Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-10 / 292. szám
Csoilatevés helyett — munka „Ostrom” alatt a tss-szö vet ségek Ma is beszédtéma — bár a termelőszövetkeztek területi szövetségei hetek óta dolgoznak — mennyit is tudnak majd tenni a közös gazdaságokért? A vélemények még ma is megoszlanak. Egynéhány termelőszövetkezetben még mindig csodát várnak a szövetség működésétől, máshol reálisabban értéltelik ennek az új szervezetnek a lehetőségeit. Mi táplálja ezt a csodaváró hangulatot? Talán az, hogy a felvásárló és termeltető vállalatoknak olyan szakember- és jogászgárdájuk van, hogy esetenként egy-égy tárgyalásra vagy a szerződések megkötésére többen is el tudnak menni, míg a termelőszövetkezet imltt—amott tud egy-egy jogvégzett embert .szembeállítani” a trösztökkel, vállalatokkal, izekben a közös gazdaságokban azt remélték hogy a területi szövetség hasonló nagy apparátussal tud majd védelmükre kelni, amikor megállapodást kötnek. Ehhez azonban olyan sok jogászra lenne szükség, hogy költségeiket nem tudnák viselni a termelőszövetkezetek. Ehelyett nagyon alapos, szakszerű szerződés-tervezetet dolgoztak ki a szövetség munkatársai s ezzel — ha csodára nem is voltak képesek —, elősegítették, hogy a tagszövetkezetek egyenlő pamerként tárgyalhassanak a vállalatokkal, s köthessenek szerződést termékeik eladására. Sok helyen remélték, hogy szinte egy csapásra a piackutatástól kezdve az érdek- védelemig, mindent ellát majd a szövetség, ahová bármely időben, bármily ügyben úgy lehet szaladni, mint a gyereknek felnevelő dajkájához. Védelemért is, segítségét is. s elég lesz egyetlen varázsintés a szövetség részéről s minden probléma azon nyomban megoldódik. Ami a segítőkészséget illeti abban nem is csalódhatnak a közös gazdaságok, hiszen a területi szövetségek megalakulásuktól kezdve támogatják a különböző társulások, egyesülések gondolatát. becsülettel állják az „ostromot”. Csodatevés helyett munkához láttak tehát a területi szövetségek s ami a teendők sűrűségét illeti, nem panaszkodhatnak. Bőven jut hozzájuk ötlet is panasz is, kérelem is. A nagyúriak például sokallják, hogy a tej árából nem kis összeget, vonnak le a tejipariak, kannahasználat címén. A horti elnökhelyettes asszony, Molnár Jánosné, az egyik tanácskozáson arra kért orvoslást, hogy segítsen a szövetség elintézni: ne számoljanak annyi kamatot a ládákért, csomagoló eszközökért, mint edd'g. Mert az ilyen kiadások három forinttal csökkentik munkaegységenként. a tagság jövedelmét. Máshol azt tették szóvá, hogy a Magi emeltető Vállalat jelentős összeget von le, ha az átadott terméknek 14 százaléknál nagyobb a víztartalma. ám ha ennél jobb minőségű, egy fillérrel sem toldja meg a vételárát. Szóvá tették azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a postaköltségek és az adminisztrációs munkák egy részét „rásózta” a termelőszövetkezetekre, s ezek helyenként több tízezer forinttal is növelik a kiadásokat. A kápolnaiak abban kérnek segítséget, hogy reálisabban állapítsák meg a műtrágya árát, hogy érdemes legyen többet felhasználni a kalászosok alá... és hogy több legyen belőle. Kérték azt is, hogy lépjen fel a szövetség a mezőgazda- sági gépek minőségének javításáért Javasolják, hogy a gépgyárak és importáló vállalatok ne a legkönnyebb, a homokos talajon végezzék el a gépkísérleteket, hanem a kötöttebb földeken. És ha itt is beválnak a gépek, csak akkor kezdjék meg a gyártást, vagy importálást, mert sok esetben az ekék, vetőgépek, pótkocsik egyszerűen szétszakadnak, elgörbülnek, ha kötött talajon használják azokat. ötleteket Is adnak szép 'számmal. Helyeslik például, hogy közgazdászokból álló bizottság segít a termelőszövetkezetek éves tervének elkészítésénél, javasolják, hogy szervezzenek tapasztalatcseréket, ahol hasznos termelési módszerekkel, újításokkal ismberkedhetnek meg az állattenyésztők, növénytermelők. kertészek, g '-piszék., Szinte minden közös gazdaságból befutott e kérés- sűrűn kapjanak híreket arról,, hogy a piacokon milyen a kereslet, milyen az ár. Ugyanis ezeket figyelembe véve szeretnék alakítani termelésüket, munkájukat s ezúton akarják jól eladni a szerződéses felüli zöldséget gyümölcsöt, húst. Valamiféle áruértékesítés’, információs szervező irodára gondolnak, amely már működik Budapest környékén, és Igen hasznos munkát végez. Az ötlet-, javaslat- kérésostrom tehát az első órákban napokban, hetekben megkezdődött és egyre fokozódik. Ez a bizalom jele is. A bizalomé e társulás iránt, amelynek munkájában bár mutatkoznak még kezdeti nehézségek, a gyakorlatlanság hiánya, technikai szakmai gondok még hátravetik egy-cgy ké'rés gyors elintézését de összességében elmondható: máris sikerült a remélt út felé terelni a szövetségek sokszínű tevékenységét. Csodatevés helyett ... dolgoznak. Állják az , ostromot”, továbbítják, megvalósítják a tagszöveí kezetektől érkező javaslatokat, ötletekét, segítenek a tervezésnél, a munkaszervezésben, az érdekvédelemben. Ezt látva a csodavárók is azt mondják a szövetkezet tevékenységéről: a „csoda”, amit tőlük várunk, bekövetkezett, ez pedig a munka. Kovács Endre Levették a rendszámtáblát Vizsgáznak a járművek — Sok a panasz ::: 4 , *■ A .■ * * , ■> lllll i Egyre növekszik a gépjármű vtó szúrna, az országutakon és a varosokban zsúfolódik a forgalom és fokozódik a tempó. Nemcsak a szabálytalankodó vezetők, hanem a műszaki rendellenességek Is végzetes baleseteket okozhatnak. Mindnyájunk életét és testi épségét védik hatóságaink azzal, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján elrendelték a gépjárművek műszaki vizsgáztatását. Mégis sok a panasz, több esetben felháborodattan tiltakoztak a vállalatok és a magángépkoesi-lulajdonosok, mert szerintük apró hibák miatt bevonták a forgalmi engedélyt, a gépjárműről levették a rendszámtáblát. Mi az igazság? Sok a veszélyes jármű, vagv túlzottan szigorúak a vizsgáztatók? Kik és hogyan ellenőrzik a járműveket? Mi a követelmény? Ezekre a kérdésekre akartunk választ kapni, ezért IßOLVA, A BRIGÁD GYEREKE —■ Ibolya aranyos kislány. Ügy szeretjük, mint a saját gyerekünket. Nagyon örül- lünk, hogy Ibolya a mi lányunk. — Hogy lett Ibolyának ennyi édesanyja, édesapja? — Brigádban dolgozunk, s elhatároztuk, hogy1 közösen segítjük, felkaroljuk a kislányt. Bementünk az Egri Gyermekvárosba, s az első pillanatban megszerettük. Vettünk neki kötényt, nahát, fehérneműt.. Ibolykát a szívünkbe zártuk, amíg szép nagylánnyá nem nő, gyerekünk lesz. Segíteni fogjuk. Ragaszkodó, szeretetre vágyó kis téremtés. A nyáron elhoztuk üdülni, Aldeorőn, Kompolton és nálunk, Párádon töltött másfél-másfél hetet. A férjem is na "von megzerette. Három fiúgyerme- ünk van, még illett is a csa- ; I ádhoz. Engem anyukának, a | térjem apukának szólította. Mindig segíteni akart, még csak tízéves, de olyan jó szándék van benne. Délután várt a busznál, megcsÓKolt, megfogtuk egymás kezét. '’"italban, amikor négy óra ül munkába készülődtem, s felke’t. A nyakamba ugrott, s ahogyan csak bírt, ölelt, csókolt. — A szüleit ismerik? — Csak annyit tudunk róluk, amennyit Ibolya elmeiéit. Az anyja Verpcléten él, férje, családja van. Az apja Egerbastán lakik. Apját nem 'smeri. Az anyja néha megí tógát ja ugyan, de a tíz év tatt még egvszer sem vitte aza, látogatóba sem. Nem hiszem, hogv szív dobog az ilyen emberben. Eldobtak egy aranyo«. kedves, jóravaló szereket. Ügy tud rasasz- ' vdni az emberhez. Értelmes, okos gyerek. Most kaptunk tőle levelet. Azt írja, jól van, sokat gondol ránk és szeretne már Játni bennünket. Karácsony előtt meglátogatjuk a ml kis Ibolykán- kat, — Melyik brigádban dolgozik ön? — A Mátravidéki Fémművek dobozüzemének Előre szocialista brigádjában. — Mi is meglátogatjuk Ibolyát. Szívesen átadjuk a brigád üzenetét. — Kedves Ibolyka, Meg- kaotuk a leveledet, még ma válaszolunk neked. Örülünk, hogy jól vagy, vigyázz magadra, nemsokára talál :o- zunk. Valamennyien sokszor csókolunk. írjál. A fekete hajú, kedvesen mosolygós Ibolya valóban szép kislány. * — Kezilcsókolom. Kalas Ibolya vagyok. — Üzenetet hoztunk a gyárból. ;— Marika nénivel tetszettek beszélni? — Igen. Ki az a Marika néni? — Hát Kucsera Sándor ni, náluk voltam a nyáron Párádon. Ugyan megkapta-e a levelemet? — Meg, és nemsokára válaszol is. — Jaj de jó! — Szereted Marika nénit? — Igen — S miért? — Mert ő is szeret engem. — Anyukád mikor volt nálad? — Már régen. Ö Veipelé- ten van. — Apukád? — Nekem nincs apukám. Még sohasem lá'tam, — Anyukádtól mit kaptái mikulásra? — Az ő mikulása még nem jött el hozzám. — Jól érzed magad itt? — Igen. Iti jó. Én mióta megszülettem, mindig intézetben vagyok. — Nem szeretnél hazamenni? — Nem, mert anyuka mér egyszer sem mondta. — Kit szeretsz jobban: anyukát, vagy Marika néniéket? . — Marika néniéket, meg a kompolti, saz aldebrői patronáló szüléimét. g|g ölt már vettek í j nekem ruhát is, -* .? cukrot is sokat kaptam tőlük. j Amikor a nyáron c' > '.m. rrrig pénzt is adtak. — M re kól- * tötted? — Levélpapírt vettem belőle. Mert én mindig írok nekik levelet. — Szeretsz tanulni? — Igen, nyolc ötösöm, 21 négyesem, 9 hármasom és 2 kettesem van. — A kettesek? — Számtanból és környe- zetiameretből. — Az ötösök? — Írásból. — Meddig szereted Marika néni6’"et7" — Én mindig szeretni foé :-ex mm* ‘ ? ' ^ ÍN I ■:: t ;é : ; ^ gom őket. Én sohasem fogom őket elfelejteni. — A levélben mit írtál nekik? — Szeretnék még kimenni hozzájuk és megkérdeztem, hogy járt-e már ott a mikulás? És esett-e már arra a hó? Édesanyja, édesapja van már Ibolyának. Nem, nerr Verreléten, nem Egerfca’-tán hanem a Mátravidéki . Fém művekben. Koós József mentünk az egri gépállomás telepére. Az udvaron teher- és személygépkocsik sorakoztak. Egy régebbi típusú Moszkvics állt a szerelőakna felett. Rendszáma nem volt, már az előző vizsgán levették. Miért? Mit mond a fiatal tulajdonos, jól emlékszik a vizsgáztató? Nem bíztuk magunkat egyik fél véleményére sem, a gépjármű vizsgáztatási jegyzőkönyvét kerestük elő. „A fékpedái végkitérésig benyomható A fék vezetéke sérült”. Így élet- veszélyes a közlekedés, jogosan vették le a rendszámot. Annál feltűnőbb, hogy a másodszori vizsgáztatásnál a kézi fék nem „fogta” a bal hátsó kereket. Miattunk volt elnéző a vizsgabizottság? Vagy nem akarták harmadszori vizsgáztatásra utasítani és harmadszor is 100 forint fizetésére kötelezni a tulajdonost? Ezt nem tudhatjuk, de megengedték, hogy a fiatalember a helvszftíért beállíthassa kézi fékét. Csak a tükör merev? Ki vizsgáztatja a gépkocsikat? Erre a célra bizottságokat alakítottak. Először két szerelő veszi alaposan szemügyre a járművet. Az egyik többnyire az AKÖV. a másik a gépállomás gyakorlott szakembere. A kirendelt mérnök ellenőriz, vitás esetekben dönt és javaslata alapján a közlekedési rendőrséget képviselő rendőrtiszt jegyzi be a forgalmi könyvbe, hogy a iármű alkalmas-e a biztonságos közlekedésre, vagy ha a törvényes előírásoknak nem felelt meg. akkor nyomban intézkedik, hogy a rendszámtáblát vegyék le. Az egyik jegyzőkönyvben azt olvashatjuk, hoev a visz- szapil'antó tükör merov és a ’Tmű vonalából kilóg. így balesetet okozhat. ' Ezt a ren',s-’Ämot is bevop'ák. a járművet az^rrnal kioltották a fo-rriomMl. De vetőn csők. n tükör volt merev? Nemi Űgv véljük. a bizottság is. Az egyik vállalat tehergépkocsi 'árai- szélvédő üvege megrepedt. Nem túlságosan és nem is a vezető előtt, harem a jobb f“’ső sarbkbey. Vajon nem túlzott szigorúság az, ha ezért vonják be a forgalmi engedélyt? Hiszen nnyc is lehet szélvédő üveget vásárolni. A Warspwa és a Gaz 6ü9- es gépkocsikat ú«v evártíák, és az ái’am* Távkereskedelem úgy veszi át, hegy a hx*só rend'-z’tmtáb1ánái vörös lárnoe ég Fmia+t is több rendszámtáblát bevontak 54 szá7a'ékos „bukás” Soro’hamánk a kifogásokat a kisebb és nagvobb műszaki hibákat. De a részletek he’vett inkább össze- fo-Oe’ó -dacokat idé-T’"nk. Ok- tóber 23-tól decemKer 3-ig 161 járművet rendeltek be és ezek közül 87-et alkalmatlannak minősítettek. 27-et csak időszakosan engedtek útjára, vagyis 54 százalékos volt a „bukás”, a „javító vizsgákat” nem is számítva. Az is feltűnő, hogy 14 magángépkocsi közül egy sem felelt meg. tizenháromnak rendszámát bevonták, egy t pedig 30 napon belül újabb vizsgára rendeltek. Különösen az első vizsga- napokon hulltak” a rendszámtáblák. Egyrészt azért, mert a gépjárművekkel úey jöttek a szemlére, mintha csak tankolni szaladtak volna el. Sokan a legszükségesebb ellenőrzéseket és javításokat sem végezték el. Nézeteltérések. viták keletkéz- keztek a tulajdonosok, a gépkocsivezetők és a vizsga- bizottság között- Az autósok húzták a rövidebbet. mert az esetek többségében a vizsgáztatódnak volt igaz"k. De az is tény. hoev eleinte a Belügyminisztérium és a Közlekedés- és ‘Pgstojia-'i Minisztérium el'en őrei túlzott igémtekkoi iér>*ek fel. Nem vették hoffv Mayvornre^á milyen i-ec*-» n7 ^ik-i-Ac-zellátás men"vjre F'"~'den {<• évről i,rro hnlo1 A* A ■P-oHA'f.V’olí«. P7: m o *v*lr/>n, tlV 7n-H, követ-XT-»Vö* «73 k,~ tak és ^ere* ven píVj^rna^+qk, tehát a PPnaSZaiknak egy része jogos. Amiből nem fehet engedni A felsőbb hatóságok és a helyi vizsgáztatók is levonták a kellő tanulságot. Azonban továbbra is alapvető követelmény, hogy a járművek kormányszerkezete, futóműve, fék- és világító berendezése jól működjék. Ellenkező ese‘bén a vizsgabizottságok a jövőben is bevoniák a rendszámtáblát és a forea'rm engedélyt. Ezt a következetes szigorúságot a közlekedés biztonsága, mindnyájunk érdeke követeli. Ha olyan műszaki hibát észlelnek, amely nem veszélyezteti a közlekedést, a vizsgabizottságok a gépkocsit útjára engedik, azzal, hogy a hibát a tulajdonos záros határidőn belül javíttassa ki. A tapasztalatok azt bjzo- nyíják, hogy a járművek kötelező műszaki vizsgája a forgalom biztonságának nélkülözhetetlen eszköze, az embereket. életünket védi. Ezért folytatni kell és szükség van az idős™7-j vizsgái ra, de o szervizhálózat fejlesztésére is Az eKő egvik félre sem kedvezőek, á ha- tó-ágok és a vizsgabizottságok levonták a gvíVV<.‘,ócf0 ^ ]rr] _ vetkez^ei-éseket. Jó lenne, ha a gépjárművezetők is ez f tennékDr. Fazekas László 196?, december lO* vasárnap
