Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-26 / 21. szám

Gócza néni> Jakab Gáborné Visonta képekben KISZ védnökséggel épül a visontaj óriás. Ez nemcsak hogy munkával Hogyan lesz valakiből filmszínész ? Sztár a bodonyi Táncsics utcában ALBÉRLET, Ou Balogh Zsuzsa, Alakay Mar­git. Fülöp Zsigmor.d. azt, jelenti, _ segítik az építkezést, hanem az itt dolgozó fiataloktól el­várják az ország valamennyi KISZ-szervezetében a tájé­koztatást: milyen lesz a vi- sontai hőerőmű a Thorez külfejtésű bányaüzem? A visontai építkezésen dol­gozó fiatalok a KISZ köz­ponti bizottságának anyagi támogatásával most azon fá­radoznak, hogy képekkel gaz­dagon illusztrált ismertető­ből mindenki választ kapjon kérdésére. A színes nyomás­ban megjelenő ismertető összeállításában segítenek a gazdasági vezetők is és közös munkájuk eredménye legké­sőbb áprilisban nyomdába kerül, májusban pedig már elküldik az ország különbö­ző részeibe. Szombat, 16.25 Szegény kis belorő Csütörtök, 20.20­______ A műsor az albérletben elő fiatal házasok helyzetével foglalkozik. A műsor szer­kesztője hivatalos ' felméré­sek alapján kezdett munká­hoz. A stúdióba megf ivoü házaspárokkal a helyzetük­ből adódó legjellemzőbb gon­dokat igyekeznek megbeszél­ni. Arról is szeretnék véle­ményüket hallíni. hogy mi­lyen távlatokat látnak ma­guk előtt az önálló otthon megteremtésére. A nyilvános "beszélgetésire meghívták a '-KISZ Központi Bizottsága és % Magyar Ifjúság Szerkesztő­sége képviselőit is. Bűnügyi vígjáték két rész­ben a Szegedi Nemzeti Szín­ház előadásainak közvetíté­se felvételről. A vidám és fordulatos cselekménynek egy mátkapár a főszereplő­je. A mennyasszony. Vera egv telefonbeszélgetésbe tör­tént véletlen belehallgatás után rádöbben, hogy vőlegé­nye ipari kém. Lázas nyo­mozásba kezd. ami izgalmas és mulatságos helyzeteket te­remt. Mivel végső soron a krimi-paródia is csak krimi, a megoldást nem árulhatjuk LSÜRÍ.OSIPKA Vasamap, 20-20. ' Szicíliában játszódik a No- bel-díjas olasz író Luigi Pi­randello vígjátéka. Egy ne­mes felesége megtudja, hogy férje egyik hivatali beosztott­jának fiatal feleségével meg­csalja őt. Az asszony bosszút akar állni férjén és ettől az elhatározásától még az sem tántorítja el. hogy óriási bot­rány veszélye áll fenn. mely­be az egész család belekeve­redik s nevetségessé válik a város lakossága előtt. A fel­szarvazott írnok-férj azon­ban megtalálja a megoldás módját... A kétrészes vígjátékot a Katona József Színházból, felvételről közvetíti a tele­vízió. Rendező: Egri István. Szereplők: Kálmán György, Berek Katalin. Suka Sándor, „Igazi” telek után normális tavaszok ? Elég sokat kellett gyakorolni, amíg így sikerült még nem ismerték a színját­szást. Később jött egy tanító­nő. ő szervezett egy csopor­tot. Én már asszony voltam, így nem mehettem.... Pedig hogy fájt a szívem! Aztán mondta a fiam is. hogy édes­anyám. ha senki nem megy játszani, akkor ki nézze a filmet? A Keresztelőben Latinovits Zoltán a fia „Gócza néni­nek”. — Hogy az a Zoli irá­lyén jó fiú! Odajön hozzám, és mondja. .,hogy van édes­anyám”, és megcsókol... Ernitt egy fénykép a filmbőL Amikor Zoli még kisfiú, eser­nyővel leugrik, és beüti a fejét Ez meg én vagyok, aki mellette térdel, és öleli. Azt mondom: „Jézus Isten, a fe­je ...!” De eléggé elfárad­tam, mert sokszor kellett próbálni a letérdelést. A fényképen a rendező ke­ze írása: „Kati néninek sze­retettel a Keresztelő emléké­re”. Egy másik kép a film lengyel szereplőjével. Barba­ra Ludwizankával mutatja, aki a nászasszonya a törté­netben. — Rendes asszony, csak ne­héz vele játszani, mert soha nem értem mit mond. Ne­kem leírták a szövegemet, mert olyan könyvet... azaz: forgatókönyvet... nem ad­tak. De soha nem sültem bele a szerepbe. Kérdezi a Zoli: „Hogy van. édesanyám a szí­vével?”, erre én azt felelem: „Hm... nem sok van már nekem hátra, fiam ..Erre ő: „Ne izgassa magát, édes­anyám”. Én meg: „Hm... El­kapartok ti már engem nem­sokára De te fiam, hogy ki­vei állsz már össze me­gint ...!” Ugyanis egy elvált asszony kellene neki a fil­men ... Bizony, sok a szerep», én meg időnként megállók, hogy jól mondom-e? ök meg bátorítanak, hogy Kati néni, maga a legjobb, és puszit ad­nak. — Van férje a filmben? — Persze. Simonfalvy Sán­dor. Régi, ismert színész. Egy szőlőhegyi mulatságon ki kel! vennem a kezéből a bort, és csúnyán ránézni. Hogy ne­vettek. amikor ránéztem! — Hol forgatták Kati néni jeleneteit? — Táljándörögdön. Három hétig voltam ott a nyáron, de a veszprémi szállóban lak­tam. Mindig vittek magúk­kal, mindenhova. Én meg küldözgettem a rokonaimnak a képeslapokat és így írtam alá: „Sokszor csókol színész nénétek...” De nem hagy­tam rtiagam bekennt Mond­tam. ha bekennek, akkor in­kább keressenek mást, mert én azt nem állom. így nem kentek be. Kató néni nemcsak szere­pelt a filmben, hanem jó se­gítségnek bizonyult a rende­ző mellett is! A filmbeli as­szonyokat egy temetési jele­netben meg kellett tanítani — siratni!... — Van . kilátásban más fümszerep is? — Nem tudom De ha hív­nak. elmegyek, mert megjött a kedvem. — Látta már magát Kató néni filmen? — Láttam bizony. Faji* volt!... P. HOWARD: /REJTŐ JENŐ/ Azért a mindenségit en­nek a dúdol ásnak... Idegesen rágyújtott. Hogy kerül egy nő ilyen városi öltözékben a sivatag­ba? A század csak látta vol­na a végtelen síkon, ha vala­ki errefelé utazik? Mit séfál ez itt 45 fokos melegben ilyen könnyedén a Szahara közepén? És ki lehet?... Élő ember nem... ez már valószínű ... Eddig ugyan nem hitt a kísértetekben, de ezután kénytelen lesz vele... Majd rajta is úgy röhögnek, mint öreg matrózokon, ami­kor előadják hasonló élmé- nye'ket, de a tengerrel kap­csolatban. Még szerencse, hogy ő nem mesélheti majd el élményeit, mert rövidesen „hivatása közben ért bai­Leiüt isimét a bokrok kö­zé. és tovább kutatta a tárca tartalmát. A kísértettel fel­adta a játékot, ©nagysága nyert. ... Egy levél volt benne. Monsieur Henry Grifonmak címezve. Sürgetik benne, ki: olvashatatlan tábornok. És egy szám: „88”. Felette aranybetűkkel: „Vezérkar. D. osztály”. Szóval Grison űr valami kiszolgált reumás katona volt. és ez valami emléklap- féle, vagy tízéves ütközeti ta­tömisőa lkátay Űj magyar filmet mutat­nak be a tavasszal, Gaál 1st- f nőn rendező alkotását Ez a § címe: Keresztelő. Hogy mi- | lyen lesz, majd eldől annak idején, de már most is tarto­gat érdekességeket — külö­nösen a Heves megyeiek Á számára. Miért? Azért, mert | az egyik főszerepet nem más I játssza, mint Jakab Gáborné, | a hetvenegy esztendős bodo- £ nyi asszony. — Éppen most vasárnap 1 töltöttem be a hetvenegyet — 1 mondja a friss mozgású, vég- j telemül kedves Kató néni | (így hívja mindenki a falu- £ ban). 5 — Hogyan lett filmszínész? I — Jól ismerem Morvay Ju- I ditot a Néprajzi Múzeumtól. I Almák idején segítettem a ] parádi palócmúzeumot be- I rendezni, meg gyűjteni az | anyagot. Tőle kérdezte Gaál I Pista (a rendező), kit tudna | ajánlani a Keresztelőbe az | anya szerepére, ö meg en- ] gém ajánlott. Egyszer csak I jött a rendező, a Pista, kő- I rülnézett — és én Gócza néni j lettem.. — Nem volt furcsa, hogy 1 ilyen ajánlattal keresték fel: j filmszerep? — Egy kicsit. Annak ide­jén, lánykoromban a faluban lálkozó. No jó..j Ez itt egy értesítés... A csudába!.. j ... Nem messze, a homok­domb tövében, térdeit át­karolva ott ült a kísértet, és énekelt! Galamb nézte. Nem moz­dult. Minek? Hogy kezdőd­jön elölről az egész? Ült és nézte. Azután cigarettára gyújtott A kisértet felállt, és széttárta feléje a karját. Harrincourt legyintett. Ö ezeket kikéri magának.. Elég volt Hagyják békén... Bántott valakit? Mit akarnak tőle?... A legtávolabbi homokhul- lámok felett halvány, kréta- színű csík válik le az ég aljáról..j és a hölgy éne­kel. Galamb gondol egyet Az udvariasság kísértetekkel szemben is katonai erény. Kiveszi a szájharmonikáját, és szép érzelmesen kíséri a hazajáró nő dalát, behunyt szemmel, cifrázva... Egy pillanatra kinyitja a szemét, mert a nő abbahagy­ta a dalt. Hm... A kísértet ijedten áll, és csodálkozva bámul rá. Azután megfordul és el­szalad. Halló! Nagysád! Szellemnél Álljon meg ne fédjen, nem bántom... De a szellem eltűnt egy domb mögött ... Nagyon sajnálta, hogy így ráijesztett a kísérteire, azután visszament a táborba, megevett egy fél cipót, és jóízűen elaludt. (Folytatjuk) hogy intézkedjen gyorsain az „ügyben”, mert „Kalimeg- dán nem várhat tovább ősz­nél ...” Hm...' — gondolta Galamb. Kaűimegdán úr majd elszalad, ha nem vár,' mivel őszig Grison úr nem intézkedhet, mert nem bizo­nyos, hogy idén lesz a vég­ítélte és az ezzel kapcsolatos feltámadás. De ebből legalább tudja, hogy ki az áldozat. Henry Grison, Avenue Magenta 9. Mi van még? Egy csontplakebt Nézd csakAz van ráírva, hogy „őrnagyi rangban!”, de név vagy ilyesmi sehol. Illetve itt lent: személyesen állítottam A nyomok visszatértek az oázis felé... De most... Ellhülten állt! .. .Egy homokdomb után, ahol rövid, sík rész követke­zett, megszűntek a nyomok. Egyszerűen megszűntek! Há* ilyen még nem volt! A nyomok véget értek a homokterepen, két domb kö­zött, a szabad síkon, mintha mondjuk felrepült volna a hölgy. Az utolsó két lábnyom tisztán látszott, de tovább semmi, csak a sima por... Ezek után nem törődött to­vább az üggyel. Kérem. Tu­domásul veszi, hogy kísérte­tek igenis vannak. De milyen csinosak! eset” következtében meghal. De ilyen daloüásokait éjsza­ka nem fog rendezni. Ez mar­haság. Ezek őnagysága tem­pói ... Igazi női dolog. Agyonlövik, mert szpáhí ka­pitányokkal flörtöl, erre Ide­gen férfiakat nem hagy nyug­ton ... Mit akar tőle? Bán­totta ő? Egyszerre olyan közel, hogy úgy érezte, mintha kinyúj­tott karjával megfoghatná, feltűnt a dúdoló kísértet... És hangosan, messzehang- zóan énekelt! A holdfény csalóka távla­ta ellenére sem lehetett öt- ven lépésnél messzebb. Utá­na vetette magái Most megvagy! Hopp... Egész határozottan látta, ide a domb mögé futott... Megkerülte. A nő nem volt ott... „Si I’on savait... — hang­zott nagyon távolról... ... És ezzel bizonyossá vált, hogy nem ember. Ilyen közelről egyszerre ennyire eltávolodni, azután ismét öt­ven lépésről dalol ni... De a csizmája nyoma itt világo­san kirajzolódik a porban... Követte a nyomát Határozottan látszott a be­méi yedő sorok és talp körös- körül a porban. Hohó! A kísértet őnagysága lába be­lenyomódik a porba? De hi­szen akkor súlya van! Térfo­gata! És épp úgy rakja egyik lábát a másik után, mint a többi halandó... Ilyen kí­sérteiét az öregapja sem lá­tott ... Akikor ez valami svindli, és ilyesmit ő kikér magának... sége azonban visszabillen­tette az egyensúlyt s így normális hőmérséklettel zá­rult a hónap. Január első fe­le viszont középértékiben ke­reken öt fokkal elmaradt a sokévi átlagtól. A Budapes­ten január 10-én mért napi középhőmérséklet és a 11-én mért reggeli 15 fokos mini­mum-szint egyaránt hat év­tizedes rekordot döntött meg. Az idei tél első fele — másfél hónap összegezve — 1.5 fokos meleghiányt mutat, összehasonlításul érdemes megemlíteni, hogy 1929-ben januártól áprilisig tartott rendkívüli hideg, s gyakran mértek mínusz 25 — mínusz 30 fokot. Az országos abszo­lút hidegrekordot azanbnn 1940 januárjában jegyezték fel: Miskolc közelében mí­nusz 35 fokig süllyedt a hi­ganyszál. A továbbiakra valószínű­leg érvényes lesz az u'óHbi években kialakult félhavon- kénti periódus-váltási sza­bály, amely szerint ha a ja­nuár első fele hideg, a má­sodik félhónapban enyheség- sorozat következik. Az időjárás az adott kli­matikus viszonyokon belül is periodikusan változik. A tudományos megfigyelések szerint a huszas években a tél „súlya” decemberről és januárról februárra tolódott át. Az 1929-es például az év­század leghidegebb február­ja volt. Akkor mértek — 11- én — Budapest abszolút hi- degrekodjának számító 23,4 fokot Megközelítően szigorú volt a meteorológiai tél har­madik hónapja 1940-ben, 1947-ben. 1954-ben és 1956- ban. Sőt a „túlteljesítésre” is van példa: 1958-ban a rend­kívüli enyhe januárt és feb­ruárt télies március és ápri­lis követte. Viszont a hatva­nas évek elején megkz'ő- dött a telek normalizálódása, vagyis a .decemberek mind­inkább v'sszakapták a ko­rábbi télies jellegüket, a februárok pedig megenyhül­tek, s korán tavaszod ott 1966-ban és 1967-ben már a február is szinte tavaszi as volt. Az idei tél december 8—21 között igazi te'et hozott, az utolsó hét rendkívüli anyhe­.\jugat»est Szombat este nyolc órakor .jubileumi irodalmi estet rendeznek a Fészek Klubban, abból az alkalomból, hogy 60 évvel ezelőtt jelent meg a Nyugat című folyóirat Az esetet Sík Csaba, a Magvető Könyvkiadó szerkesztője ál­lította össze, s a műsor em­léket állít a líyugat-korszak legnagyotobja'nak. A műsor­ban közreműködik Bárány Frigyes, Bitskey Tibor, Bodor Tibor, Csernus Mariann, Horváth Ferenc és Máté Erzsi,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents