Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-29 / 306. szám
A mesőgasdaság % állami támogatása as új mechanismusban 1028/1967 számú kormány- határozat, illetve a végrénaj- tásáról szóló pénzügyminiszteri s mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszteri együttes rendelet írja elő a tsz- eknek nyújtandó támogatás mértékét, tormáit. Vonatkoznak ezek a jogszabályok az állami gazdaságokra, a halászati termelőszövetkezetekre, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek, és a hegyközségek közös üzemeire is. Ezekkel azonos elbírálás alá esnek a mezőgazdasági üzemek társulásai, és a vízgazdálkodás; társulatok. Ha a társulásban mező- gazdasági üzemeken kívül más szocialista szervezetek is részt vesznek, akkor a jogszabályban megállapított kedvezmények <és támogatások részvételük arányában illetik meg a mezőgazdasági üzemeket. A vállalatszerű gazdálkodás érdekében és annak biztosítására a kormányhatározat kimondja: azért, hogy a mezőgazdasági üzemek bevételei arányosak legyenek a kiadásaikkal, — ez az önálló gazdálkodás nélkülözhetetlen feltétele — továbbra is fenn kell tartani a mezőgazdaságban felhasznált ipari anyagok, eszközök és szolgáltatások. továbbá bizonyos beruházások állami támogatását. Az új gépek és a pótalkatrészek beszerzési árai, valamint ■a gépjavítás és a gépi munkadíjak körében változások következnek be. Hogy ezek a változások 19S8-ban ne idézzék elő a mezőgazdaság gépesítési költségeinek jelentékeny emelkedését, ártámogatást kapnak az üzemek traktorokra. más mezőgazdasági rendeltetésű gépekre, eszközökre. berendezésekre, a pót- alkatrészek, a műtrágyákra, növény- és gyomirtó szerekre. Intézkedik a rendelet arról is, hegy a gépjavítás díjból milyen murjk'k után illeti meg 50 százalékos ártámogatás a tsz-eket, illetve a mezőgazdasági üzemeket, fi? índkívül nagy jelentő- ségű az a támogatás, amelyeket az építési, telepítési beruházásokra nyújt az állam. Ezzel kapcsolatban fontos tudnivaló, hogy állami-------------------------t. te tésszerű használatához szükséges. A szarvasmarha- és sertéstartás épületei után 70 százalékos támogatás jár. Ugyanilyen mértékű támogatás illeti meg a történelmi borvidékek minőségi borsző-’ lő telepítéseit. Vonatkozik a 70 százalékos támogatás cseresznye, meggy, kajszi, bogyósok, valamint spárga és komló telepítésére is. Vannak olyan beruházások, amelyeket 50 százalékos támogatásban részesít az állam. Ezek közé tartoznak például a szőlőfeldolgozás és tárolás épületei, az öntözőtelepek létesítése és felújítása, hajtatóház. szaporítóház, paiánta- ház korszerűsítése stb. Végül vannak olyan termelő jellegű építkezések és telepítések, amelyek 30 százalékos állami támogatásban részesülnek. Az ártámogatás igénybevételének feltétele, hogy a tsz- ek a beruházás megkezdése előtt benyújtsák a járási tanácshoz a szükséges okmányokat. Nem kaphat ártámogatást az a mezőgazdasági üzem, amely a beruházás megkezdése után kéri azt. Vannak olyan, a mezőgazdasági üzemek érdekeit szolgáló beruházások, amelyeket központilag megszabott keretben, a költségvetés terhére lehet megvalósítani. Ezek közé tartozik a kis- vagy nagyfeszültségű csatlakozóvezeték és transzformátorállomás, a hírközlő bekötő vezeték. és a bekötő út. A teljes tényleges költségnek megfelelő összegű dotáció illeti meg a mezőgazdasági üzemet próba- és üzemi kútak után, ha a víz minősége nem alkalmas rendeltetésszerű fel- használásra, vagy nem éri el az erről szóló rendeletben meghatározott százalékot. A dotációs keret terhére végezhetik, vagy végeztethetik el a tsz-ck és az állami gazdaságok a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területek erdősítését, a legelők, a majorok és az utak fásítását is. V annak az országnak * olyan területei, amelyeket már korábban kijelöltek komplex talajjavító munkákra. Az ilyen területeken -------------------a kijelölt termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és legeltetési bizottságok holdanként 300—1000 forint támogatást vehetnek igénybe. A szarvasmarha-tenyésztés jelenlegi helyzete és a vele szemben támasztott népgazdasági igények fokozottabb kielégítése megköveteli az állomány jobb hasznosítását és számszerű növelését. Különösen vonatkozik ez a tehénállományra és a borjúszaporulatra. Ezért a mező- gazdasági nagyüzemeket — az állami gazdaságok kivételével — borjanként 200 forint állami támogatás illeti meg a közös tulajdonban lévő tehenek és elöhas; üszők élve született borjai után. á hájrtáj’, kisegítő és egyéni gazdaságok üsző-adásvételi szerzp.dés keretében 5000 forint árkedvezménnyel vásárolhatnak vemhes üszőt. G. P. Ismeretes, hogy a felügyeleti szervek 1968-ra már nem adnak részletesen lebontott terveket. Kevesebb a központi utasítás, de nagyobb a vállalatok vezetőinek felelőssége, hogy az új mechanizmus első óvében miből mennyit termelnek. menynyiért adják terméküket és mindennek eredményeként hogyan találják meg számításukat az üzem dolgozói. A Selypi Cementművekben már elkészült a gazdasági program, amelyben az üzem 1968. évi célkitűzéseit foglalták össze. Hogyan, milyen eredményekre alapozták a gazdasági programot? Az 1967. évi terveket forintértékben, cikkenként és az előírt nyereség tekintetében is túlteljesítették. Az idén mintegy kétezer tonna cementtel adnak többet az országnak, mint amernyire a tervekben kötelezettséget vállaltak. Tcrmészct-sen ez növeli az üzjm eredményéi az előzetes mftflcvv szerint a do’goEmlékezés I • a hős parlamenterekre Ma két szovjet kapitány halálának évfordulójára emlékezünk. Szobraik Budapest kapuiban állnak és bronzba öntött memen- tóként hirdetik: a fasizmus nem ismer semmiféle kíméletet, s nem tartja tiszteletben a legelemibb nemzetközi jogszabályokat sem. 1944 karácsonyán a 3. Ukrán Hadsereg gyűrűbe zárta a hazánk fővárosába szorult százezres hitlerista sereget. Hitler Budapest feláldozásával akarta megvédeni a Német Birodalom területét. A szovjet főparancsnokság ezzel szemben — a humanizmus elvétől vezérelve — nem elpusztítani, hanem felszabadítani akarta szép fővárosunkat, megkímélni az emberéleteket, a gyárakat, a művészeti értékeket. A december 29-re virradó fagyos éjszakán a szovjet állásokból hangszórók továbbították a körülzá rt náci csapatok főparancsnokához az ultimátumot. Egyben azt is közölték, hogy december 29-én, 13 órakor a vecsési és a budaörsi országúton egy időben parlamenterek viszik a szovjet parancsnokság írásos üzenetét. A jelzett időpontban Steinmetz Miklós, a magyar származású szovjet kapitány, a spanyol polgárháború és a Nagy Honvédő Háború hőse elindult gépkocsijával a németek állásai felé. Amikor a gépkocsi elérte a németek peremvonalát, a fagyos csendet géppuskaropogás és ágyúdörej törte meg. s mire a füst eloszlott 3 szétlőtt gépkocsi .mellett a vérrel itatott fehér zászlóval ott feküdt holtan Steinmetz kapitány. A fasiszta barbárok ugyanebben az időben Budaörsnél megismételték szörnyű gaztettüket. Itt Osztyapenko kapitány volt a parlamenter. Bekötött szemmel a parancsnokságra kísérték. Ott átvették tőle az ultimátumot. majd közölték: az ajánlatot eluia- sítják. S amikor a parlamentert tolmácsával együtt visszakísérték a frontvonalra, gálád módon, hátulról belelőttek; Osztyapenko kapitány holtan esett össze. Az írott történelem nagyon kevés példáját ismeri az ilyen förtelmes banditizmus- nak, hiszen a békeköveteket még a hadviselés őskorában is tiszteletben tartották. \ fasiszta orgyilkosok felrúgtak minden nemzetközi jogszabályt. Steinmetz és Osztye- penko kapitányok a békét hozták a budapestieknek és hősi halált haltak 1944. december 29-én. Rájuk emlékezünk a mai napon, nem felejtve, hogy a fasiszta bűntettek soha nem évülhetnek el. 'soha nem kaphatnak bocsánatot. (b.) Gazdasági program Selypen áru lesz a cement. Erre lpbct következtetni a Cement- és Mészipari Országos VállalJt adataiból és .idejében közölt elképzeléseiből. Ennek alapján Selypen úgy döntöttek, hog> jövőre annyi cementet gyártanak, mint amennyit az idén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére felajánlott munkaversennyel sikerült. Ez legalább 30 ezer tonna fehér és 37 ezer tonna S—54-es cementet jelent. Be a programot inkább alsó határnak tekintik. A végleges adatokat a piac szükségletihez, a megrendelésekhez és az üzem kapacitásához igazítják. Selypen már biztosra veszik, hogy 1968-ban a fehér ce■—*—*■'•**■ o -*• .or1rJ-i.ja.tr» 1 jg fiel“ a devizát hozó fehér cementből gyártsanak minél többet. Hogyan növelik a nyereséget ? A feladatok növekszenek, de ehhez jobb feltételeket teremtenek. Sürgetik az új cementsiló épí lésének befejezését, a gépek szerelését. Nagy előny az új hídmérleg. Megszűnik a MÁV-vita, a jövőben nem kell mérlegelésre tolatni az üres es a rakott vagonokat, a belső rakodáshoz és szállításhoz a MAV- tól könyv jóváírással mozdonyt vettek át. A gazdasági programban meghatározták azt is, hogy müven módon, hogyan növeljék az üzem nyereségét. Nem létszám- és bércsökkentéssel, hanem a kalóriafelhasználás további csökh *é- sévcl. Ennek megvalósít- süni kell és lehet az energia- veszteséget. Ennek megoldására üzemrészenként javaslatokat kérnek és dolgodnak ki. A Selypi Cementművekben 1968-ban csökkentik a termelési költségeket, de a bevételeket növelni akarják. Terven és kötelezettségen fend mintegy 500 tonna tűzálló cementet gyártanak. Az idei kutatás és kísérlet eredményeit jövőre kamatoztatják. Ösztönzőbb bérezés A gazdasági programból nem maradhat ki az ember. Azt tapasztalták, hogy a prémiuroos bérrendszer a Selypi Cementművekben •’bevált. tehát 1968-ban azt finomítani akarják. Az égetők, a villamosműhely, áz épít alcsoport dolgozóinak műnk; - jától sok függ. tehát fontos .követelmény, hogy őket Ösztönző bérezéssel minél jobb, minél eredményesebb munkára biztassák. Az öreg selypi gyárat az utóbbi években aV ’Sáptól a • ■ -- »+olt!.ó fnrpíS
