Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-30 / 307. szám

ÍWTl' i J hajok a kikötőben robbannak A háborús íűrnek sorában akadtak már magasabb szin­tű filmalkotások, hatásosabb jelenetekkel, képi bravúrok­kal és bizonyára nagyobb ta­nulságokkal is. A háború kegyetlenül harsogó epizód­jaiból emlékezetes filmsike­rek és színészi alakítások születtek. Ebben a filmben külső eredményre alig törté- -xiik több, mint amit a cim- udó mondat összefoglal: jól . megszervezett búvárakciók során a kikötőben sorra fel­robbannak a megszálló né­met hadsereg hajói. Mégis lebilincsel! Amiért a néző mindvégig odafigyel, az a film emberábrázolása. Kitű- ■ nőén felépített képsorokban, < szabatosan és hitelesen be­mutatja a film azt az erede­ti és átvitt értelemben is gépezetnek tekinthető né­met hadsereget, ahol nem­csak a géoek. a hajók, autók, motorkerékpárok, de az em­berek is „állományban” van­nak. Ebben a háborús straté­giában az admirális éppúgy egy csavart, génét jelent, mint a Gestapo-főnök. vagy éppen az a tengerészkapi­tány. akire oktalanul, csak az események következtében minden felelősséget áthárí­tanak. Ebben a gépezetben azt a hibát keresik, ami miatt a hajók felrobbanhat­nak. Műszakilag mindent el­lenőriznek, a technikai meg­oldásokat a végletekig biz­tonságossá kívánják fejlesz­teni. de hiábavaló minden erőfeszítés. A műszaki gépe­zeten túl, amiben anyagi hi­bákat lehet keresni, van egy másikfajta „anyag” is: az ember, Az az ember, aki mindenét kockáztatva szülő­földjéért, • csaknem magányo­san. óriási veszélyeket vállal­va és élve át, akarja szét­robbantani ezt a hazájára ne­hezedő halálos „gépi” szorí­tást. S milyen fanyar tanul­sága a történelemnek: a megszállók éppen ezt a min- j dent feláldozni kész hazafi- j ságot nem veszik számításba! hódító terveiknél. SZOVJET FILM A rendező, Anton Tyi mo­nyisin pátosz nélkül. fino­man elhelyezett lélektani fordulókra építi filmjét, Ku­lagin az operabarát admirá­lisnak és környezetének Gounod operájából énekli, hogy „eladó az egész világ” s a néző tudja, hogy Kula­gin szerint semmi nem el­adó, — a hatóból. A fess olasz búvár-kapitány szerel­mes hódolattal veszi körül Galinát, de közbetolakszik a részeg német tiszt. Már-már menthetetlen a kirobbanó botrány, amikor Kulagin szellemesen kihúzza Galinát a csávából. Azt a Galinát, aki akkor még nem ismer­hette fel Kulaginban az életre-halálra szóló partnert. Csaknem szürkén hat a ten­gerésztisztek kihallgatás! pa­rádéja. ahol rövid mondat­tal leváltja a robbanásokért felelősnek tartott tisztet az admirális. A tiszt lelép és az ajtó megett dörren a szolgá­lati fegyver: egy csavar — — fontos csavar — kiesett a hadigépezetből. S mindez azért történik, mert a fele­lősséget valakire hárítani kell a gépezetben. Mekkora kiáltó ellentét, ha megfon­toltan szól is a képekből a tanulság, az ellenfelek er­kölcsi pozíciójában? A rendező lélektanilag hi­telesen megfogalmazódó em­beri sorsokat állít egymás­sal szembe és egymás mellé. Ehhez a művészi munkához még a víz alatti felvételek is adnak élményi tartalmat. A nemes pátoszt Igor Samo zenéje szólaltatja meg a film­ben. Galinát Irina Mirosnyi- csenko, Kulagint Alekszandr Beljavszkij, míg a farkasmo- solyú Gestapo-íónököt Jurij Volkov alakítja. (farkas) Szerintem ez lei van csinálva! Megint nem nyertem egy vasat se: ez, ké­rem, igenis ki van csinálva! Nyert a Málcsi néni. pedig annak idején még a fogorvoshoz is elment, hogy ne kelljen békekölcsönt jegyeznie — két gyökér között inkább jegyzett, hogy a harmadikat is ki ne húzzák. Erre mér az ötödiket húzzák ki neki, mármint a kötvényt. Nyert, kérem, a Lajos, aki a Bükkben bujdosodott annak idején, s addig kerülte az erdőt, amíg egy erdőkerülő­nél jegyzett lelkesen. Nyert a Dezső bácsi, pe­dig 1956-ban di szid ált. s most az unokája bol­dog a nyereménnyel. Nyert mindenki már, csak én nem nyertem, pedig én akkor nem bujkál­tam. hanem fenntartott fejjel és büszkén je­gyeztem. örültem, hogy jegyezhettem! Lehet, hogy az akkori örömért a mostani üröm a büntetés? Mert szerintem ez ki van csinálva! Kedves OTP, csak egy százast, és én mindent megbocsátok... Na jó, lehet ötven­ezer is, engem könnyű megbékíteni... (—ó> NÍVÓDÍJ ! Egy életmű összefoglalója Orosz Adél és Róna Vik­tor televíziós portréfilmjé­ért nívódíjat kapott a Ma­gyar Televíziótól. A két művésznek egyébként ja­nuár 4-én premierje lesz az Erkel Színházban. Bartók Táncszvitjének és Strauss Térzenéjének bemutatójá­ra kerül sor. Január 27-én pedig Berlinbe, a Német Demokratikus Köztársaság­ba repül a két balett-tán­cos. A művészpár a Giselle című balettben vendégsze­repei a német közönség előtt. Fiatalok politikai oktatása A KISZ 1967/68-as politi­kai oktatási évét ezerhárom­száz fiatallal kezdték a hat­vani járásban. A hallgatók — gondos előkészítés után — 10 témakör közül választhat­tak, érdeklődésüknek megfe­lelően. Különösen az ipari üze­mekből látogatják nagy számmal az előadásokat, amelyeken — a várakozás­nak megfelelően — a KISZ- isták igen sok kérdésre vá­laszt kapnak, tájékozódnak a hazai és a nemzetközi esemé­nyek között, megismerik a legfontosabb feladatokat. Most is meghirdették a já­rásban a Kiváló KlSZ-okta- tási kör című versen vmozgal- mat. amelytől számottevő eredményt várnak; Gergely Pál emlékkiállítása Egerben Művésze volt az elbeszélés­nek; mindegyik kép egy-egy történet, s így együtt, egy szépen megrendezett emlék- kiállításon az egri Líceum dísztermében összefoglaltak egy életművet. A képek alko­tójukról, a nyáron elhunyt Gergely Pál egri festőművész­ről beszélnek —, de csak együtt... Külön-külön — s ez a maradandó művészet — a tanulmányozó ember az ő szemével nézi, s az ő szemé­vel látja meg az életből kép­re költöztetett eseményeket. Az. hogy események, itt nem a szó száraz értelmezése, hi­szen a mesélni vágyó, és mégha ligátokat kereső mű­vész egy-egy alkotása — Haj­nal a Balatonon, Tavaszi idő, Áprilisi idő — nem egy pil­lanatot, hanem a megválasz­tott téma természetsugallta legbonsöbb folyamatát is ért- zékel telni tudta. Ezek a ké­pek akvaredlék, mely techni­kának annyira mestere volt - már Gergely Pál, hogy nyu­godtan szolgálatába állíthat­ta ars poeticájának Ezért nem is virtuozitás, hanem lényegesen több, mert egysze­rűbb — művészet. A tárlat grafikáiból is adott ízelítőt, s talán velük bizo­nyított a legtöbbet: az idős művész utolsó pillanatáig is Portos jókívánság Boldog új évet kívánt egy pesti ismerősöm, üze­netét ünnepi kártyán, nyi­tott borítékban a Magyar Postára bízva. Meg is kaptam a lapot Egerben — SU fillér értékű portóbélyeggel. Megvallom, kissé felbosszantott ez a rá­adás, mivel a feladó annak idején már fizetett egyszer. Húsz fillért. Az egyforintos díjszabást túlzásnak tartot­tam. Szóltam is az egri posta- hivatalnak, ahonnét meg­nyugtattak: bizonyára kéz­zel írhattak valamit a nyomtatott szöveghez, s így pedig teljesen jogos a bün­tetés. A kiegészített jókí­vánságot Hgyan<s 60 fillé­res bélveo-ee! illik küldeni, a hivatal szabályszerűen járt el. amikor a különbö­zet kétszeresével portózott. Erre csak hümmögni tud­tam. Tehetetlenül nézegettem a kis lapot, amelyre négy szót írt saját kezűleg az is­merősöm. Ezeknek a sza­vaknak mindegyike 20 fil­lérbe került. Húsz fillérért viszont más esetben egy ««ész kéneslapot teleírhat az ember! — Ezt — gondolom, — raj­tam kívül mások sem ér­tik. Jó lenne hát egysze­rűbbé tenni. A díjszabást is — mint annyi mást, amit bonyolultsága, korszerűtlen­sége. merevsége miatt már megváltoztattunk S ezt nemcsak az egri hivatalnak, hanem a Ma­gyar Postának is címezzük. Persze, szabályszerű bé­lyeggel ellátva — nehogy megportózzon... (—ni) erős. élettel teli alkotó, k;- sérletező kedvét. Metszetei közül a legjobban az Eve­zősök tetszett, melyet így is elemezhetnénk: az ősanyagon . uralkodó ember és a víz moz­gásának szép harmóniája. Ezek csak szavak — mégha igazak is. Talán igy a jobb: nézni kell a képet, s a néző fenntartás nélkül magáévá teszi a művész gondolatát. Miért? Mert egyszerű, érthe­tő — szép, mert el tudta me­séim azt, amit látott! Nagyon szép az Egri városrész címet kapott rézkarca is. Mesesze­rű. ahogy a városát szerető művész fogalmazhatott csak, csendes múltat, békés jelent ötvözve belső világának be kéjével. Rajzai, olajfestményei na­gyobbrészt portrékat terem­tettek — Női fej, Anyáin, Öreg néni, Barátom — lénye­get karaktert megragadóan, szépen felépített. gondos munkával. E kiállítás mélta­tása oldalakat is megtölthe­tett volna, de altkor is keve­set; mondanának a szavak;- látni kell a képeket, mert azok az igazi elbeszélők, mert azok mondhatnak el mindent Gergely Pálról, az emberről és művészről. A próza csak ennyit tehet még hozzá: szé­pen megrendezett ez a tár­lat, valóban méltó az el­hunyt egri. festőművész emlé­kéhez. (kátai) V"»OA»-VVVV,VVVVVVVt/-VVAA/'\A--Jr-j.-VV\A/V'./VV*VVV\»^AX>/VV\^\/\»'\/V'V\/VV«VV\/\/^/\/,\/VVVVOV\/V\<\n^/\W * HOWARD: / RE CITO JENŐ/ A tengerészeti főfelügyelő yugdíjazása elég szomorú örülmények között történt, i világháború idején né- ány tisztet kölcsönösen ki- iin tettek a szövetségesek, ingói lovastiszteket a Urán­iák kineveztek a szenegáli yalogosok kapitányának, az ngolok viszont skót és ír sapa toknál adományoztak iszteletbeli rangot a francia ajtársaknak. Tracyről min- ienkí tudta, hogy skót ezred iszteletbeli kapitánya. A valósi herceg érmen Párizs­on járt. és ebből az alka- omból Tracyt is meghívták 4 Nmüs íw Oij december 20., szombat a tengerészeti akadémia bál­jára, amelyen őfensége volt a védnök. A kadétok éjjel- nappal dolgoztak. Hanrin- eourt azok között volt, akik a meghívókat címezték, Az államtitkár, aki valameny- nyit aláírta, természetesen nem olvasta el egyenként az összes meghívókat, különben észrevette volna, hogy az egyiknek más a szövege. Egyébként éppen olyan volt, mint a többi. Csak a legalján ez állt: „Az angol hadsereg tisz­teletbeli tagjai kéretnek a megfelelő di&zegyenruhá- ban megjelenni.” Hogy milyen feltűnést kel­tett a fényes bálon a vén, kopasz Tracy, midőn kockás szoknyában, meztelen téfd- del, skót kapitányi unifor­misban megjelent, ezt úgy­sem lehet leírni. Az ese­ményről még évék múlva is beszéltek. A miniszterelnök szerint a látvány feledhetet­len volt. Botrányt nem oko­zott senki, őfelsége a walesi herceg néhány elfogulatlan szót mondott a félholt Tracy- nak. és megköszönte a frap­páns figyelmességet, amely- lyel a főfelügyelő ebben az egyenruhában tüntet a ha­gyományos francia-angol ba­rátság mellett. Akik nem bírták vissza­fog tatni a nevetést, azok egy szomszéd helyiségbe mentek át. Ezeket később felkereste a walesi herceg is... Most már általános moz­galom indult meg, hogy az öreg főfelügyelőt nyugdíjaz­zák. A család magas rangú tagjai sem exponálták ma­gukat szívesen, és Harrin- court megkapta az öngyújtót. De Tracy meghívója, ha az öreg ember naivitását nem is mentette, bizonyítéka volt annak, hogy bűnös is van az ügyben. így történt, hogy Harrincourt pályafutása a haditengerészetnél véget ért. Nagy csapás volt ez a csa­ládra. Harrincourt tudta, hogy helyrehozza a hibát. Az anyja és a húga ne szenved­jenek miatt. Feláldozza ma­gát értük. Volt egy életbizto­sítása tízezer dollára. A biz­tosítás arra az esetre szólt, hogy „ha hivatás közben bal­eset érné Jules Manfred Harrincourt haditengerész kadetot”. Elhatározta, hogy ezt a tízezer dolláros életbiztosí­tást anyja és húga megkapja. Majd gondoskodik, hogy „hivatás közben” halálos baleset érje. Mindenét pénzzé tette, sze­rény apai örökségét,is hozzá­csapta, és fél évre kifizette a biztosítási díjat. Azontúl nagyon vigyázott magára, mert hivatása teljesítse köz­ben kellett elhaláloznia, fél éven belül. Ha tehát elüti egy autó vagy összeszurkálják az utcán, nem ér vele semmit. így került Marseille-be, és ezért jött kapóra állása a ro­zoga Brigittán. Matróznak lenni „hivatás”. A tízezer dollár elegendő lesz ahhoz, hogy anyja és húga boldogul­janak. A mulatók közönsége nem is sejtette, hogy az érzelmes és vidám dalokat egy olyan ''mber énekli, aki halálra '*élte önmagát. Kiderült azonban, hogy é1- ni ugyan nehéz, de' meghalni sem könnyű. Este nyolc óra volt. és a „Brigitta” éjfél előtt készült felszedni horgonyát. A kor­mányos, a vitorlamester és Galamb kis búcsúmuiatsá- got rendeztek a „Kedélyes hullaház”-rói elnevezett szó­rakozóhelyen. Galamb még utoljára elő­adta legszebb kupléját. Fer­geteges taps zúgott fel. hul­lott a virág és az aprópénz, /fXWi de mivel a kormányos és a vitorlamester már előre­ment, Galamb is meglengette szalmakalapját, bambuszbot- ját hóna alá csapta és távo­zott. Vidáman vágott’ neki a kikötő felé vezető keskeny sikátornak. Egy kapuméiye- désből Yvette lépett melléje. — Galamb úr ■— turbékolta könnyázott ba- báarcával. Harrincourt kedvesen rá- mosolygott: — Csókolom a kezét, nagy­ságos asszo­nyom. Hogy önt nem láthatom többé, ennek emléke örökké élni fog ben­nem. Udvariasan kezet csókolt. És tovább ment. Illetve tovább ment volna. De a nyolc­vankilós, telje­sen babaarcú démon sűrűn hulló könnyek között szívének minden gyen­géd féltését összeszedve úgy vágta fejbe egy gumibottal, hogy Galamb úr csak hajnal­tájt tért magá­hoz. Óit feküdt az elhagyott si­kátor köveze­tén. És a „Brigit- a” már nyílt engeren járt. (Folytatjuk) Felesleges volf a pánik... A jövő évben előrelátható­lag nem sok érdekes látni­való vár a csillagászokra. Lesz ugyan egy részleges napfogyatkozás március 29-én, de azt csak a Fold túl­só oldalának lakói láthatják majd, s a szeptember 22-1 teljes napfogyatkozás is csali részlegesen jelentkezik ná­lunk. Valószínűleg megfigyelhe­tik majd a csillagászok jú­nius 15 körül az Ikarus kis­bolygót, amely annak idején olyan pánikot okozott a világ különböző részein. Egyes csillagászok ugyanis szt jó­solták, hogy a körülbelül másfél kilométer átmérőjű égitest beleütközik majd a Földbe, ami valóban felmér­hetetlen katasztrófát okozha­tott volna. Ezt a baljóslatot azonban akkor is megcáfol­ták, s most már vitathatat­lan, hogy az Ikarus körülbe­lül 6.5 millió kilométernyire száguld el majd a Föld mel­lett. Az egész évben szorgalma­san figyelik majd a csillagá­szok a napfoltokat. hiszen most a naptevékenység erő­södésének szakaszában va­gyunk. Időnként olyan ha­talmas napfoltcsoportok meg­jelenésére is számíthatunk, amelyeket kormozott üvegen át, sőt a lenyugvó, illetve felkelő napon szabad szem­mel is meg lehet látni. Mi­vel pedig az erős naptevé­kenység ideién az üstökösök­nek részben éppen a iVan kü­lönböző sugárzásai által ger­jesztett fenve is megrerősö- dik, a csillagászok remélik, hogv ebben az esztendőben sikerűi niabb, eddig ismeret­ion íis+ö'-K-xvpj. js megfi­gyelni. (MTI) PRÁGA! TAVASZ Jövőre huszonharmadszor rendezik meg a Prágai Ta­vasz hangversenyeit. Bár a megnyitásig még több hónap van hátra, a program már kialakult. A Prágai Tavasz műsorai mindig az év egy je’entősebb eseményéhez vagy évfordu­lójához kapcsoliák. 1968-ban a csehszlovák áll-m megala­kulásának 50. évfordulója lesz ez az esemény. A mű­sorban — az elmúlt 50 év cseh és szlovák .szerzőinek, szimfon’kus. kamara- és kó­rusmüvei szerepednek.

Next

/
Thumbnails
Contents