Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Mennyezeten az op-art A modem otthonban hódít a fénycső Ma már szerte a világon mindenütt bevonult a laká­sokba a legkorszerűbb vilá­gítóeszköz: a fénycső. Noha általában a munkahelyeken, hivatalokban megszoktuk, Karácsonyi pulykasült; I»y háromJcUtós hizlalt pulyka szükséges hozzá. A megtisztított pulykát nem daraboljuk fel. A mellrészébe, a vastag combjába kivert, vékony saelet érett sza­lonnát tűzdelünk, s az egész pulykát bedörzsöli ük sóval. Kis­sé állni hagyjuk, hogy a só jól átjárja. Azután a pulyka has­üregébe két egész, megszurkält almát helyezünk. 15 deka forró zsírral leöntjük, s tepsibe helyez­zük. Egy kicsit pirítjuk, majd 2 deciliter vízzel feleresztve las­sú tűznél sütjük. Közben termé­szetesen fbrgatnunk kell. Ha a hús megpirosodott és por­hanyó«, kivesszük a tepsiből és vízben megmosott „sertésháló­ba*' csavarjuk. Ezután ismét visszatesszük a sütőbe, s addig sütjük tovább, amíg a háló rozs­davörös nem lesz. Ezután a pulykát kivesszük és hűim hagyjuk. Elkészítjük a mártást: a tepsiben levő zsírt nyílt lángra tesszük. 2 evőkanál paradicsomot adunk . hozzá, s megpirítjuk. Majd felengedjük 2 evőkanál fehér borral és 3 deci­liter vízzel. Kissé megsózzuk és felforraljuk. A mártást leszűrjük én ismét forraljuk. Ha aranyszí­nű, akkor kész. Köretnek adhatunk zsírban pl» rított burgonyát, salátaként cit­romos vízben főtt zellert, és kompótot i®. Jakab Mihályné — A legújabb mennyezeti fénycső. (Horváth István felvéteted igényeljük is a jobb megvi­lágítást, az otthonokban még nem találta meg igazi helyét a modern fény. A Világitástechnikai Álló* más egyik feladata, hogy el­igazítást, tanácsot adjon, ho­gyan kell szakszerűen alkal­mazni a fénycsövet. Bemuta­tó termükben érdekes meg­oldásokat láthatunk, vajon miként helyes és esztétikus az építészeti formák és a megvilágításának egybehan­golása. Bemutatják azt is, hogy a színskála egyes színeire mi­ként hatnak a különféle fé­nyek. így például a hagyo­Férff kötött kabát Anyaga körülbelül 1,20 kg vastag gyapjúfonal, négyes. és ötös kötőtűvel kötve. Minta: Elkészítjük a szük­séges szemmennyiséggel az alapsort, ezt visszafelé fordí­tottan végig kötjük. 1. sor: (első és utolsó szem a mintán nem szerepel) 1 fordított, 2 sima, ezt ismé­teljük, 1 fordítottal fejezzük a sort. 2. sor: 1 sima, 1 szemet fordítottan leemelünk, 1 sze­met fordítottan lekötünk, .is­métlés). 3. sor: 1 fordított, 2 sima (az előző sorban fordítottan leemelt szemet a rajta lévő ráhajtással együtt kötjük le simán.) (Ismétlés.) A második és harmadik sor ismétlésével kötjük a kabátot. Háta: 96 szemre kezdjük és 4 sort kötünk 1 sima 1 fordított kötéssel 4-es tűvel, itt tűt váltunk és a mintát körülbelül 41 cm magasságig kötjük. A karöltőre elfo­gyasztunk mindkét oldalon •\x3, 3x2 szemet s ezután kezdjük a ragián fogyasztá­sát (szél szem nem számít) 1 sima, 1 fordított, 1 sima 2 szemet fordítottan összekö­tünk. A sor végén a negye­dik és. ötödik szemet fordí­tottan összekötjük, 1 sima, I fordított, 1 sima. Minden sornál a fogyasztást e két szemmel visszük. 25-ször fo­gyasztunk, marad 28 sze­münk. Eleje: Először a jobb ol­dalt kötjük. 51 szemmel kezdjük, a hátával azonos módon dolgozunk, körülbe­lül 14 cm magasságnál a kí­vánt helyen 25 szemet a vé­konyabb tűre átveszünk és 1 sima fordítottan 4 sort kö­tünk. Ez az oldal a széltől körülbelül 12 cm-re kezdő­dik. A szemeket befejezzük. A következő soron amennyi szemet átvettünk, annyit be­leszaporítunk és úgy dolgoz­zunk tovább. Körülbelül 60 cm-nél a nyakkivágást fo­gyasztjuk 1x3, 4x2, 2x1 szem­mel. A ragián vonalat a hátrésszel azonos módon ké­pezzük. 4 szem marad, ezt egyszerre fejezzük be. Ha készen vagyunk, bejelöljük a gomblyukak távolságát és a bal eleje résznél munka köz­ben belekötjük a széltől 3-— 5 szemmel a zsebhez hasonló módon. Ujja: 39 szemmel kezdjük 8 cmt kötünk 1 sima, 1 for­dított bordázattal a véko­nyabb tűvel. A vastagabb tű­vel kötött résznél minden ne. gyedik sorban szaporítunk, összegen tiz-n-tször. lesz 69 szemünk. Hónaljnak lefo­gyasztunk 2x3 szemet min­két oldalon- Azután az elejé­hez hasonló módon keretté! készítjük a ragián fogyasz­tást míg 7 szemünk marad a tűn. Ha minden darab készen van, gyengén átgőzöljük, összeállítjuk és a nyakkivá­gást. valamint az eleje-részt tűre szedjük. Köífülkötjük 1 sima. 1 fordított bordázással. Végül a zsebeket belevarjuk és a gorrfbokat is felvarrjuk, lehetőleg „hátsó” gombbal, mert ez meerkadályozza a kötés kiszakadását. —iSzepedtaá— mányos izzólámpa mellett a piros színek kissé megsöté- tednek, a „de Luxe”-fénycső valamennyinek eredeti szí­nét adja vissza. Melyek a fénycső előnyei az izzólámpával szemben? A legfontosabb: több fényt ad. S noha a beruházási költ­ségei magasabbak, ez bizo­nyos idő után megtérül, mi­vel a fénycső élettartama több mint hétszerese az izzó­lámpáénak. Figyelemre méltó előnye az is, hogy kisebb az áram­költsége, s ez ugyancsak ész­revehető a villanyszámlán. Formája újvonalú, s a kor­szerű lakások modern beren­dezéséhez jobban is illik. Az új lakásokban sok he­lyütt már nincs központi csillárhely, csak konnekto­rok a falakon, helyi megvi­lágítási célokra. Bevált mód­szer, hogy a lakás különböző sarkait funkciójuknak meg­felelően látják el világító testekkel. Más—más fényt igényel a tanulóasztal, a munkasarok, a hangulatos beszélgetősarok, megint mást a konyha és a fürdőszoba. Az otthoni pihenéshez a tompább fények kellemesebbek is az éles megvilágításnál. A fénycsövek alkalmazásá­nak legkorszerűbb megoldása a függönyvilágítás, vagyis a függöny felső vonalába rej­tett fénycső. Ehhez a mód­szerhez hasonló ha fénycsö­vet nagyobb bútor, például szekrénysor felső vonala mentén helyezzük el. Az így „takart” világító testek kellemes, otthonos világítást biztosítanak. Ajánlatos lakásokba a 6x20 W-os, vagy a 6x40 W-os op-art díszítésű állólámpát és mennyezeti világító testet alkalmazni. Az Egyesült iz­zóban a fénycsövek hétféle színárnyalatban készülnek. A különféle színárnyalato­kat ugyanabban a helyiség­ben nem előnyös felszerelni. Viszont az izzólámpát, s a F 32-as fénycsövet sokfélekép­pen alkalmazhatjuk együtte­sen. Például a mennyezeten süllyesztett fénycső vonul végig a függöny mentén, s a lakás sarkait, a tanulóasz­talt, a dolgozó részt, a tévé és rádió környékét a hagyo­mányos álló — vagy asztali lámpákkal világíthatjuk meg. Ugyancsak az Egyesült Iz­zóban gyártanak új típusú 40—100 és 130 W-os fénycsö­vet, amelyekhez majd a Neon- és Fényese berendezé­seket Készítő és Javító Ktsz dolgozói alakítják ki a meg­felelő armatúrát. Horváth István Arckikészítés — ünnepre Vizsgáznak a fémek Meddig „él* a repülőgép —7 A lefényképezett ultrahang Tengelyvizsgálat ultrahanggal (MTI foto — Gere László (elv étele) A fémek tulajdonságainak pontos vizsgálata rendkívül fontos a műszaki fejlesztés és a népgazdaság szempontjából. Az anyagokat vizsgálhatják roncsolással és roncsol ásmente- sen. Az utóbbi néhány évben mindkét területen nagy fejlő­dés mutatkozik. A Német Demokratikus Köz­társaságban az anyagvizsgáló gépek építésénél elsősorban a gépek alkalmazhatóságának körét bővítették és a mérés- technikai berendezéseket javí­tották. a csupán egyes vizsgá­latok végrehajtására alkalmas gépek helyett univerzális gépe­ket hoznak piacra. Tökéletesí­tették a vezérlőasztalt. Újsze­rű mérőadó révén egyetlen mérőélemmel lehet mérni a húzó- és nyomóerőket is, és a vizsgálandó drabot. vgy próba­testet húzó- vagy nyomóerő hatásának kitenni. A vizsgálat önműködően megy végbe és a mért értékek meghatározása automatikusan történik. Kiegé­szítő berendezés segítségével a gép függőleges helyzetből víz­szintesbe is elfordítható és ez­által lehetőség nyílik az alkal­mazási terület bővítésére. Az elektrohidraulikus vezér­lésű gépek nagyméretű tár­gyak kifáradási jelenségeinek vizsgálatára is fel lehet hasz­nálni. Érdekes kísérlet történt egy repülőgép tényleges élet­tartamának meghatározására. Korábban a kísérleti repülő­gépeket homokkal vagy ho­mokzsákokkal, később pedig ön­töttvasból készült súlyokkal mindaddig fokozatosan terhel­ték, amíg a törés be nem kö­vetkezett. Az ilyen nagymére­tű próbadaraboknál a vizsgáló- berendezést a vizsgált tárgy köré kellett építeni. Az új be­rendezés is a kísérleti gép kö­ré épül, és azzal a legkülönbö­zőbb repülőgépeket, valamint könnyű szerkezetből képzett más nagyméretű objektumokat például sodronykötélpálya ka­binokat is ugyanazoknak a fő elemeknek alkalmazásával le­hessen vizsgálni. E berendezéssel bármilyen terhelési sorrend előállítható és így sokféle, egymástól elté­rő terhelési módnak a valóság­ban előforduló sorrendjét lehet utánozni. A mérés úgy törté­nik. hogy a tényleges repülőte­vékenység közben a megfelelő gyorsulásmérőkkel és nyúlás­mérőkkel regisztrált terhelé­seket hosszú lyukszalagon tá­rolják. A programvezérlésű gép elektronikus berendezése leolvassa a lyukszalagot és ve­zérli a hidraulikusan előállír' tott nyomást. Egy másik elek*-, ironikus szerkezet azt a nyom­má tékot jejzi, amellyel a ter­helés alatt álló próbadarab úí- egyensúlyi helyzetét megtart­hatja. Ekkor a lyukszalag to­vábbhalad a következő lyuk­osztásig és a ciklus újból kez­dődik. E megoldás lévén az egész berendezés úgyszólván automatikusan dolgozik és alig igényel külön kezelősze­mélyzetet. A roncsolásmentfcs anyag­vizsgálat területén . főleg az ultrahangos vizsgálattal kísér­leteztek. Az egyik legnehezebb probléma a műszer által nyúj­tott információ értékelése, ezért olyan ultrahangos vizsga-., lati rendszerrel kísérleteznek, amely az anyag belső szerke­zetét vizuális képben is meg­mutatja. A próbatestet egy víz­tartály egyik végéhez helye­zik és az ultrahanghullámoij. e vízen áthatolnak a vizsgálan­dó anyaghoz. Ez a próbatest saját fizikai jellemzőinek (vas­tagság, összetétel, szemcse­nagyság) megfelelően alakítja át a hanghullámokat. Azok a hanghullámok, amelyek átha­ladnak a próbatesten, beleüt­köznek egy különlegesen ki­alakított ultrahangos képcső­váltóba, amely az ultrahang- képet villamos jelekké alakítja és ezeket egy ipari tv-képer­nyőn lehet felfogni. Érdekes berendezést fejlesz­tettek ki Csehszlovákiában a gördülőcsapágyak anyagának'! vizsgálatára. A cseh vizsgáló­gép hajtómotorból elektroni­kus lekapcsoló áramkörből, terhelő berendezésből, vala­mint mechanikus vizsgálóké­szülékből áll. Amikor az acél- darabot a berendezésen átbo- csátják, hallható zaj észlelhe­tő. Ha az anyagban valami meghibásodás van. a zaj meg­változik. Ezt a változást az elektronikus lekapcsolóhely I. észleli és azonnal megállítja a vizsgálóberendezést, mégpe­dig éppen a hbás helynél. Hidegperiódus közeleg? Az ünnepi esten ne kísér­letezzünk új kozmetikumok­kal. A szokásos szépségfür­dő után kenjük be arcunkat a megszokott zsíros krém­mel. Ha a bőrt dúsítani akarjuk, vagy a krém felszí­vódását gyorsítani szeret­nénk, jót tesz a meleg ka- millás borogatás: a ráncok kisimulnak. Ezután hideg vízzel mos­suk le jól az arcót, s tegyük fel a megszokott színárnya­latú alapozó krémet. Az esti világítás elbírja az erősebb kikészítést. Színezhetjük a szemhéját és a szem és szem­öldök közötti részit halvány­kék vagy halványszürke fes­tékkel'. Ezután a szempillát és a szemöldök vonalát húz­zuk ki, s végül a szájfestés következik. A rúzs szebb 4r- nyalatú és jobban is tapad, ha a festés előitt puderezzük a szájat is. Manapság már nem a vi­lágos rózsaszín, hanem a pirosabb, élónkebb színű rú zsok divatosak: az eper, a korall. És aki nagyon diva­tos akar lenni, a tejeskávé, vagy a kakaó színű rúzst használja. (Csak fiataloknál? illik!) A rúzsról még annyit, hogy a kreol bőrű nők a pi­ros árnyalatait, a szőkék : cikláment, a vörösek a bar nrj -v—yf-latckat keresek. Papp Éve kozmetikus A meteorológusok már évek óta sejtik, hogy Földünkön ismét hidegebbre fordul az időjárás, de a legújabb tu­dományos^ megfigyelések, mérések is étről tanúskod­nak. A mérések adatait fő­ként az Atlanti-óceán északi felében 15 éve működő mé- rőhajók szolgáltatják. A ku­tatók kb. 380 ezer ilyen ada­tot dolgoztak fel. Az óceán felületén végzett mérések adatai egyértelműen bizo­nyítják, hogy a hőmérséklet két szakaszban (1951—55 és 1961—65) csökkent. A Föld éghajlata hosszú történelemé során gyakran ingadozott. Több mint egy- miUiárd évvel ezelőtt már volt egy jégkorszak, de 600. majd 275 millió évvel ezelőtt ugyancsak támadásra indult a hideg. Egy millió éve an­nak, hogy a „jégkorszak”- ként ismert lehűlés! hullám itt hagyta nyomait: az Euró­pában is oly gyakori moré­nákat. Ez a jégkorszak nem volt egységes: a jég többször is terjeszkedni kezdett, majd 'rövidebb-hosszabb időre visz- szavonult. Az utolsó jégin- vázió 10 ezer éve bontako­zott ki. Ezt váltotta fel egy meleg periódus (i. e. 500—3000); ekkor Európa sok­kal melegebb volt, mint nap­jainkban. Világosan bizonyít­ják ezt a melegkedvelő nö­vények e korból származó maradványai. Régi feljegy­zések, település-maradványok arról tanúskodnak, hogy a kora középkorban ismét me­leg volt Európa időjárása, például a szőlő termesztési határa sokkal északabbra húzódott, mint ma. Angliá­ban 1000—1300 között fejlett szőlőtermelés folyt. 1550-től újra hidegebb kor­szak következett, amely 100— 200 évig tartott A jég v’sz- szahúzódása óta ez hozta ma­gával Közép-Európába a legkeményebb fagyokat. Az erre következő melegebb pe­riódust csak a múlt század­ban szakította meg egy ki­sebb hideghullám. de a nyolcvanas években ismét tartós felmelegedés indult meg. Hatására olvadni kezd­tek a gleccserek: az alaszkai nagy Muir-gleccser például évente 400 méterrel hátrált. Könnyebbé vált a hajózás az északi tengereken: a Spitz- bergák kikötői a századfor­duló táján csak három hó­napig voltak nyitva, de ötven évvel később már hét hó­napig. A halászat is megvál­tozott: az eszkimók száza­dunk elején még nem ismer­ték a tőkehalat, néhány év­tized múlva viszont ez lett a fő táplálékuk. Más halak, sőt a madarak is északabbra húzódtak. Megváltozott a nö­vényzet is: Észak-Európában és Észak-Ázsiában a fahatár néhány száz méterrel feljebb húzódott, a Skandináv or­szágokban nagykiterjedésű földeket vettek használatba. Mindezt csupán alig észlel­hető, az évi középhőmérsék­let egy foknyi emelkedése tette lehetővé. A meleg periódus 1940-ben tetőzött. Mivel a hőmérséklet évről évre ingadozhat, a ku­tatók csak esztendőkkel ké­sőbb ismerték fel, hogy is­mét általános lehűlés kez­dődött Több jel mutat erre. 1956. augusztusában a Grön­land és a Baffin-sziget kö­zötti tengerszorosban ilyen­kor szokatlan jégzajlást fi­gyeltek meg. Izland és a Labrador-félsziget északi ré­széről is jelentős jégképző­dést jelentettek. 1950 óta az Északi-tenger felett gyako­ribbakká váltak az északi szelek. 1958 óta a sarki me­dence felett minden hónap­ban hidegebb volt. mint a korábbi évtizedekben. Az At­lanti-óceán és Európa északi övezete felett megritkultak a nyugati szelek, ennek pon­tosan megfelel az északi sze­lek gyakoribbá válását A hideghullám tehát nyu- !| gátról kelet felé mozog az Atlanti-óceán térségében. Skandinávia magasságában csak most kezdi éreztetni ha­tását, nyugaton pedig már újabb lehűlés észlelhető. A meteorológusok kíváncsian várják, hogy vajon folytató- dik-e az óceán vizének felü­leti lehűlése, hiszen egy tar­tós hőmérséklet-csökkenés minden valószínűség szerint Európában az eddig uralko­dó nyugati szelek és ezzel az éghajlat megváltozását von­ná maga után. •T> r»V • 1967. december 10, va

Next

/
Thumbnails
Contents