizmus. sőt sovinizmus ülepedett le az 1945 előtt készült művek többségében, a tudomány a napi politikát szolgálta. mérgezte a viszonyt a szomszéd népekkel és történetírói köntösben az orosz nép, a Szovjetunió ellen keltett hangulatot. A felszabadulás után is fontos feladatnak éreztük a két népet összefűző hagyományok feltárását. A függetlensági harcok — mindenekelőtt 1848 — magyar—lengyel kapcsolatai jelezték az első lépéseket. Azóta minden év új eredményeket hozott: történészeink mindkét oldalon kiterjesztették érdeklődésük sugarát a legújabb korra s egészen a második világháború végéig jutottak el a magyar— lengyel közös szálak kutatásában Éppen az új és legújabb kor megmutatásában történt sok hamisítás a múltban. Mindezekkel szembe kellett nézni. A Magyar Tanácsköztársaság és a lengyelek viszonyáról például a régi történetírás mélven hallgatott, pedig a lengyel munkások. katonák derekasan kivették részüket tanácsköztársaságunk harcaiból. A jelenlegi helyzetet az H igények növekedése jellemzi. Ki kell terjeszteni a kutatások körét a történelmi folyamat egészére, vissza kell tehát térni a középkorhoz is. csak éppen gyökeresen új szemlélettel. Báthori István lengyel királysága is joggal érdekelhet bennünket, de mást látunk benne, mint a múlt történetírása, amely a nagy lengyel királyt csak mint hódítót tömjénezte, mi viszont inkább reformtörekvéseit emeljük ki. Van az új történetírásnak egy másik igénye is: a felszíni kapcsolatok tárgyalása helyett erőteljesebben kíván foglalkozni a két nép fejlődésének közős jegyeivel. a társadalom struktúrájában meglevő sajátságokkal. A magyar és a lengyel tudósok mar kölcsönösen elkészítetten egymás oiszuganak népszerű történeti osszoiogia- lását: megjelent naiunk Lengyelország lortenete es nem- reg kiadtak lengyei szerző tollából Magyarország történetet. Népszerű mui.ius ezek — korszerű általános ismereteket nyújtanak. Magyar részről számos részletmográfia is van, lengyel részről pedig sok cikk és tanulmány. A munkák koordinálására a két akadémia életre hívta a történész vegyes bizottságot, amely evente tudományos üléseket tart, bibüográí.akat cseréi ki. Mégis, egyelőre még nem lehetünk elégedettek az < 1 végzett munkává;. A itn- gye, mnlenneumi ünnepségek alkalmából felajánlottuk, tudományos apparátussal megjelentetjük az Árpád-házi királyok okleveleit, ar aiyek sok lengyel adatot tartalmaznak. Ez a munka azenoan kissé lassan haiad. Egymás tudományos rendezvényein előadásokkal, foglaikoza sonkái veszünk részt, ösztöndíjasaink is vannak kölcsönösen. a fiatal lengyel történészek közül néhányan meg tanulták nyelvünket (ami magyar—lengyel viszony atban is nagy szó!), ismertetik könyveinket. Nem mondhatjuk tehát. hogy nincs pezsgés. Hiányzik azonban a magyar utánpótlás, több fiatal «utalónak kellene élethivatásául választania a lengyel nép múltjával való foglalkozás+. Hihetetlenül gazdag, megren- dítően szép múlt ez, amely tele van küzdelemmel, szenvedéssel. hősies nekilendülésekkel. És a magyar—lengyel közös múlt kincsei várnak a lelkes kutatókra. A szocializmust építő rr.aw gyár és lengyel népet a Jelenben is a hagvománvos barátság szelleme hatja át. Ez a hagyomány megszabadult sok hamis máztól, megtisztult. racionálisabb, korszerűbb lett. kevésbé romantikus talán, mint a múlté, de nem fe1 színes-frázisos, mint az ellenforradalmi korszaké. A történetírás hivatása, hogv e barátság szálait erősítse, tudományosan megalapozza. A mai ember joggal elvárja, hogy a történetírók a két nép baráti egymás mellett élésének egész komplex folyanva- tát feltárják. Az idő a nagy történeti szintézis útját egyengeti. EB Kakat-dülő Minden a lehető legnagyobb rendben folyik le. Még az utolsó pillanatban felbukkanó váratlan veszélyt is sikerül körutasítisá- val elhárítani a kormány sajtófőnökének: „Ullein-Eeviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök úr felkéri a lapok igen t. szerkesztőit, hogy Horthy Istvánnak és nejének fényképeit csak impresszum nélkül közöljék le, vagyis a fénykép alatt ne tüntessék fel a fényképfelvételt készítő fényképész, vagy fényképész-cég nevét. Figyelmeztetjük a lapok t. szerkesztőit, hogy külön megállapodás nélkül a szerzői jog értelmében csak impresszummal közölhetők fényképfelvételek. Ezért kössenek a fényképészekkel külön megállapodást arra, hogy az említett fényképeket impresszum nélkül tehessék közzé és így biztosítsák magukat az ellen, hogy a fénykép szerzője később a szerzői jog alapján kártérítési igénnyel lépjen fel velük szemben.” A furcsa utasításnak az a magyarázata, hogy a fényképek egy zsidó cégnél készültek, s a figyelmes sajtófőnök úr el akarja kerülni, hogy a nyilas lapok emiatt támadják a kormányzóhelyettest... Vitéz nagybányai Horthy István megkezdi kormányzóhelyettesi tevékenységét. Az apja és egyetlen főnöke nem erőlteti, hegy helyettese aktívan bekapcsolódjék a politikai tevékenységbe. A politikai tárgyalásokat Horthy továbbra is egymaga folytatja, s ez annál célravezetőbb, mert Hitler nem küldött üdvözlő és gratuláló táviratot a fiának megválasztása alkalmából. A kormányzóhelyettes egyelőre reprezentál. A legkülönbözőbb ünnepségeken jelenik meg apja utasítására. A cél népszerűségének fokozása, a közvélemény lassú hozzászoktatása személyéhez. Horthy Miklós egyáltalán nem mondott le arról, hogy a fia nemcsak életében helyettese, hanem az ő halála után az utóda is legyen... Horthy Istvánná, aki egyébként rendkívül csinos asszonyka, sokkal szívesebben szerepel a nyilvánosság előtt, mint a férje. A szovjetellenes háború, amelyben Horthy jóvoltából nyakig van az ország, igazán kellemes alkalmakat, jelent számára a szerepléshez. A „kis Horthyné” anyósa különböző jótékonysági akcióiban lép újra és újra a nyilvánosság elé. jól szabott vöröskeresztes ápolónői egyenruhájában. „Csak evy cigarettát kérünk a vitéz magyar honvédeknek!” — a legújabb akció neve. Minden dohányüzletben nemzeti színű szalaggal átkötött dobozokat állítanak fel, oldalán felirattal. Ha valaki cigarettát vesz, egy-kettőt be kell dobnia a dobozba. Ezután az idősebb főméltóságú asszony a fiatalabbal az oldalán azt találja ki: kössenek a nők pulóvert, érmelegítőt, s meleg fülvédőt a fronton küzdő honvédek számára. Maid szere tetemem azok-a gyűjtenek. s látni a filmhíradóban, hogy Horthy Miklósné, Horthy Istvánné és Bárdossy Lász- lóné, a miniszterelnök felesége is sajátkezü- leg csomagol. Ha sebesültszállító vonat érkezik valamelyik pályaudvarra, csaknem biztos, hogy vagy az idősebb, vagy a fiatalabb Horthyné feltétlenül ott van a fogadtatásán. Egy-egy szem cukorkát, egy-egy pohár vizet nyújtanak a sebesülteknek, sőt Ily grófnő még arra is hajlandó, hogy a társasági életről beszámoló képeslapok fotóriportere számára megsimogassa egy-egy parasztbaka szenvedéstől verejtékes. borostás arcát. A látványos főméltósógú jótékonykodásban Bárdossynénak át kell adni helyét Kállaynénak — ugyanis Horthy Bárdossyt felmenti és Kállay Miklóst, aki eddig az öntözést! gyi hivatal elnökének tisztét töltötte be, bízza meg az új kormány, megalakításával. Kállay első beszédében bejelenti, hogy mindenben az előző kormány politikáját folytatja majd. Kállay Miklós, a volt szabolcsi főispán, aki — mielőtt az öntözésügyi hivatal elnöke lett, földművelésügyi miniszter is volt már — régi kedves embere, bizalmasa Horthy Miklósnak. Be van avatva a kenderesi magánbirtok gazdálkodásának rejtelmeibe. Egy 1939-ben készült Horthy-emlékkönyvben ő ír a kenderesi birtokról, például a cselédek helyzetéről: „1919-ben Kenderesen a minimális kommenció 17 mázsa búza. 4 mázsa árpa, 32 kiló só volt, tehén-, disznó- és baromfitartás (telelés, nyaralás). 2000 öl tengeriföld, fűtés, világítás, gvógvkezelés és az adókat is az uraság fizette”. Ez bizony nem valami sok ezt Kállay is kénytelen elismerni, de így mentegeti a főméltóságú földcs- urat: „Igaz, hogy a munka súlyos, látástól vakulásig tart. de emberséges, kíméletes. Nincs Bedeaux-rendszer és egyes, különdíjazott munkáktól eltekintve — mint amilyen az aratás és cséplés, amit természetesen nem is a cselédek végeznek —, mégis csak köny- nyebb a munka. A tejeskannát feltmni a szekérre, bevinni a vasúti állom'sra. ott lerakni, tempósan visszafordulni; vagy a trágyásszekeret megrakni, a nehéz úton lassan kivinni a földekre: mégis csak más, az erőfogyasztás szempontjából, mint amit a nyolcórás, de teljesen kihasznált munkabeosztás megkíván”. Kállay cinkosságával az állam pénzén korszerűsödik a Horthy-birtok gazdálkodása. Az 1937-ben megszavaztatott XX. törvénycikk az Országos Öntözésügyi Hivatalra bízza a csatornák helyének kijelölését és meg- építtetését. A csatorna úgy épül, hogy a kenderesi Kakat-dülő, ahol Horthy Miklós birtoka van, részesüljön a víz áldásaiban. Kállay magáévá teszi Horthy elgondolásait. A Kakat-dülő mellett húzódik el a Kakat-ér, amely valamikor régen Tisza-meder volt. A múlt század nyolcvanas éveiben, a Tisza szabályozásánál a Tiszát ,új medrébe szorították, s a Kakat-ér teljesen kiszáradt. Ha Tiszafüredtől Kenderesig a régi Kakatér felhasználásával hajózható öntözőcsatornát építenek, az aszály állandó veszélye elmúlik a Horthy-földekről, víziútat is kap Tiszafüredig, terményeit pedig nem kell majd á sokkal drágább vasúton szállítania. S ami mindennél fontosabb: nem kell a kevésbé jövedelmező búzával bajlódni, a csatorna vizével rizst termelhet. A búza hat-hét mázsát hoz holdanként, a rizs —. mert Horthynak sikerült is rizsföldeket létesítenie — 30—35 mázsát. Ráadásul egy mázsa ára több mint tizenkétszerese volt egy mázsa búza árának. Az Országos Öntözésügyi Hivatalnak 20 millió aranypengőjébe kerül a csatorna, amely nem készül el egészen, hátrahagynak néhány kilométert a karcagi határig, ahol a Hortobágy—Berettyó csatorna húzódik. Ha kiépítenék a Tiszafüredről megindított hajózható öntözőcsatomát, akkor a Hortobágy, vagyis Debrecen és Karcag víziútat kan a Nagvkúnságban. és onnan el'ut- hat a Tiszáig. De mór nem font s, Horthynak arra már nincsenek földjei. Sz'mára az volt a fontos, hogv mintegy 6C0 holdján sikerült rizsföldet létesítenie. (Folytatjuk)------------------------------------------------------A i