Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-10 / 292. szám

Egri ismerősök .. Etnm f * - * . ffCfff £' Az egri zeneiskola máso­dik emeletén, a surokablak mögül hegedűszó hallatszik. Itt tanít Emmi néni. ; így szólítják a tanítványai, újak és régiek. Fogéi Ele­meméről szeretnék írni Eger és a megye határain túl is is­mert zenepedagógusról, a ze­ne és a zeneszeretők kedves ismerőséről, aki valamikor ,.j Gárdonyinak is játszott. J" A volt tanítvány akaratla- afiul is előbukkan, s az a ro- vidnagrágos emberke, aki voltam, ott állok, s Emmi né- -«i állam alá igazítja a hege­dűt. Régen volt már. de ez r-a kép sokszor visszatér, Egy- azer meg is kérdeztem, hogy amikor egy új növendéket rendít, a hangok útján, mit érez? Szem mii tét — új magyar eljárással Súlyos szembetegség gyó­gyítására dolgozott ki egy új­fajta eljárást dr. Grósz István kandidátus, egyetemi magán­tanár, a budapesti János Kór­ház főorvosa. Tapasztalatai szerint a hirtelen látásrom­lások okai között talán első helyen áll az ideghártya (re­tina) leválása, amely leg­gyakrabban tompa sérülések következménye. Gyógyítása hosszú ideig megoldhatatlan feladatok elé állította az or­vosokat. Ma a sokféle műtéti megoldás közül leginkább a szemgolyó falának kisebbíté­sét alkalmazzák. Ehhez itt­hon és külföldön eddig mű­anyagot: szilikont, poliviolt vagy bélhúrt használtak. Grósz tanár a műtéthez — az eddigi műanyag helyett — emberi vérből készült 1 mm széles és 20 mm hosszú fib­rin rudacskát helyez a szemgolyó falára és azt var­rattal domborítja be. Színhely: vasúti jegypénztár. Sok józan, ideges utazni vágyó és egy nem józan és nem utazni vágyó, derűs kedélyű egyén. — MÁV-dolgozó kartárs. leérek egy jegyet a holdra! — Nem lehet, most űjhold van — kapja a választ még derűsen és derűvel övezetien. — Akkor returt kérek a Marsra... ötven­százalékosom van. — Még nincs kiépítve a vasúthálózatunk odáig — bírja cérnával a jegykiadó, de már kevésbé a jegyre várók... — Sebaj, jó lesz nekem a Venusra is... A szerelem csillagára... Nem igaz utazó kartár­sak? — vigyorog szellemes ötletein a dejóza- zanított egyén... — Hát akkor hová menjek... tiszteit MÁV! A jegykiadó megmondja... — Durva jráter... Semmi humorérzéke nincs — morog ringó léptekkel delikvensünk, aztán dühösen visszaszól... — Mit ugrál, apus- kám, mit ugrál? Azt hiszi, más pénztár nincs?! (— ó) v — Kicsit elszorul a szí­vem. Valami furcsa megha- 'tottságot érzek, mikor elő­ször adom a Kezükbe a he­gedűt ... Valami olyasmit, ’hogy most éppen talán a , eorsát adom a kezébe ... Talán ilyenkor egy régi kép is fölmerül, amikor Em­mi néni még nem volt egri ismerős, sőt néni sem .,. Egy kislány latta egyszer, hogy az óvónéni hegedül a gyerekeknek. Hazament, s két gyújtóssal próbálta utá­nozni az óvónénit. Énekelt és hegedült... Kívül nem hallatszott ez hegedüszónak, de „bent” annál inkább. S ; ez a hang egyre erősebb lett, s egyszer csak ... Igen, ott volt a karácsonyfán egy ki­csi hegedű. Vajon megvan-e még? Kisbecskerek és Temesvár. Innen indult az út, nagysze­rű tanárral, aki rajongott a zenéért és rajongott a tehet­ségért. Pianezze József volt a neve az olasz származású mesternek. A Zeneakadémiá­ra azonnal fölvették, s — nemsokára egri ismerős lett. — Egy évre jöttem Eger­be, egészségem helyreállítá­sáért. Aztán ... még egy évet maradtam, és — maradtam végleg. Ennek jövő október­ben lesz ötven esztendeje. Egerben megtaláltam min­dent, zenekart, kamarazenét, szólózhattam és taníthattam. Abban az időben sokat írt az esrri újság Kaufmann Em­imről, egy-cgy nagy sikerű han«fversenye Jtíán. Az újsá­got Gárdonvi Géza is olvas­ta, s a zárkózott író. aki nem járt az emberek közé. meg­hívta epvs^er. Dr. Lázár Ecr- ta’^nna’ látogattak el az íróhoz. Fok hegedűje volt Gárdnnvirak. s a fiatal ho- gfdűművé'znö egymás után mr^zó1 altatta őket. Gárdo­nyi nem hitte, bc"v o-v nő is hegedülhet szépen. A bi­zonyítok olyan erős volt, hogy másodszor is meghívta. Amikor a harmadik- látoga­tás ideje következett voma el, — aznap temették Gárdo­nyit. De Emmi néni még ma is őrzi az „Ábel és Eszter’ szépen bekötött, dedikált el­ső kiadását, amit ajándékba kapott. Sokat írtak a Fogel-Kauí- mann vonósnégyesről akko­riban. A csellista mérnök volt, és szenvedélyes muzsi­kus: Fogéi Elemér, akiről sajnos már nem írhatunk eb­ben a sorozatban. Ö lett a férje Emmi néninek, s nagy barátja a hétköznapok s a zene hangjaival szépített ün­nepnapok birodalmában... Nehéz lenne a tanítványo­kat felsorolni számokban az elsőtől a mai napig. Az el­ső a bccskereki cinész kislá­nya volt, s az első honorá­rium egy pár, gyönyörű gombos cipő. Ma a legna­gyobb honorárium a tanít­ványok sikerében, haladásá­ban és szeretetében van. So­kan közülük már tanítanak, vagy neves művészek. De nemcsak a hegedf-játék szép. művelése a fő. A zene értése, és szerete- te. S Emmi néninek? — ... hogy dolgozni, tanítani tu­dok. (kátaO Bizonyos idő elteltével a f'brin felszívódik. Nem okoz heves gyulladást, mint az ko­rábban előfordult'a műanya­gok alkalmazásánál. Az új eljárás bevezetését természe­tesen előzetes állatkísérletek előzték meg. Az eddigi megfigyelések alapján az új, úgynevezett, „plomb” alkalmazása a szem- műtéteknél sikeresnek mond­ható. Nemcsak a műtét, ha­nem a hozzá felhasznált fib­rin i,s magyar találmány: az emberi vérből készült., sajtolt fbrin élői"''.:~a dr. Geren­dás Mihály iiickfrrikus nevé­hez fűződik. A műtét felkel­tette a nemzetközi szakmai közvélemény érdeklő-’ését is. G. M. E. Szicíliában vendégszerepel cr Nemzeti Színház A szicíliai és a Pirandello emlékbizottság meghívására Palermóba érkezett a Nem­zeti Színház 23 tagú társu­lata, a nagy író születéséneit 100. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsoro­zatra. Az évforduló napján kerül sor a magyar művé­szek bemutatkozására, akik Pirandello Csörgösipka című drámáját adják elő Agrigen­tóban és Palermóban. Az érkezés után a Nem­zeti Színház tagjai ismerked­tek a várossal, mcgíek’ntet- ték a múzeumban rendezett Pirandello-kiállítást. Agri- gento járás elnöke ezután .díszebédet adott a magyar művészek .tiszteletére. Az olasz televízió kisfilm- mel számol be a magyarok vendégszerepléséről. Az idei ősz „rekordjai” Az utóbbi évtizedek egyik leghosszabb és legkelleme­sebb őszét búcsúztattuk az idén: a ..vénasszonyok nya­ra” szeptember végi főidé­nyét még csaknem két hó­nappal meghosszabbítottuk. Már az igazi nyár is rendkí­vül száraz és meleg volt. s a szuperhosszú ősszel együtt átlagban csaknem kétfokos melegtöbbletet produkált- Az utóbbi öt hónap hőmérsék­lete is másfél fokkal haladta túl az évszázados átlagszin­tet. Az őszi hónapok közül a szeptember és az október egyaránt 2 fokkal, a novem­ber fél fokkal teljesítette túl a normákat. Különösen szép volt az október és a novem­ber első fele. Októberben az átlagosnak számító 140 óra helyett 172 órás napsütést kaptunk, novemberben oeejig az átlagos 64 óra helyett 101 órányit Napfényhozam tekin­tetében az idei november a novembere^; rangsorában az előkelő harmadik helvet -sze­rezte meg. ' Az abszolút re­kordnak számító 1930-astól mindössze 7 órával maradt el. Az őszi hónapok ..hiánylis­táján csupán a normálisnál körülbe'ül eevharmadda’ ke­vesebb csapadék szerepel. De ez is legfel íebb a folvók pa­takok medréből hiányzott — a vízszintjüket nyomta le erő­sen a mélypont-rekordok kö­zelébe. Kiből lehet pilóta ? A repülőgép kormányát, mint ismeretes, nem bízzák mindenkire. A jövő pilótái különleges vizsgán esnek át, amelynek során értékelik ki­tartásukat, találékonyságu­kat, akarati tulajdonságai­Ki KÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: — Késő délután volt. A rizsföldön dolgoztunk. A ma­gasfigyelőben szolgálatot tel­o. lelyemzásKló tiKonnlgy nyelven Jeremiah Denton alezre­desnek nem volt szerencséje. Peoig a felszállás előtt nem kisebb ember búcsúztatta, mint maga McNamara, az ÜSA hadügyminisztere. Ame­rika első számú katonája ugyanis éppen abban az idő­ben volt szemlekörüton, ami­kor, az alezredes a VDK bom­bázására indult egy repülő- gép-anyahajóról. A miniszte­ri búcsú nem bizonyult ka­balának: Denton gépét le­lőtték a Ham-Rong-i híd fe­lett. Milyenek ezek a pilóták? Mi a véleményük a háború­ról? Két kivonat, két jegyző­könyvből: James Davis szá­zados. „Kérem, és az ameri­kai hadsereg pilótája vagyok. Nem vagyok hajlandó vála­szolni minden kérdésre. Csu­pán azt szyetném közölni, hogy ha valóban olyan pusz­títást okoztak gépeim, 'bom­báim, mint aho°v mor.d’ók, sitikor állítsák össze a szám­lát. Hány ház, hány híd. december 10., vasárnap 4 hány gyár? Küldjék meg a családomnak. A papa küizeti. Ja igen, az emberek ... Ha va­lóban meghaltak néhányan, kérdezzék meg a hátramara­dottakat, mennyit kérnek személyenként, végkielégíté­sül? És csapják a számlám­hoz. Mondom, mindent ld- fizet a papa.. Joseph Crecca főhadnagy- gyal személyesen találkoz­tam. Beszélgetésünkből csu­pán két mondat: ..Én estén­ként imádkozom, hogy béke legyen. Sajnálom, hogy olyan sok szenvedést okoztunk ..” Melyik az igazi arc? Nem tudom. Egy biztos: azt ma már pk is tudják, hogy a VDK légiterébe repülni nem békés kirándulás. És számol­nak azzal is. hogy nem tér­nek vissza- Azért szerel'k fel őke' több m:nt 3C0 használa­ti tárggyal. íme effv elfogott piló'a ,.sze”elé"éb"l” néhány kellék: hordozható rá dó. te­lefon ?rra az esetre ha si­kerül kiugrania a génből és szerencsésen földet ér. ezzel kapcsolatot tud teremteni a pa"üközőiében cirkáló mentő helikopterekkel. Ha a ten­gerbe es'k, használhatja a felfújható gumicsónakot, van nála tengervíz-sótalanító vegyszer, és olyan oldat, ameiy megfesti a tengert ts megvéd a cápák ellen. Zse­bekkel tűzdelt ruhájában ott található a rugós kés, forgó- pisztoly, higanygózös jelző­lámpa, amelynek morzejeleit kilométerekről is lehet látni, vízhatlan gyufa, gyógyszerek. M eg íalálba tó kelléktár, .ban a „Hogyan maradjunk élet­ben” című kézikönyv, ima­könyv. És egy kis selyemzász­ló, rajta tizenegy nyelven: „Segítséget kérek. Vannak-c közelben Amerika-barát par­tizánok? Ha igen, vezessenek hozzájuk. Kormányom hálás lesz érte .. Nem kérünk a halálból — ismétli az utolsó mondatot Hung Yen tartomány egyik falujában Tni Song Hso asz- szony, a helyi milícia ,tagja Jobb volna, ha e hosszú szó vég helyett csupán egy kü felimtot hoznának magukkal; „Megadom magam”. A lelőtt amerikai gépek pilótáinak — ha túlélik a le- lövést — az lesz a sorsuk, hogy elfogják a hadsereg ka­tonái. vagy a milícia tagjai. n~, egyszerű falusi emberek- Az egyik elfogására így emléke - zik vissza Song Hao: — Tt.L*a Uni^i üt,.,, zuozto, jesítő ügyeletes kolomppal jelezte: amerikai gépek kö­zelednek. Az óvóhelyre in­dultunk. amikor fülsiketítő dörrenés rázta meg § leve­gőt. Az égre figyeltünk, és láttuk, ágyúink eltaláltak egy gépet. Zuhanni kezdett és rövidesen fehér ejtőernyő nyílt k-i a levegőben. A v.i- ugrott pilótát néhányan szemmel tar­tottuk, a töb­biek a katoná­kat értesítet­ték. A szél tá­volabb sodor­ta a p'lótát, s mire odaér­tünk. már le­vetette ernyő­jét, futásnak eredt. Szalad­tunk utána. Tudtuk, ha át akar úszni a folyón- csó­nakját kell használnia. De arra már nem volt ideje. Pisztolyt fo­gott ránk. Né­hány pillana­tig farkassze­met néztünk. Amikor ész­revette. hogy esyre szoro­sabb gvűrű fogja körül, odadobta fs«werét. megadta ma­gát. — És öz­tán?... — Kormá­nyunk felhív­ta a figyel­met hogy sér­tetlenül kell ’t'>dni a poé­tákat. Mi igyekeztünk ezt betartani. Újból kezembe veszem a pi­lóta tizennégy nyelven írott, segítséget kérő zászlaját. Fu­ra fogalmazás. Különös gon­dolkodásra vall: „Vannak-e a közelben Amerika-barát pt- dzánok ...?” Király Ferenc kát. A pilóta jelölteket szá­mos szakorvos, pszichológus vizsgálja meg. De olykor még a legtapasztaltabb szakem­berek is tévednek. Ezt bizo­nyítja az a tény, hogy a kü­lönböző országok szakértői­nek véleménye szerint a re­pülőiskolákon a hallgatók 25—30 százalékos „lemorzso­lódása” megszokott jelenség. Az Ukrajnai Lélektani In­tézet munkatársai, élükön Jevgenyij Milerjannal, a ne­veléstudományok kandidátu­sával, elvileg új módszert javasoltak a pilóták kiválasz­tására. Abban az iskolában, ahol az új módszert kipró­bálták, a „lemorzsolódás” mindössze 3—4 százalék volt. Hogyan lehet hát a született pilótát, a meghatározott ké­pességekkel és adottságokkal rendelkező embert felismer­ni? — A képesség relatív do­log — mondja Jevgenyij Mi- lerjan. — Megtörténhet pél­dául, hogy a vizsgált pilóta­jelölt jobban megoldja fi- gyelmi feladatait, vagy köny- nyebben elviseli a centrifu­ga forgását, mint társai. Le­het, hogy korábban sofőrként dolgozott, vagy magasépítő volt. és így a szerzett tapasz- tálatok folytán előnyben van, t De nem tudjuk, milyen lesz ’ a jövőben, amikor a felada­tok és a próbák egyre nehe­zebbé, bonyolultabbá válnak. Mi a pilóta'élőiteknek egy­re bonyolultabb feladatot adunk és a különleges mű­szerek segítségével meghatá­rozzuk a „fejlődés' együtt­hatót”, vagyis, ha lehet így mondani, „az oktatásban va­ló előrehaladás képességét”. Eddig gyakorlatilag nem vet­ték figyelembe ezt az igen fontos mutatót a szokványos vizsgalatok során, köztük a ‘-'"’földön elterjedt tesztek­nél. A mí módszerünk nemese! a pilóták kiválogatására a! kalrnas. Ellenőrizhető által; a legkülönfélébb szakmája emberek — hegyi mentők é tűzoltók, járművezetők, gyári operatőrök — képaelőereje hidegvérűsége, kitartás« az előre nem látható körülmé­nyek között.

Next

/
Thumbnails
Contents