Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

Szeretni. de — Nem mentem el az apám temetésére — mondta inge­rülten a társaság egyik íerti­^/T’másüc kettő hallgatott. Nem néztek fel arra a ko­mor arcú társukra, aki lehaj­tott fejjel piszkálta maga előtt az asztal térítőjét. A döbbenet csendje 'beléjük fojtotta a szót. _ £n nem tudtam soha* mi az, hogy szeretet - fu­tatta aztán a férfi. - Hat éves koromban az apam el küldött hazulról, dolgozni kellett. Minden szedte, ivott es nem törődött velem. Hosszabb volt a sor­som, mint egy kutyának. Ne­kem nem volt apam, sze ­nem mentem el a temettseie ^Akaratlanul voltam fülta- núja ennek a jelenetnek. Eszembe jut egy másik toi- ■ ténet. Az anyáról akit a tia majdnem agyonszurt hirtelen haragjában, és az anya a b - róság előtt ezt mondta. — Ne büntessék meg, ké­rem. ö az én kisfiam! Elismerem, mindkét példa szélsőséges eseteket hoz fel a szeretettől, a szülői 'es a gyermeki szeretettől. Általá­nosításra egyik sem aUral- mas, de arra, hogy néhány gondolatot elmondjunk a té­máról. jó lehetőséget aa­A szeretet igénye az utób­bi években valami elemi erő­vel tör elő belőlünk. Mint valami olyan dologé, amit sokáig nélkülöztünk, és most, hogy végre hozzájutottunk, nem tudunk betelni vele. Nemcsak személyünkre igé­nyeljük a szeretetet. a gyen­gédséget és a megértest, ha­nem ugyanilyen bo^ezu®"> talán azt is mondhatnám, pazarló módon árasztjuk ma­gunkból, lepünk meg vele másokat, szinte lélegzethez sem engedjük jutni Ksajá- títjuk szeretetünk tárgyának. Túlzás, amit mondok? Hányszor kelt bennünk el­lenkezést az a féktelen ké­nyeztetés. amit ismerőseink­nél tapasztalunk gyerme­kükkel kapcsolatban? A csil­lagos eget is rárakna, mond­juk ilyenkor. Ha a gyerek kinyitja a száját, az anyja már ugrik is. Szó szerint, kiszolgálja a gyermekét. Es a gyerek? Egyre követelőbb lesz, egy- re agresszívabb, egyre dur­vább. , , , . _ Hát ezt érdemiem én tőled, amikor mindent meg- teszek? . Ismerős a panaszos sóhaj tás? Hallhatjuk elég gyak­Eljön aztán az idő, amikor P.HOMCARP: / REJTŐ JENÓ/ r m­OfeEG 'alamb volt. Szinte fülig yorgott a műélvezettől, sppauer Hümér bágyad- i hajlongott, szerény mo­lyai, majomállkapcsait tllére szegezve, fürtjeit Igazán nem tudom... re1 érdemeltem... ki elis- rését — mondta elfogó­tan. — Talán azért szép a vers, mert szegény 'ámí'a emlékezve írtam... ?n nyugtassa... — A kato­1968. január 5„ péntek a szülő nem meri elmondani senkinek, hogy a gyerke nem tanul, csavarog, felelőt len. Nem érzi, hogy neKi is vannak kötelességei. Honnan is érezhetné ami­kor az első perctol kezdve csak a jogait hangsúlyoztak az anyai tettek, az alazkodó kényeztetés beidegzett cse­lekvéssorai? A gyereknek csak el kellett fogadni min­dent. neki semmit sem Kel­lett 'adni viszonzásul. Talán arra a következetes­re akarok eljutni, hogy a könyörtelen szigor a neveles legfőbb eszköze? Szó sincs róla. Az okos, az ésszerű szeretet fontosságát hangsúlyozom csupán, retném a bölcs mondást aláhúzni: Követelek től(*t mert szeretlek. És talán az­zal kiegészíteni, mert szeret­lek. hangoztatom a köteles­ségeid is. hiszen embert aiea- rok belőled faragni, megelé­gedett embert, aki örülni tun a munkájának, aki megszok­ta hogy mindent csak meg­felelő erőfeszítés után erhet el, semmi sem pottyan az ölébe, örömét leli az akadá­lyok leküzdésében. És ez te­szi boldoggá. Aki semmit sem követel, aki mindig csak pazarló kéz­zel osztja szét onmagat, aki még a székét is megfujja a gyerekének, aki az oktalan mártíromság dicsfényében tetszeleg, és arra a legbüsz­kébb. hogy ő minden percet a gyermekének áldozza, anélkül, hogy arra a körül­mények kényszeri tenék, ón­ként válik a gyermeke áldo­zatává, akarata és szándéka ellenére is gyermeke szeren­csétlenségét és boldogtalan­ságát készíti elő. Könnyű mindezt követelni, megtenni már sokkal nehe­zebb. Éppen az anyai, szülő ösztön, a semmihez sem ha­sonlítható és mérhető szülő- szeretet ágál a megfontolt bölcsesség ellen a'®*"' Mit szoktunk mondani. Meg szakad a szívem ha latom, szegénykémnek milyen neh. zére esik lemondani a játék­ról a házi feladat elkészíté­sé helyett, törülgetni sej­teni a tv helyett. Inkább megcsinálom én magam, m kább megoldom én a házi feladatot helyette. & „lly. kor még egy kicsit büszkék is vagyunk magunkra, mert mi „meg tudjuk érteni” a gyermekünket. Elismerem, nehéz követ se- zetesen kitartani az ész Pa rancsa mellett a gyermekne­velésben. Nehéz, de ken, éppen a gyerek érdekeben. Mint ahogy a fogunkat. sein nák hüledezve látták, hogy Troppauer szeméből két könnycsepp gördül le, és megcsuklik a hangja. — Ha megengedik, anyám jellem­zésére felolvasok egy rövid kis verses elbeszélést... — Halljuk! Halljuk! Galamb kiáltotta ezt lelke­sen, és tapsolt. — Halljuk! Halljuk... — sipította egy cérnavékony hang. Kréta volt. De ő nem tudta, miről van szó. A könnyező költő azonban nem kezdhette meg újabb műve felolvasását, mert né­hány elszánt katona felemel­kedett, és odajött elébe. — Azonnal hagyja abba ezt a marhaságot — mondta egy kanadai óriás. — De úraim... Hát nem szépek az én... verseim? — Ügy látszott, hogy nyomban sírva fakad. — A maga versei unalma­sak és hülyék... — kiáltotta öklét rázva egy görög díj bir­kózó. Ami ezután következett az olyan volt, mint valami rossz álom. A költő úgy vágta szá­jon a görög díjbirkózót, hogy az repedt állkapoccsal röpült e°v vasoszlopnak, és elájult. Azután egyetlen könnyed mozdulattal a kanadai favá­gót fél kézzel nekicsapta a társainak. Még néhány zord kritikus sietett ‘ az erélyes költő el­len... De hiába. Troppauer úgy dobta egyiket a másik­hoz. mint apró forgácsot. A katonák döbbenten, ijed­ten nézték... A harc befejeződött, « mű­tudjuk kihúzatni más foga helyett, a gyerek kötelezett­ségeit sem végezhetjük el helyette. Ezt be kell látnunk, és eszerint cselekednünk. Valamikor azt mondták: az a jó szülő, akinek az egyik kezében a pálca, a másikban pedig a cukor van. Módosí­tással ma is érvényes ez a mondás, csak a pálca helyé­be tegyük a követelményt. És ebből ne engedjünk, ha „a szívünk is akar megsza­kadni” a fájdalomtól, ami­kor a durcáskodó könnyeket megpillantjuk kislányunk vagy fiunk arcán. Mindennek azonban előfel­tétele is van. Csak parancsol- gptássnl nem megyünk sem­mire. A gyereknek tudnia kell: mit miért csinál. A gye­reknek olvan közel kell áll­nia a szüleihez, mint senki máshoz. A gyereket éppen olyan komolyan kell venni, mint bárki mást. Ennek az okos megfontoltságra épített szülő—gyermek barátságnak a megteremtése sem köny- nyű dolog. Nehéz tehát jó szülőnek lenni. Sokkal könnyebb, sokkal kényelmesebb a ké­nyeztetés csodálatra váró megoldását választani. De ez egyben a legfőbb rossz is. Akiben tehát élnek még a sanyarú gyermekkor keser­ves emlékei, és akik éppen ezért most gyermekeiknek „mindent meg akarnak adni” — fontolják meg! A beveze­tőben említett két ellentétes és egyben szélsőséges példa nyújtson számukra hasznosít­ható, bölcs tanácsokat. Mert szeretlek, követelek tőled. G. Molnár Ferenc adás a 6. napon Tévés nap a péntek is — Éjjeli műsorok — Ötórai tea — 33 játékfilm az első' negyedévben Hivatalosan is bejelentet­ték, hogy január első hetétől kezdődően tévés nap lesz a péntek is. Az így megnöveke­dett műsoridő jelentős vál­tozásokat hoz majd a tévé programjaiban. Ugyanúgy mint a többi öt napon, pén­teken is jelentkezik a tévé­híradó első és második ki­adása, az esti műsor pedig könnyű, szórakoztató és isme­retterjesztő adásokat tartal­maz. Péntek esténként kerül sor a közkedvelt Kék fény és a Századunk sorozatainak su­gárzására is. A délelőtti is­métlést viszont a szombati napra helyezték. így a hét utolsó két napján szinte reg­geltől estig tart majd az adás­idő. Mintabolt a stúdióban Az első negyedév műso­rainak öszeállításánál a szer­kesztők a tévé-nézők sokirá­nyú érdeklődésének változa­tos kielégítésére törekedtek. Érdekesnek és hasznosnak ígérkezik például a Tv min­taboltja rímen indított új sorozat, amely a fogyasztók érdekeinek védelmezőjeként lép fel, mivel szakemberek­ből álló zsűrije a minőségi­leg kiváló új árucikkeket népszerűsíti. Az Intevvízió közreműködésével két jelen­tős évfordulóról emlékeznek meg: a helyszínről közvetíte­nek dokumentumműsort a kurszki és a sztálingrádi csa­ta évfordulója alkalmából. Az Euróvízió közvetítőlán­GONDOS EMBER ■ V £? . . * • — Amint látja, a gépeinket jól letakartak. (Menkó László rajza) vész egymaga állt a helyiség közepén, és szemrehányó pil­lantással körülnézett. Valaki nyöszörgött, de kü­lönben csend volt. A költő visszaült a helyé­re kisimított piszkos papír­csomóját, és fennkölten így szólt: — Anyám, te vagy árva fiad csillaga, írta Troppauer Hümér. Első ének... A több mint huszonkét ol­Mindenki megjelent a hol­mijával a fedélzeten. Egy ha­jótiszt látcsövön át nézte a partot. A katonák szeme is a kö­zeledő kikötőhöz tapadt. Ott jön Afrika! A hajóstiszt közömbösen nézett végig a legényeken. Azután hirtelen . meghök­kent. — Harrin... court... Galamb is csodálkozott. dalas verset azután már fe­szült figyelemmel hallgatták végje a Iég.ionisták... Távolról feltűnt Oran. Az afrikai part felér, doboz­szerűén külön álló házaival, pálmáival elmosódottan te­rült el a merőleges délelőtti napfény ködszerű megvilágí­tásában. — Sorakozó! — kiáltotta az altiszt » fenékbe, — Cham... beli... — he­begte. Együtt jártak az Akadé­miára! — Az őrmester úr majd megengedi, hogy kivételesen kilépjen a sorból. Néhány szót szeretnék beszélni ma­gával — mondta a tiszt. Harrincuort kilépett, és odébb ment a tiszttel együtt. Harr;r.ícurt. *, megőrül­ca teszi lehetővé a nézőknek, hogy szemtanúi lehessenek a januárban megrendezésre ke­rülő vesterösi műkorcsolyá­zó Európa-bajnokságnak, va­lamint a grenoble-i téli olim­pia megnyitó ünnepségének és a legérdekesebb verseny­számoknak. A labdarúgó NB I. küzdelmeinek megkezdé­sével, az eddigiekhez hason­lóan. rendszeresen közvetítik az érdekesebb mérkőzéseket. 19G8-ban a tv-ben is lesz öt­órai tea. Ez a tánczenei mű­sor csütörtök este jelentke­zik. A Hyppolit és a többiek című kétrészes produkció 37 év magyar slágereit eleveníti feL Gazdagnak ígérkezik a komolyzenei program is: hangversenyt ad Ernest An- sermet. s közvetítik a Bécsi Szimfonikusok budapesti hangversenyét is, emellett folytatódik a Bartók—Kodály sorozat, ezúttal a. Mátrai ké­pek ismertetésével. Roceo és fivérei: szombat éj'el A filmek kedvelői harminc- három játékfilmet, valamint egy háromrészes és egy hét­folytatásos sorozatot láthat­nak. A háromrészes krimtt a két éve bemutatott „Phil Martin” stábja készítette Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai című hétrészes nyu­gatnémet játékfilmsorozat egy képzeletbeli űrutazásról szól. 13 héten keresztül sugá­rozzák Dickens Copperfield Dávid című regényéből ké­szült kisjátékfilm-sorozatot. Üj sorozat indul, ameljmek keretében szombat éjjelen­ként olyan híres filmeket ve­títenek, mint a Rocco és fivé­rei, a Szerelem című svéd, és a Szegénylegények című ma­gyar filmeket Márciusig tizenhárom tévé­játékot tűznek műsorra. Az ifjúsági és gyermekmű­sorok sok újdonságot ígérnek. A gyermekek technikai isme­reteit bővítik az „Universal 001” adásai, amelyekben a fény- és hangtávíró, a házi- telefon és a hangerősítő épí­tésével ismerkedhetnek meg. A Zebra-műsor a helyes köz­lekedésre oktat. Bizonyára népszerű lesz a mini kosár­labda-torna is. A szabályok olyanok, hogy a legkisebbek is űzhetik ezt a sportot. A húszévesek gondjaival fog­lalkozik a Fiatalok albérlet- ben-sorozat, valamint a Munkás-paraszt fiatalok hely­zete az ipari és mezőgazda- sági üzemekben című prog­ram. Tudósok klubja Dr Jánossy Lajos akadé­mikus a relativitás elméleté­ről tart előadásokat, dr. Be­nedek István pedig folytalja népszerű sorozatát. A tudo­mányos műsorok újdonsága a Tudósok klubja. Ebben a műsorban a meghívott tudó­sok a nézők beküldött kérdé­seire válaszolnak. Levelekben biztos nem lesz hiány, hiszen három hónap alatt csaknem ötvenezerrel növekedett ismét az előfizetők száma. így je­lenleg 1 150 931 tévé-készülé­ket működtetnek az ország­ban. Filmre vették a köpölyözést Fájdalommentesen, egyszerre 20—30 betegtől vettek vért A korabeli orvosi feljegy­zések szerint, 1820-ban, az egyik bécsi klinikán több vér folyt el, m nt a napóleoni há­borúban Az érvágás akkori­ban a legdivatosabb gyógy­mód volt. az orvos addig meg sem kezdte a kezelést, amíg bizonyos mennyiségű vért le nem csapoltatott. A vérvétel UWVrV v'UW’VU \y\J i/w tél? — kérdezte idegesen, mikor eltávolodtak a sortól. — Kérem, hadnagy úr... — Mondd csak, hogy Jean, mint régen. — Hát kedves Jean... Mi kifogásod lehet az ellen, hogy a légióba léptem? — Nagyon jól tudod, hogy mi a légió! Ide csak az jöj­jön, akiért nem kár. ha egy beduin golyója leteríti a si­vatagban. Ide hallgass: ne­kem igen jó összeköttetéseim vannak, Cochran táborszer­nagy, az orani városparancs­nok nagybátyám, és talán fca beszélnék vele... Harrincout elsápadt. — Eszedbe ne jusson! Én meg akarok halni és kész! Magánügyem! Nagyon kér­lek. hogy semmi körülmé­nyek között se avatkozz a doleaimba... Csörgés és csobbanás hangzott, amint ledobták a horgonyt. A tiszt gyorsan ke­zet' fogott egykori bajtársá­val, és Harrincourt beállt a sorba. A kis híd legurult, és a partnak ütődött. A kapitány kardja egyet villant, azután megindult végig a deszkán, és mögötte sorra dobogtak a súlyos bakancsok. Chambell szomorúan né­zett a napfényben táncoló porfátvlak között eltűnő osz­tag után, amíg egykedvű po- roszkálással az utolsó katona i is befordult az úton, amely sárga házak és zöld pálmák között Fort St. Thérése-i? vezetett. Szegény Harrincourt, gon dolta. és felsóhajtott... (Folytatjuk) egyik módját köpölyözésnek hívták ég jól ismerték ha­zánkban is. Hévízen például, — amely időközben európai hírű gyógyfürdővé fejlődött. —, még 30 évvel ezelőtt is gyakran köpölyözték a bete­geket egy külön, erre a cél­ra berendezett helyiségben. Hogyan is történt maga a köpölyözés? — ahogyan ré­gebben neveztek ezt az álta­lában borbélyok, vagy éppen a szakképzett mesterek által művelt különös szakmát. Er­re a kérdésre kerestek választ a hévízi állami gyógyfürdő kórház orvosai, akik most tu­dományos alapossággal meg­örökítik a régebbi gyógymó­dokat. Ezúttal dr .Tóth And­rás főorvos irányításával film­re vitték a köpölyözés műve­letét. Eötvös József hévíz: borbély, aki 1930-ban még maga is dolgozott a köpölyö- ző házban, mutatta be az „ér­vágószerkezetet”, amely mindössze két gyufaskatulyn nagyságú. Benne rugóra mű­ködő éles kések vannak elhe­lyezve. A mester a paciért hátára szorította a szerkeze tét, majd elkattintotta a ma sinát. Az éles kések fájdalom nélkül vágtak. Az önkéntes jelentkező, eg? magas vérnyomásos beteg jóformán észre sem vette hogy már meg is történt ; vérvétel. És hogy régei mennyire nem csináltak ügye az egészből, arra jellemzi amit a régi szemtanúk han goztatnak: egy időben sok szór 20—30 betegtől vette vért. a páciensek sorban jc lentkestek a köpölyözőkm: majd fürdem mentek a tob: Hévízen még két „érvágó mestert tartanak számon akik a munkájukkal kapcsa latos emlékeiket magnetofon szalagra mondták,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents