Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

# Csőből ion a me feg Eger légnemű tüzelője A vásárlókat érintő, aktuá­lis kérdésekre igyekeztünk választ kapni Ziméndi Má­tyástól, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától és For­gács Györgytől, az áruforgal­mi osztály vezetőjétől. — Több, igen keresett áruféleség szerepel a hiánycikkek listáján: gyapjú kabátszövetek, ruhaféleségek, bútorok, háztartási cikkek, vágj’ éppen az alkatrészek. Mi ennek az oka, és mivel jmurtathatjuk meg a vá­sárlókat? — Az áruellátás igen mos­toha volt az idén Az egyik legégetőbb a bútor. Jelenleg csupán 50 százalékát tudjuk kielégíteni az igényeknek. Itt van például a „Fény” garni­túra. Lassan már két eszten­deje szerepel kiállításokon, prospektusokban. A vállalat azonban még egy darabot sem kapott belőle. Volt úgy, hogy a költségek átcsoporto­sításával egy újonnan megje­lent garnitúrát kértünk a bú­torértékesítőtől — számítva ígéretükre. A kért árut azon­ban nem kaptuk meg. Végte­lenül rossz a Pannónia és a külföldi motorkerékpárok al­katrészeiből az ellátás. Eger­ben a .járműboltban próbál­tunk autóalkatrészeket is forgalomba hozni. Ez azon­ban nem a kereskedelmi tár­cához tartozik, hanem a könnyűiparhoz, tgy csupán valami 150 ezer forintot tud­tunk az idén forgalmazni, s azt is úgy, hogy a vállalat egyik munkatársa sujut ko­csiján járt alkatrészekért, A ruhaíélesegekncl jelentkező hiánycikkek számát úgy pró­báltuk és próbáltuk ezután is csökkenteni, hogy nem­csak a megyei nagykereske­delmi vállalattól, hanem a megye határain túl levőktől is rendelünk. Mellettük pe­dig más forrást is keresünk még, például Nyíregyházáról és a füz-sabonyl ktsz egri női divatszalonjától rendelünk ruhaféléket. A bú^orellátást megkönnyíti az egri aszta­los ktsz-szel kötött szerződé­sünk a „Béke” garnitúra két változatára, és a Heves me­gyei Bútoripari Vállalattal 20 stílbútor garnitúrára. A gáz- és az olajtüzhely ugyan­csak „égető” probléma. Ta­lán a konfekció-ellátás a legjobb: maid húsz száza­lékkal emelkedett az idén, vagy a rádió-villamossági szaküzletekben, ahol a rá­dióválaszték sokat javult. Vi­szont a keresett zsebrádióból legutóbb csupán 26 darabot kaptunk, Tartalékolják a központban. — Nagyobbrészt túl­zsúfolt, kicsi az üzletek eladótere, a raktározási gond is állandóan napi­renden szerepel. A háló­zat fejlesztésére, korsze­rűsítésére van-e terv? — Sok függ a városi taná­csoktól. Gyöngyösön például a városi tanács biztosít egy épületet, ahol korszerű bú­toráruházát rendezhetünk be. Ezzel a városban 10 évre letudjuk a raktározási gon­dokat is. De mást is. Az uj helyiséggel a fejlesztésben láncreakció indulhat meg, amely során az esve« boltok ésszerű összevonásával, újak berendezésével megkőnnyft- jük a vásárlást és az eladok munkáját. Egerben ez már sokkal nehezebb. Például utasítást kaptunk a tanács­tól az 51. számú vasbeit ud­varának kiürítésére, d» az itt tárolt árukhoz megfelelő hp'vi>éCTst írnr. nem. Drótért, henee-eb vasáru­én a Tíhamérre kett m—mié a vevőnek. Ha az úi Állami An'ház építése m’att meg­szűnik a ré«ibsn (ía^rdwie­sen a volt Nemzeti Bank he- jyjcAgét kanja) péM-ún n mű­szaki osztály, a KERA.VIT_.L- nak ugrásszerűen irmmő 3 fonra’ma, Márpedig így is annyira zsúfolt, anny'-a ki­csi a forgalomhoz képest. ho«v igen nehéz lesz a mun­kánk. A későbbiekben — ez viszont évek ké-dése! — ta­lán lesz az ú1 busz-megálló mellett egy lakberendezési áruház az Ezés-zAgház ut­óién feliénül Ő lakótömb föld­szintién rod:g be tudunk ren­dezni három — snort- és hangszer (erre is szük­ség Tenne már!), ajándék- és ezermester- — boltit. Ez mée soká lesz. Ami a lakbe­rendezési áruházat illet1, nyitásakor már raktározási gondokkal küldene. Mi nyúj­tana Syor.s és meerf'>1elö se­gítsége* a M.lózatfrtlesrtés- ben? fia például több. esv- más rne’lett levő bottha'visé- get „egybeszakífhatnánk”. Itt, is a tanács segítsége kellene, másképp nem megy Ami a hiánycikkeket illeti, a panaszok sürgős orvoslá­sán kívül más — érthetően — nem elégíti ki a vásárló­kat. Ehhez azonban az igé­nyek jó ismerete, a vásárlók érdekeinek szem előtt tartá­sa szükséges a kereskedelmi vállalatok és a gyártó üze­mek részéről. Ez nemcsak a vásárlók érdeke. A kereske­delemé is —, de a népgazda­ságé is. Az is elgondolkoztató, hogy a vállalatnak a hatvani vasbolt és az írószerbolt, va­lamint a bélapátfalvi vegyes­bolton kívül az idén más kor­szerűsítésre nem futotta. A vállalat tanácsi vállalat. Amit a tanács elvesz, azt nemcsak a vállalattól, a vásárlóktól, hanem önmagától is elveszi (például az egri Bajcsy-Zsi- lirszky utcai háztartási bolt), s ha nem ad helyébe ugyan­olyan vagy jobbat — ez is érdeke — még a „félmegol­dás” is hízelgő kifejezés len­ne. Ha Egerről beszélünk, ne csak a város szépítése legyen a cél, hanem a városban la­kó emberek kívánságainak szem ^lőtt tartása is. A Gyöngyösi Városi Tanácstól viszont jó, .hogy nem kell sajnálnunk az elismerő sza­vakat. Milyen jó lenne, ha a ke­reskedelemtől sem kel'ene!.. (kátai) Második éve fűtenek gáz­zal Egerben. Egy évvel eze­lőtt egy régi olajvezetéken 17 ipari üzembe, 1135 lakás­ba jutott el a demjéni olaj- kúták mellékterméke a gáz. Az új lakásokat már gázfű­tésre tervezték; a légnemű tüzelőanyag ma már több ezer család, üzemek, intéz­mények nélkülözhetetlen szükséglete. Éppen ezért nem közömbös, hogy milyen a gázéllátás most és milyen lesz a jövőben? Milyenek a kilátások, mit ígér az új év­ben és perspektívában a gáz- szolgáltató? A gázról a legilletékeseb­bel, Kun Lajossal, a Tiszán­túli Földgázszolgíltató Heves megyei üzemegységének ve­zetőjével beszélgetünk. Mi a helyzet most ezen a t'ren? — Több mint 1300 fogyasz­tónk van és 26 kö ület, 10 ipari üzem hasznába fűtésre a földgázt. A városba érke­ző csöveken naponta 11—12 ezer köbméter gázt adunk az igények kielég tístte. — Sok panasz volt az ellá­tásra. — A demjéni gáz már ke­vésnek bizo"yult és a közel­múltban 28 kilométeres veze­téket építettünk Fedémes és Bernjén között, hogy ne le­gyen' fennakadás, a leghide­gebb vtéli napikon is legyen gáz Egerben. Karácsony előtt üzembe helyeztük a Ha:dú- hrgyen épült fogadóállomást és ezzel a várcs ellátása több évre megoldódott. A hálózat bővítése és korszerűsítése még tovább tart. Legújabb tervünk az. hogy az új lakó­telepet leválasztjuk a régi vezetékről és a - Vörösmarty —Szederkényi—Kapás utcák irányában egy új vezetékről, látjuk el gázzal. Erre még az új év első hónapjaiban sor kerül. — Eddig is több milliót költöttek az egri gázhálózat kiépítésére. A tervezés bizo­nyára nemcsak 1—2 évre szól. — Sok ezer új fogyasztóra lehet majd számítani, ezért a v-g1 "ges mee^H^siiak a7 ból kapjuk a gázt, akikor 8500 kalóriaértékű gázt hasz­nálhatnak a fogyasztók. A fűtőtestek hatásfoka nem csökken, hiszen azokat ere­detileg is 4—5 ezerre tervez­ték. — Nem káros.ul meg ezzel a fogyasztó? — A gáz ára országosan egyforma, az elfogyasztott kalóriaértékért kell íi zetni. Lényegében több gáz fogy el. mint kor óban, de a keve­sebb kíuoriaérték miatt ugyanannyiba kerül a sütés­főzés és fűtés, mint eddig. Az egri üzemegység veze­tője azt is elmondta mee. mmrnm Megtakarítottak; 1,600 000 forintot Megyedszep is az első helyen Évek óta kitűnő összhang­ban. egyenletesen dolgozik a Mátravidéki Fémművek Jó­zsef Attila ifjúsági szociális- ' ta brigádja. A fiatalokból ál­ló. kitűnő kollektíva eddig már háromszor nyerte meg az ifjúsági brigádok verse­nyét, s ha a brigádok idei eredményeit nézzük, akkor sport nyelvén szólva a ne­gyedik bajnoksága is meg­lesz, mert behozhatatlan ponielőnnyel vezet a többi brigád előtt. , A brigád idei eredménye míg a tavalyinál is szebb, értókssebb. Ar.yag'elúiítás- ból 1 500 000 forintot takarí­tott meg. több mint 200 órás társadalmmunkában értékes szerszámokat készítettek a 'fiatalok. Színes, tartalmas a szerve­zet: élete is a brigádnak. Va­lamennyien bekapcsolódtak a Gépipari Tudományé.” Egyesület helyi szervezetének munkájába, közösen látogat­ják a különböző ismeretter­jesztő. politikai előadásokat, rendevényeket. Az év elején je’entőj érté­kű vállalásokkal csatlakozott a brigád a gyárban folyó szo­cialista murkaversenyh,,z. s külön vállalásokat tett a Nagy Októberi Szocialista Forrada’om 50. évfordulójá­nak t'szteletére. Egyetlen vállalásával, Ígé­retével sem maradt adós. Sőt: a fiatalok jelentősen túl­teljesítették az év e'eji s az év közi Ígéreteiket is. A Hajdú-begyen épült fel az egri földgázfogadó á Az értékes berendezés nagy szolgálatot tesz a városnak... (Foto: Kiss) országos hálózatba való be­kapcsolást tekintjük. — A demjéni gázt jobban kedvelték a f gyászt ók, mint a mostanit. Mi az oka. hogy tovább tart a lakás brtűlése? — Valóban van vál'ozás a gáz fűtőértékében: a fe­rn eslnek tudva'evően alacso- nvab'o a káló zá rtáké. A változás azonban nem jelen­tős. Eddig 11500. most pedig 10 400 kalória a gáz fűtőér- téke, ha az országos hílczat­hogy megvetik lábukat Eger­ben és az új évben már épí­tik az ügyfélfogadást is meg­könnyítő irodaházukat. Az új szakmára tanfolyamokon, ipar'tanuló-iskolákban ké­pezik ki a helyi szakmunkás- gárdát. A gáz. — amíg cél­szerűbb fűtőanyagot nem ta­lálnak — sok évtizedig szol­gálja majd az egrieket. Eger légnemű tüzelője egyelőre nem „illan” el. P. E. PINTÉR ISTVÁN 0 Zavar a szertartásban Montenuovo herceg, főudvarmester azon­nal utasítja az udvari pénztárt: az új szárny­segédnek fizessenek ki 4000 korona felsze­relési járadékot, hogy az udvari szolgálatra berendezkedhessen, s a rendes tengerésztisz- ti fizetésen felül az udvari szolgálati ideje alatt folyósítsanak részére évi 4800 korona udvari pótdíjat. Tisza István támogatása mellett a jósze­rencse a legfőbb oka annak, hogy a megle­hetősen lassan előrelépegető és az addig csaknem negyedszázados szolgálat alal mindössze korvettkapitányi rangot elért tér gerésztiszt az udvarhoz kerül. Ferenc Józst nek négy szárnysegéd áll rendelkezésér Ezeket úgy válogatják össze, hogy a let főbb. fegyvernemek képviselve legyenek, arra is gondosan vigyáznak — hiszen őfel- ge nemcsak osztrák császár, hanem koroná a magyar alkotmányra felesküdött magva király is —, hogy a szárnysegédek közöt mindig legyen egy magyar származású is. A szárnysegédi tiszt betöltésének feltétele, hogy a kiszemelt tudjon lovagolni és töké­letesen beszéljen németül. Megkívántak né­mi jártasságot a vadászat tudományában is, hiszen őfelsége szenvedélyes vadász. Horthy tökéletesen beszél németül, iól lovagol, éri a vadászathoz. 1909 őszén pedig Paar gróf, a főhadsegéd o ran szárnysegédet keres Fé­rcre J.,:s.í s-ámára, aki magyar származású és a tengerészeinél szolgál. Hol talál olyan tengerésztisztet, aki magyar származású, tö­kéletesen beszél németül, jó vadász és kivá­lóan lovagol? Nem nagy a választék. Kapóra jön. hogy Tisza István felhívja a figyelmét Horthyra. A kenderesi nemes fia ismerkedik az ud­vari élettel. Ferenc József, amikor szárnyse- gédje lesz Horthy, már állandóan Schön- brunnban lakik. Az uralkodó, aki tizennyolc esz.endő# veit, amikor trónra lépett, és tizen­kilenc. amikor vérbe fojtotta a magyar sza- adsághn~’rt a nyolcvanadik életév betűi­éhez közele k. de rendkívüli szívóssággal gzi klraiy. ...unkáját. Rendszerint már reg- 1 ötkor, nyáron négykor, vagy fél négykor ■1. A kabinetiroda és a katonairoda ügyira- r már az íróasztalán találja, mert az elő- > esteodakés a'tik számára. A két főhadsegéd kilenc tájban foglalja el hivatalát A árnysegéd első doiga rendszerint az. hogy entosan kilenc órakor bejelentse Paar gró- ct. akinek kihallgatását Bolfras báró refe- ádája követi. Utánuk következnek a főher­cegek. majd a miniszterek, s a vezérkar fő­nökei. Villásreggeli után Ferenc József sétát tesz a kert elzárt részében, aztán ismét író­asztalához ül. ahol fél hatig dolgozik. Rend­szerint az íróasztalánál vacsorázik, hat óra tájban.. > , Horthy Miklós könnyen beleszokik a nem túlságosan megerőltető szolgálatba. A szárny­segédek — négy teljesít szolgálatot — közül havonta kettő naponként váltja egymást a szolgálatban. A harmadik ezalatt a hónap alatt szabadságot élvez, míg a negyedik kü­lönleges megbízatásokra, például magas ven­dégek kíséretére áll készen. Egy héten kétszer, reggel hét órakor, Fe­renc József kocsiba ül, hogy a Hofburgba hajtson, ahol általános kihallgatást tart. A sorrend meglíllaoítása a szolgálattevő szárny­segéd feladatai közé tartozik. Horthy számá­ra nem könnyű az udvari szertartás szerint megállapított rangsorban eligazodni. A meg­jelentek között hercegek, egvházi méltósá- 3ok, szoligáiatb’n Mvő és volt miniszterek, külföldi előkelőségek, azonkívül tisztek is szerepelnek. A pro*okol!-okozta fejtörés fá­radságáért .bőségesen kárpótolja Horíhyt, hogy számos olyan főúrral, befolyásos szemé­lyiséggel ismerkedhet meg. akikkel külön­ben. aligha találkozhatott volna, Ferenc József — elfogadva a magyar ko­ronát — nagy súlyt heivez arra, hogy ma­gyar királyként viselkedjen, aki magyaror­szági alattvalóit Bécsbem különös szeretettel, honfitársként,_ de házigazdaként is fogadta. E célból a Becsbe érkezett magyar főurak- tol, ha a színe elé kerülnek, mindig meg­kérdezi: — Hogy tetszik önnek Bécs? Megvárja a válasz első három-négy sza­vát. s aztán egy kézmozdulattal az illető tud­tára adja, hogy az audencla befejeződött. Gyakori látogatója a császárnak Tisza István, akiben Ferenc József nagyon bízik. Tisza egyelőre még nem miniszterelnök, csak pártvezér, de az 6 pártjából kikerült kor­mány tulajdonképpeni irányítója. Az agg ■ császár háborúra készül, s több. katonát, a . katonai költségvetés emelését kívánja Ma­gyarországtól. Tisza vállalkozik rá, hogy a magyar parlamenti ellenzéket, amely akadá­lyát jelenti a háborús felkészülésnek, letöri. Lépésről lépésre közelíti meg célját. A szárnysegéd őszinte csodálatot érez Tisza iránt, aki a Habsburgok magyarországi bi­zalmasa, hiszen ő maga is feltétel nélkül he­lyesli gazdája, a császár minden gondola­tát és lépését, s életét csak a monarchiában tudja elképzelni. Horthy otthonosan mozog a bécsi Burg termeiben, amelynek faián ott lógnak a ma­gyar szabadságharcot leverő osztrák hadse­reg tisztjeinek képei: Hentzi tábornok, amint Budavár védelmében honvédgolyótól találva lerogy; a Ceccopieri gyalogságtól Alnoch ez­redes. aki a pesti hídfővel együtt levegőbe röpíti magát; a fehér zászlót lengető lovas, aki jelenti a császáriaknak, hogy Komárom letette a »fegyvert. Ferenc József, aki kiegyezett a magya­rokkal, sőt udvarol az uralkodóoszitáiy legne­vesebb képviselőinek, szinte barátként tár­gyal Tiszával, soha nem távolíttatta el a Burgból azokat a képeket, amelyek őt ifjúsá­gának dicsőségére, a magyar nemzetet pedig szafcadságküzdelmének szomorú és szörnyű bukására emlékeztette. S a császárnak meg­lehetősen nehezére esik, hogy időről időre Magyarországra kell látogatnia. Minden év­ben néhány hetet Budapesten tölt, a budai Várban, hogy ezzel jg bizonyítsa ragaszko­dását másik trónjához. De a budai Várban senkitől nem kérdezte meg. hogy „hogy tetszik önnek Bécs?”. Itt más legfenségesebb mondóka járta: — M;*i*or natyon szép, m'nten natyon Jo, mintennel nat on mek fatyok elegedve! Horthy m.g nem is álmodik róla, hogy egyszer ő lesz a budai Vár ura, akárcsak a gödöllői vadászkastélyé, amelyet a „nemzet” a kiegyezéskor, amolyan engesztelő ajándék­ként vásárolt meg Ferenc József számára. Ha a császár és király Magyarországon van, ellátogat Gödöllőre vadászni, a legtöbbször Horthy kíséretében. Ferenc József itt is szo­kás szerint szeges cipőt húz. gyaivúharisnyát. kurta bőmadrágot. szürke lódenkabátot, szarvasagancsból faragott gombokkal és zöld stájerkalapot visel. Napirenden: P hiánycikk, az árubeszerzés és a hálózatfejlesztés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents