Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-26 / 21. szám
11 tisztességtelen India ünnepére A frissen kapott önállóság a gazdasági élet új működési rendje mindenekelőtt a jobb. hatékonyabb munkára ösztönzi a vállalatokat. A dolgozó emberek úgy is mint termelők, úgy is mint fogyasztók, máris észlelik ennek kedvező jeleit. A családi, vagy baráti beszélgetésekben többnyire mégsem a kedvező ielek taglalása elsősoroan a téma. hanem az a kérdés, hogy a nyereségért folyó verseny hevében nem kerülnek-e „bevetésre” erkölcsi normáinkkal összeegyeztethetetlen „fegyverek”. Más szóval: egyes vállalatok olykor visszaélve jogaikkal, nem gyarapítják-e nyereségüket tisztességtelen eszközökkel elért haszonnal is. Az emberek leginkább árfelhajtásra. minőségrontásra, kalkulációs bűvészkedésekre gondolnak, mint olyan eszközökre. amelyekkel a vállalat a fogyasztók, a felhasználók rovására meg nem érdemelt hasznot vághat zsebre. Az aggodalmakkal átszőtt töprengések hallatán, az embernek könnyen támadhat olyan benyomása, mintha itt valami meiőben új. veszélyekkel védtelenül állnánk szemben. Mindenekelőtt talán nem árt emlékeztetni arra. hogy — minden ellenkező feltételezéssel szemben — a korábbi tervutasításos gazdasági mechanizmus sem zárta ki a tisztességtelen haszonszerzésre irányuló, gyakran nem is eredménytelen törekvéseket. Kell-e emlékeztetni a vásárlókat a hirtele- nében hiánycikké vált, majd némi módosítással drágábban forgalomba hozott árucikkekre? Netán azokra a fogyasztási cikkekre, amelyek a korábbi áron de — finoman szólva — folyamatosan mérséklődő minőségben kerültek a boltokba? Tény tehát. hogy a manipulációs — lényegében törvényellenes — törekvések, a szabályok kijátszása a gazdaságirányítás bármilyen rendszerében lehetségesek. Másfelől az sem vitatható, hogy — bár a vállalatok az új szabályokon alapuló nyereségnövelési érdekeit kétségkívül táplálhatnak bizonyos spekulációs szándékokat — ezek korántsem érvényesíthetők „szabadon”. Más szóval: a vállalati önállóság korlátlanul nem „terjeszkedhet” a társadalmi érdek rovására. Bizonyos leegyszerűsítéssel három csoportba sorolhatók azok a korlátok, amelyek — ha nem is „légvisszaüt mentesen” — útját állhatják a szocialista gazdasági rendszertől idegen szándékok megvalósulásának. A társadalmi korlátokat helyénvaló elsőként említeni, amelyről manapság mintha a szükségesnél kevesebb szó esne. Pedig igazán jól ismert tény: vállalataink Vezetőit a szocializmus eszméihez, gyakorlatához leghűbb. önfeláldozóbb emberekből tulajdonosi minőségben a szocialista állam választja ki. bízza meg és ellenőrzi a társadalmi szervek mindenekelőbb a párt és szakszervezeti szervek segítségével. Nem táplálunk illúziót: lehetnek és akadnak talán ma is valószínű, lesznek közöttük olyanok, akik megfeledkeznek maid arról a körülményről. hogy nem akár-í miféle, hanem egv szocialista vállalat vezetői, akik minden tevékenységükért erkölcsileg, politikailag és egzisztenciálisan is felelnek annak a kollektívának, amelynek az élén állnak. A derékhad azonban, ehoffvan eddig, ezután is méltó lesz a bizalomra. Aki mégis méltatlanná válna, előbb vagv utóbb érezheti maid. hogy a szocialista vállalat nem hitbizomány, nem lehet tartósan a társadalom érdekel ellen izgatni. A gazdasági korlátok sem ismeretlenek már a közvélemény előtt. Azokról a köz- gazdasági „játékszabályokról" van itt szó, amelyek áthágása szinte automatikusan maga után vonja a „böjtöt” is. ha engedve az alkalom csábításának, nyereségük növeléséért spekulációs eszközökhöz nyúlnak. A vállalat hírnevének elvesztése, a vevők bizalmának megrendülése fogalmuk meredek zuhanását idézheti elő. s az így keletkező veszteség összege végül is sokszorosan meghaladja maid a tisztességtelen úton elért nyereség összegét. S a piac szigorú, bíró. Nem irgalmaz még a monopólhdy- zetben lévő vállalatoknak sem. A kereskedelem fokozott importja adott esetben a legkörmönfontabb spekulációs számításokat is keresztülhúzhatja. és az ügyeskedők hoppon maradnak. B fogyasztókat károsító gazdálkodási módszerek ellen sokrétű jogi védelmet is nyújt az új gazdaság- irányítás. Ide sorolható mindenekelőtt az, hogy a hatósági árszabályozás körébe tartozó termékek esetében az ár meghatározott kötelező minőségi követelményekhez haszon | kapcsai ódik. amelyeket szabványok, vagy más előírások rögzítenek. A szabad — tehát az eladó és az értékesítő vállalat megegyezésén alapuló — árak esetében természetesen bonyolultabb a jogi védelem. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a tisztességtelen haszon fogalmában nem sorolható önmagában véve sem az áremelés — amelyhez meghatározott feltételek között a vállalatnak joga van — sem az esetleg kimagasló vállalati nyereség. Köztudomású, hogy a gazdasági reform egyik célja éppen az volt, hogy a termelő vállalatok jó munkájukkal magas nyereségre törekedjenek. s hogy — a szabadáras cikkcsoportokban — az árbevétel növelése is ösztönözze őket a hiányok csökkentésére és megszüntetésére. A büntető törvénykönyv jogszabályai is szólnak a tisztességtelen haszonszerzésről, az olyan ár kikötésével, vagy elfogadásával elkövetett bűncselekményekről, amelyek a méltányos hasznot meghaladják. A jogszabályi védekezéshez tartozik az is. hogy a tisztességtelen módon szerzett haszon felderítése esetén külön bírsággal sújtják a vállalatot, s tegyük hozzá; ez az egész vállalatot, minden dolgozóját anyagilag érzékenyen érinti. T. A. UGYAN kinek jutn® ma eszébe, hogy Indiát a fiatal államok közé sorolja? Pedig ez a hatalmas, csaknem ötszáz millió lelket számláló ázsiaia ország alig negyed százada még a brit birodalom része volt, s a függetlenség elnyerése után az önállóságot jelképező köztársasági államformát csupán ma 18 esztendeje kiáltották ki. A mai újságolvasó közönségnek az a fiatalabb nemzedéke. amely már csak a történelemkönyvekből ismeri e hatalmas ország hosszú függetlenségi küzdelmét, magától értetődő természete siVeli ru-díjat, diplomákat is nyertek Qyermekművésxeink Ra.cz Rózsa kitüntető elismerése — az indiai elnök aranyérme csupán az első, igaz, legnagyobb örömhír, amely a gyermekrajzok Delhiben rendezett világversenyéről énkezet. Most kézbesítette a posta Kulturális Kapcsolataik Intézetének a részletes jelentést a vetélkedő eredményéről. Eszerint a 24 Nehru-díj egyikét a már sokszor nemzetközi győztes budapesti kislány, Kürthy Hanna nyerte eL Dudás Mária, Szabó Erzsébet és Szőke Ágnes, — mindegyikük csakúgy mint Rácz Rózsa: keceli kislány — ugyancsak értékes díjat és diplomát is kapott seggei tartja számon Indiát a tekintélyes államok között Ha arra keresünk választ, mi a titka ennek az általános elismerésnek, feleletet abban a békés egymás mellett élési és el nem kötelezettségi politikában találjuk, amely a külvilág számára sokáig az elhunyt Nehru miniszterelnök nevéhez fűződött. Mi, akik mindig is nagyra becsültük Ind ának a világbékéie megszitárdí+ását, a konfliktusok elsimítását célzó erőfeszítéseit megelégedéssel vesszük tudomásul, hogv Indira Gandi asszony. Nehru leánya, India mai miniszterRégebben azt tartották, hogy a parasztembernek a fejében van minden tudománya. Megtanulta az apjától s a szomszédoktól, hogy mikor kell vetni, mikor kell szántani, mikor kell a földet megtrágyázni. S általános vélemény volt, hogy ennél nem is kell több senkinek. Hiszen évszázadok. évtizedek tapasztalatait kapták kézhez a fiatalok, amit ők is továbbadtak fiaiknak, unokáiknak. Néhány nap múlva ismét sor kerül a mezőgazdasági könyvhónap megnyitására az egész országban és megyénkben is. Sor kerül az egész hónapos rendezvény- sorozatra, a mezőgazdasági szakkönyvek, folyóiratok ünnepére. Furcsa kontrasztot mutat, ha most a könyvhónap kapcsán összehasonlítást teszünk a felszabadulás előtti időkkel és a mai valósággal. Eles ellentétet mutat a kép, hiszen akkor a "parasztember a fejében hordozta az vészes tudományát, most pedig csak a könyvhónap tiszteletére 38 új. mezőgazdasági szakkönyv látott napvilágot. Maga ez a szám is méltóképpen reprezentálja a nagy változást, de még job. ban kifejezi a gondolatokban, a tudatban történt hatalmas átalakulás. Régen a parasztembernek alig-alig került könyv a kezébe. Különösen nem szakmai mü. Most pedig nemcsak a képzett mezőgazdád elnöke, e jótékony nemzetközi hatású politika folytatásában méltó örököse atyjának, AZ A TÉNY, hogy India nemzeti ünnepére az ország fővárosába érkezett Koszigin szovjet miníszerelnök is, azt a megbecsülést tükrözi, amellyel a Szovjetunió, miként a legtöbb szocialista ország, a pozitív semlegesség útját járó Indiai Köztársaság iránt viseltetik. Nemzett ünnepén azt kívánjuk Indiának, hogy továbbra is szilárd léptekkel haladjon azon ez úton, amelyen oly sok elismerést vívott ki magának a nemzetek közösségében. szók, de a szakmunkások, az állatgondozók, a nc>- vénytermesztők, a kertészek is örömmel és haszonnal forgatják a különböző szakkönyveket. S nem véletlenül, hiszen az élet és a munkájuk megköveteli, hogy szakmailag képzett emberek legyenek. S a mezőgazdaság további fejlődése még inkább megköveteli mindenkitől a magas fokú szakmai műveltséget. Nem egyszer szóba került már, hogy ma a mezőgazdaság is szakma, helyesebben több szakma. S egy jó szakmunkásnak nemcsak a gyakorlathoz, de az elmélethez is értenie kell. Ehhez nyújtanak rendkívüli segítséget a nap mini nap megjelenő új könyvek. Nemrégiben egy parasztembernél jártam látogatóban. Megmutatta a házát, a kertet, a jószágokat. Azután bementünk a szobába s felhívta a figyelmem a sarokban álló könyvespolcra. Szépirodalmi müvek sorakoztak zömmel a polcokon, de akadt jó néhány szakkönyv is. Házigazdám örömmel mutogatta kitt könyvtárát s mondta, hogy számára alig akad olyan dolog, amit ennél többre becsülne. örültem a szavainak s az jutott eszembe, hogy most már valóban értelme van a szakkönyvek egyhónapos ünnepének. Mert az emberek szeretik, értékelik az olvasnivalót —- munkájuk segítőtársát. (kapóéi) Nem tagadom, nekem is odaréved a szemem az olyan kirakatra, melyben valamiféle árun valamiféle cédula hirdetimiszerint: „Külföldi áru!“ Ha külföldi — gondolom — azért külföldi áru, mert abból nálunk hiány van, ha egyáltalán van, de ha van is, a külföldi jobb, minősébe, célszerűsége, praktikussága elismerésre méltó, egyszóval megérdemli a reklámot, — és a vásárlási is. „Külföldi” ital, „külföldi” konzerv, „külföldi” gyümölcs... De mit kezdjek ezzel a budapesti, Rákóczi úti kirakattal, illetőleg mit kezdjek ezzel a fel- és kiírással: „Külföldi WC-papir!" Hm... hm, mit is kezdjek?! , i-ó) A vetéstől as olvasásig PINTÉR ISTVÁN A nagypapát Kihívjak a moziból Világoskék overálos repülők sorfala között vonult be a templomba a díszmagyaros vőlegény, s menyasszonya. A kormányzó al- tengernagyj egyenruhát visel, a nászasszonyát, a menyasszony mostohaanyját vezeti karján be a templomba. A főméltóságú asszony, aki csipkefátylat és viola és fehér selyem magyar díszruhát visel, gróf Edelsheim-Gyulai Lipót karján lépi át a templom küszöbét. Uszályát két, öt-hat éves apród viszi. Az esküvőn Ravasz László püspök prédikál: — Minél magasabban áll egy hajlék, annál messzebb látszik a világossága. Ti olyan hajlékban laktok, ahová az egész ország ellát és az egész ország felnéz! Az esküvői ebédről a fiatal pár hamar megszökik, hogy még sötétedés előtt elérjék Velencét, nászútjuk első állomását. A budaörsi' repülőtérről Horthy István saját evvmotoros sportgépével indulnak útnak. Űtiprogram: Velence, Róma, a szicíliai Catania, aztán a Földközi-ten°er átrepülő. Tunisz. Tripolisz. Benghasi, Solum, Kairó. Utána berepülik egy kicsit a Nílus partját, elrepülnek a luxorl, aztán az asszuáni, majd a wadihalfai repülőtérre, s onnét vissza Kairóba. A második szakasz: Haifa, Aleppo, Adana, Ankara, Isztambul, Szófia, Belgrád és vissza Budapestre. A nászút tizenkét országon át vezet, Ezek közül Egyiptom, Francia-Tunisz, az angol Palesztina, és Szudán hadban áll Németországgal. Ezt a lapok nem győzi« hangsúlyozni. Hiszen Magyarországon ekkor még mindig béke van. Igaz, hogy furcsa, félelemteli, nélkülözésekkel teli, behívásos, jegyrendszeres béke, de hát más európai államok már hadban állnak. Mit bizonyít a fényes, békebeli esküvő is, ha nem mást, hogy „Magyarország a béke szigete?...” A nászút kellemesen telik el, s hazaérkezés után rövidesen — a kormányzó kívánságára — a minisztertanács Horthy Istvánt kinevezi a Magyar Királyi Államvasutak elnökévé, majd nem sokkal később a kormányzó kinevezi fiát államtitkárrá és ezzel méltóságos úrrá. Az arany ifjú azonban nem akar megkomolyodni. Ha csak teheti, megszökik hazulról, ellátogat régi, kedves mulatóiba, ahol természetesen szívesen fogadiák a régi paitások és lányok. Gyakran fel is önt a garatra, s olyankor nem éppen hízelgőén nyilatkozik feleségéről. S miközben a kormányzói r>ár boldogan veszi t"donv's”l. bogv nemsokára nagyszülők lesznek, p iöye-dö ^r.^t Tlv asszony még az ilyenkor szokásos asszonyt ügyeskedésekkel sem tudja otthon tartani. Ha a férjével nem is értik meg egymást, annál nagyobb az egyetértés közte és anyósa között. A grófkisasszony élvezi a budai Vár pompáját és anyósával együtt tervezgeti a születendő gyermek jövőjét. A nagyravágyó Horthy család legújabb tagja és az anyós szilárd szövetséget köt, amelynek kettőjük közös tulajdonsága, a nagyravágyás az alapja... Még mielőtt megszületne a legifjabb Horthy, fekete zászló kerül a kormányzói rezidenciára. 1940. június 26-án gróf ifj. Károlyi Gyuláné, született nagybányai Horthy Paula meghal. A belügyminiszter nemzeti gyászt rendel el, mintha királyi hercegnő távozott volna el az élők sorából. A halottat a kenderes! temetőben, a Hor- thy-kriptában helyezik örök nyugalomra. Aztán Pajacsevich grófnő haláláról érkezik hír. A temetésre nem utazik el Horvátországba az unoka, hiszen már nagyon előrehaladott az állapota. Budapesten ren- deztetnek gyászistentiszteletet az emlékére, amely után Horthy Istvánnénak kedve szottyan egy kicsit kocsikázni. Ö vezeti a férje világoskék sportkocsiját, s ezzel mennek fel aztán a Várba is, ahol együtt ebédelnek az Idősebb Horthy házaspárral Este a férfiak moziba mennek — Horthy István elkíséri apját a Dankó Pista című, a századik magyar film díszbemutatójára —, az asszonyok pedig odahaza maradnak. Ekkor kezdődnek Ily asszony szülési fájdalmai. Azonnal értesítik a moziban a nagyapát és az apát, akik otthagyják az előadást. A kormányzó gépkocsija a Várba vezető úton útközben találkozik a főméltóságú asszony autójával, amelyben a menyét viszik a szanatóriumba. Ott már teljes orvosi kar, a megtiszteltetéstől remegve, várja a nem mindennapi szülő nőt. Egyszerre három szülőszobát jelölnek ki számára. A főméltóságú asszony, miután meggyőződött róla, hogy menye jó kezekben van, visszatér a Várba, ahol Horthy István, felhasználva az alkalmat az ivásra, gyorsan apasztja a konyakkészletet. Nála azonban sokkal izgatottabb a nagyapa, aki csak azután hunyja álomra a szemét, amikor reggel hat óra után végre jelentik: fiú- unokáia született. A Magyar Távirati Iroda azonnal közli a világgal: „A kormányzó úr őfőméltósága István fiának felesége, született Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő, ma, 1941. január 17-én, a reggeli órákban, a Siesta-szanatóriumban fiúgyermeknek adott életet. Az anya és az újszülött a legjobb egészségnek örvendenek.” A Pesti Hírlap így ünnepli az eseményt: „Üj hajtás nőtt a nagybányai Horthy nemzetség ősi fáján ezen a téli napon és a magyar nemzet minden tagja hálásan érzi a Gondviselés kegyelmét, amely megengedte, hogy C x-szággyarapító Horthy Miklós neve és élete méltó utódokban folytatódjék, távoli magyar jövőnk üdvére és dicsőségére. Amikor tehát most együttérző szeretettel osztozik minden igaz magyar kormányzónknak és családjának örömében, az elmondott és az el nem mondott, a hallható és néma szerencsekívánatokból egyformán az a szívből jövő fohász csendül az egek ura felé, hogy óvja, védje a Horthy nemzetség legifjabb sarjának életét és avassa méltóvá ezt a fiatal életet a Horthy ősök magyar erényekben gazdag életéhez, elsősorban pedig a Nagyapáéhoz, akinek áldásos és bölcs országlása eljövendő nemzedékek nagy és boldog Magyarországának útját építi.” A szép, kék szemű, három és fél kilós kisbaba bájosan gügyög, követeli a tejecs- két, s természetesen fogalma sincs róla, hogv ő nem akármilyen csecsemő, hanem egy jövendő dinasztia sarja. (Folytatjuk)
