Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
A bedolgozói munka nagyobb becsülete Megismerni — a szomszédot is A munkaügyi miniszter rendeletben szabályozta, a bedolgozók foglalkoztatását. ^ A szabályozás leglényegesebb vonásairól, a bedolgozók helyzetében bekövetkező változásokról dr. Nagy Lászlótól, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — A rendelet a bedolgozók foglalkoztatásának olyan egységes központi elve t fekteti le, amelyek keretei közt a vállalatok önállóan eldönthetik, milyen formában és mértékben vegyék igénybe a bedolgozást — mondotta dr. Nagy László. — Minden vállalat foglalkoztathat tehát bedolgozókat, sőt nemcsak fizikai munkák elvégzésére, hanem olyan rutin jellegű, adminisztrációs, vagy műszaki munkákra is,' ahol a teljesítmény mérhető, normáz- ható. S bedolgozónak is jelentkezhet mindenki, aki megfelel az adott munka körülményeinek. Ezz-1 ez a gazdaságos, előnyös foglalkoztatási forma az eddiginél szélesebb területre terjedhet ki. Ugyanakkor azonban b'ztosi- tani kell, hogy a bedolgozás összhangban legyen az adott terület munkaerőhelyzetével. A rendelet ennek a szabályozását a megyei tanácsokra bízza. A tanácsok irányelveket adhatnak ki annak érdekében, hogy a leginkább rászorulókat alkalmazzák bedolgozóként; egyes esetekben kötelező közve'ítést is elrendelhetnek, vagy indokolt esetekben egyes do’gozói kategóriákra eltilthatják a bedolgozóként való foglalkoztatást. — Hogyan szabályozza a rendelet a bedolgozók jogi helyzetét, amely eddig sok vitára adott okot? — A szabályozás abból Indul ki, hogy egyrészt fenn kell tartani a bedolgozás legfőbb előnyét, a rugalmasságot, másrészt viszont azoknak, akiknek ez a munka az állandó megélhetésük, több jogot, nagyobb biztonságot kell adni. Ennek megfelelően a rendelet a vállalat és a dolgozó között megállapodással létesített bedolgozói munka- viszony két formájára ad lehetőséget. A bedolgozás lehet eseti, időnként adott megbízás, s lehet állandó jellegű, sőt az utóbbi keretében a munkaadó azt is vállalhatja, hogy meghatározott mennyiségű munkával állandóan ellátja a bedolgozókat. Ez utóbbi forma mindkét részről a rendes munkaviszonyhoz hasonló kötöttségekkel, s ugyancsak megfelelő juttatásokkal is jár. Teljes egészében azonban ez sem azonosítható a rendes munkaviszonnyal, hiszen a bedolgozó nem a vállalat területén és nem feltétlenül személyesen végzi a munkát. — Melyik forma a célszerű? — Ez a vállalat sajátosságaitól függ, s ezért a vállalat- vezetésnek a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben kell eldöntenie, hogy a kötött vagy a kötetlenebb foglalkoztatást választja; esetleg egymás mellett, mind a kettőt alkalmazza. — Milyen feltételekkel lehet. kötetlenebb formát választani? — Ebben az esetben a vállalat és a dolgozó vagy meghatározott munka elvégzésére, vagy határozatlan időre lép kapcsolatba. A meghatározott munka befejeztével a bedolgozás felmondás nélkül megszűnik. A határozatlan időre létrejött kapcsolat közös megegyezéssel vagy felmondással bármikor megszüntethető. A felmondási idő 15 nap; erre azonban nem jár külön díjazás, csak ha az illető a felmondási idő alatt még munkát végez. A bedolgozónak kiadható munka mennyis'ge negyedéves átlagban n_m lehet több. mint amennyi az azonos vagy hasonló munkakörökben, rendes munkaviszonyban levő dolgozók által törvényes munkaidő alatt elvégzendő. A bedolgozóra a vállalatnál alkalmazott bértételek érvényesek. A Vállalat, iámén öviben elégedett a munkával, prémiumot, nyereségrészesedést és jutalmat is fizethet bedolgozóinak. (Viszont nem fizethet állásidőt, túlórát stb.) A munkával járó költségek fedezésére a vál’alat rezsitérítést is megállapíthat. A selejtesen végzett munka után azonban sem költségtérítést. sem bért nem kell fizetnie. E kötetlenebb foglalkoztatás kereteiben Is mód van rá, hogy a vállalat a rendes munkaviszonyban levő dolgozóknak járó különféle juttatásokat kiterjeszthesse a bedolgozókra is. így szabadságot is adhat, s erre az időre átlagkeresetet fizethet a bedolgozónak. Ha a bedolgozó nem jogosult a szabadságra. a vállalatnak — kérelmére — két hétre akkor is, mentesítenie kell őt a munka alól, erre az időre azonban díjazás nem jár. — Mivei jár a kötött bedolgozót forma? — Ezt a formát ott alkalmazzák, ahol a folyamatos munkával való ellátás biztosított és rendszeresen foglalkoztatnak bedolgozókat, mert a termelés érdekei ezt állandóan megkívánják. A vállalat és a dolgozó írásbeli megállapodást köt, amelyben a vállalat arra kötelezi magát, hogy állandó foglalkoztatási biztosít, a dolgozó peri g rendszeres munka végzősére vállalkozik, Ha a vállalat a biztosított munkamennyiséggel nenn látja el a dolgozót, a kiesett időre munkabért kall fizetnie, amely nem lehet kevesebb. m'nt az elmaradt munka díjának ötven százaléka, de legalább a havi 230 forintot el kell érnie. Ebben a foglalkoztatási formában a 15 napos felmondási időre a dolgozónak munkadijat kell fizetni akkor is, ha a vállalat nem látja el őt munkával. Ebben az esetben a bedolgozóra hasonló felmondási tilalom érvényesül, mint a Munka Törvénykönyve alapján a rendes munkaviszonyban levőkre; a szociális és kulturális juttatások, kedvezmények is hasonlóan illetik meg a bedolgozókat, mint a vállalát más alkalmazottja'!. A kollektív szerződősnek a bedolgozóiéra vonatkozó függeléke előírhatja, hogy amennyiben a kötetlenebb bedolgozásban részt vevők átlagos teljesítménye egy naptári éven át eléri az azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, rendes munkaviszonyban levő dolgozók számára előírt követelmény 75 százalékát, erre az időre a szabadságot és a juttatásokat úgy kapják, mintha a kötött formában dolgoztak volna. S. E. ? Cl ezer lakás épül az idea A harmadik ötéves terv első két évében meggyorsult a lakásépítés üteme. Az országban 1966-tten több mint 55 ezer új lakás épült. 1967-ben pedig 57 ezer helyett mintegy 59 ezer lakás építését fejezték be. Az állami és a szövetkezeti ipar a korábbinál szélesebb körben hasznosította a korszerű, nagyüzemi lakásépítési eljárásokat. A tavaly átadott lakások 44 százalékát építették fel paneles, blokkos és öntött falazásos módszerrel. Az ország lakás- építkezése nek szervezettsége azonban, a javulás ellenére sem kielégítő. Tavaly is Kísértett még a befejező munkák é-s átadások év végi torlódása. A népgazdaság ez évi terve több mint 61 ezer lakás építésének befejezését irányozza elő. Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztériumban és a tanácsok építőipari vállalatai hét-nyolc, a szövetkezetek pedig néay-öt százalékkal több új otthont építenek. mint tavaly. További jelentős lépést tesz az állami építőipar a tömeges lakásépítés kibontakoztatására. Ezekben a napokban kezdte meg az üzemszerű termelést Budapest második házgyára. Ebben az évben helyezik üzembe az évi 4200 lakást termelő gvőri és m'skolci házgyárat, valamint a szolnoki új panelüzemet is. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeletét közölt a termelőszövetkezetek szakember-ellátásának támogatásáról. Többek között kimondja a rendelet, hogy a kezdő szakembert foglalkoztató termelőszövetkezeteknek a szakemberek részesedésére, illetve munkabérére fordított kiadását a foglalkoztatás első évében állami támogatásként térítik meg. Az egyetemet vagy főiskolát végzett kezdő szakemberek javadalmazásához nyújtott állami támogatás összege 1000—1500 forint, a felsőfokú technikumot végzett kezdő szakemberek esetében pedig 950—1350 forint. A mi termelőszövetkezetünk tagjai sokfelé jártak már — mesélte egyik közös gazdaság elnöke —, voltak a Szovjetunióban, utaztak az NDK-ban Csehszlovákiába pedig szinte 'havonként eljut valaki. Néha hivatalosan utaznak ki tapasztalat- cserére, néha jutalomüdú- lésként vesznek részt, néha pedig a saját pénzükből fedezik a költségeket. S ha már egyszer eljut valaki külföldre, ott alaposan szét is néz. nemcsak a városokat. de a mezőgazdaságot, a hasznos tapasztalatokat is meg akarja ismerni. Különösen a vezetők. Hiszen sok dolog van, ami válunk is megvalósítható, kevés ráfordítással szépen jövedelmez. örömmel hallgattam az elnök szavait, hiszen a tapasztalatcserének, a jó módszerek tanulmányozásának és bevezetésének nagy jelentősége van ma is. Beszélgetésünk aztán clkanyarodott, a melléküzem- ági tevékenységre terelő lőtt a szó. Az elnök elmondta, hogy bizony náluk is elég gondot okoz a tagság téli foglalkoztatása, s ha lenne valami jó melléküze mag. Ha a kezdő szakember oklevelet kitűnő, jeles, vagy jó rendű minősítéssel szerezte, az állami támogatás felső határát 3C0 forinttal magasabb összegben határozhatják meg. A kezdő szakemberek j:.v, dal- mazásának kiegészítésére kivételesen adható támogatás mértékét egyrészt a termelő - szövetkezetek által adott javadalmazás összegének, másrészt az alkalmazott szakemberek szakmai felkészültségének figyelembevételével legfeljebb 2500 forint’g terjedő összegben állapítja meg a járási tanács mezőgazdaság és élelmezésügyi osztálya. A rendeletnek az áthelyeakkor sokat segítene a bajokon. De — mondta — az ó közös gazdaságukban nincs, sajnos, semmi lehetőség, eleget töprengtek már de nem találtak megoldást. — S a környékbeli termelőszövetkezetekben? — kérdeztem —. nem látlak valami hasznos, értelmes kezdeményezést, amit maguknál is meg lehetne valósítani? — Nem nagyon járunk egymáshoz — mondja elnök ismerősöm — A munka nagyon leköt az embert. A sok tevékeny ség ló', járkálcs- tól nem nagyon marad dő az ilyesmire. Elgondolkoztam a szo- szavain, s az jutott eszembe, hogy szép és iá dolog külföldre járni, különösen, ha az ember tapasztalatokat gyűjt, ellesi a jó módszereket. De azért az sem hiábavaló. ha a szomszéd közös gazdaságok néha egymáshoz is ellátogatnak, megnézik a gazdálkodást, a munkák szervezését. Mert külföldön Is sokat lehet tanulni, de néha nagyon hasznosak a szomszéd tapasztalatai, ötletei is. zett szakemberekről szóló szakasza kimondja, hogy azt a szakembert, akit állami, társadalmi, vagy szövetkezeti szervtől kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetbe helyeznek át. állami támogatás terhére költségtérítés, illetve segély illeti meg. A rendelet a tovább'akban intézkedik a tanulmányi szerződések támogatásáról, a szakemberek továbbképzéséről, és a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben alkalmazott nyugdíjas szakemberek javadalmazásának kiegészítéséről. (MTI) (kopási) Rendelet a termelőszövetkezetek szakemberellátásának támogatásáról Állatni dohirió a ke: do szakemberek javadalmazásához 5 Szenvedélyes bridzs — higgadt hallgutáü A hadügyminiszter, akárcsak a kormány többi tagja, meglehetősen munkátlanul tölti a szegedi napokat. A sokat emlegetett nemzeti hadsereg egyelőre nem létezik. A franciák mindössze 1300 főnyi fegyveres erő fenntartásához járulnak hozzá, s ezt sem engedik rendesen felfegyverezni, a még megmaradt fegyverzet legnagyobb részét lefoglalják. Szégyenszemre még az utcákon cirkáló katonai járőrökben is őrnagyok és kapitányok koptatják az utcaköveket. Megalakult Prónay Pál tiszti százada, majd más különítmények. Horthy a minisztertanácson szóvá teszi a „közbiztonság helyreállítását”. S tiszti különítményei megkezdik „tanulmányaikat” a terror alkalmazásában. A szegedi Fő téren munkásokat vernek meg, a laktanyákban, ahol a különítmények székelnek, — munkásokat ég értelmiségieket kínoznak. Horthy hadügyminiszternek az is gondol okoz, hogy megfelelő egyenruhát szerezzen magának. Már le sem meri vetni a köpenyét, olyan viseltes az uniformisa. Üjat vásárolni nincs pénze. Szerencsére a szegedi hitközség két gazdag tagja a levitézlett tengernagy segítségére siet. Felruházzák, zsebpénzzel is ellátják, sőt még autót is vesznek neki. Horthy hálásan rebeg köszönetét nekik, később mégis — egy negyedszázadig — arra hivatkozik, hogy az antiszemitizmus a szegedi gondolat szerves részét alkotta, Hitlert is megelőzve... Az élet Szegeden mégsem unalmas. Nappal a szegedi Regatta Egylet csónakházában élvezik a Tisza-parti nyarat a főurak és katonatisztek. Úsznak és eveznek, esténként pedig nagy bridzscsaták folynak a Kass Szálló különszobájában. A Társaság című folyóirat 1919 novemberében, amikor Horthy bevonult Budapestre, ünnepi különkiadást ad ki, hogy pótolja a Tanácsköztársaság uralma alatti kényszerű mulasztást, ‘s beszámoljon a szegedi társadalmi életről. Szakírójának figyelemre méltó megállapítása: „Délután bridzselés volt mindenütt. Soha annyit nem fognak Szegeden bridzselni, mint akkoriban. Ha a gyanútlan vendég, mit sem sejtve, belépett a Kass-kávéházba, megijedhetett a rengeteg bridzsasztaltól. A kávéháziban, a hallban, a Regatta teraszán, egyes hotelszobák hűs mélyén, mindenütt csak a bridzs járta. A játék point-je, tekintettel a súlyos viszonyokra, mindenütt öt fillér volt. És ezt az ötfilléres alapot el is nevezték »emigráns alapnak«.” Horthy szenvedélyesen bridzsel, s higgadtan hallgat a miniszter'inács csaknem naponkénti ülésein. Ezeken többnyire személyi kérdésekről esik szó: a legkülönbözőbb politikusok harcolnak egymással a franc'ák kegyéért, udvarolnak a megszállóknak és intrikálnak náluk a vet'"'Társak ellen. A francia parancsnokságon is változnak a vélemények. A gróf Kí -' Gvula- féle kormányt, különösen bizonyos minisztereit, Párizsban túlságosan reakciósnak tartják ahhoz, hogy betölthessék szerepüket. A miniszterelnök és miniszterei csaknem minden ülésükön azzal foglalkoznak, hogy a franciák nem bíznak bennük. Hangulatuk ezért egyre idegesebb, elkeseredettebb. A hadügyminiszter — a Habsburgoknak közismerten hűséges embere, a levert Osztrák— Magyar Monarchia bukott flottaparancsnoka — szintén szerepel azok között, akiknek francia követelésre távozniok kell. ö azonban h ggaditan érvel: — Az antant politikája Oroszországban Is az — magyarázza a hatalom nélküli kormány ülésein —, hogy nem áll ki egyik vagy másik, bolsevisták elleni politikai csoport mellett, s ha azok támogatásért fordulnak hozzá, hűvös fogadtatásra találnak. Az antant majd azt a csoportot fogia támogatni, amelyiknek tényleges ereje lesz! Tényleges erő pedig csakis a katonaság lehet. Horthyra esküsznek a Szegeden üsz- szegyűlt tisztek, akik közül a legtekintélyesebb Gömbös Gyula hadügyi államtitkár, ö egyike ama bizonyos „tizenkét kapitánynak”, akik még az 1918-as Károlyi Mihály- féle polgári forradalom idején szövetkeztek, s akik a szegedi tisztikart befolyásuk alatt tartják. A hadügyminiszter és államtitkára elérik, hogy a Szegeden összegyűlt tisztek felemelt illetményt kapjanak, pedig a kormánynak honnan is lenne pénze? Az általános zűrzavarban a különítményes századok viszonylag nyugodtan várják az időt, hogy hatalmuk túlterjedjen Szegeden, s véres terrorral felszámolják a Tanács- köztársaságot, annak katonai veresége után. Horthy Gömbös Gyulával együtt „katona- politikai alapokat” készít, s abban leszögezi: „Miután az antant segítsége, vagy legalábbis hallgatólagos beleegyezése nélkül az akció megkezdése egyáltalán lehetetlen, miután továbbá a jelenlegi elosztás alapján a m; területünk a francia érdekszférába tartozik, az egész politikai ténykedésünknek úgy kell alakulnia, hogy a franciák bizm-nát és ezzel támogatásukat is megnyerjük.” Horthy pozíciói egyre erősödnek a franciáknál. Egy, ebben az időben tett ny'lat- kozatában a Szegedi Friss Űiság riporterének kijelenti, hogy fő feladatának „a bol- sevizmus letörését tartja”, s ha „elvégezte munkáját és a kitűzött célt elérte, vssza- vonul, eltűnik, átadja helyét másnak”. A h-idügyminiszteri székből azonban jóval előbb távozna kell, minlhogv „elvégezte volna feladatát”. A francia közvéleménynek lehetetlen lenne megmagyarázni, hogy a központi hatalmak elleni háború után, amelynek során a Habsburgok ellen is har- co’tak, miért éppen Ferenc József egykori szárnysegédjét ülteti a balkáni francia haderők főparancsnoksága bábkormányának hadügyminisztert székébe. liven megfontolások alánján menn'e kell Horthynak. mint hadügyminiszternek, sőt hasonló okokból az egész Károlyi Gyula-kormánynak is. Teleki gróffal, a külügyminiszterrel, De Lobit tábornok, a magyarországi francia erők fő- parancsnoka közli, hogy Párizsban így döntöttek. Fgvszersm nd megkérdezi Telekit: a Tanácsköztársaság ellen meginduló katonai akcióról szóló tanácskozáson ki képviselje a magyar fehéreket? — Horthy Miklós! — válaszolja Teleki. — Hiszen éppen az imént közöltem, hogy nem lehet hadügyminiszter! Ez a Horthy volt Ferenc József szárnysegéd ie. s azt mondják, hogy még magyarul is csak törve beszél... — Igen. Mégis ő a legalkalmasabb személy... — Akkor hát legalább arról bes/élien, m’kor és hol tett már valamit ez a Horthy tengernagy a magyar ügyért? — fakadt ki a tábornok. Teleki gróf: — Ilyesmit nem tudok említeni, de nekünk nem ez a fdntos. Horthy kemény katona és kegyetlenül gyűlöli a kommunizmust. Bízhatnak önök is benne; rendet fog teremteni... (Folytatjuk)
