Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-24 / 304. szám
I kitűzött célok elérését szolgaija az ISS8. évi népgazdasági terv r Á kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1968. népgazdasági tervet. A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1967-ben meggyorsult a népgazdaság fejlődése. Az anyagi javak termelése és felhasználása meghaladja a terv előirányzatait. A nemzeti jövedelem — az előzetes adatok szerint — a tervezett 3,5—4 százalékkal szemben 5—6 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 3—3,5 százalék helyett 6—6,5 százalékkal emelkedik Az ipar egészét a számítottnál gyorsabb növekedés Jellemzi; de ezen belül a szénbányászat termelése az igényeknek megfelelően csökkent. A termelés a korábbi évekhez képest jobban alkalmazkodott a szükségletekhez, ami kifejezésre jut abban, hogy az ipar a belkereskedelem számára kb 8 százalékkal, exportra 7—8 .százalékkal, beruházási Célokra mintegy 7 százalékkal szállít többet, mint az előző évben. Az iparban magasabb a foglalkoztatottak száma, mint ■hogyan ezzel a terv számolt. A szocialista iparban az év végén kb. 40 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel korábban. A. termelékenység kb. 5—6 százalékkal nő. A mezőgazdaság termelése — a tavaszt ár- és belvizek, tnajd az aszályos nyár ellenére — az előző évi szinten alakult. Igen jó volt a kanyérgabona termése. Kukoricából, cukorrépából, zöldségfélékből, burgonyából és szőlőből a számítottnál kevesebb termett. A szarvasmarha-állomány tovább gyarapodott A sertésállomány a tavalyi csökkenés után ismét fejlődésnek indult, de a vágósertés-termelés nem érte el a tervezett mennyiséget A baromfi- és tojástermelés — jórészt a korszerű tartási és takarmányozási módszerek eredményeként — gyorsan fejlődött és részben pótolta a tervezettnél kisebb sertéshús-termelést. Az építőipar a múlt évinél kb 11 százalékkal, a terve- Bettnél 6—7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Javult az építőiparban a munkaerő-helyzet és a munka szervezettsége, több gépet alkalmaztak. A teljesítmények még nagyobbak is lehettek volna, de a szükségesnél kevesebb építőanyag állt rendelkezésre. Beruházásokra a tervezettet meghaladó összeget fordítóknak. Elkészült, illetve az év végéig átadásra kerül több jelentős új létesítmény, mint például — egyebek között — a pécsi Rostműbőrgyár, az Alföldi Porcelángyár egészségügyi porcelán egysége, a Budapesti II. sz. Házgyár, a Székesfehérvári Hűtőház, a Nyíregyháza—Záhony vasútvonal villamosítása, a Budapest Szálló. A beruházási tevékenység további javításának szükségességére mutat az a tény, hogy továbbra is igen magas az egyidejűleg folyamatban levő beruházások állománya A közlekedés megnövekedett teherszállítási feladatait teljesi tette; a személyszállítás zsúfoltsága nem csökkent. A lakosság pénzbevételei az idén — a tervezettet meghaladó mértékben — 7—7,5 százalékkal nőttek. Ez a növekedés a magasabb munkateljesítményekkel és a jobb gazdálkodással függ össze. Ezeknek és a központi intézkedéseknek az eredményeként a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 2.5—3 százalékkal szemben kb. 5 százalékkal, a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása pedig a tervezett 3 százalékkal szemben, mintegy 6 százalékkal ernel- fcedett. Ugyancsak a tervezettnél jóval nagyobb mértékben, az előirányzott 3—4 százalék helyett kb. 10 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Javult az áruellátás, amit elősegített a fogyasztási cikkek növekvő importja is. Nem lehetett teljesen kielégítem az év folyamán tovább növekedett keresletet sertséhúsból. építőanyagokból, egyes korszerű,ruházati termékekből. Ezenkívül nem volt az igényeknek megfelelően eléggé bőséges néhány fogyasztása cikk választéka. A termelés és a fogyasztás növekedésével összefüggésben meghaladta a tervezettet a külkereskedelmi forgalom. Ez a Szocialista orszáigokkal a tervezettnél magasabb szinten alakult, tőkés viszonylatban azon ban az export növekedése nem tartott lépést az import emelkedésével 1967-ben az állami erőből 19 800. magánerőből (zömében állami támogatással) 39 000 lakás épült. Elkészült 340 általános iskolai. 95 középiskolai tanterem. A bölcsődék befogadó- képessége 1600. az óvodáké 1500 hellyel bővült. A kórházi ágyak száma 2350-nel a szociális intézeti helyek száma 750- nel gyarapodott. Jelentősen emelkedett az orvosi körzetek és a szakorvosi rendelők száma is. A jövő évi népgazdasági terv a harmadik ötéves tervben kitűzött gazdaságpolitikai célok elérését szolgálja. 1968-ban a legfontosabb feladat az új gazdaságirányítási rendszer be- SWzetésének biztosítása, a népgazdaság további fejlesztése. Nemzeti jövedelem, beruházások Á terv azzal számol, hogy 1968-ban a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem egyaránt kb. 5—6 százalékkal emelkedik, s ugyanilyen mértékben nő a lakosság fogyasztása. A felhalmozás növekedését a terv az ideinél mérsékeltebben. 1 —2 százalékkal irányozza elő. Beruházásokra 1968-ban kb. 57—58 milliárd forintot fordítanak. A beruházási döntések eddiginél nagyobb része kerül vállalati hatáskörbe. Az állami döntési körben maradó beruházások nagy részét a folyamatban levő egyedi nagyberuházások teszik ká, ezért 1968-ban az ideinél kevesebb nagyberuházás indítható. A terv a központi eszközöket a legfontosabb fejlesztésekre koncentrálja. így például a bauxit-, az építőanyagtermelés, a kőolaj- és a vegyipar fejlesztésének folytatása során új létesítmények kivitelezését kezdik meg. A lakosság anyagi és kulturális ellátásának további javítását szolgálja a többi között a debreceni házépítő kombinát, a mátészalkai almatároló, a pécsi műszaki főiskola, a szegedi biológiai kutatóintézet beruházásának a megkezdése, továbbá a miskolci és a győri házépítő kombinát. Budapesten a Tomcsányi úti gázbontó állomás és a lágymányosi telefonközpont üzembe helyezése. Mezőgazdasági beruházásokra csaknem 8 milliárd forintot fordítanak. Ipar Az ipari termelés az ez évihez képest 6—7 százalékkal nő, fejlődést elsősorban a termelés lehetőségei, valamint a várható kereslet és kínálat közgazdasági eszközökkel szabályozott kölcsönhatásai alakítják. A tér v számításai szerint a bányászat termelése 1—2 százalékkal, a villamos energia termelése 8 százalékkal, a kohászaté 4 százalékkal, a gépiparé 7—8 százalékkal. az építőanvagiparé 6—7 százalékkal, a vegyiparé 11— 12 százalékkal, a könnyűiparé 6—7 százalékkal, az élelmiszer- iparé 5—6 százalékkal nő. Az ipari termékek belföldi felhasználása kb. 7 százalékkal lesz magasabb, mint az idén. Hasonló ütemben emelkedhet az export is. A terv feltételezi, hogy a termelés 1 jobban jRkaimazkodik a szükségletekhez, ami az új gazdasági mechanizmus körülményei között a termelés növelésének alapvető feltétele. Az iparban a foglalkoztatott dolgozók száma feltehetően kisebb mértékben fog emelkedni, mint a korábbá években. Ezzel összefüggésben a munka termelékenysége 4—5 százalékkal emelkedik Az építőipar teljesítménye 1968-ban kb. 7 százalékkal nagyobb. Várható, hogy az új gazdasáirányítási rendszer körülményei között a munkák vállalásánál verseny alakul ki és az építőipar jobban kielégíti mind a lakosság, mind pedig a népgazdaság javítási-fenntartási építési igényeit. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés — átlagos időjárást feltételezve — 3—i százalékkal lesz magasabb az ez évinél. Kedvező változás várható a mezőgazdasági termelés növekedésében és összetételében; előmozdítja ezt az új mezőgazdasági árrendszer, a termelőszövetkezetek jövedelem-szabályozási és a mezőgazdasági beruházások állami támogatási rendszere. Az ország kenyérgabona-szükségletének kielégítését az előirányzott vetésterület biztosítja. Termőre fordul 45—50 ezer kh. gyümölcsös és szőlő; bővül a zöldségfélék és az ipari növények termelése. Az állattenyésztés termelése várhatóan 2—3 százalékkal emelkedik. A terv szerint mind a vágómarha, mind a vágósertés termelése meghaladja az ideit, a baromfi- és a tojás- termelés továbbra is gyors ütemben nő. A mezőgazdasági termelés tervezett fejlesztése biztosítja a lakosság jobb élelmiszer-ellátását, emellett lehetővé teszi a mezőgazdasági termékek exportjának növelését is. KözlehedéN A népgazdaság fejlődésével összhangban nagyobbak lesznek a közlekedés jövő évi áru- és személyszállítási feladatai. Ezek megoldásához a vasút 24 villamosmozdonyt, 78 hazai és külföldi Diesel-mozdonyt, 240 vasúti személy- és 2260 tehervagont vásárol. A közúti közlekedés fejlesztését a többi között 9300 tehergépkocsi, és 850 autóbusz beszerzése szolgálja. A vízi és a légi közlekedés járműparkja is gyarapszik. Külkereskedelem 1968-ban tovább szélesedik a külkereskedelmi forgalom és várhatóan 8—9 százalékkal meghaladja az ideit. A forgalom szocialista viszonylatban nagyobb, tőkés viszonylatban valamelyest kisebb mértékben emelkedik. A forgalom alakulásában nagy szerepe lesz az új gazdasági mechanizmusban kibontakozó vállalati kezdeményezéseknek, s a terv számol is azzal, hogy tovább javul a népgazdaság exportképessége. A tervben előirányzott import egyrészt a termelés növelését, másrészt a lakosság áruellátását és az áruválaszték bővítését szolgálja. Az import indokolatlan mértékű növekedését szabályozó eszközökkel korlátozzák. Életszínvonal, lakásépítés, kiskereskedelnii áruforgalom 1968-ban tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Körülbelül 3—4 százalékkal emelkedik a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme és a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. Az egy keresőre jutó reálbér kb. 1,5—2 százalékkal nő. Bővül a nők elhelyezkedési lehetősége; szélesedik a rö- videbb munkaidőben való foglalkoztatás és a bedolgozási íendszér. A vállalatok egy része — az előfeltételek megteremtésétől függően — megkezdi a munkaidő csökkentését. A jövedelmek emelkedésével összefüggésben kb. 7 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása — összehasonlító árakon számítva — 5—6 százalékkal lesz nagyobb. Az alapvető élelmiszerekből kielégítő lesz az ellátás, a húsellátás is javul. Emellett a szabadpiaci forgalom megélénkülése is várható. A ruházati forgalom 6—7 százalékkal, a vegyesipar-cikkek forgalma 7—8 százalékkal nő. A terv a háztartási villamos- cikkek, járművek, híradástecnikai termékek stb. forgalmának jelentős bővülésiével számol. Az ideihez hasonló számú személygépkocsi kerül eladásra. Építőanyagokból az ideinél kb. 11 százalékkal többet vásárolhatja lakosság. Az új gazdasági mechanizmusban a szabad árformába sorolt cikkek közül egyes termékek fogyasztói ára emelkedhet; e cikkek várható áremelkedésének részbeni ellensúlyozása céljából a terv több központi árintézkedést tartalmaz, amelyeknek egyenlege kedvező a lakosság számára. 1968-ban több mint 61 ezer lakás épül. Ennek kb. egyforrásból kb. 458 km vízvezeték- és 192 km csatornahálózat készül éL ' Egészségügyi ellátás, oktatás Az egészségügyi ellátás továbbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma 1600-zal nő. Üzembe helyezik a kazincbarcikai, a dombóvári, a siófoki kórházat és rendelőintézetet. a hévízi gyógyfürdő-kórház új téli fürdőjét. A járóbetegellátás fejlesztését 600 új általános orvosi és 30 új gyermekorvosi körzet létesítése szolgálja. A szociális otthonokban Kb. 900-zal emelkedik a helyek száma. Folytatódik az iskolahálózat korszerűsítése, a körzetesí- tés és az internátusi hálózat kiépítése. Mintegy 150 új középiskolai tanterem kerül átadásra. Javul a szakmai képzésit nyújtó középiskolák aránya; a szakmai középiskolákban az ideinél kb. 6 ezerrel több tanuló kezdheti meg tanulmányait. A jövő évi népgazdasági tervet a megalapozottság, a realitás jellemzi. Erősíti a népgazdaság fejlődésének pozitív tendenciáit, a közgazdasági szabályozó eszközöket a tervben megjelölt célok megvalósításának szolgálatába állítja. Mind a dolgozók, mind a vállalatok annak tudatában végezhetik munkájukat, hogy megvannak a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés feltételei, s ha jól hasznosítják az új gazdaságirányítási rendszerben rejlő nagy lehetőségeket, értékesen hozzájárulnak a szocializmus építésének meggyorsításához, a lakosság jobb életének biztosításához. A kormány felkéri a társadalmi szerveket, hogy az új gazdaságirányítási rendszer és a jövő évi néogazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásával mozdítsák elő a nép javát szolgáló tervek valóra váltását. A Minisztertanács felhívja a lakosságot, a vállalatok és intézmények vezetőit, többi dolgozóit: tegyenek meg minden tőlük telhetőt a gazdaságirányítás reformjának sikeréért, odaadó munkájukkal biztosítsák a jövő évi népgazdasági terv teljesítését. harmada állami kölcsöntámogatással valósul meg. Központi A hét háztartás A jövő évi költségvetésről tanácskozott az országgyűlés. Megvitatta az államháztartás tervezett bevételeit és kiadásait, egész működését, különös figyelemmel arra, hogy miközben töretlenül folyik tovább a harmadik ötéves terv megvalósítása, életbe lép a gazdasági élet mechanizmusát az új követelményekhez igazító reform. A figyelem a Parlamentre sze- geződött: az ország, fejlődésének mondhatni minden fontos kérdése felmerült a háromnapos vitában, közöttük, nem csekély nyomatékkai, a családi háztartás biztonsága. jövő évi alakulása is. Az első költségvetés, amely már a reform körülményei között valósul meg, komoly terhet ró az államra: amíg ugyanis tetemes jövedelmet hagy a vállalatoknál, sok folyamatban levő beruházásról maga gondoskodik és a lehetőségek szerint továbbfejleszti a társadalmi juttatásokat is. A szerény körre szorított, országos jelentőségű új beruházások megnyugtatóan bővítik az építőanyag-gyártást, a bauxitbányászata^ az olaj- finomítást és a vegyipart; erősítik a mezőgazdaságot, főleg az állattenyésztést; a tárolást és a szállítást; a kereskedelmet, az idegenforgalmat és nem utolsósorban a lakásépítést Mindez — az 7.988-ban tető alá kerülő kohászati, papíripari, vegyi és élelmiszeripari létesítményekkel együtt — túlnyomó- részt a vidéki lakosságnak teremt új munkaalkalmakat. A társadalombiztosítás és az\ egészségügy költségvetési előirányzatai lépést tartanak a nemzeti jövedelem növekedésével. Ennek illusztrálására említjük meg, hogy a jövő év végéig előreláthatóan már 65 ezer nő veszi igénybe az új gyermekgondozási segélyt, és tovább szélesednek a termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási jogai. A kulturális és tudományos célú kiadások szintén növekvő irányzatot mutatnak. Mindez azért hangsúlyosabb a megszokottnál, mert a reform bevezetésének időszakában vagyunk, amikor a megújuló gazdaság még . csupán ígéri ■ — persze, igen szavahihetően — o nagyobb jövedelmezőséget, tüstént meg nem valósíthatja. De a költségvetés vonatkozásában is minden megtörtént, hogy a mechanizmus már az új követelmények szerint és olajozottan, tehát jövedelmezően működjék; ide tartoznak az árrendszer, a vállalati jövedelemszabályozás, a hitel-, valamint a külkereskedelmi és a devizarendszer új szabályai. Az emberek természetesen különös érdeklődéssel várták az új árrendszer fő vonásainak ismertetését, ami most ugyancsak megtörtént. A legfontosabb cikkekre kiterjedő hatósági árak — miután egyes alapvető élelmiszerek ára számottevően csökken — összességükben is megnyugvást keltenek. Az a bejelentés pedig, hogy a rögzített és a szabadárak együttes várható mozgása sem növelheti egy-két százalékkal nagyobb mértékben a fogyasztói árszínvonalat, (amit a bérek növelésénél olyannyira figyelembe vettek, az egy dolgozóra jutó reálbér is) — egyértelmű megelégedést váltott ki. Mindezt olyan kereskedelempolitikai intézkedések egészítik ki, amelyek nem csupán az árukészlet, hanem a választék szempontjából is megnyugtatóak. Úgy tűnik, a fogyasztói igények fontosságával csy,- pán a külkereskedelmi érdekek mérkőzhetnek a költség- vetés előírásaiban, de még ezek sem érvényesülhetnek az előbbiek rovására. Az új külkereskedelmi árszorzók, az esetleges állami visszaté- ' rítés és egyéb szabályozások ösztönzőleg hatnak majd az exportáló vállalatokra és hozzájárulnak ahhoz, hogy a fizetési mérleg — hosszabb időszakot tekintve — kiegyensúlyozott legyen. A jövő évi költségvetés előre tervezett viszonylag csekély hiánya nem ennek az elvnek a feladása. Ellenkezőleg: ez a legszolidabb megoldás a gazdasági fejlődés és a következetes életszínvonal-politika egyensúlyának, valamint a reform kibontakozásához szükséges feltételeknek az összehangolására. Más szóval: az állam- háztartás és a családi háztartás pillanatnyi követelményeinek az összeegyeztetésére. Ami azért is figyelemre méltó, mert — amint a törvényjavaslat előadója megjegyezte — a költségvetés, ellentétben a családi háztartással, átmenetileg elviseli a hiányt, ha később nyereségre tehet szert. És itt pontosan erről van szó. Más vonatkozásban viszont annál közelebbi a rokonság a kétfajta „háztartás" között. Ahogy Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára mondotta, mindkettőnek biztonságra van szüksége a gazdálkodáshoz. Ezért figyelmeztette az állami és pártszerveket, hogy miközben a népgazdaság, az államháztartás új mechanizmusát építik, ügyeljenek a három-négymillió háziasszony családi költség- vetésének alakulására, a milliónyi kis háztartásra. A kettő ugyanis szervesen kiegészíti egymást. Balog János Mi lesz az elsődíjassal? Az OKISZ pályázatán nyert első díjat az UHR—1. univerzális kisüzemi és háztáji robotgép, amelyet a gyöngyösi Agromechanikai Ktsz készített el. Dahnis Richard újításának megvalósításában Ombódi Tibor és Varga János működött közre. Az elsődíjas gép azonban egyelőre a sorsára vár. Kérdés: mit tud ez a gép? Eredményesen használható szőlőzúzáshoz, kukoricadaráláshoz, -morzsoláshoz, bor és víz szivattyúzásához, köszörüléshez. Tehát minden olyan nagyobb fizikai igény- bevételt követelő munkához, amit eddig a háztáji gazdaságokban olcsó kisgép segítségével nem tudtak elvégezni. A tervező arra is gondolt, hogy a konstrukció üzemeltetése ne igényeljen komolyabb műszaki ismeretet, kezelését bárki könnyen elsajátíthassa. A gép könnyen mozgatható, működtetését egy személy végezheti. Éis ami nem utolsó szempont: az ára is aránylag olcsó. mondani: régi hiányt szüntet meg az új gép, hiszen a háztáji gazdaságok hosszú idő óta igénylik a több munkára is alkalmas, könnyű, olcsó kisgépet. Mindezek alapján úgy tűnik, a gyöngyösi származású robotgép felkeltette a kereskedelmi vállalatok érdeklődését is, hiszen piacra hozatalával jelentős mértékű forgalomra számíthatnak. Ezt képzelhetjük. Érdeklődésünkre azonban azt a választ kaptuk Dähnis Richárdtól, hogy egyelőre csak a miskolci AGROKER ezer darabos megrendelése van a ktsz birtokában. Pedig ettől jóval nagyobb mennyiséget is tudnának gyártani már jövőre. Ha az igénvek úgy kívánják, az Agromechanikai Ktsz megszervezi a háztáji robotgép szalagszerű gyártását. Rajtuk nem múlna. (g. mól—) Ufjfff. 3 Uyea esetekre szoktuk 1967, december 24., vasárnap
