Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-16 / 297. szám

Leketőség és követelmény ' Az „Angyal” lesen Színes francia-olasz film — NEKEM AZ EGYETE­MEN azt mondogatták: a vidék olyan Kikötő, ahova hajók érkeznek s oh onnét hajók indulnak. Igen: kikö­tő. Ahol el is süllyedhetnek a hajók. — Tanítok egész nap, de elvárják, hogy plakátot ké­szítsek, gyűléseket szervez­zek, s ki tudja, mit nőm sóz­nak az ember nyakába. És kérem, többre értékelik a társadalmi munka ilyesféle 2—3 óráját, mint ha ezalatt valamely szakkot elés tanul­mányozásába mélyed az erm bér. — Nagy becsben tartanak a, faluban. Külföldi, idegen nyelvű újságokat járatok. Persze, nem is sejtik, hogy azok olvasatlanul halmozód­nak az asztalomon. Ne ne­vessen ki, nem tudok nyel­veket. Gondoljuk végig eddigi utunkat: honnan. indultunk, s hová jutottunk, hol tar­tunk? Megnyíltak az iskolák kapui minden szinten. A be­tűvetéssel, a tudományok vi­lágával való ismekedéssel együtt meg kellett tanulni azt is, hol a helyünk az új tár­sadalom építésében. Aztán olyan évek következtek, ami­kor nem értünk rá sokat gondolkozni a fizikai, kémiai, biológia egész tudományos világot betöltő kérdéseivel. S egyszer csak rá kellett döbbenjünk: az újonnan fel­nőtt értelmiség csalt a jelen­bén él, nem töd nyelveket, kölcsinért k <1 fordulni az idősebb nemzedékhez, hogy ha csak dióhéjban is, de megismerje a külföldi szak- irodalmat. Fiatal orvos ism erősöm mondta: „Nekem nem volt_ gyerekszobám, nem vigyá­zott rám német nevelőnő, otthon nem tanulhattam nyelveket. Megmondom őszintén, általános műveltsé­gem most is foghíjas. Tizen­öt évvel ezelőtt ez még- nem tudatosodott bennem. Amit az egyetemen átadlak ne­kem. azt átvettem, s tovább nem jutottam. Nem juthat­tam. mert annyi volt a szer­vezeti munka, az anyagi gond — igen, anyagit — s 3 különféle megbízatás', ami v az agyamat igénybe vette, így aztán csak elkésve tud­tam meg. mi a kibernetika és hogy hol a helye a tudo­mányban a selyei stressnek”. MASOK ELMONDJÁK: a mindennapi munka melled éveken át többnyire csak kérész életű „legújabb” eredményekről hallottak, de semmit nem tudtak a ku­tatások különböző irányza­tairól. Sokan naponta ráéb­rednek, s ha van cseppnyi önbecsülés bennük, el is gondolkozhatnak rajta: mit tudnak és mi az, amit tud­hatnának? Az értelmiségiek közül, természetesen nem lehet mindenki elméleti ku­tató, a többség a gyakorlat, a mindennapok igényeinek kielégítését szolgálja: tanít, gyógyít, tervez stb. Lehet magyarázni, de nem lehet helyeselni a lemaradást. Van-e kiút ebből a helyzet­ből? A cselekvő önképzés, a cselekvő akkumuláció pótol­hatja a lemaradást. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, amit évekkel ez­előtt gy. ŐViünk össze az iskola pacijaiban. A fejlődés üteme megköváteü, hogy szinte óránként adjuk hozzá eddigi tudásunkhoz az újat. A falun élő értelmiség helyzete többszőrt'» nehe­zebb, mi-.1 a városon élőké, hogy szí irmai éberségét ál­landóan felszínen tartsa. Üj és újabb problémák zuhata- géban állanak. A FEJLŐDÉS EC?T IMÁ­BAN falun is az a lényeges, ki hogyan tud lépést tartani, objektív és szubjckt'v lehe­tőségei bútokéban mennyit tud magáévá tenni, s a szerzett új ismeretekből mennyit tud — szinte azon­nal — hasznosítani. Az általános műveltséggel való lépéstartás — kor­igény. Kérdés azonban, hogy mennyi idő marad erre a pihenés, alvás és a családi kötcl ezetts-égek mellett. A fiatal értelmiségi, Írókor fa­lura kerül, ugyanúgy gon- dokkal-bajokkal küzd, mint városi társa. A hivata’ns fó­rumok ezt nem mindenütt ismerik, s inkább azon töp- r'’ekednek, hogy az amúgy is zsúfolt műnk~kő- mellett milyen közösségi . feludst^f lehat az új ember számira kimérni. Nem rév pedagó­gust vagy mezőgo zd ásót is­merek. pk!k |n sem látsza­nak a különböm megbízatá­sok mögül. Ho a f'a­tal értelmiségi arra hivatko­zik, nincs ideje a szakmai fejlődésre, könnye n elinté­zik: „majd lesz!” S mert nem akarnak lemaradni, elsza­kadni, általános műveltsé­güket kizárólag népszerűsítő formában próbálják meg­tartani, fokozni. Nem vitás, kényelmesebb is: készen kapni a mások megemésztette tudást és kultúrát. Számos faluban megkér­deztem: milyen az értelmi­ségiek kapcsolata, együtt tar­tanak-e a magáné1 ötben is azok, akik a falu érdekeiért tevékenykednek? A különböző foglalkozású értelmiségiek egymáshoz va­ló közeledésének is az idő szab határt. A munkából adódó kötelességszer ú együtt­működés és a szorosabb ba­rátság között igen széles a skála. Az általános kép azt mutatja: van alkotó kapcso­lat a faluban élő értelmisé­giek között, s e kapcsolatok ápolása az általános művelt­ség gyarapításának is egyik módja. Tanulhat az orvos is a pedagógustól: a művészet­ben irodalomban újabb és újabb irányzatok uralkod­nak. Tanulhat oz orvostól 3 pedagógus, a mezőgazdász, a könyvelő: tá*ftha*iák egész­ségügyi látókörűkot. SOKAT JELENT az előre­lépés — a nyelvismeret. A; világnyelvek minél gyorsabb és minél tökéletesebb elsa­játítása fontos tényezője a lemaradás pótlásárak. Ez le­hetővé teszi a tudomány és kultúra szcl°s körű megis­merését. Falvainkban ma más nem ismertek a nyelv- tanfc’yamVi, ahol az idegen nyelvek ismére1- m^orsan és ]rfc->r'-Ten elsajátítható Ezen a h'-l-zetcn vc-Uoztatni kell. Az'igény sok briycn meg­van. <; most nv'r a nvelvta- rulá" "'H. M'ételeit is n-rg kell teremteni. AH fn’un él, ez még nem jelenti, ho-y elveszett em­ber. Lehetőségek ott is van­nak, s ezeket ki kell használ­ni a tudományos és kulturá­lis érdeklődés serkentésére. Előbb azonban le kell szá­molnunk a szemellenzős prnktic'zmussal. mert addig előre lépni, s lépést tartani igen nehéz. Pataky Dezső A régi közmondás szerint egy rv-í„röl hét bőrt lepet le­húzni. A közmondás azonban arról már nem tesz 'említést, hogy a hetedik bőrnek mi­lyen a minősége. Ez jut eszembe, amikor ezt a filmet még akarom nézni. Mégis megnézem, mert a kíváncsiság az ember kipusz- títhatatlan tulajdonsága. Az előzetes már azzál biztat, hogy ebben a színes francia— olasz filmben majd Jean Marais mutatja meg, milyen­nek látja ő lelki szemeivel az igazi „AngyaV.’-t, milyen­né alakulhat ennyi „angyali'’ tudással, fortéllyal, ököl'el és szerencsével egy ember fenn. a skóciai tájakon. A forgatókönyv is az ..An- gyal”-sorozat írója, Leslie Charterls regényéből íródott. A néző joggal azt hiszi, hogy a nagy angol tv-sorozat után most majd valami megle­pőéin újat, valamit olyasmit ad az író is, Jean Marais is. ' az egész film is, amitől majd csettintünk és azt mondju: lelkesedő harsogással: no, ez igen, ezt telibe találták! Eb­ben a filmben azonban azt a többletet, amit Jean Marais neve ígérhet, nem találjuk. Ha újs„g az eddigi sorozal- ,,angyal'’-kákhoz képest a film, csak abban és annyi­ban az, hogy most három ül­döző társasággal — olasz, német, és amerikai ügynökök­kel — veszi fel a küzdelmet ez a bátor és mindig biztos­ra menő férfi. Nem is tudjuk számon tartani „halálos ve­szélyeire’"” számát, amikor az emberi logika és a koín- binált erőviszonyok miatt a hősnek vesztenie kellene, de az - országúton, az emeletes gépkocsi-targonca hátán ve­rekedni kell. le kell fotográ­fiáim, zuhannia kell német­nek, amerikainak, olasznak és maradnia kell „Angyal”- nak, aki Jean Marais, aki elegáns, frissen vasalt és retten’neletlen. De talán míg az Is újság ebben a szirupos „Ángya r’-adagolásban, hogy Argjal ezúttal nem önzet­len, Chartier pénzét megtart­ja magának, — no persze csakis azért, mert ez a Char- tier két agymosás után sze­retne becsületes lenni. Azt pedig, hogy valaki becsületes legyen, csak úgy érhetjük el. ha szerényen a nagy pénz, a nagy bank szerény szolgá­latába szegődünk: legyünk tehát bankőrök, vagy portá­sok a pénz árnyéké baa. Ezt a bölcsességet az az Angyal mondja agymosott partneré­nek, aki akciói villájában, vagy inkább kastélyában. a nagyobb hitelesség kedvéért skót szoknyában, fegyver- durrogások közben hirdeti, a megbűvölt Chartier megbű­völt lányának, Sophie-nak a társ ágában. Hogy miért van ez a Sophie? Nem tudju.k. mert Leslie Charteris és An­gyal is tud titkot tartani. Bár ez a titok teljesen értelmet­lennek látszik. Christian Jacque rendezése mindössze ötperces remekbe szabott verekedést és néhány nagyon szép tájképet vág be az érdektelen ‘mese élénkí­tésére. Gerard Calvi zenéje sokszor az egyedüli szóra­kozást jelenti a filmben. Sem ember; érzelmeimben, sem erkölcsi ítéleteimben nem lettem elmélyültebb és gazdagabb a film megtekin­tése után. Ezen Angyal nem tudott1 és nem is akart segí­teni. (farkas) KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: O-scnr-díj aula tervez: sért Nagyot gondjait és meré­szet 21 esztendős korában Louis Renault; és jó negyed­évvel társasága fa ■ Societé Renault Fréres) megalapítása 4 Nműís 1967. december 16., szombat előtt, 109S novemberiben ön­járó, négykerekű kocáit .szer­kesztőit. A következő év vé­géig 77 ilyen automobilt pro­dukált a SRF. A második vi­lágháború kitörése előtt szü­letett mag Rendült agyában a „népautó” gondoláin. A 4 CV modellé, azé az olcsó, gyors, négyszemélyes kiskocsié. Pontosan 1 1C5 343 ilyen gép­kocsi hagyta el a szerelősza­lagokat 1C1G októberétől 1961 juliús C-ig. . Tavaly 670 0Q0 járművet gyártott a Régié Nationale des Usines Renault, a Renault Nemzeti Vállalat. A felmérések szerint Fran­ciaországban minden család tört a RenauR-kenyérből, az­az: minden francia család­ban van valaki, aki vagy a Rennult-nál, vagy annak dol­gozik. a gépkocsigyártó ipar rendkívül sok iparágra tá­maszkodik, alapanyagait a kohászattól a vegyiiparig ren­geteg helyről szerzi be. De legalább ugyanilyen széles skálájú szellemi -alap­anyag is kell a korszerű gép­kocsigyártáshoz, a mindig újabb és biztonságosabb gyorsabb, szebb autók kiala­kításához. A Renault agy- tröszHe, szellemi, leányválla­lata 1939-ben alakult. Nevé­nek rövidítése: . SERI. A SERI beruházási tanácsadó, az ipari kutatások fellegvára, gépet, gyártósort és egész gyárat tervez, beruházás bo­nyolítását vállalja a mevbí- bízás'''l a ’kulcsátadásig. Egy- sz^vr*: en rTÍTrsr'rin Mit »'dent. hc’v enrinee- r:rg? A szó 2ir'”i -ai eréds- tű. nye’vünk csak körülírás-, sál határolhatta meg. így: a legcélszerűbb megoldások ke­resése, kiválasztása, azé a módszeré, amelyekkel a leg­jobban és legolcsóbban (ter­mészetesen gyorsan >'s!) ter­melhet a ví11"''»+. Az ergmee- ring jelenti rotö azoknak a mérnököknek, technikusok­nak csoportját - is, amelyik egy-egy megbízás teljesítése közben széles körű kutatást és részlet-tervezést is folytat a tervajánlat elkészítésével egyidejűleg. — E körülíró mag3rarázat, és a SERI-t be­mutatni szándékozó ismerte­tés Lucien Gouzaze úrtól, a SERI , vezért gazgátó-szárny- segí 1 tői, sajtófőnökétől szár­mazik. Luc'en Gouaze és Jean Schell elektromérnök, a ke- let-európai ügyek egyik szak­értője tájékoztatta a sorok íróját a győri Magyar Vagon- és Géngyár megrendelésének teljesítéséről is. ■ A győri gyár ugyanis — népgazdasági el- !: -pzcláseink részeként — rö­vidárun sorozatban készíti n l'T,’T b'cnc alapján a 200 ló­erős Diesel-motorokat. A gyártó-sorokat 3 többi között a Renault-SERI tervezi. Jártam a Renault egyik normandiai üzemében, Cléon- ban. Az ottani motorgyárhoz hasonló lesz a győri, számos új megoldással, géppel. Jean Schell mérnök szerint a győri motorgyár tervezése a múlt év végén megszer­kesztett organizációs terv szerint halad., másodp »rcre egyezik a PERT-háló időada­taival. Az első fontos ütem, a technológiai utasítások át­adása ez év áprilisában és májusában megtörtént. A második is befejezéshez kö­zeledik: a gyártósorok gépei­nek, berendezéseinek megha­tározása és beszerzése a meg­adott technikai követelmé­nyek szerint. A leendő győri motorgyár célgépeit már ké­szíti a Renault Művek. Nem­rég egyeztették Győrött a magyar, a francia és a német szakemberek a telepítési raj­zokat és a többi részletet. Bepillanthattam abba a gyárba, amelyiknek kicsinyí­tett mását Győrött helyezik üzembe. Néhány, bennünket megdöbbentő észrevételt csu­pán: kéthetes készlettel ren­delkeznek az alkatrészmeg­munkáló műhelyek. Felesle­ges több, mondja az üzemve­zető, a helyet foglalni» és a költségeket növelné. Az után­pótlás mindig idejében meg­érkezik. Az elektronikusan vezérelt és ellenőrzött szala­gok mellett csak betanított munkások dolgozna!:; még a minőségellenőrök is azok. Teheti ezt a R ”,u azért, mert az ellenőrző műszerek roppant egyszerűek, világo­san és félréismerhetetlenül kimutatják a hibákat. A gyártószalagok mellett minden nyolc munkás után ott van egy pótmunkás, aki bárkit a nyolc közül helyet­tesíteni képes. A motorgyártó szalag visszakunkorodó kis körre! végződik. Erre azért van szükség,hogy a próbapa- don járatott, hibásnak minő­sített motort azonnal javít­hassák. Tehát: a napi meny- nyiség mindenkénpen elhagy­ja az üzemet. Csakis így va­lósítható meg a biztonságos összeszerelés, a kiszállítás­ban pedig a fennakadás elke­rülése... E gyárat, és a többi R-”a”iMÍ7”m kotvz'vö'ttését is a SERI tervezte kitűnően összeválogatott mérnök- és technikusgárdájával. A SE- Rl-t valójában azzal a céllal hozták létre. ho°” RenauL Művek technika1 ' »alán őrködjék, és szva esetén beavatkozzék egv-egy korsze­rűsítés, új gép konstruálása, eredeti gvártási mód beveze­tése ereiéig. Azóta azonban már külföldi megrendelése­ket is teljesít szerte a vilá­gon. Az utóbbi években ; szoc'alista országok is égi sor üzletet kötöttek a SERI vei Mi sem dicséri jobban a SERI munkatársainak tevé­kenységét, mint az hogy szellemi exportjáért (vala­mint a sajtó képviselőinek a javaslatára) a Renault 16-os gépkocsi megtervezéséért nemrég Oscar-díjban részesí­tették. Kulcsár László Következik: ÓherbomJ esernyők nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents