Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-06 / 288. szám

II £ « 5- B é ÚJSÁGHÍR: AZ EGRI MEGYEI SZÍNPADOT A MŰ- VELÖDÉSŰGYI MINISZTÉRIUM „KIVA LÖ EGYÜTTES” CÍMMEL TÜNTETTE KI. Legcélszerűbb a címet a Ksattanóval indokolni. Amikor (#> kitüntetést átadták az ggsyüttesneic, az öröm órájában együtt ültele néhány indokolt ivét el lel Szívósék: szendvics Jellett egy pohárt bort ittak, ő egészségükre és ők is1, ^ívósék is ittak egymás és ki- a maga egészségére. Mind­csendes, baráti beszél ge- sben olyan meghitt zsongás­on történt, mígnem az egyik sülük — talán Virág Tibor felállt és önfeledten, ma­gától értetődően mondott él égy jókedvű verset. Azzal a fesztelenséggel és belső öröm­mel, mint amikor barátok kö­zött magunkról és szenvedé­lyünkről kell és illik vallani. Aztán alig ült el a váratlan ^produkció” feletti taps, kö­vetkezett Morvái Éva, aztán g testvére. Morvái Magda és Hagy Edit, aki copfos középis­kolásként lett az együttes tag- 'ík, aztán Józsa Tamás — majd aftobbiek — és Szívós József ÍSS hogy a feje se hiányozzék énnek a jubiláló és kitüntetett fearáti társaságnak. jókedvű rögtönzés, amely­iken egymás mellett dörögtek ifázset Attila és Illyés Gyula gondolatai, amelyben a humor mosolya és a szatíra harsány nevetése is szót kért, ékesen bizonyította, hogy Szívósék, ©»ék a tegnap még többnyire tizenévesek, ma is parázslóan ’"Italok, nemcsak egymásnak ' az irodalomnak barátai, ha- országosan is számon tar- lt Egri Megyei Színpad, fjüknek éppen a magasról jö- jfS elismerés mellé a szeretet ég megbecsülés is kijár Eger ég a megye részéről — mun­kájukért. A megye három vá­lásában, a Hazafias Népfront faíusi szervezeteinél, a T1T- bén, művelődési házak külön­böző síkon működő vezetői, az egri várbástya nyári vendégei és különösen az egri fiatalok irodalomszerető törzsközönsé­ge úgy ismerik őket, hogy Szívósék. Miért? Tíz érvel ezelőtt Hatvanban ... Ez az egri irodalmi színpad még csak ötéves. Ez a mosta­ni, a rövid időre visszapillan­tó jubileum talán nem is Egerben hordja csiráját. Hat­vanban, tíz esztendővel ez­előtt néhány lelkes irodalom­barát, mint dr. Ripka Kálmán, Kanyó Gábor, Lestyán Katalin, a szervező készségéről ismert iivós József vezetésével iro- Imi színpadot hozott létre, orgalmas és eredeti gondo- okat tükröző kezdetek után vo­sék betörtek az országos élvonal­ba. A forgatókönyveket szer­kesztő és irodalmi jártasságá­ról, előadói készségéről ismert dr. Ripka Kálmán elképzelé­seit rendszerint Szívós vitte pódiumra. Egerben újrakezdeni... Ma már nem lehet pontosan tudni, hogy a hatvani tovább­fejlődés vélt, vagy valódi kor­látái, vagy a megyeközpont nagyobb távlatai hívták-e in­kább Egerbe Szívós Józsefet. Tény az, hogy öt évvel ezelőtt, középiskolás lányokkal, fiúk­kal, fiatal technikusokkal, a versért-irodalomért lelkese- dőkkel, az alapok lerakásának nehéz, türelmet kívánó mun­káját kezdte el Egerben Szí­vós, az irodalombarátok klub­ja keretében. A kezdeti nehéz munka 1964-re eredményezett ugrásszerű fejlődést, amikor az Eger Szálló hallját fedezték fel a Pardon című műsorral. Itt aztán meg sem álltak a huszadik előadásig és a foga­lommá válásig. 1965-ben vették fel a Megyei Színpad 65 titulust. S ez azt az igényt is jelentette, hogy a meghitt pódium- és presszó­közönség elől elindulva a színház szélesebb skáláján is akartak találkozni a hallgató­sággal. És joggal! A „Szabad­ság, tégy gazdaggá minket!” címen megalkotott forgató- könyv és annak színházi elő­adása már azt bizonyította, hogy az irodalombarátok klub­jából, mint termőtalajból ki­nőtt az előadók egy igényesebb egri csoportja, amellyel már témában és keretében széles, jól átgondolt műsort lehetett megvalósítani. Az 1966-os esztendő a szak­mai sikerek egész sorát hozta fel az országos elismerésig. A rendező Szívós József vezeté­sével kiérlelődött a Fiatalok, ti... gondolatsora, az egri várban felfedezték az Egri nyár sajátságos lehetőségeit és azt a varázst, amely a nyári éjszaka csillagos mennyezett alatt gondolatokból, táncból, zenéből életre kelhet. Így szö­vetkeztek az egri szimfoniku­sokkal Ibsen és Grieg Peer Gyntjének mozaikszerű meg- elevenítésére is. A Turmix cí­men megszerkesztett paródia- gyűjteménnyel pedig bejárták a fél országot, nemcsak Mis­kolcon és Egerben adták két­szer ezt a válóban zamatos szatírakeveréket. Finis 1967-ben 1965-ben 34. 1966-ban 41 fel­lépéssel szereztek híveket a megyei színpad örökmozgó fiataljai az irodalomnak. 1967- ben már eddig 61 estével ör­vendeztettek meg a megye városait, falvait. Nemcsak tár­sadalmi mondani valójú, poli­tikai töltésű műsoraikkal is hirdették az októberi forrada­lom történelmi dicsőségét. Ha korábbi évek sikereiből ki­emelhetjük a Szerelem epo­szából, a Mindenség szerelme című műsorokat, akkor 1967- ből a Csudái ót kell az első helyre tennünk. A lelkesedés és ügyszeretet alig félszáz em­bert tömör egységgé kovácsolt, kedvtelésből hasznot hajtó, nemes hivatást űző öntevé­keny együttessé, amelynek a gyönyörködésen és gyönyör­ködtetésen egyetlen fizetség a taps. amely a közönség tetszé­sét jelzi akár Egerben, akár a megye. legeldugoiabb telepü­lésén. Ott talán még inkább! Érdemes a mai létszámot összehasonlítani az öt év előt­tivel: ma tíz diplomás, tíz fő­iskolai hallgató, 15 középisko­lás és húsz különböző helyen dolgozó fiatal dolgozik és lel­kesedik az irodalomért „Szívó- sék”-nál. Hittel, szeretettel Egy ilyen együttes életében sok oknál fogva fordulnak elő változások. A színpad tagjai cserélődnek élethivatás, a ta­gok életében bekövetkező vál­tozások miatt is. A sikerek mellett és egyes sikerszériák között szeplős fol­tok is jelentkeztek itt-ott, az újságok kritikusai is szóvá tet­ték néhányszor azt. ami félre­csúszott. vagy amin akár a forgatókönyv szerkesztője, akár az egyes előadók mellé­fogtak. De ez a történet így emberi. így igaz az egri szín­pad öt esztendejéről. Valamit csinálnak nagy-nagy hittel, lel­kesedéssel, szeretettel, vala­mit, ami kitölti a tagok szabad idejét, ami betölti őket a ba­rátság. az otthon és az iroda­lom szép szavának, gazdag gondolatainak, érzéseinek pu­ha melegével. A Megyei Színpad 65 újjá­született otthonának kamara­termében forró légkörben ün­nepelte ötéves fennállását és kitüntetését. S azt. hogy egy­re erősebbek. Farkas András Hírszolgálat ■— Anyjuk! Azt már tudom, milyen a bergengóciai kormány külpolitikája. csak azt nem tudom, hogy az italboltban lesz-e sör szombaton? (Zsoldos Sándor rajza) Háromszázezer kötetes könyvtár Pannonhalmán Pannonhalma Európa-hírű könyvtárában nemrégen fejez­ték be a leltározást. Mint ki­derült, a könyvállomány el­érte a 300 000 köteteit. A könyvtár ékességeiből, az ős- nyomtatványokból 250-et őriz­nek az apátság falai között. Ritkaságszámba megy a folyó­irat-gyűjtemény is, amelynek kiegészítése és bővítése nap­jainkban is tart. A XVIII— XIX. századból származó fo­lyóiratok megsárgult példá­nyait előszeretettel forgatják az Európa minden részéből érkező tudományos kutatók. Szicíliaija utazott a Katona József Színház Magyar színtársulat a Pirandello-centenáriumon Bemutatják A csörgősipkát Kedden Szicíliába utazott a Katona József Színház 30 fős társulata. A. „trupp” vezetője Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója, indulás előtt a Fe­rihegyi repülőtéren elmondot­ta, hogy Szicíliában nagysza­bású eseménysorozattal ün­nepük a világhírű olasz író, Luigi Pirandello születésének 100. évfordulóját. A világ kü­lönböző részeiből neves társu­latokat hívtak meg, akiknek repertoárjában PirandeUo-da- rabok szerepelnek. Az ünnep­ség rendezői még az elmúlt évben látták a Katona József Színháznak A csörgősipka pro­Utsazik a Szevasz Vera Magyar filmeket vásárolt a svéd tekevíxió Hat játékfilmet és három tv- produkció forgalmazási jogát vásárolta meg Magyarország­tól a svéd televízió nemrégi­ben hazánkban járt műsor­igazgatója. A szerződés alap­ján hamarosan a svéd nézők 's láthatják a Szabó István rendezte Apa című produk­ciót, Fehér Imre filmjét, a Ba- karuhábant, Keleti Márton al­A Jövő városa « — a jövő fiatalsága «8: Se- Milyen lesz Moszkva öt- ven év múlva? — kérdezték többen — lehet-e már látni, észékelni az 50. a száz, vagy «JKtleg a kétszáz éves távlatot? , Mit lehet erre válaszolni? Legfeljebb azt, hogy ehhez éyekig kellene Moszkvában tKfctózkodni, vagy még inkább afejt: ehhez Moszkva főépítészé­rték kellene lenni. De azt hi- ajem, hogy még ez sem az igazság, — ehhez jövőbelátó­nak kellene lenni. 1 0 iEgy azonban biztos: ötven ÍYi múlva Moszkvára nem le- het majd ráismerni. Ezt arra alapozom, hogy láttam egy ki- ájűítást, amely Moszkva fejlő­dését mutatta be. a múltból a jelenig és a mától a holnapig Makettek, tervrajzok csodála­tom távlatokat festettek. próbáltam rekonstruálni magamban egy jövőbeni utca­képet: 30—40 emeletes, vakító 4Khér, vagy alumínium ezüst-, W' ■ illetve üvegcsillogást. Cement­alumínium-, üvegház. A falak, ablakok és az ablakok a falak. Átlátszó, mint egy akvárium, világos, napfényes, könnyed, szép és egyszerű. A formák egyszerűek: tégla­lap, négyzet, esetleg henger, hasáb, vagy háromszög. Igazi mértani formák és csupán mértani egyszerűség, — de le­nyűgöző összhatás, fehér, csil­logó házak. A házak között parkok, il­letve üzletek, szórakozóhelyek, pavilonszerű épületekben. Az utca másik oldalára nyu­godtan át lehet menni bárhol és bármikor, mert járda nincs is, csak egyforma sima út, ahol csupán a gyalogosok közleked­nek. Néhány utcában pedig már egy lépést sem kell tenni — mozgójárda van. Az utcasarkokon mozgólép­csők vezetnek le a mélybe, a 200 kilométeres sebességgel száguldó metrókhoz. És több helyen szintén mozgólépcső­kön juthat le az ember a föld alatti garázsokhoz. Innen ki­veszi a kocsiját és a föld alatti úthálózaton — csak néha jön a felszínre, némelykor felülj á- rószerű utakon a magasba tör — a város minden pontját gyorsan, zökkenőmentesen, idegeskedés nélkül, balesetek nélkül lehet elérni. Csendes, szép, harmonikus utca — a jövő. A jelen Moszkvája pedig e felé a jövő felé törekszik. Hogyan? 0 Írtam már, hogy a faházak eltűntek. Azt is említettem, hogy bontják az alacsonyabb — alacsonyabb (?) a kettő, négyemeletes házakat. De le­bontják a tíz-húsz évvel eze­lőtt, a lakáshiány enyhítésére sebtében felhúzott épületeket is. Fehér felhőkarcolók sora emelkedik a belvárosban. Mintegy félig nyitott könyv, olyan a formájuk. Hát vala­hogy üyen lesz a jövő Moszk­vája —, fle meggyőződéseim, hogy még a jövő Moszkvájá­ban is számtalan emelődaru és számtalan építkezés lesz min­dig, mint ahogy most is van. Egy óriás építkezés mellett megkérdeztem egy járókelőt: — Mit építenek ide? — Kórházat, ja, nem szállo­dát —, de elég bizonytalanul mondta, közben összeráncolta homlokát, látszott, hogy erő­sen gondolkodik. Aztán utá­nam rohant: — Ne haragudjon, rosszul tájékoztattam. Bár itt lakom, a közelben, de annyi építkezés, annyi emelődaru meredezik mindenhol, hogy hiába, össze­tévesztettem: itt egy középis­kola épül és ott, látja, egy sa­rokkal arébb. az lesz a szállo­da — és bocsánatkérően elkö­szönt. kotását, a Eutaságom történe­tét, továbbá Révész György Jancsó Miklós és Herskó Já­nos munkáit, Az angyalok földje, az így jöttem, iüetve a Szevasz, Vera című filme­ket. A televíziós produkciók közül a Barbárok, a Távolsági történet és a Vidám vasárnap című alkotásokat választották kL Vitalijt és Klimet, a laboráns Natasát, a hálókocsi-kalauz Boriszt, a fiatal házaspárt, a főiskolás Meszstát és fiatal fér­jét, a főmérnök Viktort, vagy a magyar államférfiak kísérő­jét, Krülovot. S hiába alakítot­tam ki egy olyan képet a szov­jet ifjúságról, hogy tudatosan készül a jövőre, olthatatlan a tudás- és tanulásvágya, szen­vedélyesen érdeklődik a társa­dalom kérdései és a közügyek iránt — öntudatos és jókedvű, eredeti, kedves és vidám. Ötven év múlva? Ugyan­ilyen lesz. És hadd idézzem itt újra Krülov barátom -szavait: — A régebbi és a mai szov­jet fiatalok között csak az a különbség, hogy megváltozott körülménvek között élnek. Akkor válaszolhatom én is: a ma és a jövő szovjet fiatal­sága között az lesz a különb­ség, hogv méginkább megvál­tozott körülmények között él­nek majd. dukcióját, s meghívót küldtek számukra is a centenárium­ra. Egy előadást tartanak Pa- lermóban. A második előadá­suk Agrigentóban lesz, ez a város egyébként a jubileumi ünnepségek központja. Az el­képzelések szerint a társulat tagjai megtekintik a reprezen­tatív Pirandello-emlékkiállí- tást, ellátogatnak az író szülő­házába, s virágot visznek ag- r igen tói sírjára. Sírkő és kakaó . A Thália Színház stúdiójá­ban már a második magyar bemutató próbái kezdődtek el. Eörsi István Sírkő és kakaó cí­mű darabját tűzik műsorra Léner Péter rendezésében. Az előadásban Kozák András há­rom különféle szerepet játszik. A Tháliábgn egyébként már harmadik éve tartják műsoron Hochhuth A helytartó című művét, s most foglalkoznak a szerző új darabjának, a Kato­náknak bemutatásával is. 0 s — Vajon milyen lesz a szov­jet ifjúság ötven, száz, kétszáz év múlva? — kérdezték töb­ben. — Ezt, azt hiszem, inkább tudósoktól, pedagógus-tudósok­tól kellene megkérdezni. Na és fiziológusoktól. pszichológusok­tól. Mert hiába mutattam be a gépkocsivezető Nyikolájt, a három tengerészt, Anatoli/t, Tizenkét napig voltam csu­pán a Szovjetunióban. Ebből majdnem hat napot utaztam — hatalmas ország. Amit futó­lag láthattam, tapasztalhattam szinte eavik napról a másikra elavul, a fejlődés ereje elmos­sa — erős ország. Több szovjet fiatallal barát­koztam. Sajnos csak többel és nem nagyon sokkal. Nagyon össze lehet velük melegedni — egyszerű ifjúság. Berkovits Györ<rv (Vége) MOST SZERENCSÉJE LESZ forintért lakást, autót, külföldi utazást, értékes tárgyakat, vásárlási utalványokat NYERHET VEGYEN SZERENCSE SORSJEGYET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents