Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság? 1907. évi fejlődéséről (Folytatás az 1. oldalról) felelően emelkedett, a köny- nyűipar és a legtöbb fogyasztási iparcikk termelésének növekedése meghaladta az ipari átlagot. A BÁNYÁSZÁT az elmúlt évben kevesebbet termelt, mint 1966-ban. A széntermelés 27 millió tonnát tett ki, fűőérték alapján számítva 8 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. A kőolaj- termelés lényegében az 1966. évi szinten maradt, a földgáztermelés 32 százalékkal nőtt. A népgazdaság energia- szükségletének kielégítése érdekében jelentős mennyiségd energiahordozót hoztunk be. Az ország fűtőanyag-felhasználásán belül tovább nőtt a szénhidrogének aránya* A VILLA MOSEN EK* IIAtermelés 1967-ben 12,5 milliárd kwó volt, 5 százalékkal több, mint 1966-ban. A KOHÁSZAT termelése 1967-ben 6 százalékkal, az acél termelése 3 százalékkal, a hengerelt acéltermelés mintegy 2 százalékkal emelkedett. A kohászaton belül az alumíniumkohászat termelése nőtt nagyobb mértékben. Egyes kohászati termékekből időnként az elmúlt évben is hiány volt AZ ÉPÍTŐIPAR 11 százai lékkai termelt többet, mint 1966-ban. Ezen belül a betonéi emgy árt ás kb. 21 százalékkal nőtt A hagyományos építőanyagok termelése mérsékeltebben emelkedett Téglából 7 százalékkal, cementből 2 százalékkal termeltek többet mint az előző évben* A VEGYIPAR 13 százalékkal növelte a termelését Marónátronból 6 százalékkal, személygépkocsi abroncsköpenyből 7 százalékkal, kénsavból 8 százalékkal, teherautó- és autóbusz abroncsköpenyből 10 százalékkal, nitrogénműtrágyából 12 százalékkal. szuperfoszfátból 16 százalékkal termeltek többet mint 1966-ban. A gyógyszer- ipar terme1 ése 21 százalékkal nőtt. ielentősen emelkedett a gyógyszer-export is. A GÉPIPAR 1967-ben 9 százalékkal termelt többet mint 1966-ban. Jelentősen nőtt 1966. évhez képest ® szocialista országokba irányuló gépkivitel, különösen közlekedési eszközökből. A tőkés országokba irányuló gépexport azonban 1967. év folyamán valamelyest csökkent. A KÖNNYŰIPAR termelése 1967-ben 10 százalékkal volt nagyobb, mint 1968-ban. A felsőruházati cikkek termelése, valamint a cipőtermelés, kb. 13 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtti szintet. Jelentősen nőtt az év folyamán a ruházati cikkek exportja is. — A bútoripar termelése — az előző évi gyors fejlődés után — 1967-ben mindössze 3 százalékkal emelkedett. A bútor- behozatal mintegy 50 százalékkal nőtt AZ ÉPÍTŐIPAR 1967-ben kb. 12 százalékkal termelt többet, mint 1966-ban. A termelés növekedését a foglalkoztatottság 3 százalékos és a termelékenység kb. 9 százalékos növelésével érték el. Mezőgazdaság A MEZŐGAZDASÁG össztermelése 1967-ben valamivel nagyobb volt, mint az előző évben és lényegében a tervnek megfelelően alakult A növénytermelésen belül a kalászosok termésátlaga és termésmennyisége nagyobb volt, mint 1966-ban. Kenyér- gabonából 2,9 millió tonna termést takarítottak be, 21 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt A búza kát. holdankénti termésátlaga 14,9 q volt (hektáronként 25,3 q), 19 százalékkal magasabb, mint a rekord termésű 1965. évben. A gyümölcs- és a bortermés jó volt, a zöldségtermés meghaladta az előző évit A legtöbb kapásnövény (a kukorica, a burgonya, a cukorrépa) és a szálastakarmányok termésátlaga és termésmeny- nyisége azonban az előző évhez képest csökkent 1967-ben 356 000 kát hold területet öntöztek. Az öntözött terület 26 százalékkal nagyobb volt mint egy övvel azelőtt Az egy kát hold szántóterületre jutó műtrágya felhasználás hatóanyagban számítva kereken 56 kg volt (egy hektárra számítva 97 kg), 27 százalékkal több. mint 1966-ban. — 1967 őszén kenyérgabonából lényegé, ben ugyanannyit vetettek, mint az előző évben. A takarmánygabona 1967. őszi vetésterülete mintegy 7 százalékkal nagyobb volt. mint egy évvel korábban. A SZARVASMARHA-ÁLLOMÁNY (több mint 2 millió darab) és ezen belül a tehénállomány is (kb. 730 ezer darab) 1967-ben, kis mértékben ugyan, de emelkedett. A SERTÉSÁLLOMÁNY u előző évi jelentős visszaesés után 1967-ben nőtt és az év végén kb. 6 600 000 darab volt. 1967-ben a felvásárló és a feldolgozó vállalatok a mezőgazdasági termelés nagyobb hányadát vásárolták fel, mint egy évvel azelőtt 1966. évhez képest az összes felvásárlás 7 százalékkal, ezen belül a növényi termékek felvásárlása 14 százalék- kal, a vágóállatok és állati termékek felvásárlása 1 százalékkal nőtt. Az 1967. évi vágósertés-felvásárlás — az ben felhasznált beruházási összegnek csaknem a felet az ipar és az építőipar, kb. 15 — 15 százalékát a mezőgazdaság és a közlekedés fejlesztésére fordították. 1967. folyamán több fontos új létesítményt helyeztek üzembe, köztük a Borsodi Vegyi Kmobinát karbamid- üzemét, a Dunai Kőolajipari Vállalat parafinmentesitő üzemét, a Csepeli Csőgyár újabb csőgyártó üzemét. Befejezték a Magyar Posztógyár dunaújvárosi üzemének és a Csepeli Papírgyárnak a bővítését. Elkészült a nód- mezővásárhelyi új porcelángyár egy újabb részlege. Székesfehérvárott 750 vago- nos új hűtőház létesült, megkezdte működését a napi 460 q kapacitású Kelenföldi Kenyérgyár. Befejeződött a Budapest— Záhony vasútvonal villamosítása, melynek következtében a vasúti forgalom Hegyeshalomtól Záhonyig villanyvonatással bonyolítható le. Átadták rendeltetésinek a Budapest körszállodát, a veszprémi Veszprém szállót, az aggteleki turistaszállót és a jelentősen kibővített esztergomi Fürdő szállót. A kereskedelmi hálózat fejlesztése érdekében ÁBC- áruházakat létesítettek Kecskeméten, Komlón, Pécsett, Kaposvárott és Harkányban. Üj, modern kórház kezdte meg működését Orosházán és Salgótarjánban, megkezdődött a karcagi új kórház átadása. Az év folyamán számos új általános és középiskola épült, többek között Salgótarjánban, Miskolcon, Ózdon, Győrött és Pécsett. KB'kereskedelem 1967-ben a külkereskedelmi forgalom is nagvobb volt annál, mint amekkorával a terv számolt. Az összes forgalmon belül a behozatal — főleg a gépek és egyes fogyasztási cikkek (pl. a hús) jelentős terven felüli importja folytán — 13 százalékkal emelkedett. A kivitel 7 százalékkal volt több, mint 1966-ban. A behozatalban a legnagyobb arányt képviselő nyersanyag- és félkészter- mék-import az átlagosnál kevesebbet nőtt. Az átlagot jóval meghaladó mértékben emelkedett a gépek és a fogyasztási cikkek behozatala. A kivitelen belül a legnagyobb hányadot kitevő gépexport, valamint az ipari fogyasztási cikkek exportja nőtt jelentősen. — 1967-ben külkereskedelmi forgalmunkat a szocialista országokkal növeltük nagyobb mértékben. Az év folyamán az ösz- szes forgalomnak 68 százalékát a szocialista országokkal, 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Külkereskedelmi mérlegünk — az 1966. évi aktívummal szemben 1967. évben passzív egyenleggel (behozatali többlettel) zárult. A szocialista és a fejlett tőkés országokkal bonyolított forgalomban behozatali többletünk, a fejlődő országok viszonylatában kiviteli többletünk volt A lakosság jövedelmei és azok felhasználása 1967-ben a lakosság jövedelmein belül a pénzbevételek mintegy 150 milliárd forintot tettek ki, 10 milliárd forinttal. 7 százalékkal, többet, mint 1960-ban. A jövedelmek reálértékének növekedése — a fogyasztási cikkek árszínvonalának kis mértékű emelkedése folytán — ennél valamivel mérsékeltebb volt. 1967-ben a lakosság egy főre jutó reáljövedelme — a tervet meghaladó mértékben — kb. 6 Százalékkal nőtt 1966 -hoz képest. A munkások és alkalmazottak egy főre számított reáljövedelme kb. 5 százalékkal, a parasztság fogyasztásának reálértéke ennél valamivel nagyoDb mértékben (6—7 százalékkal) emelkedett. A munkás—alkalmazotti reáljövedelem emelkedésében az egv keresőre jutó reálbér (3—3,5 százalékos) növekedése mellett szerepe volt annak, hogy a társadalmi juttatások jelentősen nőttek, és hogy kis mértékben a keresők száma is nőtt. Családi pótlék címén 1967-ben 7 százalékkal többet fizettek ki, mint az előző évben. Jelentős összeget folyósítottak gyermekgondozási segély címén is. A KISKERESKEDELMI FORGALOM 1967-ben — folyó árakon számítva — 105 milliárd forint volt, 10 százalékkal nagyobb, mint 1966- ban. (A terv a forgalom kb. 3—4 százalékos növekedésével számolt. Az összes forgalmon belül a lakosság áruvásárlásai valamivel kisebb mértékben, 9 százalékai nőttek, míg a közületek és a vállalatok 28 százalékkal több árut szereztek be a kiskereskedelemtől, mint 1966- ban. Az év folyamán az élelmiszerek és élvezeti ciKkek eladása 9 százalékkal, a ruházati cikké 7 százalékkal, a vegyes inarcikké 13 százalékkal nőtt. A lakosság áruellátása 1967-ben általában kielégítő volt. Egyes termékekből azonban, mint pl. sertéshúsból, egyes építőanyagokból, a keresletet nem mindig tudtuk kielégíteni. 1967-ben a lakosság szolgáltatásokra 7 százalékkal több pénzt adott ki, mint 1966-ban. Ezen belül a kulturális kiadások 8 százalékkal, a közlekedésre ás a posta szolgáltatásai'-a fordított összegek 9 százalékkal nőttek. A lakosság takarékbetét- állománya 1967. december 31-én 24,8 milliárd forintot tett ki. A takarékbet-állo- mány az év folyamán -tovább nőtt, de kisebb mértékben, mint 1966-ban. A lakosság száma, egészségügyi és kulturális ellátottsága Az év folyamán átadott építmények költségvetési összege 14,5 százalékkal, az év végén kivitelezés alatt álló építmények költségvetési ösz- szege 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban. — 1967-ben az országban kb. 61000 lakás épült, 6000 lakással több, mint 1966- ban. Az állami építőipar 13 százalékkal növelte lakásépítési tevékenységét élelmiszeripar 1966. év végi alacsony és kedvezőtlen összetételű sertésállomány következtében — 15 százalékkal kisebb volt, mint 1966-ban. A vágósertés-felvásárlás kiesést a vágómarha- és baromfifelvásárlás növekedése nem ellensúlyozta. A szükségletek kielégítése érdekében jelentős húsimport vált szükségessé. — Tejből 14 százalékkal, tojásból 21 százalékkal vásároltak fel többet, mint az előző évben. 1967-ben a mezőgazdasági termékek piaci felhozatala 7 százalékkal meghaladta az 1966. évi szintet AZ ÉLELMISZERIFAR termelése egy év alatt 9 százalékkal nőtt. A növekedés kb. egyötöde a tartósító iparban realizálódott Közlekedés A közlekedési vállalatok 1967- ben 274 millió tonna árut szállítottak, 3 százalékkal többet, mint az előző évben. Ezen belül a vasúti áruszállítás mennyisége lényegében nem változott, a tehergépkocsik által szállított áruk súlya 8 százalékkal emelkedett. — Az év folyamán a személyszállítási teljesítmények kis mértékben emelkedtek. 1967-ben a vasútnál a villamosvontatás aránya 23 százalékra, a Diesel-vontatásé 30 százalékra emelkedett, a gőzvontatás aránya pedig az 1966. évi 59 százaiéiról 50 százalékra csökkent. — 1967-ben új utak építésére kb. 30 százalékkal többet fordítottak, mint 1966-ban. Beruházások 1967. évben a beruházások — előzetes adatok szerint — a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, mintegy 15 százalékkal nőttek és ezzel a beruházások 1966. és 1967. évi összege jóval meghaladta azt, amennyivel a harmadik ötéves terv a tervidőszak első két évére számolt. A beruházásokon belül :967. évben legnagyobb mértékben az importgép-beruházások emelkedtek, de számottevő volt a hazai gyártású gépek és az építési beruházások növekedése is. Az 1967. évAz ország népessége 1968. január 1-én kb. 10 23C 000 íő volt, mintegy 39 0Ö0 fővel több, mint egy évvel Korábban. (Az előző három év átlagában a természetes szaporodás évi 31 000 főt tett ki.) Az ezer lakosra jutó élve- szüleíések száma — az 1966- évi lassú emelkedés után — 1967-ben 7 százalékkal tovább nőtt és 14.5 ezreléket tett ki. Ez az arány azonban még mindig alacsonyabb az európai átlagnál. Az élveszü- letések számának növekedése és a halandóság kis mértékű emelkedése mellett az ezer lakosra jutó természetes szaporodás — az 1^66. évi 3,6 ezrelékkel szemben — 1967-beo 3,8 ezrelék volt. AZ ORVOSOK száma egy év alatt 800 fővel nőtt és 1937. év végén 21 000 főt tett ki. 1967. december 31-én tízezer lakosra 20.5 orvos jutott 1967* végén 2 C00 kórházi ággval több állt a betegek rendelkezésére, mint egy évvel korábban és ezzel a kórházi ágyak száma 81 500-rs emelkedett. A televízió-előfizetők száma 1967. év folyamán 170 000- rei 1 170 000-re emelkedett- Az év végén minden harmadik családnak volt televíziója. A szeméiygépkocsi-állo- mány egy év alatt 28 000 darabbal gyarapodott és 1967. év végén 144 600 darab veit Budapest, 1968. január 28. Központi Statisztikai Hivatal. PINTÉR ISTVÁN S jfSSBHngHRW m Cbappy-ből Csöpl A szélsőjobboldali és nyilas körök úgy vélik, hogy gazdáiknak, a hitleristáknak is szolgálatokat tesznek, hiszen azok ellenérzéssel viseltetnek Horthy István iránt, de csalódva látják, hogy sem Hitler, sem a német külügyi hivatal nem tesz lépéseket a kormányzó fia ellen. Igaz, mellette sem, hiszen a hitleristáknak egyetlen szavukba kerülne, s magyarországi zsoldosaik felhagynának a Horthy István elleni propagandával. A nyilasok, imrédysták akarva-akarat- lanul inkább használnak, mint ártanak a kormányzó terveinek. Sokan, a konzervatív politikusok közül, akik különben megpróbálnák megakadályozni a tervek megvalósítását. arra a következtetésre jutnak: ha szembeszállnának Horthyval, a szélsőjobb, a n n zeti szoc alisták malmára hajtanák a vizet, s inkább engednek. Nem gördít akadályokat maga Serédi sem, akinek számára Horthy István alig elfogadható, de be kell látnia, hogy más jelölt egyszerűen nincs... Maga a kormányzó és hívei igyezeknek úgy beállítani a dolgot, hogy akik a javaslat és a jelölt ellen vannak, azok a kormányzónak és a hazának az ellenségei. A kormányzói sajtó és propaganda a nehéz időkben, az elengedhetetlen nemzeti egység megbontásának bélyegez minden ellenvéleményt. A kormányzó egykori szegedi tisztjei, a különítmény-paranc.nokok (számukra Horthy nemrégiben új kitüntetést, nemzet- védelmi keresztet alapított, s ezrével osztja szét), akik különböző szervezetekbe tömörülnek, nyilatkozatban szögezik le, hogy a kormányzó mellett állnak: „A Vitézi Rend, az Országos Tűzharcos Szövetség, az Országos Nemzetvédelmi Bizottság, a Magyar Országos Véderő Egyesület (MOVE), a Magyar Fajvédők Országos Szövetsége és a csatlakozott társadalmi egyesületek mély megbontránkozással vették tudomásul, hogy névtelen levélírók és felelőtlen elemek ismét próbálkoznak a magyar társadalom egységét megbontani. Ezért szervezeteik révén és ezúton is felszólítják a magyar társadalmat, hogy egységes és öntudatos á'lás- fcglalással bélyegezze meg ezt a legaljasabb emberi ösztönökre épített gyáva és nemzet- ellenes propagandát és minden eszközzel segítse elő. hogy a törvény szigora lesújtson ezekre a felelőtlen elemekre. Bajtársak! A nemzet ezen sorsdöntő óráiban eskütökhöz és fog-dalmatokhoz híven teljesítsétek köte- lességteket.” Az aláírók között szerepel többek között vitéz gróf Takách-Tolvay József, vitéz Ma- gasházy László, vitéz Héj: as Iván. Szóval azok, akik fegyverrel működtek közre, amikor az országgyűlés 1920. március 1-én az idősebb Horthyt kormányzóvá választotta... S jóllehet, a katonáknak tulajdonképpen tilos politizálniuk, megmozdul a kormányzó szegedi háziezrede, a „vitéz nagybányai Horthy Miklós ezred” tisztikara is, leszögezve. hogy ők is a legelső magyar vitéz, a kormányzó úr öfÖméltósága mellett állnak ezekben a felelősségteljes órákban. Az ezred egyébként azelőtt Hunyadi János nevét viselte, de a kormányzó még 1930-ban átvette háziezredének. Hunyadi ezredből Horthy ezred ... Horthynak végül is sikerül elérnie, hogy fiát kormányzó-helyettessé választassa, de azt nem, hogy megadiák számára az utódlási jogot. Ez hiányzik a kormányzói intézményről szóló törvényből, amelyet 1942. február 12-én fogad el a képviselőház. A törvény kimondja. hogy az országgyűlés a kormányzó kívánságára a nagykorú magyar állampolgárok közül kormányzó-helyettest választ. A kormányzót ajánlási jog illeti meg, s legfeljebb károm jelöltet ajánlhat. Ha a kormányzó ajánlási jogával él, kormányzóhelyettesnek csak olyan személyt lehet megválasztani. akit a kormányzó ajánlott. A választás ti kos szavazással történik, ha nincs közfelkiáltás. A törvény szerint, ha ,.az országgyűlés egyértelmű akarata közfelkiáltásban kétséget kizáró módon megnyilatkozik, az elnök mind a jelölés, mind a választás elrendelését mellőzi és megválasztott kormányzóhelyettesnek jelentik ki azt. aki iránt az országgyűlés bizalma a közfelkiáltásban megnyilatkozott.” Nyílt titok: Horthy Istvánt fogják — „közfelkiáltással”, hogy elkerüljék a titkos szavazást, az ellenszavazatok nagy számának kellemetlenségeit — kormányzóhelyetíessé választani. Miután a felsőház is gyorsan elfogadja a törvényt, amelyet a kormányzó, mint államfő ellát szokás«; megerősítő ellenjegyzésével, februárra kitűzik a képviselőház és a felsőház közös, kormányzóhelyettest választó ülését. A kormányzóhelyettes- jelölt pedig mulat, konyakba és pezsgőbe foitia bánatát, hogy a házasság járma után a közjogi méltóság igáját is hordoznia kell már néhány nap múlva. A felesége, aki viszont alig várja, hogy belőle legyen az ország második főméi tóságú asszonya, sehogyan sem tudia férjét otthon tartani. Négy naopal a kormánvzóhelyettcssé vá'a'ztás előtt Horthy István alaposan becsíp a Moulin Rouge miűatóban. Chaonv karmestert, akinek, mivel az ország hadban áll Angliával. Csöpire kellett változtatnia a nevét, mindenáron arra akaria rávenni, hogy játsz- sza el a híres angol katonanótát, a Tippe- raryt Szerencsére kéznél van a testőrség két civil ruhás tisztje, s hazavezetik a kissé illu- minált állapotban levő kormányzóhelyeltes- jelöltet. Chappv fortisszimót vezényel, hogy a zenekar harsogása elryomja a kis 'Horthy méltatlankodó kiáltásait: — Én nem akarok kormányzóhelyettes lenni! Én mulatni akarok! (Folytatjuk) y‘
