Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-29 / 306. szám

I Áz egri szimfonikusok A iátartó szorgalom meg- hoeaa a maga gyümölcseit. Jtéhé későn, de a gyümölcs lae annál édesebb. Mint az egri szimfonikusok esetében b. Ma már — ha szerényen Ja'— dp rang ez a címbéli két szó és komoly ígéret. * Egerben kilenc évvel ez­előtt ihdult meg végre az ál­landó zenekar ügyében az érlelődési folyamat. Abból a feszültségből táplálkozott ez, amelyet a megalakult ifjú­sági zenekar — zeneiskolai BÖvendékek tanári erősítés­sel — és a kamarajellegű fel­nőtt városi együttes egymás melletti működése hozott fel- ssfnre. A „ki hol játsszék, ki kinek játsszék és mikor játsz­anék” kérdések akadályozták á kibontakozást és a mé­lyebbre hatoló munkát, noha 1962-ben a karmesteri gon­dokat is megoldani vélték azzal, hogy a két együttes «RT esztendeig közösen dol- SDWtfc As amatőr-közösségek menthetetlen személyi vitái­ba 8 megyei tanács műve­lődési osztálya emelte ki a Jobb sorsra méltó kezdemé- 5B"eaé8t- Otthont adott az eg­ri «stnforrikusoknak az egri művelődési házban, gazdasá­gi keretet — ha eleinte sze- ájnym is! — biztosított ah- beu, hagy a zenekarnak Bu­dapestről és az ország más károsaiból próbára és fellé­pésre utazó tagjai ne rövidül- forck az utazás költségeiben. Ma már jelentős összege­ket fordítanak hangszerek ♦áeérjására, rendezett próba- vteaoRyok között zenéinek, létstrámban is túllépték a bű- úim félszázas lépcsőt. t Az erkölcsi és anyag tá­mogatás azonban önmagá­ban nem ötvözte volna mara­dandó egységgé az egri szim­fonikusokat. Farkas István karmester jó szervezőnek is bizonyult. Felmérte az adott­ságokat és mindent elölről kezdett, mint a jó pedagó­gus szokta az iskolában. A vonósok különösebb erősíté­sére nem kellett gondolnia. A fúvósoknál a honvéd hely­őrség zenészeit sücerrel moz­gósította. A különböző sze­mélyi gondokat öt-hat hang­szer esetében ma is úgy old­ja: meg, hogy egriek hiányá­ba* Budapestről, Miskolcról ^utaztatja”, az oboa, a nagy­bőgő és néhány más hang­szer zenészét. Az első időkben bonyolul­tabb zenekari feladatokra nem is akartak vállalkozni, hiszen a „sovány” instru­mentális és személyi adott­ságok között szerénynek kel­lett lenniük. Néhány év a könnyű mú­zsa berkeiben való sétálással telt el. Mindössze három esz­tendeje lépnék fel technikai­lag is komoly erőpróbát je­lentő, komoly élményt nyúj­tó zenei programmal Eger­ben és a megyében. Az egri szimfonikusok repertoárja ma már húsz kompozícióra rúg és egész estét betöltő műsort tudnak adni romantikusok­ból, a barokk zene világából, Beethoven műveiből, vagy a nagy orosz és szovjet zene- irodalom halhatatlanjaiból. A felfelé ívelés idei szaka­szában 24 nagy koncertet ad­tak az egri szimfonikusok. Tapsolt nekik Eger, Hatvan, Füzesabony, Pétervására kö­zönsége. Nem akarunk sem a számok bűvöletébe esni, sem azokra a lokálpatrióta szívnek is jóleső dicséretekre hivatkozni, amelyek az együttessel fellépő operaéne­kesektől és hangszeres szólis­táktól származnak, de meg kell állapítanunk: azzal a ki­tartó és kilenc évre vissza­tekintő szorgalmas munká­val, amely eddig juttatta ezt a félszáz amatőr zenészt, odáig fejlődtek, hogy az Or­szágos Filharmónia ifjúsági bérletében már állandóan műsoron vannak, s reméljük, nincs messze az idő, amikor a Filharmónia felírja az egri szimfonikusokat a Budapesti MÁV és Postás, a Debreceni MÁV és Miskolc szimfoniku­sai mellé az országjáró együttesek névsorára. Far­kas Isván szorgalmas kar­mesteri és szervezői munkája mellett említenünk kell Lé­vai Zsoltot és ifj. Radnóti Tibort, a két koncertmestert is, akik a diákok, katonák, munkások. tisztviselők, nyugdíjasok eme ügybuzgó csoportjából néhány év alatt fogalmat varázsoltak. E lap hasábjain gyakran foglalkoztunk az elmúlt évek során az egri szimfonikusok­kal. Kritikai megjegyzé­seinkkel is azt szándékoztuk elérni, hogy az együttes emelkedhessék, fejlődhessék. S valóban ünnepi érzéssel kell visszagondolnunk két nagy és emlékezetes sikerük­re. Októberi fellépésük az eg­ri székesegyházban ezres kö­zönséget vonzott Händel-, Bach- és Vivaldi-alk »tusok­kal, míg a szovjet és orosz zene jubileumi koncertjével november végén betetőzték az idei évet. Nem szabad el­felednünk azt sem, hogy az Egri nyár változó formái kö­zött is ez az együttes volt a legtevékenyebb és áldozat­kész tagjai nyaralásokat mondtak le az ügy sikerének érdekében. A nyilvánosság a pódiumon csak a kottafejek fölé hajló zenészeket és karmestert lát­ja, élvezi a muzsikát. De egy ilyen együttes életét sok minden zavarhatja Jó lenne például, ha meghittebb len­ne a közönséghez fűződő kap­csolata. Nem elegendő egy ilyen zenekarnak a néhány plakát és az a publicitás, amit az újság nyújthat. Gon­doskodni kellene már az Eg­ri nyár előtt is hónapokkal az idegenforgalmat szolgáló hírverésről, propagálni kelle­ne időben — akár bérletet szervezve — téli hangverse­nyeiket is. Az alkalomról al­kalomra élés lazíthat a cél­kitűzéseken és így adódnatik olyan lehetőség, hogy egy- egy probléma felmerülése ve­szélyeztetheti az egész együttes létét. Az évek óta folyó eredményes munka nyugtázása mellett meg kell említenünk azt is, hogy nem­régiben még heves csatáro­zások dúltak az együttes jö­vőjéről. Ma már megnyugod­tak a kedélyek, biztató ígé­retek alapozzák a további munkát, de egyet tisztán kell látniuk mindazoknak, akik a mecénás megtisztelő szere­pét vállalják, és természete­sen az egri szimfonikusok­nak is: a megyében keil ez a zenekar, mert a városokban és a megye községeiben, az egri vár bástyáján éppúgy, mint a falusi művelődési há­zakban az élő zenét meg kell szólaltatni, mert a közönség megérti és megszereti a nagy zenei alkotásokat is, ha kö­zelebb visszük hozzá. S ezt a népművelési feladatát ed­dig az egri szimfonikusok ze­nekara jelesre oldotta meg. Farkas András K Köszönet a segítségért Év végére a szerkesztőség iratszekrényébe száz és száz levél került. A megye minden tájáról, emberi sorsokról, kö­zösségek életéről számoltak be íróik. Segítettek abban, hogy megtudjuk, mi történt a megyében, a szerkesztőség tíz és száz önkéntes munkatársának hozzájárulása volt minden egyes papírlap ahhoz, hogy alaposabbá váljon mun­kánk. Nagyszerű eredményekről szólnak e levelek, amelyek megyénk üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, állami gazda­ságaiban születtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indított versenyben, de ki- sebb-nagyobb hiányosságokról is. amelyek az emberek min­dennapi életét nehezítik. Levélben kérték segítségünket a kallódó rózsaszentmár- toni Balázs gyerekek megmentéséhez, de levél jelezte, azt is, hogy a Hatvani Cukorgyár szocialista brigádjai mit tesz­nek a megtévedt emberekért. Volt, aki csak egyszer fogott ceruzát, tollat, hogy meg­írja pillanatnyi élményét, de van, aki hétről hétre, hó­napról hónapra, sőt immár évről évre ír községe, üzeme ese­ményeiről Segítettek, figyeltek velünk és néha helyettünk is. hogy ne sikkadjanak el eredmények és ne maradjanak hibák or- vosolatlanul Munkatársaink sokszor indultak útnak éppen a beérkező levelek alapján. Köszönetét mondunk önkéntes segítőinknek, a levelezők­nek. v Reméljük, az új esztendőben ismét sokszor kopogtat be levelükkel a postás. Közel félmillió... Teljesítettük tervünket December 22-én az eger- farmosi Aranykalász Terme­lőszövetkezetnél végzett ta­lajjavítással teljesítettük va­lamennyi termelőszövetkezet­ben szerződési kötelezettsé­günket. Csupán a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság kétút- közi gazdaságában maradt né­mi munka, de ha az idő en­gedi — s a jelek szerint en­gedi — az év végére ez is be­fejeződik. Közel négy és fél ezer va­gon javító anyagot juttattunk a Heves megyei szántóföldek­re kémiai javításra, s ezen felül 500 vagon mészkőport, úgynevezett kisadagú javí­tásra használtunk fel. Közel nyolc és fél ezer holdon vé­geztünk talajjavítást. A termelőszövetkezetek elé­gedettek voltak a munkával, s nem egy közülük, mint pél­dául a tiszanánai, a kére- csendi, a csányi. a kápolnai levélben is kifejezték elége­dettségüket. A most folyó statisztikai felmérések sze­rint Kápolnán az 1966. évi ta­lajjavítás következtében az idén holdanként három és fél mázsával nagyobb volt a búzatermés. A sikereket elősegítették a gazdaságok, termelőszövetke­zetek is azzal, hogy időben előkészítették a javításra vá­ró területet. Az 1967. évi feladatok tel­jesítésével párhuzamosan előkészítettük az 1968-as esz­tendő munkálatait, több mint kétezer hold talajjavításra kötöttünk már szerződést a termelőszövetkezetekkel Dolgozóink meglehetősen mostoha körülmények között végezték munkájukat, azon­ban szinte kivétel nélkül be­csülettel teljesítették a fel­adatokat. Dr. Vitányi Andor Füzesabony, Talajjavító Vállalat Kirendeltsége Hort községben közel fél­millió forintot fizettek be a községfejlesztési alapra, s ezt a tanács a lakosság véle­ménye és javaslatai alapján igyekezett felhasználni. 250 méter villanyhálózat-bővítést terveztek, ez készen is van, s ezzel befejeződött a község teljes villamosítása. 500 mé­teren terveztek útépítést, de 700 méteren készült el az új út. így megoldódott az újte­lepi lakosok közlekedése és jobbá válik ezentúl a tele­Amíg az iskolás gyerekek boldogan töltik a vakációt, a pedagógusok felhasználták ezt az időt is különböző tovább­képzésekre. Eger város nap­közis nevelői részére de­cember 27-én az I-es számú iskolában tartottá^ meg a továbbképzést. Szabadkai Si­máimé A szocialista huma­nizmus érvényesítése a naiv köziotthonj nevelésben című tanulmányát vitatták meg a részt vevő pedagógusok. A hozzászólások bizonyították hogy a nevelők szívükön vi­selik a napközis gyermekek — - -«a/VVW pen lévő szövetkezeti bolt áruellátása is. hJ Készült a terv a több mint 200 éves tanács­háza felújítására, sőt már a munkálatok is jó ütemben haladnak. A községfejlesztési tervek megvalósítása, túlteljesítése azért sikerült, mert a község dolgozói, s a községben levő gazdasági szervek közösen több mint 800 ezer forint tár­sadalmi munkát végeztek. Nagy Piroska, Ecséd sorsát, igyekeznek részt ven­ni a gyermekek szocialista emberré formálásában Konk­rét példák sokaságával bizo­nyították. hogy milyen fon­tos a napközis és a családi nevelés összehangolása. Igen nagy szerepe van a napközi otthonban folyó ne­velésnek a közösségi életre való szoktatásban. Az egész napos továbbkép­ző igen hasznos tapasztalato­kat adott a napközi ottfio- nokban foglalkoztatott peda­gógusoknak további munká­jukhoz. András Lajosáé. Eger Fenyőfaünnegiség r­Értekezleten a napközis tanárok

Next

/
Thumbnails
Contents