Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

Peremként egy pár enigma Hárman a háromszáz közül ■ ■■ Utoljára február végén a ^tanulási időszak” alatt jár­tunk a lőrinci gumiipari ktsz gumi csíz magyártó üzemében. Ami igaz, igaz: akkor még na­gyon kellett „hajtani”, hogy nyolc óra alatt legalább 24 pár csizma elkészüljön. Ugyanazok a dolgozók ma már 60 másod­perc alatt készítenek el egy pár csizmát, és a minőség is összehasonlíthatatlanul jobb, mint kezdetben volt. Lányok, aszonyok birodalma ez az üzem. Kezdelben 140-en voltak, ma már 300-an vannak. Egy év múlva még többen lesznek, már épül az új üzem­rész, a selypi medencében pe­dig jó hire van a ktsz-nek, nem csoda hát, hogy egyre töb-. .any, édesanya szeretne a szalag mellé állni, hogy mun­kájával pénzt keressen magá­rak, csaladjának. Háromszáz­an l; _már sikerült. Közülük még nem tudom, hogy mit ve­szek majd belőle... Leták Erzsébet szárborító. Hatvanból jár ki naponta az üzembe. — Az ikladl műszergyároól jöttem ide. Iklad messze volt és nem is kerestem annyit mint itt. Nem is beszélve arról, hogy órákig kellett utazgatni. — Fizetés? — 1400 forint körül mindig megvan. Nagyon jó kollektíva került össze, tiszteljük, segít­jük egymást — Maga is gyűjti a pénzt? Finnország ünnepére |\ emacti ünnepét, állami függetlensége *•” kikiáltásának 50. évfordulóját ün­nepli a F.nn Köztársaság népe. Fél évszá­zaddal ezelőtt, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eredményeképpen válhatott csak realitássá a nagy múltú, ősi kultúrá­val rendelkező finn nép számára az önálló állami lét. A cári uralom, amelyet jogosan neveztek a népek börtönének, a legbrutá- lisabban nyomta el e kis nép szabadság­törekvéseit és a februári forradalom után létrejött Kerenszkij-rendszer sem tartotta szükségesnek, hogy változtasson ezen az állapoton. A szovjethatalom, amely kez­dettől fogva súlyos harcban állt a proletár­állam puszta létének biztosításáért — ter­mészetes kötelességének tekintette Finn­ország függetlenségének biztosítását. A két világháború közti évtizedek nehe­zek voltak a finn nép számára, amelyek akárcsak a magyar népet, idegen hódító törekvések érdekében háborúba kénysze­rt tették a Szovjetunió ellen. Az állami lé úi korszaka 1944-ben kezdődött Finnország számára, amikor szakított a náci Német­országgal, s elfogadta a felé nyújtott béke­jobbot. Azóta — több mint húsz éve — a barátság a Szovietunióval, kontinensünk szocialista államaival a finn külpolitika sarkalatos pontja. Ennek megfelelően Fifth* ország semlegessége egyáltalán nem je­lent távolmaradást a világeseményektől, 4 magyar és a finn népet a nyelvi rokonságon túl is sok baráti szál fűzi össze. Noha Helsinkit és Budapestet több ezer kilométer választja el egymástól, mégis évről évre gyarapszanak gazdasági és kulturális kapcsolataink az ezer té or­szágával és megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy nézeteink hasonlóak számos nemzetközi kérdésben. Ezért is köszöntjük különös melegséggel a finn népet mai nemzeti ünnepén. A. 3. 50 éve független Finnország t.eo Suonpää finn közlekedési miniszter nyilatkozata Csak öt napból áll egy hét. (Foto: Filisy) A Finn Köztársaság megala- szolgálat kérdéseket intézett kulásónak 50. évfordulója al- Leo Suonpää, finn közlekedés- kaiméval a Központi Sajtó- és közmunkaügyi mmtszter­___________________hez, a Finn Kommunista Párt Po litikai Bizottsága tagjához. A miniszter látogatást tett ha­zánkban. — Milyen fejlődést ért el Finnország az elmúlt őtven év alatt, és külö­nösen a második világ­háború után? — Egy ország fejlődését sok­féleképpen lehet ábrázolni: ta­lán az egyik legjobb mulatója a lakosság foglalkozás szerinti megoszlása. Finnország önál­lósulása idején a lakosság két­harmada a mezőgazdaságban találta megélhetését és csak körülbelül 10 százaléka dolgo­zott az iparban. Jelenleg a lakosságnak mar csak vala­mivel több mini húsz százalé­kát foglalkoztatja a mezőgaz­daság. míg az iparban és az építkezéseken a lakosságnak mintegy 40 százaléka dolgo­zik. A legutóbbi évtizedben meglassult az ipari dolgozók számarányának növekedése, ugyanakkor a különféle szol­gáltató szakmákban nőtt a foglalkoztatás. A legfonto­sabb iparág a fafeldolgozó ipar: ez az iparág világszín­vonalú. A közeli években az állam több nagyipari vállala­tot épít és bővíti meglévő gyá­rait, üzemeit. A magánszek­torban is nagyméretű raciona­lizálási folyamat tapasztalható, s ez az ipar színvonalának to­vábbi jelentős emelkedését eredményezheti. Ennek elle­nére a munkaerő teljes ki­használása nehéz problémát okoz majd, éppúgy, mint a külföldi fizetési mérleg egyensúlya, mert az új beru­házások természetesen magas behozatalt követelnek. Hogyan alakul Finnország jelenlegi bel­politikai helyzete? — A baloldali pártok és a centrum-párt koalíciós kormá­nyának másfél évvel ezelőtti megalakítása egészséges for­dulatot jelentett a finn politi­kai életben. Ez végeredmény­ben a kommunisták és népi de­mokraták tizennyolc évig tar­tó díszkreditálásának befejezé­sét jelentette. Parlamentáris rendszerükön belül a jelenle­gi széles „népfrontnak” lehe­tőségei vannak országunk terv­szerű fejlesztésére, ha ,a kor­mányba rj részt vevő pártok közötti együtműködés fennma­rad. — Finnországban, ugyanúgy, mint sok más tőkés országban a gazdasági növekedés üteme az utóbbi években lassult. A pangás jelentős munkanélkü­liségre vezetett. Ez feszültsé­get okoz a jelenlegi belpoliti­kai helyzetben. A feszültséget növeli továbbá a köztársasági elnökválasztásokkal kapcsola­tos harc. mert a jobboldali el­lenzék támadja Kekkonen köz- társasági elnök kül- és belpo­litikai irányvonalát. \ kor­mányban részt vevő négy párt választási szövetséget hozott létre Kekkonen köztársasági elnök megválasztása érdeké­ben. és együttműködésének kérdésében? Milyenek a Finnország és Szovjet­unió közötti kapcsola­tok? Mi a finn kormány álláspontja a vietnami háború és az atomfegy­verek eltiltása kérdésé­ben? Nagyon jó kollektíva került össze. — Én nem. Egy fillérig ha­zaadom, aztán közösen költi el a család... Ha valaki, hát Harmos Gyuláné igazán örül a 1 őijjnci gumicsizma-gyártásnak... — Nagyon jól jött ez az üzem. Ezen a vidéken nehéz a nőknek elhelyezkedniük. Pe­dig nagyon sokan szeretnének pénzt keresni. Mi is házat épí­tettünk OTP-hitellel, két gyé­réit, gondolhatja, hogy minden fillérre szükségünk van. — Nehéz volt megtanulni a csizmagyártást? — Akarat kérdése az egész. Női munka. Külön öröm szá­munkra, hogy csak öt munka­napból áll egy hét, szombat, vasárnap mindig szabad. így jut idő az otthoni munkára is. — Eddig hány pár csizmát készítettek már él? — A tervünk 150 ezer vo't. Már rég teljesítettük. Szeret­nénk az év végéig terven felül még 50 ezer pár gumicsizmát elkészíteni. Most már igazán belejöttünk a munkába... —k— \Alyolcéves a gyerek Peti nyolcéves lesz, $ ez a jelentős sorsfor­duló magvas gondola­tot szült a család kü­lönféle rendű, rangú, korú tagjaiban: vasár­nap délután levisszük a közeli kerthelyiségbe és ott ünnepeljük. Lesz torta. szörp. fagyi, minden. — Hűha. ez aztán igen — tört ki Petiből az elismerés. Ragyogott a boldog­ságtól, ahogy ott feszí­tett a papa. mama kö­zött s fölényes mosol'i- lyal kiadta a pincér­nek a rendelést: — Hozzon kérem, először is egy... nagy a'iümölcs fagylaltot! — így mondta: naaagy. összenéztünk, nem kezdi rosszul? Előbb talán mást kellene... Na ha ö formabon­tó, mi sem maradhat­tunk el. Általában a sörnél kötöttünk ki. Csu^á" "" nr,'"(ii narr>i- apó S'mi bácsi kért konvakot, a testvére kisüstit, s az idősebb „hölgyág” néhány tag­ja szopogatott édes li­kőrt. Jómagam, mint egyik nagybáty, kezd­tem a felköszöntést sörhabos szájjal. — Ecsém. nőfj nagy­ra, ne ess hasra, fe­jedben legyen ész s nem pediglen mész. Az ünnepi hangulat­ban félszegen szólt a gyereki — De ugye... én kérhetek még egy nagy gyümölcsfagylaltot? Olyan esdeklő sze­mekkel tekintett ránk. nyelve olyan sóváran nyalogatta az ajkát, hogy megszavaztuk — legyen, Simkóné. távoli ro­kon megszólalt: — De lassan egyed, mert megfázik a gé­géd. Gabi, a másik nagy­báty megtoldotta: — ... mert hurutos lesz a nyelőcsöved. Pista tá’, egy haj­dani operaénekes-je­lölt ekképpen tremo- lózott: kana­hangod — Óvatosan lazd, mert a elveszted, mint én. Persze lehurrogtuk, sőt felkértük, a gyerek tiszteletére énekeljen el valami szép dalt. — Van saját szerze­ményem — mondta. összecsaptuk újabb hozhatja a kővetkező korsókat, meg egy kis pezsgőt, hadd legyen igazán ünnepi a han­gulat. Az utolsó szakaszt már Pista bá’-val együtt zúgtuk: „Éljen, éljen, éljenf Na, Péter, mit szólsz ehhez a csodálatos költeményhez? — Ehhez a csodála­tos hanghoz? — he­korsóinkat. — ..Ez igen. saját szerzemény”. Ahitatosan hallgattuk, a pincérrel is csak suttogva közöltük — lyesbített a 60 éves Malvin néni, aki há- omévei kora óta tit­kos imádója volt a dalnoknak. — Gyönyörű — mondta meghatottan Péter — de izé... meg­ehetnék még egy nagy gyümölcsfagylaltot? Így kitartani a gyü- mölcsfagyiaknál. ami­kor volt, aki már ko­nyakot öntött a sörbe, hogy elvegye a hab­ját! Orvos is volt kö­rünkben. tőle kértünk tanácsot — mi legyen? Ö dadogva mondta: — Nem... dem... árd... had meg... ha jól... esik ne ... negi Ám legyen, de bi­zony a negyedik gyü­mölcsfagylaltot már nem engedélyeztük! Hiszen ez már valósá­gos kicsapongás! És a gyereknek ilyenkor már ágyban a helye! Még ha ünnepelt is! Így az­tán anyja — néhány koros hölgy társaságá­ban — hazavezette Pé­tert. Mi persze, tovább ünnepeltük őt! Na hall­ják. elvégre az életben nem lesz többször nyolcéves a gyerek... Nagy S. József — Mi a finn kormány álláspontja a különböző rendszerű államok foékér, egymás mellett élésnek Nwiism3 1967. december 6.» smntf' \ — A jelenlegi finn kormány a nemzetközi feszültség enyhí­tésére törekszik, az „Atom­fegyver nélküli Észak” szerző­dés és az általános atomfegy­ver tilalom létrehozásának elősegítésére. A kormány jó és bepsőség^ kapcsolatok fej­lesztésire törekszik a Szovjet­unióval. Országunk semleges­ség! politikájának megfelelően a kormány ápolja a kapcsola­tok fejlesztését valamennyi néppel és minden erejével a népek közötti béke- és barát­ság ügyét kívánja szolgálni. — Finnország és a Szovjet­unió közötti jó kapcsolatok fejlődéséről tanúskodnak az országaink közötti jelenlegi tárgyalások a gazdasági együtt­működés új formáiról — az októberi forradalom, valamint .Finnország önállóságának 50. évfordulója alkalmával orszá­gaink államfői látogatást tet­tek a szovjet, illetve a finn fővárosban. Véleményem sze­rint ez is országaink meleg kapcsolatáról tanúskodik. — A finn nép többsége el­ítéli azt a háborút, amelyet az USA Vietnamban folytat és * finn kormány számos tagja in­tézkedéseket követel a háború befejezése érdekében. — Milyen lehetősége­ket lát ön a hagyomá­nyos finn—magyar ba­ráti kapcsolatok tovább­fejlesztésére? — A finn és a magyar konnépek közötti kulturális kapcsolatoknak régi hagyomá­nyai vannak. Meg vannak előfeltételek az országaink kö­zötti árucsereforgalom növelé* sére is. E tekintetben rendkí­vül hasznos, ha a technika ér a gazdasági élet különböző te­rületeit képviselő szakértők cserelátogatások alkalmával kölcsönösen megismerkedhet­nek egymás problémáival. A közlekedés fejlődése új lehető­ségeket nyit az országaink kö­zötti árucsere és a turizmus növelésére. Nemrégen kötöt­tük meg a finn—magyar köz­úti közlekedési egyezményt Az országaink közötti autókkal történő áruszállítás az eddigi­nél előnyösebbé válhat és je­lentősen növekedhet azzal isi hogy hamarosan megnyílik a Helsinki és Tallin közötti autókomp-összeköttetés, amely az utat jelentősen megrövidí­ti. Űj érdekes útvonal nyílik így az autóturizmus számára is. Magyarország népe, törté­nelme és kultúrája érdekli a finn turistákat és reméljük. , hogy az eddiginél nagyobb , számban fogunk látni magyar turistákat is Finnországban. Meggyőződésem, hogy a köl- . csönös érintkezés fokozása még erősebbé teszi az országaink közötti kapcsolatokat és elmé­lyíti a finn és a magyar nép közötti barátságot. többoldalú együttműkődéee ke­retében jött létre a Barátság kőolajvezeték, a villamosener- gia-rendszereket összekapcsoló táwezetékhálózat, s az utóbbi években sor került néhány kö­zös beruházás megvalósítására közös vállalatok létesítésére. A gyártásszakosítás módsze­reinek korszerűsítése éveken át foglalkoztatta a szakembe­reket, erről a témáról — a vég­rehajtó bizottság határozata alapján — konferenciát is tartottak. Az idei évben a KGST végrehajtó bizottsága elfogadta a gépipari termelési kooperáció és cyártásszakositás új módszereit tartalmazó ja­vaslatot. A változásoknak ez a leglényegesebb vonása, hogy a szakosítás szervezése és vég­rehajtása ezután abban a szfé­rában — nem állami síkon, hanem a gazdaságon belül, a vállalatok között — történik, ahová e tevékenység jellege következtében is tartozik. Bár a minisztérium is kezdemé­nyezhet szakosítást, feladata a jövőben elsősorban a szakosí­tási és kooperációs tevékeny­ség irányítása és bátorítása; jogérvényes szakosítási köte­lezettséget — polgári jogi szerződés formájában — csak az érdekelt vállalatok vállal­hatnak magukra. Rendkívül lényeges az is, hogy a szer­ződés aláírói — a hazai és a külföldi vállalatok — több évre szóló garanciákat és szankciókat tartalmazó megál­lapodást kötnek, amely mind­két felet kötelezi. G. I. A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa ebben' az esz- en dobén december 12—14 kö- sött Budapesten tartja idei — sorrendben a XXX. — üléssza- cát, s december 15—19 között i magyar főváros lesz a szín- íelye a KGST végrehajtó W- :otsága 32. ülésének is. Bár a tüszöbönálló események nem •endkívüliek — a közgyűlés, a agállamok delegációinak tes­tületé általában évente, a .’ógrehajtó bizottság pedig két­évenként tanácskozik — még- s időszerűvé teszik a KGST munkájának, feladatainak vizs­gálatát A gazdasági együttműködés is a munkamegosztás folya- natának tervszerű szervezésé­re és irányítására hívták élet­re a szocialista országok a KGST-t, amelyre1-: eddigi — immár csaknem két évtizedes — tevékenysége azt példázza ás bizonyítja, hogy az államok együttműködésének objektív Lehetőségeit és előnyeit a leg­teljesebben akkor lehet kihasz­nálni, ha a nemzetközi kapcso­latokat a szocialista internacio­nalizmus elveivel összhangban szervezik. A tagállamok kez­detben kölcsönös árucserefor­galmuk erőteljes fejlesztésére törekedtek, ám rövidesen na­pirendre tűzték az együttmű­ködés hatékonyabb formáinak alkalmazását is, az energetikai bázis összehangolt fejlesztését, a műszaki és tudományos ta­pasztalatcserét, az ötéves nép- gazdasági tervek előzetes egyeztetését, a termelés szako­sítását. A tagállamok két- és Á nemzetközi gyártmányszakosítás és a reform Hudapésteii ülésezik a KGST Gyűjtőin a pénzt... t r mutatunk be most hármat ol- c vasóinknak... I — Nagy II. Ferencné va- * r gyök, Rózsaszentmártonban la- ^ kom. Kilenc hónapja már, hogy itt dolgozom. ( — Azelőtt? — Ez az első állandó mun- i kahelyem. Szeretem ezt az j üzemet. Közel van és szépen r lehet keresni is. i — Mennyit? j — 1400 forint — Mi a beosztása? j — Beugró vagyok. Hol ezt hol azt csinálom. Mikor hol van rám szükség. 1 — Mire megy el a fizetése? j — Gyűjtöm. , — ? — A férjem katona, szüleim- ‘ nél lakom. Elhatároztam, hogy ' összerakok egy kis pénzt Azt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents