Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-28 / 305. szám

Miért váltósnak as árak ? Mindenki által ismert hétköznapi tény, hogy a termékek árának nagy ha­tása var mind azok előállí­tására, mind pedig fogyasztá­sukra A termelő elemi érde­két követve szívesebben ter­meli azokat a termékeket, amelyeken nagyobb a jöve­delme, s igyekszik mellőzm azok termelését, amelyekből nem sok hasznot lát. A fo­gyasztó hasonlóképpen gon­dolkodik: a különböző ára­kon forgalomba hozott ter­mékek közül azokat igyek­szik megvásárolni, amelyek­kel legolcsóbban elégítheti ki szükségleteit. Az áraknak ez a termelést és ' fogyasztást együttesen szabályozó szerepe meglehe­tősen elvált egymástól az el­múlt 15 év alatt. A társada­lom. a népgazdaság érdeke azt kívánja, hogy a terme­lés és a fogyasztás rugalmas igazodása révén a lakosság szükségletednek kielégítése minél kisebb költséggel és minél magasabb színvonalon történhessék. Az előállítók és a fogyasztók érdekeit úgy a legkönnyebb egymáshoz kö­zelíteni, ha a termékek árai megközelítően alkalmazkod­nak előállításuk költségeihez. A lakosság fogyasztását szolgáló árualapnak jelen­leg csak 14 százalékánál ér­vényesül ez a követelmény. A többi terméknek az előál­lítási költségekhez viszonyít­va vagy magasabb, vagy ala­csonyabb az ára. Az 1968-as évet nem kezd­hetjük Ilyen aránytalan árakkal. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez olyan árak szükségesek, amelyek a fogyasztást a viszonylag ol­csón előállítható termékek­ből növelik és a drágán ter­melhető gyártmányok fo­gyasztását mérsékelik Azzal is számolni kell, hogy egyre nagyobb tömeg­ben és mind szélesebb vá­lasztékban. hozunk be kül­földről fogyasztási cikkeket. A világpiaci helyzettől füg­gően a hazai árakhoz hason­lítva az egyik terméket vi­szonylag olcsón, a másikat viszonylag drágán tudjuk a külföldi piacokon beszerezni. Az áraknak alkalmazkodniuk kell ehhez a körülményhez is. Az új gazdálkodási ** rendszerben a fo­gyasztási cikkeknek megkö­zelítően a fele kötetlenebb vagy éppen szabad áron ke­rül forgalomba. Ezeknél a termékeknél — a dolog ter­mészeténél fogva — az árak erőteljesebben közelednek majd a költségekhez. Szük­séges tehát, hogy a hatósági ármegállapítás vagy ármaxi­málás alá eső termékek árai is már most megmozdulja­nak ebben az irányban. Ve­szélyeztetné ugyanis az el­látás folyamatosságát, meg­bontaná az árrendszer egysé­gét az, ha a kötött árak más arányokat tükröznének, mint a kötetlenebbek. Követelmény tehát egy­részt az. hogy a fogyasztói árak arányai közeledjenek a költségeket tükröző ter­melői árak arányaihoz, más­részt kifejezésre jusson ben­nük a fogyasztó értékelése, a külföldi árviszonyok hatása, de egyúttal érvényre juttas­sák ezek az árak a szocialista társadalmi-gazdasági rend­szer szociális. kulturális, egészségügyi szempontjait is. Mindezek alapján nem le­hetett kétséges, hogy a gaz­daságirányítási reform be­vezetésével egyidejűleg egy szolid árreformot is Végre kell hajtani. Szolid ez az árreform, mert a fogyasztói árualapnak csak 28 százalé­kát érinti. Egy radikális ár­reform a fogyasztói áru­alap 90 százalékára terjed­ne ki, s alapvetően megvál­toztatná az árarányokat. Ilyen árreformot azonban egy csapásra nem valósítha­tunk meg. Ehhez hosszabb idő szükséges. Ugyanis az árak nagy részének változá­sa esetén lényegesen módu- sulna a különböző jövedelmű társadalmi rétegek egymás­hoz viszonyított életszínvo­nala. Egy rétég jól iáma, a másik rosszul. A jelenlegi ár­reform következetesen szem előtt tartja azt az elvet, hogy az árváltoztatások egyetlen jelentősebb társadalmi réte­get sem érinthetnek hátrá­nyosan. j? ppen ezért — néhány terméktől eltekintve — csak az egyes termékcsopor­tokon belül (például élelmi­szerek,* ruházat, építőanya­gok stb.) hajtanak végre ár­módosításokat. Csökkentik általában ároknak a termé­keknek az árát. amelyekben magas volt a forgalmi adó és emelik az olyan árakat, amelyek eddig csak: jelentős dotációval voltak fenntart­hatok. Vályi Péter pénz­ügyminiszter parlamenti ex­pozéja érintette ezeket a vál­tozásokat. A hatásági árvál­tozások egy részének az a célja, hogy 1968 elején egy, az ideinél alacsonyabb ár­színvonalról induljunk. Vár­ható ugyanis, hogy a kötet­lenebb és a szabad árakon értékesülő termékeknél a ter­melés ég a fogyasztás csak bizonyos áremelkedés mel­lett lesz képes egymáshoz igazodni. Ez megemelheti az átlagos árszínvonalat. A szo­cialista állam alapvető köte­lességének tartja, hogy őr­ködjön a pénz értékállandó­ságán. Ezt a kötelességet át­érezve a kormány úgy dön­tött, hogy a várható áremel­kedések részbeni ellensúlyo­zására a hatósági árakat úgy módosítják számos termék­nél, hogy az induló árszín­vonal az ideinél alacsonyabb legyen. A z árrendezés szoros összefüggésben van életszínvonal-politikánkkal. A várható árszintemelkedés el­lenére a dolgozók reálbére másfél—két százalékkal nö­vekszik az év folyamán. Szá­mos eszköz áll a kormányzat rendelkezésére, hogy az ár­színvonalat tartami tudja és elhárítsa a nem kívánatos ár­emelkedést. Dr. Pirityi Ottó Honfoglaló üzemek A párt- és tanácsszeivek kitűnő együttműködésének, segítségnyújtásának ered­ményeként évek óta sikere­sen oldják meg a hatvani já­rás munkaerőinek — az ál­lás nélküli nőknek, a mély- művelésű bányákból felsza­badult dolgozóknak — el­helyezését. Ktsz-ek, buda­pesti vállalatok üzemei tele­pedtek az iparmedencébe, ahol az emberek százait jut­tatták tisztességes kereset­hez, új szakmákkal ismer­tették meg a községek népét, s a Heves megyeiek újabb „üzeneteit” küldték az or­szágnak, a világnak. Gumicsizma a nadrágoknak, a halászoknak A Budapesti Gumiipari Ktsz-nek hovatovább Lőrin­ciben lesz a legnagyobb, a központi telepe. Elegendő ennél a megállapításnál a csaknem félezres létszámra, a 100—120 millió forint ér­tékű készáru előállítását biztosító alapanyag készítő bázisra, az itt gyártott szállí­tószalagok, speciális, acélbe­A hangnemről Egyik ismerősömmel be­szélgettem a napokban, helye­sebben kifejezve: ő beszélt a 1 önökéről. Elmondta róla, hogy kitűnő szakember, szé­les látókörű, művelt ember, S ami beosztottjainak a leg­jobban tetszik, mindeme tu­lajdonságai mellett cseppet sem nagyképű, szerény, ud­varias és mindenkivel a kel- lő hangnemlen beszél. Nem ' szokott hangoskodni, kiabál­ni, mindenkivel udvariasan, nyugodtan közli mondaniva­lóját. S aztán' hozzátette is­merősöm, hogy mindez nem nagyon tűnt fel nekik idáig, csak akkor döbbentek rá, amikor valami családi ügy miatt két—három napig a megszokátt-tól el érőén vi­selkedett a főnökük. Ekkor sem kiabált, csak hangjából hiányzott a megszokott me­legség, érdeklődés. Az udvarias hangnem meg­szokott és cseppet sem fel­tűnő valami. Annál inkább az ellenkezője. S nemcsak kellemetlen, bár^tó, hanem rossz hatással van a munká­ra is. elveszi az emberek kedvét, bizalmát. A múltko­riban termelőszövetkezeti fia­talok vetették fel ezt a prob­lémát. elmondták, hogy né­hány szövetkezeti vezető nem úgy beszél velük, mint ahogy azt elvárnák, vagy megérde­melnék Sértő, lekezelő hang­nemben tárgyalnak velük, s ez nem is azért fáj nekik fő­képpen, mert fiatalok, hanem azért, mert úgy érzik, hogy munkájukat becsülik le ezzel a magatartással. S ez bizal­matlanságot szül, megrontja a munka légkörét, elveszd a lendületet, csökkenti a mun­kakedvet. Néhány vezető úgy véli, hogy mindössze annyi a fel- . adata — rendben menjenek i o dolgok, ne legyen kiesés a termelésben és amit tervez­tek, azt el is érjék. Nem vi­tás, hogy egy gazdaságban a termelés a döntő, az az elsőd­leges. De ahhoz, hogy a ter­vet teljesíteni lehessen, embe­rekre van szükség. Olyan em­berekre, akik örülnek a jó szónak, elkedvetlenednek, ha jogtalan sértés, bántódás éri őket. S éppen ezért nem le­het egy vezető számára sem mellékes, tizedrangú ügy, hogy miképpen, milyen hangnemben beszél a beosz­tottjaival. A. rossz szó kedvet­lenséget. a jó szó bizalmat, lelkesedést szül. (kaposi) téles csigatömlők nagy szá-. mára, csupán az idei mintegy 200 ezer gumicsizmára — kö­zöttük a nádvágók, halászok különleges lábbelijére — gon­dolni s az üzem távlati fej­lesztési terveit tekinteni. műanyagtermékek — a salakhegy mögül Pár esztendeje aligha hit­ték volna, hogy a Mátra vi­déki Hőerőmű jsten háta megetti salakbuktatójának szomszédságában — éppen­séggel műanyagüzemet léte­sítenek. A lehetőség azon­ban maga-magát kínálta: al­kalmas épület állt itt ki­használatlanul, csupán gé­pekkel, emberekkel kellett benépesíteni. Az érdeklődők előbb a fővárosból, aztán a környékről — Lőrinciből, Ecsédről és Zagyvaszántóról — jöttek. Később pedig, a Műanyag- és Fémfeldolgozó Kisipari Termelőszövetke­zet cégtáblája mögött, a ni- keplastból, doroplastból olyan használati tárgyakat készí­tettek az ügyes szerszámok segítségével, hogy az új szak­ma lányai, asszonyai odahaza nem győztek eleget beszélni róluk. Ma már hetvenhaton dol­goznak a hőre keményedő műanyagok üzemében s ahogy mondják: az 1400 fo­rintos átlagos keresettel elé­gedettek. Vállfa és nadrág Petőfibányához — két szö­vetkezet is kedvet kapott, s üzemeikben együttesen csak­nem százan találtak munkát. A lehetőség főleg a nőknek kedvezett, akik most az új­pesti, csökkent munkaképr peségűeket foglalkoztató ktsz-nek készítenek fiú és férfi alsónadrágokat 9 az asz­talos és faáru szövetkezet­ben gyártják a vállfákat — kevés fáradsággal. S hogy a szövetkezeteknél maradjunk: Apcra, a közel­múltban leszerelt pneumati­kus malom épületébe újabb „telepes” érkezését várják — bőripari termékekkel foglal­kozik majd — és a Mátravi- déki Hőerőmű, a. régi vízto­ronyban, vegyipari ktsz-nek ad majd otthont. Vasov/’opoV. mandzsettagombok A selypi Vörösmajorban az ÉVM Csőszerelőipari Vál­lalat rendezett be egy új te­lephelyet, Rózsaszentmárton- ban pedig a Fővárosi Mű­anyagipari Vállalat olyan üzemet honosított meg a haj­dani bánya területén, ame­lyik sokféle terméke közül például a mandzsettagom­bokkal már külföldön is hírt adott magáról. A ÉRDÉRT Vállalat üze­me Petőfibányán lassan már „őshonosnak” számít s a kö­zeliben most építkezik egy másik honfoglaló: a BiSV. Ha mindezekhez hozzá­számítjuk még az ugyancsak petőfibányai gépüzem osz- lapgyártó részlegét — amely sok embert toborzott indulá­sával — az egykori tárnában „virágzó” gombatenyészetet, a fejlődő apci QUALITAL Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatot, a megvalósuló el­képzeléseket tekintjük, ma­holnap elmondhatjuk: a hat­vani járásban aki akar, az munkához, keresethez juthat. Sőt! Hasonlóakból ugyanitt még a dél-nógrádiak is ré­szesedhetnek... (Gy. Gy.) Tíz kilométer járda épült Bélapátfalván ötszáznegyven méter hosz- szúságú járdát építettek az idén a bélapátfalviak és ez­zel a község házsorai között mintegy tíz kilométerre nőtt a Járdahálózat. A legutóbbi járdaépítéssel a Felszabadu­lási térj lakók számára köny- nyitették meg a gyalogos közlekedést. A község szépítésében és korszerűsítésében részt vesz­nek a lakók is, akik társa­dalmi munkával a? idén is 170 ezer forint értékű segít­séget adtak a községfejlesz­tést tervek megvalósításához. A járdaépítés, a területren­dezés, csatornatisztítás terü­letén nyújtott segítségükből minden lakosra átlagban hat­van forint társadalmi munka jut. Sok, támogatást., nyújtott a községnek a Cement- és Mészmű is. PIN*TÉR ISTVÁN S 0 Fegyelmezés a szekrény tetején A királyi sarjak általában a lehető leg­jobb oktatást kapják. Tudós professzorok hada oktatja őket. hogy felkészítsék a trón­örökösöket az uralkodással járó „terheltre”. Horthy Miklósnak természetesen nem jut ilyen nevelés. Apja élőbb a Kenderesen fog­lalkoztatott házitanítóval megismerteti ve­le az írást-olvasást. aztán elküldi Debrecen­be, az ottani református kollégiumba. Kitű­nő iskola ez. de a magas követelményeket nem Horthy Miklós képességéhez és szor­galmához szabták. István bátyjának, aki -szintén Debrecenben tanul és öccsével együtt lakik, elég gondot okoz engedeüen testvére. Legtöbbször úgy oldja meg a fegyelmezést, hogy amikor Miklós nem akar tanulni, egy­szerűen felteszi a szekrény tetejére, fcldob- ia utána a könyveket, s addig nem engedi leszállni onnan, amíg a leckét meg nem ta­nulja. A módszer lehet eredeti, de nem célra­vezető. Ké* esztendő múltán a nagy múltú '*"hTcr<-ry k-’torium nrofessrorai megiche- ; ősén rossz bizonvítvánvt adnak az akkor tízéves Horthy Miklósnak, az atyának pecüg egy jó tanácsot: próbálná meg talán a fia neveltetését másutt megoldani. Végtére is a debreceni iskolában olyan diákokat látnak szívesen, akik tanulni akarnak, s akiknek fegyelmezésével az átlagosnál nines több gond. Viszont léteznek olyan iskolák, ahol tudnak olyan gyerekekkel is bánni, akikkel Debrecenben néni boldogulnak. Horthy István Kenderestől meglehetősen messzire Sopronba kénytelen vinni. a fiát. Ctt működik a Lahne- féle intézet. Magán­iskola ez, jómódú szülők rossz gyermekeit tanítják ts nevelik. A városban nem örvend éppen nagy tiszteletnek. Inkább javítóinté­zet ez, mintsem gimnázium. Az biztos, hogy akik a busás tandíjat rászánják, bizonyosak lehetnek benne: akár esik, akár fúj, akár ostoba a gyerek, akár szamár, végül is el­végzi a gimnáziumot, legalábbis bizonyít­ványt kap róla. Horthy ról alkotott véleményünkben min­denné,’: nem lehet különösebb jelentősége. Legfeljebb annyit jelent, hogy a kormányzó úr őf őrnél lóságának életrajzírói a legnagyobb Horthy-kültusz idején sem varázsolhattak idillt a nagy úr diákévei köré. Szégyenlősen beszéltek az iskolai esztendőkről, sőt. báró ’ Dobi hoff Lily, a legreprezentatívabb Horthy- élehaiz írója egyszerűen elhallgatta, hogy a kormányzó valaha is Sopronban járt isko­lába ... Annyi haszna van a soproni zárt intézet­nek. hogy Horthy tökéletesen megtanul né­metül, bár közben csaknem teljesen elfelej­ti anyanyelvét, a magyart. Ennek hiányát azonban még évtizedekig nem érzi, hiszen a fiumei Tengerészeti Akadémián németül oktatnak, a haditengerészetnél német a szol­gálati nyelv, az udvarnál, ahol Ferenc Jó­zsef szárnysegéd ieként szolgál, ugyancsak németül beszélnek. Amikor 1882-ben Horthy Miklós megkap­ja a Lahne-féle bizonyítványt, amely igazol­ja. hogy elvégezte a gimnázium négy osztá­lyát, az apa úgy dönt. hogy Miklósból ten- aerésztiszt legyen. Kél évvel előbb egv véletlen szerencsét­lenség következtében Horthy Béla, Miklós bátyja, a fiumei Tengerészeti Akadémia nö­vendéke, egv gyakorlaton vaktölténytől meg­sérült vérmérgezést kapott es meghalt. Horthy István már régebben elhatározta, hucv tengerésztiszt lesz az .egyik fiából és ebbon Béla fia halála sem lehetett akadály. A családfő — az akkori Idők szokásainak és a család elöretörési vágyainak megfelelően — a fiúgyerekeket katonatisztnek, iengerész- tisztnek vpov közigazgatási embernek szán­ta. Istvánból katonatiszt lett. Béla a Tenge­részeti Akadémián kezdte meg tanulmá­nyait. Szabolcs, aki (az 1811-ben született Erzsébet után) 1873-ban hetedik gyerekként iött a vi’ágra. közigazgatási pálvára ment. s Jász-iVnevkun-SzolnoV vármegye főispánja vált belőle kősőhb. 0 °14-hen esett »1 a fron­ton!. az 1R”4-ben szül“fot+ .Tenő k'fév°s ko­rában rooahalt. He p- 1877-bnri született ki-, leneed’k evermek-yt isrnót Jenő névre ke­reszteltetek és lótenyésztési szakembert ne­velt betoló az apja. Hogy Miklós fiát eredetileg minek szán­ta? Semmi esetre sem királynak, de még kormányzónak sem. Valószínüteg papnak, hiszen ez még kimaradt a számba jöhető hivMá'-nk közül, ráadásul a család azzal is büszkélkedett, hogy távoli ősei között egv református püspök is szerepelt. Amikor azonban Bé’a. a tengerész-növendék meg­hal. Horthy István úgy dönt. hogv Miklós lépjen a helyére. Sopronból tehát Fiúméba vezet a Horthy- rsalád nehezen nevelhető sarjának útia. Ap­ja személyesen viszi el az Akadémiára, hogy felvételét kieszközölje. A helyzet nem könnyű A császári és királyi haditengeré­szet meglehetősen magas felvéteti követel­ményeket állít a kadet-jelöltek elé. A fizi­kai felkészültséget vizsgáló feladatokkal Hoithv Miklós viszonylag könnyen bo’.clo- gu! de a szellemi alkalmasságot vizsgáló el­méletiekkel már nem. Felvételi kérelmét el­utasítanék. d« p-r Akadémián tragikus kö­rülmények között e1 pusztult, hősi halottnak fiVpr’”'-' .jTp’-á fofcinto+toj UmilzypJipcTpc pibirnit'icv.on rA<37ec7,+;v r»'? ü??vet. A cc;*v»$d minden követ megmozgat. ?? arm Tisza Kálmán segítségét Véri. Hnotiy Miklóst fel­veszik az Abeéómiára. Állítólag maga Fe­renc József kérojto mpopuo', 07. aktát, s uta­sította az illetéiroseVo+ p kedve7Ő döntésre. A 14 éves Hnrtr Miklós tehát beléphet a rsászá— és királyi Tengerészeti Akadémiába, ahol ncev évet tölt. Kemény stúdium ez. a leendő Unserészt;S7tek iskoláiéban vasfe- gveleai uralkodik. A monarchiában érlenek hozzá, miként kell képzett, és a parancsoknak feltétlenül engedelmeskedő, az alárendelte­ket keményen kézben tartó parancsnokokat nevelni. Horthy Miklós növendék elég sok időt töli a fogdában ahhoz, hoav raj5j.lön" a legtöbb ha teljesíti a parancsokat és ha maid valaki az ő naranosait nem haltja végre, annak mogf egy el mezesére lkadnak r»éHs7fr°k Az iskolában nem az ■vvszerü zárka volt az egyedüli büntetés. Magánzár­ka. söté*~árka sem mo»y ritkaságszámba az Akadémián, és az iskolahaió fedélzetén. Az utóbbi hűlvén mé<* külöoioges büntetések- ?<; Xrá7r.rr*',4-V«of»-*oV 5» ol»* 'Pál­iján* prr £rf>Ór*Tr'á<3'7áe,T>nn • fpMv. pdVlT.íc 11 tán fc>l mógón; ­'"■’i'r’cáiyf fiit <-»•*-*. fnnir'tXc ,, oc-m • r\ n^TT^nrlái- rv)e-7í-n óu :•>••* . * v* v^kopy öse-oVKts kötélen, n-fib . é-e- ík r.irofdjk 8 talpán. (Folv+atjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents