Heves Megyei Népújság, 1968. január (19. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

Az újítómozgalom új szabályai „Gyorsmérleg” 1967-ről Zárszámadás az üzemekben... A napokban jelent meg 32 a kormányrendelet, amely a gazdasági reform fő céljaival összhangban, a vállalatok nö­vekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmányi rendszer to­vábbfejlesztésének leglénye­gesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alkotó kezdemé­nyezések még szélesebb körű kibontakoztatásához. E tekintetben a legjelen­tősebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kö­töttségeket megszüntetve, gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a jövőben munkaköré­től és beosztásától függetle­nül mindenki újíthasson. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. Eszerint újítás lehet az olyan műsza­ki. illetve üzemszervezési megoldás, amely viszonylag új, a vállalatnak hasznos; előterjesztőjének nem mun­kaköri kötelezettsége, vagy munkaitöri feladata ugyan, de azon belül jelentős alkotó- tevékenységnek m'nősül. Az újításnak ez a korábbinál lé­nyegesen átfogóbb meghatá­rozása módot ad rá, hogy a vállalatok vezető állású dol­gozói, valamint a kutatók, fejlesztők, tervezők stb. is aktívan bekapcsolódjanak az újítómozgalomba. Ez a lehe­tőség a műszaki fejlesztés­sel hivatásszerűen foglalko­zó vezetők és beosztottak ez­reit, tízezreit ösztönzi majd arra, hogy a vállalati kollek­tíva érdekeivel összhangban, sokoldalúan fejtsék ki leg­jobb képességeiket és mun­kakörükben is kimagasló, új­szerű megoldásokkal segítsék a technika gyorsabb fejlesz­tését, korszerű gyártmányok, gyártási eljárások sikeres bevezetését. Az újító, alkotó tevékeny­ség ösztönzését szolgálják az anyagi elismerésnek a ko­rábbinál változatosabb for­mái. A műszaki fejlesztés­sel hivatásszerűen foglalko­zók jelentős alkotó, újító tevékenységét a vállalat az új rendelkezések szerint megfelelő mértékű alapbér- emeléssel, előre kitűzött cél­prémiummal, jutalommal vagy egyéb anyagi juttatás­sal honorálhatja. Az újítás: díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt), az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagyis kisebb beosztású műszakiak, művezetők, munkások stb. tarthatnak igényt, amennyi­ben javaslatuk előterjesztése ...Mennyi mindent lehet és kell még tennünk. A le­hetőségek szinte korlátlan számban kínálják magukat. A minap néhány ilyenbe ütköztünk. Mátraszentistvá- non a késő esti autóbusz alig tudott bevánszorogni a parkolóhelyre. Valami baj volt a kuplungjával, vagy a motorral. Pontosan már nem emlékszem, de arra igen, hogy a személyzet, amint tehette. Budapestet hívta telefonon és szerelő­ket kértek. Budapestről ha­ladéktalanul útnak indítot­ták a gépkocsit a tartalék­alkatrésszel, a szerelőkkel, amely a nehéz éjszakai úton meg is érkezett Mátraszent- istvánra. Az éjszaka sötétjé­ben hozzákezdtek a javítás­hoz. Utána visszautaztak Budapestre. önkéntelenül adódott a kérdés: ezt a javítást miért kellett budapesti szerelők­kel. nagy költséggel elvégez­tetni, miért nem fordulhat­tak segítségért a közeli test- vérvállalathoz. a gyöngyösi AKÖV-höz, akik gyorsabban, olcsóbban végezhették vol­na el a munkát1 Az efféle „vállalati ön­állóságnak" más példáival is lehet találkozni. Az üdü­lőkbe például majdnem minden cég külön-külön au­nem munkaköri kötelesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elis­merés egyéb formájában is. Az újítási díj mértéke te­kintetében tehát a felek meg­állapodása irányadó, ennek hiányában a díj az egyévi vállalati eredménynek leg­alább két százaléka. Régebben is gyakran vita­tott, s az új mechanizmus feltételei közt különösen nagy jelentőségű > problémát old meg az a rendszabály, amely szerint az újító más vállalathoz csak munkáltató­ja előzetes engedélyével ad­hat be a saját vállalata te­vékenységi körét érintő újí­tási javaslatot. Sőt. megálla­podás esetén a rendelet ugyanígy korlátozza a válla-, lattal munkaviszonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásában. A vállalatnak joga van ahhoz is. hogy a hozzá benyújtott újítási javaslatot más válla­latnak átadja, értékesítse. Az újítót viszont minden eset­ben megilleti az újítások hasznából eredő meg ál lápo­dé« szerinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysá­ga érdekében a mostani jogi szabályozás — mint látjuk — s,A ku‘va nem eszi meg a telet” — ezzel a közmondás­sal tréfálkoztak a csehi bá­nyászok, amikor az új év el­ső munkanapján kora hajnal­ban buszra szálltak és a bá­nya felé iparkodtak. Érsek Ferenc körzetvezető aknász 38 emberével reggel 6-kor állt munkába. Senki sem hiány­zott, mindenki pontosan mun­kához látott. Nagy H. Pál. Barta R. Dénes és Barta L. Márton szocialista brigádjá­ban. — Megszűnt a szarvaskői bánya, most télen a lakos­ság keresd a szenet, annyit kell termelni, amennyit csak bírunk. Legalább 200 fővel csökkent a létszám, de az egercsehi bányából annyi sze­net adunk, mint azelőtt a szarvaskőivel együtt. Napon­ta 100 vagonnal küldünk Egerbe és az ország távolab­bi részébe — mondta Antal János bányamester. tórái viszi portékáját, a szik­víztől a trafikig, a gyümölcs, tői a sörig. Sokszor olyan autóval, amelyen csak né­hány láda vagy hordó ár­válkodik. Mennyivel ész­szerűbb lenne összehangolni ezeket a szállításokat és va­lóban a legszükségesebb gépkocsikat vennék csak igénybe. Segítene ez a szál­lítási gondokon, nem utolsó­sorban megtakarítást hozna azoknak a vállalatoknak is, amelyek a sok felesleges autó, kilométer és állás díját fizetik Pozitív példával persze ugyanúgy lehet szolgálni. Például a Pest környéki ter­melőszövetkezetek összefog­tak: nem egyenként viszik a piacra portékáikat. — ame­lyek nem töltik meg a teher­autót — hanem összehan­golva a szállítást, közösen rakják meg az autókat és így az üresjáratok minimálisra csökkennek. Ez a példa, s még sok más j is azt mutatja, hogy meg- \ egyezéssel, a kölcsönös elő- ■ nyök, az ésszesrűség alapján. [ sók forint takarítható meg ezeknél az eseteknél. S mennyi más ilyen lehe­tőség adódik... S mennyire itt az ideje, hogy az új me­chanizmusban élűink ezek­kel a lehetőségekkel. K. E. 1 a korábbinál nagyobb hatás­kört biztosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, az anyagi­erkölcsi elismerés módjának, mértékének megválasztásá­ban. A vállalatok újítási sza­bályzatában a kormányren­deletben megszabott fő elve­ket figyelembe véve. a helyi sajátosságoknak megfelelően, részleteiben is ki kell dol­gozni a vállalat újítómoz­galma továbbfejlesztésének módozatait, anyagi és szemé­lyi feltételeit, ügyelve arra, hogy a népgazdaság, a vál­lalat és a dolgozók érdeke' harmonikus összhangban ér­vényesüljenek. A szabályzat kidolgozásához, a jogszabá­lyok helyes értelmezéséhez a kormány határozata alapján az Országos Találmányi Hi­vatal és a SZOT közös irány­elvek kidolgozásával nyújt segítséget a vállalatoknak. A találmányokkal kapcso­latos egyes rendelkezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átme­netileg szabályozza; végle­ges rendezésükre a kidolgo­zása alatt álló találmányi, szabadalmi törvényben ke­rül majd sor. Az egercsehi bánya északi fővonalán, a Csónak úti ta­nya alatt elővájásban dol­goznak, Körülbelül 200 méter mélységben egy fősiklót haj­tanak, majd ezen keresztül kell a mozdonyvágatra Jut­tatni a szenet. Jó három hó­napja dolgoznak ezen az em­berek. de ebben a hónapban lyukasztanak, összeér a fent- ről és a lentről hajtott vágat. A műszakiak pontosan be­mérték és Barta R. Dénesék tartják a szintet és az irányt, ezért biztosra veszik, hogy a két irányból hajtott vágat a megadott helyen pontosan ta­lálkozni fog. Prohászka Rajmuni Igaz­gató elmondta, hogy a mónos- béli osztályozó és szénkiadó bevált, jól működik, Egerbe az AKÖV-gépkocsik innen szállítják a szenet. Csehiből főleg a bányászoknak adják ki az illetményszenet. Az el­ső negyedév feladata, hogy naponta folyamatosan 94 va­gon szenet adjon a csehi bá­nya. Az emberek vállalták, hogy ezt havonta 200 va­gonnal toldják meg, így na­ponta kereken 100 vagon sze­net termelnek. Tovább javítják a csehi Tudom én nagyon jól, hogy amit te kaptál, az éppenúgy nem jó, mint amit te adtál. A karácsonyi aján­dékok titka, hogy csak aján­dékoknak jók, de teljesen használhatatlanok egyéb­ként, mert az ember pont az ellenkezőjét szerette vol­na, amit kapott, bár arra, hogy mire lett volna szük­sége, megfelelő időben, he­lyen és alkalomkor sok-sok célzást is tett. De most mi legyen a használhatatlan ajándék­kal? Visszacserélni? Ez is egy megoldás, de rendszerint megoldhatatlan, mert vagy a cédula veszett el véletle­nül, vagy a cédulát dobták el szándékosan, hogy meg ne tudja, tudjam, tudjuk: mennyibe is került ez az izé. Éppen ezért nem mu­laszthatok el néhány köz­érdekű receptet felajánlani .Miből — mit?” címmel. önmv’• ■"d ’ önborotva-fc- •ő’cés-ii’ ’’■■■BÖL egy k: ügyeske-1 '-rs'l rend1 *"-,,, gyoisan és piatikusan ké­Az üzemekben, a vállala­toknál finiséhez ért a „szá­molási verseny”: vajon mi­lyen eredményeket hozott az 1967-es esztendő, hogyan aránylik egymáshoz az éves terv és az elvégzett munka, s lesz-e nyereségrészesedés, ha igen. mennyi? Nagy tétről van szó, érthe­tő az izgalom, a kíváncsiság. A közgazdászok, a számoló­gépek még teljes „erőbedo­bással” osztanak, szoroznak, összeadnak. kivonnak, de ezek a műveletek már csak tizedekkel, századokkal egé­szítik ki a végeredménvt, hi­szen már minden vállalat­nál, üzemben eldőlt, hogy sikerült-e teljesíteni a ter­veket, a feladatokat vagy sem. A tizedekből, a századok­tól eltekintve tehát minden tisztáztatott. A hogyanra a legilletékesebbektől, a vál­lalatok, az üzemek vezetőitől kértünk választ, megkérve: készítsenek egy „gyorsmérle­get” az 1967-es évről, a ter­veket és a végzett munkát összehasonlítva milyen ered­ményekkel vettek búcsút az óesztendőtől... KORMOS PÄL, a Heves megyei Eútoripari Vállalat igazgatója: — Sikeres, eredményes esztendőt hagytunk magunk ízéin min őségét. Hamarosan nemcsak osztályozzák, ha­nem mossák is a szenet, ez növeli a kalóriát, fokozza a fűtőértéket. Az 1967-es terme­lési tervét teljesítette a csehi bánya, az idei művelést jól előkészítették. A több mint 200 millió forintos rekonst­rukciót „kamatoztatni” kell. Jó minőségű és a teljes kapa­citásnak megfelelő mennyisé­gű szenet küldenek a csehi bányászok. Más megyékhez hasonlóan, Heves megyében is megszűn­tek a gépjavító állomások, s helyettük január elsején új vállalat, az V. számú Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat kezdte meg működését. A fő cél: a gazdaságosabb te­vékenység — s az új forma Jobban megfelel ennek a cél­kitűzésnek. Az új vállalat, hasonlóan a gépjavító állomásokhoz, szíthetünk maradik csirke­vagy kacsi"sont hozzáadd rival, egy kevéske kávé zacca‘ 5s néhány r ,.p kői nivel spitzbubit, aminek mögött. Hogy csak a számok­ra hivatkozzam: tervünket 110, exportkötelezettségein­ket pedig 101 százalékra tel­jesítettük. 1966-hoz viszo­nyítva az elmúlt esztendő­ben átlagban hat százalékkal emelkedett dolgozóink át­lagbére. — Lesz-e nyereségrésze­sedés? — A szép eredmények alapján háromheti nyere­ségrészesedést fizetünk. DR. VENDREI GÉZA, az Egri Dohánygyár igazgatója: — Nem mondhatnám, hogy gyárunk életében, munkájá­ban könnyű esztendő volt 1967. Rendkívül megnöveke­dett a filteres cigaretták ke­reslete. új gépeket állítottunk munkába, s az igényeket úgy kellett kielégítenünk, hogy a minőség is javuljon. Mégis eredményes esztendőt zár­tunk. Ha nehéz, megfeszített munkával is, de teljesítettük terveinket. NÉMETH TIBOR, a Köny- nyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat 10-es számú egri gyáregységének igazga­tója: — Elégedettek vagyunk: 1966-ban 40 milliós tervünk volt. 1967-ben már 62.200 000 forintra emelkedtek felada­taink, s ezzel szemben 71 millió forint értékű munkát végeztünk. — Hatottuk, ünnepséggel kezdődött az első munka­nap a gyárban. — Valóban, köszöntöttük, ünnepeltük azokat a dolgo­zóinkat, akik már a huszon­hatodik szolgálati évüket kezdték el gyárunkban. HESZ JÄNOS, az egri ön­töde igazgatója: — Az év közben módosí­tott tervünket maradéktala­nul teljesítetük. — Miért volt szükség a tervmódosításra? elsősorban továbbra is a ter­melőszövetkezetek, mezőgaz­dasági üzemek számára dol­gozik. szabad kapacitásban viszont vállalatok, üzemek számára is vállal munkát. S nemcsak a Heves megyei me­zőgazdasági gépek, felszere­lések ja\ítását végzik, ha­nem a jó kapcsolatok jegyé­ben Borsod, Nógrád és Szol­nok megyéből is kerülnek az egyes üzemekben javításra váró munkaeszközök. Töb­ugyan az égvilágon semmi értelme sincs, de az önmű­ködő, önborotva-fenökészü- léknek sem, mert nem is működik ön... Zöld-piros-kék sál-BÓL két-három gyors kézmozdu­lattal pompás és tartós cso­mókat lehet kötni, amelye­ket legfeljebb egy óra le­forgása alatt lehet kibon­tani, s ez az egy óra tökéle­tesen elegendő, hogy meg­feledkezzünk a világ gond­jairól, amelyekből olyan sok van, mint amilyen ke­vés ilyen bog fér el egy mai férfisálon... Egy tucat zsebkevdö-BÖL, különösen ha nagy füst van a szobában, amelyet — ha nincs — el lehet érni az ajándékba kapott cigaretták eltiize1 ésével is, pillanatok alatt fél tvexfn* lohet csi­nálni. csak l't kall nyi*ni az ablakot, ki^^bálni hatot, bent tartani hatot és gyor­san öe-árvi az aMaltof é° az a‘‘ót U"1'oait visszahoz­~ák. Un a•' sa'i csivóü,.'­nég házi testedzésnek is jó... — 13 millió forintos r®* konstrukció folvik üzemünk­ben, az építkezési munkála­tok akadályozták, lassítot­ták a termelést. Üzemrész énül és úi gépeket állítunk munkába. Újságnak számít még. hogy január elsejétől önálló gyáregység lett üze­münk. SZEDERKÉNYI . GYÖRGY, a Heves megyei Építőanyag­ipari és Vegyesipari Vállalat főkönyveibe: — Az idei eredményeink még az 1965-ösnél is szebbek, pedig akkor élüzem címmel tüntették ki vállalatunkat. Az előzetes számítások alap­ján 138 százalékos tervtelje­sítés várható. 1967-ben a minőség is lényegesen ja­vult. — Nyereségrészesedés? — Körülbelül egyhavi fi­zetés lesz. BAJUSZ MIHÁLY, a Bél­apátfalvi Cement- és Mész­mű szb-elnöke: — Már december 20-ára teljesítettük éves tervünket. Terven felül legyártottunk még 3.500 tonna cementet, 1560 tonna első osztályú me- szét és 6.500 tonna künkért. Maximális nyereségrészese­dés várható, sőt a többlet« termelés és a jó munka után mintegy 350.000 forint került, illetve kefriil jutalomként szétosztásra a dolgozók kö­zött. ” HANGYÄL karoly, • Selyp! Cukorgyár főmérnöke: — 2.644 mázsa cukrot gyártottunk terven felül, százalékban kifejezve az éves cukorgyártási tervün­ket 100.7 százalékra teljesí­tettük. Megnehezítette mun­kánkat az elmúlt nyár sze­szélyes időjárása, sok volt az eső, lényegesen alacso­nyabb volt a répa cukortar» talma a vártnál. Örülünk, hogy ennek ellenére is sike­rült túlteljesíteni tervünket... K. J. bek között traktorok, kom­bájnok fő- és középjavítását, dinamók, önindítók felújítá­sát végzik. A búvárszivaty- tyúk javítását pedig az egész országból vállalják. Az új vállalat egyébként kellemes meglepetést tarto­gat a magánautósok számára: tavasszal Egerben megkezdik a szervizszolgáltatást a ma­gán-személygépkocsik tulaj­donosainak Is. Madzsettagomb-BÓL egy műanyag doboz bevonásá­val, valamint egy magne­tofon és egy beat-szám se­gítségével gyorsan csörgő készíthető, amit rázni lehet a zene ütemére, sőt zene és ütem nélkül is. Ha sokáig és hangosan csináljuk, két- három heti pihenést is nyújt, SZTK-alapon, ar idegosztályon. Nem nagy dolgok ezek, csupán kis ötletek, amelyek ízelítőt adhatnak az emberi leleményességből és re­ményt a csüggedőknck. azért ember az ember, hogy holmj nehézségtől ne csüg­gedjen. Mint én és most1. Ez az Írás eredetileg vezér­cikknek készült, de kinek kell ma annyi vezércikk (?), lett belőle humoreszk, amit ismét át lehet alakítani és felhasználni... ___________________(egri) 3 19 63. január 4., csütörtök A kölcsönös előnyök, as ésssserűség alapján... O. I. Naponta 100 vagon szenet ad az egercsehi bánya kV^XXXXXV*X^Y^XXXViXXV»»?C*N«»»*«Í*©»» Gépjavító állomások helyett gépjavító vállalat □ Zavartalan az átmenet □ Kapcsolat más megyékkel □ Tavasszal: autászerviz Egerben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents