Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-12 / 293. szám
Men megy gombnyomásra! Túl « rexasxtaion V alamikor akadtak emberek, akik tévedhetetlennek hitték magukat. Abban a korszakban volt ez, amelyet a súlyos tévedések, sőt eltévelyedések időszakaként tartunk ma számon. Szerencsére ez a korszak már elmúlt, és nem tartott tovább, mint néhány esztendő. Ezeket a tévedéseket már helyrehoztuk, ezek a hibák, lassan már a múlt ködébe vesznek. , Annak az időszaknak emlékeiből, ha mást nem, azt a következtetést levonhatjuk, hogy buktatók, nehézségek, kitérők nélkül nem megy az új' társadalom építése. S csodák csodája, amióta nem akarjuk néhány esztendő alatt felszámolni mindazt, az örökséget, amelyet a sok évszá- zadékos régi, igazságtalan társadalmi rendszer hagyott ránk, többet változtattunk — előnyeié — az országon, mint annakelőtte. Mindenütt láthatók munkánk eredményei: az új lakótelepek, a régebben nem álmodott színvonalon élő emberek,- az egyre kulturáltabb nép, az új üzemek, amelyek már igazán korszerűek, a fejlett technológia hasznára van a termelésnek és megkönnyíti az ott dolgozó emberek sorsát. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy alapjában nem tévedtünk, amikor ilyen politika alapján folytattuk a szocializmus építését. De akármennyi új lakás is épült, még mindig nagy - a lakáshiány. Az életszínvonal még mindig' elmarad attól, ahogyan az emberek élni szeretnének. Vannak üzemeink, amelyek technológiája alig fejlődött, Vajon ez azt jelenti-e, hogy ezekben a dolgokban tévedtünk volna? Nem. Egyszerűen arról van szó, hogy a legjobb politika, a legoptimálisabb ■ hatékonysággal végzett építőmunika sem oldhat meg mindent egy csapásra. Voltak elképzeléseink, amelyeket legjobb tudásunk szerint, körültekintően alakítottunk ki, de mégsem váltak be teljesen. Akadtak beruházások például, amelyek kétszeresébe, háromszorosába kerültek a tervezettnek, s nem hozták meg a kívánt eredményt. Akadt javítani való az iskolareform eredeti elképzelésein is. Az élet, a gyakorlat olyan kérdéseket, nehézségeket vetett fel, amelyeket nem láthattunk előre. Vajjjn tévedtünk-e akkor, amikor nem vettük őket, előzetesen számításba? Bizonyos értelemben talán igen, de az ilyesmit még sem lehet tévedésnek nevezni. Gyakran elhangzik egy-egy új intézkedés nyomán: ,Akkor azt mondták, most meg ezt mondják.” Nagyon köny- nyen lehet — ilyen az esetek többsége —, hogy mind a kétszer helyes az álláspont. A változó körülmények tették szükségessé új álláspont kialakítását. A lényeg, hogy az alapállás nem változik: a nép érdekének szolgálata, az új világ építése. D kadtak és bizonyára ezután is akadnak olyan tévedések, amelyek hanyagságból, felületességből, nemtörődömségből fakadnak. A közvélemény hosz- szú ideg követelte, hogy ilyen esetekben legyen keményebb és határozottabb a felelősségre vonás. Sajnos, ez a jogos kívánság azért nem juthatott jobban érvényre, mert olyan gazdaságirányítási rendszer körülményei között dolgoztunk, amelynek útvesztőiben sokszor egérutat nyerhettek a hanyagok. Az egyéni felelősség megállapítása — minden jó szándék ellenére — a legtöbb esetben reménytelennek bizonyult. A gazdaság- irányítás új rendszere ezen a téren is haladást jelent, azzal, hogy majd azok döntenek, akik ismerik a helyzetet és vállalják a felelősséget az Intézkedéseikért. Nem vitás, hogy a felelőtlenség kisebb területre szorul visz- sza. Tévedéseik azonban nyilvánvalóan ezután is lesznek. Bármennyire is szeretnénk, nem fog minden elképzelés maximálisán beválni. S bizony előfordulhat majd — nem is ritkán —, hogy a döntések korrekcióra szorulnak. Végzetessé a tévedések csak akkor válnak, ha valaki makacsul ragaszkodik a rosszhoz, a helytelenhez, i ‘Az új módszer olyan kont- | rollokról gondoskodik, hogy nehéz legyen tartani a tarthatatlant. M aga a gazdaságirányítás új rendszerének koncepcóia azonban nem valami tévedés felismerésén alapul. Vannak . ugyanis, akik ezt terjesztik. Az eddig folyhatott gyakorlatot nem kell mentegetni, hiszen igazolják azt mndazok az eredmények, amelyeket elértünk. S éppen e politika helyességét biaonyítja hogy képes volt felismerni: abban a szakaszban, ahová eljutottunk, már csak új módszerekkel haladhatunk tovább. Kidolgozta ezeket az új eszközöket, s bátran bevezeti. Nem félve attól, hogy olyan intézkedésekhez nyúl, amelyek eddig még nem állhatták k‘ a gyakorlat próbáját, hiszen még nem alkalmaztuk őket. A közgazdasági és politikai elemzés egyaránt azzal biztat, hogy az új mechanizmus, az új módszer eredményesen segíti továbbfejleszteni az eddigi vívmányokat, eredményeket. S ha a tapasztalatok alapján, az idők folyamán bizonyos dolgokat majd nyilvánvalóan módosítani kell. ez természetes. Azoknak a gondoknak a helyébe, amelyeket az új körülményekkel sikerült megszüntetni, bizonyára új gondok kerülnek majd. Egy biztos: az új mechanizmus nem gombnyomásra működik. Joggal bízhatunk azonban abban, ha az a bátorság, amely a reform bevezetését jellemzi, szorgalmas, odaadó munkával folytatódik a mindennapok során, örömmel állapíthatjuk majd meg, hogy minden aggály ellenére mégsem tévedtünk. P. I. Szerelik az eesédi gépóriást Súlya 380 tonna, manassá»a 21 méter Év végi mérleg az építőtáborokról Csaknem 45000 közép- és főiskolás népesítette be az idén az ifjúsági építőtáborokat. A diákok több mint kétmillió órát dolgoztak a földeken, az egyetemi-, az út- és csátornaeyitkeaéSeKen, valamint a vasúti rekonstrukciókon. Százharmincezer köbméter földet mozgattak meg. nyolc- százezer négyzetméternél nagyobb területen végeztek talajrendezést. Leszedtek több mint százezer mázsa gyümölcsöt és zöldséget. 25 millió szőlőtőkét kötöztek és cson- koztak s ötezer holdon segítették a növényápolási munkákat. Az őszi ifjúsági táborok több mint tízezer lakója további 90 000 mázsával gyarapította a leszedett gyümölcsös zöldség mennyiségét, A megyei KISZ-bizottságok táboraiban szorgoskodó csaknem három és fél ezer fiú és lány alig kevesebb, mint 220 000 munkaórát teljesített. A tavalyinál háromezerrel több, öszesen mintegy 16 000 fiatal lakott állandó jellegű épületekben, amelyek kényelmesebbek és kellemesebb Pihenést nyújtanak, mint a nem is olyan régen egyeduralkodó sátorvá-osok. A segítőkész közén- és főiskolások, i'letve egyetemisták többsége az idén először csatlakozott az akcióhoz. Az eesédi lignitmezőn újabb területekre terjesztik ki a külszíni fejtést. A termelés korszerűsítésére az eddigieknél jóval nagyobb teljesítményű és méretű gépet helyeznek üzembe jövőre. A „Mátraaljai Szénbányák” eesédi gépszerelő üzemében most megkezdték az SRS 470- es nagyteljesítményű marótárcsás kotr.ógép szerelését, amelyet a Német Demokratikus Köztársaságban vásároltak. A hatalmas mammutgép folyamatosan érkező alkotó elemeit a helyszínen állítják össze az előírásoknak megfelelően NDK-beli és magyar szakemberek hat hónapon át, A látványos, önjáró gépóriás méretedben és teljesítményében jelentősen felülmúlja eddig üzemeltetett társait az eesédi lignitmezőn Súlya 380 tonna, magassága 21 méter lesz. Működését központi távvezérléssel irányítják. Marótárcsájának nyolc merítőkanala egyenként 470 literes. Óránként 1690 köbméter föld megmozgatására képes és éves teljesítményét a gyártó cég több mint kétmillió köbméterben garantálja. A gépóriás a meddő letakarásában kezdi meg a munkát — a tervek szerint a jövő év májusában — majd később a széntermelésben is részt vesz. Szövetkezeti irodákban, KISZ-klubokban, tanácsházán kultúrházakban fiatalok százai, és ezrei gyűlnek ösz- ste, ezekben a napokban, hogy tanácskozzanak arról, milyen módon lehetne javítani a közös gazdaságokban dolgozó lányok és fiúk helyzetén. A szövetkezeti fiataloknak ezen apró parlamentjein néhol csak tucatnyian, más esetben száznál la többen vesznek részt, hogy aztán később a területi, megyei és országos szintű összejöveteleken kikristályosodhasson, miként élnek a falusi fiatalok, s milyen sürgető intézkedéseket kell hozni, hogy munkájukban, életükben anyagi lehetőségeinkhez képest jól érezzék magukat? Sok helyen megtartották már a helyi összejöveteleket, sőt cgy-két esetben a termelőszövetkezeti fiatalok küldöttei járási szinten is tanácskoztak, továbbadva azokat a kéréseket, javaslatokat, panaszokat, amelyeket falusi társaik mondtak él. Ezek az észrevételek általában tükrözik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok soksok módját és jobbra való törekvését, nemkülönben eredményeiket is. Mégis olyan érzése támad az embernek mintha megrekednének, pontosabban bentrekednének ezek a viták, észrevételek, kérések, javaslatok, a K1SZ- helyiség falai között. Sok esetben forgolódik ugyanis a vita szinte egy helyben: a zenekar létesítése -körül, vagy hogy jó lenne megjavítani a KfSZ-klub padlóját és nem ártana több táncmulatságot szervezni, netalán a rádiót megjavítani. Szóvá tették azt is, hogy a pártszervezet tulajdonában lévő televíziót miért nem nézhetik a fiatalok? Mas esetben a KISZ-klub felszerelését gyarapítar.rtó sürgettek a biliárdasztal beszerzését. Minden bizonnyal ezek va- lé gondok, sok fiatalt érintenek azok közül is, akik a term előszőve (.kőzetben dolgoznak, azok közűi is. akik üzemekbe, iskolákba járnak el naponkint, de estéket, szabadnapjaikat a faluban töltik. Mégis... a mélyebbre szántó beszélgetéseknél, vitáknál kiderült: nem elsősorban ezek az igazi problémái a falu fiata’ságának UüJönösen nem a közős gazdaságban dolgozó lányoknak, fiúknak. • Ellenben: ma még ideálisnak egyáltalán nem mondható munkakörülmények, a rend- szertelen fizetés, a fiatal szakemberek lebecsülése. az elhelyezkedés, a bánásmód, s még sok-sok olyan megoldatlan probléma, ami miatt nem érezhetik ,iol magukat a fiatalok a szövetkezetek, állami gazdaságok egynémclyi- kében. Nagyon valószínű, hogy amikor országszerte lezajlanak ezek a tanácskozások és az összesített eredményt: a fiatalok véleményét a legmagasabb párt- és állami lórumok elé \ iszik, komoly ren- deletekct iioznak a falusi fiatalság élet- és munkakörülményeinek megjavítására. Ezért lenne jó. ha ezeken a tanácskozásokon a legőszintébben tárnák fel a szövetkezeti falusi fiatalság legégetőbb gondjait és ezek az “sz- revételek bírálatok, kérelmek. javaslatok nem ragadnának bent a KfS^-heivíség falain belül és a rexasztal- nál. hanem valóban felölelnék a fiatalok eleiének minden mozzanatát, a munkától a szórakozásig. Most erre megvan • lehetőség ... nagy, kár lenne el- szalasztaniuk ezt a lehetőséget megyénk termelőszövetkezeti fiataljainak. K. E. lissza...” Verpeléti, Keleti Fény utca 26.: az alacsony, ódon falú, öreg falusi házba új lakók költöztek. Tizenegy esztendős távoliét után öt gyerekével hazatért Angliából Ferenezi György né verpeléti paraszt- asszony. — Disszidált? — Igen. 1956. november 10-én. Á férjemmel és három gyerekkel indultunk útnak. A negyedik gyerek két napra rá született meg, hogy Ausztriába értünk. Az ötödiket Angliában szültem. — Miért mentek el? — Az anyósom miatt. Egy percnyi nyugtunk se volt, csak így tudtunk megszabadulni tőle. • Ha nem lehetne... Korszerű technikai javaslatom ... — A technika korában élünk, kérem, és... Sokan kezdik így, mert valóban a technika, sőt a technilcai forradalom korában élünk és... Igen: és sokan nagyon furcsán képzelik el a korszerű technika alkalmazását és fel- használását. Ügy gondolom, semmi helye olyasfajta hebe- hurgyaságnak miszerint a kibernetika, az automatizálás, az elektrónika és az „stb...” legújabb vívmányait, teszem azt a kibernet‘kában. az atomenergia békés felhasználásában avagy az rle'-4rmiká- b an gvümölcsözt essék. Magam és Po- rács Hvgá okleveles rvárs polgár megbeszéltük néhány tudn- "".ánvos vi"'™ánv cA1- áe oks-erű eovénl fel. 14'•s—fásának módszereit, Jelszavunk: nem az a fontos, hogy mibe kerül, hanem, hogy kinek kerül... a háztartásába. Mindezek után engedjék meg, hogy szerteágazó és az élet minden területére kierjedő kutatásainkból e tárgnra vonat- tozóan néhány témát, ötletet, megvalósítandó javaslatot nyújtsunk át a tudomány és a gyakorlat illetékeseinek. Javasoljuk a korszerű, világszínvonalú sugárhajtású vos- rrtlla bevezetését, különös tekintettel a háztáji gazdaráara. amelyek ö«-nűfcö',ő trámramérőve l és Modern Mz(TZ A házi ?vtT*—kor*ye”ű fin P*, -»«zz 4 ze lehet a másodpercenkint 10003452, esetleg 10003453 csapást végző automatizált mozsár, amellyel kis átalakítással fát is lehet vágni. Feszmérő beépítése kívánatos. Nagy szolgálatot tehet a 70 millió tranzisztorral működő elektronikus agy, amely elfér egy hokedlin, s ame'yle az ember felül bedobja a lottószelvényét, majd másfél perces zúgás után a gép alul kidob ín a másfél milliót. Megiegt/zem. az lg nzí vilá'rszínvonnl- nál teljesen felesleges időpocsékolás a másfél másodperc... De hát nálunk... mit várion az ember. Leg- feliebb ezt, Feltétlettül itt az i^ele az atomenergia hAi*fi$ rr^kprlpfi * l'tv.rr'k vá- lünk is. finnen érért C-,f;?.g£yy„0 ftrripn't ‘>Pr,4tOS és egy másikat, az lehet kisebb is, Po- vács Hugóné hajszárítója részére. Korszerű háztartási kisgépekhez korszerű energiatermelést! ...és végül feltétlenül javasoljuk a technika minden vívmányával felszerelt ama grillsütőt, amely másodperceken belül beszerzi, megsüti és szárnyra locsátván, szánkba juttatja a sült galambo* amelyből az utóbbi időben, minden kétséget kizáróan, egyre kevesebb jut t a magyar nem doloozá névnek, fiült galambot minden ember asztalára! Jó, ha sült galamb nincs, nekem a libamadár is megfelel, korszerű, világszínvonalat képviselő mái- -1 nne't !-<■?- vrovok a régi technikát képviselő tíz úijammai is megenni. (egri) megyünk el már mindenünk (Foto: Kiss Béla) — Angliában merre laktak? —Manchesterben. — Milyen volt a fogadtatás? — A disszidált magyarokat utálják az angolok. Megvetik és lenézik. — Jól éltek kint? — Nézze, én úgy mondom meg. ahogy volt: ha nem hiszi, merren el Recskre, oda is hazajött egy család. Mi nagyon rosszul éltünk. A tizenegy év alatt egyetlen' élő tyúkot tudtam venni, pedig már hárman is kerestek. Volt szép lakásunk de mire kifizettem a viz, a villany árát, a lakbért, bizony csak fllérek maradlak. Lehet, hogy másoknak sikerült meggazdagodniuk, de nekünk s a környéken lakó manchesteri disszidált magyaroknak sokkal rosszabbra fordult az élet, mint itthon volt. Nem véletlen, hogy egyre többen jönnek haza. Nincs állandó munka, rendkívül magasak az árak, kinézik az embert az országból, a férjem volt hogy egy hónap alatt 40 munkahelyen is dolgozott. — A férje miért maradt kint? — Az utóbbi időben már nem törődött velünk. A keresetét elszórakozta, sztriptíz-bárokba járt. Fenyegetett, ijesztgetett bennünket, mindennap baj volt vele. Elhatároztuk, hogy hazajövünk Ö nem Is sejtette, mire készülünk. tudta nélkül szereztük be a papírokat, s egy reggel, amikor ő már nem Volt otthon, az Öt gyerekkel vonatra szálltam. — Mennyi pénzt hoztak haza? — Ne nevessen ki a vonatjegyet is csak Pestig tudtuk kifizetni. Nem- azt mondom, ha talán a férjemnek jó szakmája van, s a munkát se vetette volna meg, talán valamivel másképpen alakult Volna sorsunk, de így elég keserves tizenegy esztendőt hagytunk Angliában. Nem gazdagodtunk még, mint olyan sokan gondolják. Ne h’ggvék, hogy Nyugaton olyan könnyen lehet gazdagodni. Nagyon-nagyon bánom, hogy elmentem. Sohasem bocsátom meg masamnak. De most már mindegy, fő, hogy újra itthon vagyutt-c. — S most mi lesz? Milyen terveik vannak? — A kisebb gyerekek iskolába járnak, a legnagyobb fiú már bányában dolgozik, a 17 éves lányom most próbál elhelvezkednő Biztosan talpraállunk. Szeretnénk majd egy lakást venni és szépen, nyugodtan élni. Van mit elfelejteni, beDótolni. Királynőnek se mennék visz- sza Angliába. Az első s utolsó volt, hogy elhagytam Magyarországot. Ha nem megyünk el, már mindenünk lehetne... — koós — Száz jutalom, három főnyerrmeny Hétfőn délután értékelték Egerben a Vöröskereszt, a KISZ. a KÖJALL és a megyei művelődésügyi osztály által az általános iskolák részére hirdetett fogászati hét eredményeit. A részvevők között 100 jutalmat sorsoltak ki és annak a három pajtásnak a nevét, ak'k megnyerték a tődíjakat. Karórát nyert a lőrinci Kasza Erzsébet, fényképezőgépet a hevesi Bó- di Antal és egy töltőtoll volt a jutalma Mato Margit eger- baktai kisiskolásnak. MwMft 3 1967. december 12.. k«d*
