Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-03 / 286. szám

Äz új mechanizmus újabb lehetőségei A Finomsserelvénygyár svéd és amerikai kapcsolatai A kővetkező év előkészítése, a termelés folyamatosságának biztosítása a tervezések és a szerződéskötések mindig fon­tos eseményei voltak az elQző év végének. De most, amikor vállalataink nemcsak új gaz­dasági évre, hanem az új mechanizmusra is készülnek, különös figyelmet érdemelnek a tervezések és a tárgyalások. A Finomszerelvénygyár 1967-ben mintegy 25 százalék­kal termel többet mint tavaly, de a jövő évi igény mintegy 22 százalékkal több az idei termelésnél. Az új mechaniz­mus első évében meg kell két­szerezni a hűtőgépkompresz- szor-gyártást, a piackutatás eredményei és a szerződéskö­tések azt jelzik, hogy a Diesel- elemgyártás és a különböző automatika elemek készítését fokozni lehet, jelentős nyugati exportra nyílik lehetőség. 100 jó szakmunkásra ?an szükség A piac igényei és a gyár le­hetőségei azt diktálják, hogy a Bervában a finommechani­kai gyártást növeljék. A jó és a korszerű árut lehet eladni, ebből remélhető a szükséges nyereség. Igen, de a Bervában azt is beszélik, hogy a fecsken­dőgyártást megszüntetik, má­sok meg azt hallották, hogy az autóvillamossági kapcsolókat és a kerékpárlámpákat egy másik gyárban készítik majd. Biztosan ráfizetésesek ezek a gyártmányok-.., de ha a veze­tők túlzottan törekszenek az előírt nyereségre, nem külde­nek el sok embert a gyárból? Valóban felmerült, hogy a fecskendőgyártást megszünte­tik és sor kerülhet az autóvil­lamossági kapcsolók és kerék­párlámpák gyártásának átadá­sára. Ha a finommechanikai és a különböző automata elemgyártást nagyüzemi fokra fejlesztik, altkor az üvegfor­rasztás sehogyan sem illik a profilba. De a megrendelések szerint 1968-ban még valame­lyest növekszik a fecskendő­gyártás is, a „nem kívánatos” termékek átadására csak ké­sőbb kerülhet sor. A gyár igaz­gatója és pártbizottságának titkára arról tájékoztatott ben­nünket, hogy senkit sem akar­nak elküldeni a gyárból, ellen­kezően. legalább 100 jó szak­munkásra van szükség a Fi- nomszerclvénygyárban. Még az a szerencse, hogy nem egyszer­re és nem 1968. január 1-től hanem folyamatosan. Beállító lakatosokra, eszter­gályosokra és géplakatosokra van főleg szükség, összesen vagy 100 szakmunkásra. Hon­nan vegyék fel, hiszen Eger­ben szakmunkásokat keres a VILATT, jelentős mértékben fejlesztik a Vörös Csillag pedagógustól orvostól m a ér €Íez ne ÍHüü1?! képviselőtől A munka fényei... (Kiss Béla felvétele) Központban a fogyasztó lök iskolájának, a TIT-előadá­soknak, de még a mindennapi felvilágosító munkának is. A KEZDEMÉNYEZÉS hasz­nosnak bizonyult ahhoz, hogy még közelebb kerüljenek a fa­lu, a járás, a megye vezetői az emberek problémáihoz, hogy ismerjék, mire várnak választ. Az őszinte válaszok, — még ha nem is lennének egyesek számára kedvezőek — tovább növelik a bizalmat. Enélkül ped g nehéz lenne el­képzelni a közös munkát. — d. — azonban nem változtatott. Ez a lényeg pedig — tömören ösz- szegezve — az volt, hogy a termelés állt a gazdálkodási sor első helyén, és áz ipar szá­mára mindenekelőtt az volt a lényeges, hogy az előírt, terv­ben rögzített termékeket elő­állítsa. A termelővállalat 1968-tól •* sem közvetlenül a fo­gyasztói igények kielégítésében, hanem: nyeresége növelésében érdekelt, csakhogy az utóbbi — az előbbi teljesítésével va­lósítható meg! Ha közeicbb'-ől szemügyre vesszük ezt. csak­hamar kitűn'k: nincs szó va­lamiféle idillikus, már-már „gombnyomásra” megvalósuló fogyasztói pozícióváltozásról. A gazdasági törvényszerűségek azonban hosszabb távon, eset­leg konfliktusokkal, érdeküt­közésekkel is de ezt a pozí­ciót erősítik. A vállalat ugyan­is. amelv szabadon gazdá'ko- dik eszközeivel, önállóan ha­tározza meg termékei meny- ny'ségét, a gvárimánv-sszeté- telt — e sok Irán vú és bo­nyolult döntési skálán koránt­sem m»jzo»hat ön kán vés sza­badossággal. F-gvfe’ől határol ia tevékenvrégét saját nyereség­növelési ig^nve (amitől dol­gozói jövedelmének tetemes hányada fü-eV másfelől oedig számolnia kell azzal, hosy nvereeö" csakis olyan termé­kekből származhat. am°l'’eket értékesítettek, valakinek elad­tak. Könnyű belátni, hogy az a "azdesásri sorrend, amely a vállalatot mindenekelőtt ér­tékesítésre, eladásra ösztönzi, egyben a hiányok fokozatos csökkenéséhez is hozzá lárul, majd — a m'nd erőteljesebb értékesítési versenyben — a oénzével, vásárlóerejével sza­badon rendelkező fogyasztót helyezi a rangsor első helyére. A z áremelési irányzatok ellen a széles körű ha­tósági, illetve limit-árak, az állami tartalékok és import­cikkek léphetnek fel; a hiány­cikkek csökkenését ugyancsak egész sor ösztönző szabályoz­hat' Az sem mellékes, hogy - amint edd;g, ezután is, sőt, még határozottabban — so- romoébg ’érnek bizonyos bün­tetőszabályok. nénzügv szank­ciók azok ellen, akik tudato­san, eleve tisztességte’en szán­dékkal próbálnak a közös ér­dek terhére helyi vagy sze- mélvpg érdekeket érvényesíte­ni. Mindez együtt, ha nem is ’ azonnal, de eevértelmű bizo- ‘ nvoRsársal a fogyasztó heiy- ' zetét erősíti! 1 (T. A.) AZ EGRI JÁRÁSI NÖTA­PíÁCS pedagógiai bizottsága tette fel a szülőknek ezeket a kérdéseket. Céljuk az volt, hogy felmérjék, mi foglalkoz­tatja napjainkban az embere­ket. A kérdőíveket, amelyeken ezek a kérdések szerepeltek, a recski iskolások vitték haza, s a szülők a kérdőívek több mint kétharmadát kitöltve küldték vissza. Közel négyszáz szülő több mint ezer kérdést tett fel, s bár a kérdések kö­zött sok volt egyforma, mégis hű képiét adták annak, ml fog­lalkoztatja ma legjobban az embereket. A pedagógusoktól szinte ki­vétel nélkül mindenki a gyer­mek nevelésével kapcsolatban tenne fel kérdést. A fenyítés módjaitól a kettős nevelés megszüntetéséig, szinte min­dennel kapcsolatban kérdez­tek. Hogyan lehetne összehan­golni a szülői ház és az iskola Krónikus álmatlanságban szenved. Borzal­mas lehet. Egész éjszaka forog az ágyban, a jobb ol­daláról a bal oldalára, or.nan vissza, majd a hátára és nem tud elaludni. Illetőleg, ha el is szundít egy kicsit, rövidesen ismét felébred és kezdi elölről a forgást, a számolást, a töp­rengést, a ki- é$ betakaródzást, a dohányzást. És ez így megy reggelig. Világos, hogy munkahelyén álmos, annyira álmos, hogy alszik is. Vígig keli aludnia a nyolc órát mert ennyi alvis kell egy egészsé­ges szervezetnek, hogy egészséges is marad­jon. S mi jön ezután? Megint az éjszakai ál­matlanság. Bűvös kör, amelyből nincs mód kitörni. Tudja, már tudja, hogv S a hibás: néhány évvel ezelőtt egyszer migfontolatlanul jól kialudta magát a munkahelyén — akkor kez­dődött. Most már csak abban bízik, hogyha nyugdíjba meny, helyreáll rendes életritmusa. Borzalmas lehet így dni addig! Szegény... l—ó) Kettő helyett harmincnégy A* újítási mozgalmat min­denütt igyekeznek minél szé­lesebb körben elterjeszteni, hiszen a vállalati érdeken túl a népgazdasági érdek is azt kívánja, hogy minél ke­vesebb erőfeszítéssel, minél nagyobb haszonnal végezzük a termelést. Mit lehet csinálni viszont olyan munkaterületen, mint amilyen az építőipar? Erre a kérdésre a feleletet látszó­lag megkapjuk abból az adatból, amely azt mutatja, hogy az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat fizikai dolgozói az elmúlt években általában egy, eset­leg két újítást adtak be. Azaz: szinte semmit. Lchct-e „erőltetni” ilyen helyen az újítási mozgalom fellendíté­sét? A válaszért megint a té­nyeket vizsgáljuk meg. A jubileumi munkaver­seny során ugyanennél a vállalatnál, ugyancsak a fi­zikai dolgozók már 34 újí­tási javaslattal jelentkeztek, és ezek közül Z9-et el is fo­gadtak. Még ma is emlegetik nem is ok nélkül, hogy például a selyp! cementsilót újítás se­gítségével bontották le na­gyon rövid idő alatt. Még­hozzá úgy, hogy a régi. fá­ból készült siló anyagát sem tették tönkre, tekintélyes mennyiségű tűzifát nyertek belőle. A Gyánti- és az Udvari brigád azt is vállalta, hogy az új silót csúszózsaluzással november 7-re elkészítik Ok­tóber 23-án fogtak hozzá a „csúszáshoz” és november 4-én már be is fejezték. Három nappal rövidítették le saját határidejüket. A selypi cementgyár igaz­gatósága a két brigádot húsz­ezer forint iuta'omban része­sítette a kiváló teljesítmé­nyének elismeréséül. Ügy látszik, a korábbi évek tapasztalata mind sorra meg­dől az építőknél, de ennek valamilyen okának is lennie kell. Hogy mi ez? Nagvon egyszerű dolog: a vezetők ko­molyan veszik a munkások javaslatait, engedik érvénye­sülni kezdeménvező kedyü- két £s — mindenki jól jár így­(g. Pk»l—1 1967. december 3., vasárnap Vásárláskor, úgy tűnik, a * személyes döntés leg­szabadabb pillanatait éljük át, elvégre igazán senki nem szólhat bele. hogy a pénzükért milyen árut vásároljunk. Ez a* fogyasztói „szabadság” sokkal viszonylagosabb, mint hinnénii, mert az áruk közötti választást tucatnyi tényező befolyásolja. A hangulattól az időjárásig, a kialakult családi szokásoktól a lakóhely típusáig és még to­vább is terjed a törvénysze.ű- ség skálája, amelyeknek akar­va, akaratlan engedelmeske­dünk. amikor a bolti pulthoz lépünk. De a fogyasztói dön­téseket mndenekelőtt megha­tározó feltétel — sajnos — egyelőre így hangzik: kapni? Megvásárolni csak olyan árut lehet, amely kapható, más­részt: ha valamiből kevés kap­ható, ott aligha lehet szó fogyasztói mérlegelésről, ak­kor csak egyetlen megfontolás jöhet szóba: „jó, ha van”. Mert állítható, hogv az új gazdaságirányítás — folyama­tában értelmezve — alapú i'in módosítja a fogyasztó helyét, értékrendjét? Az elmúlt évek­ben már jó néhány intézke­dés célozta a vásárlói idények jobb kielégítését — a bolti al­kalmazottak udvariassági vék­onyéitól, a választokot bővítő új gyártmányoké. Mindez ter­mészetesen javíthatta a fo­gyasztók helyzetét, a lényegen kapcsolatát, hogyan lehetne 1c csökkenteni a családi és az is- s< kólái nevelés közötti eltérést, f< hogyan lehetne nagyobb tisz­teletre nevelni az ifjúságot? Foglalkoztatja a szülőket az is, n hogyan lesz biztosítva két-há- " rom esztendő múlva a gyere- 11 kék továbbtanulása középisko- ® Iában, vagy szakmunkásképző h iskolákban, és sokat érdekel, v milyen pályát válasszanak a lányok. ® Az orvostól legtöbben a rák- ^ kutatás eredményeiről kérdez- , nének, s sírról, miért idegesek ma már a gyerekek is. hogyan lehetne ez ellen küzdeni. Az . iskoiafogászat hiányát minden osztályban sok szülő kifogásol­ta. A JOGÁSZTÓL A CSALÁD­VÉDELEM jogszabályaira kér­nek sokan választ. És ebben tükröződik, hogy sajnos, elég sok az italozó férj. Kitől kér­jen egy asszony segítséget ga­rázda férje ellen, ki védi meg a gyermekeket, hogyan lehet­ne megakadályozni, hogy né­hány különváltan élő apa ál­landóan kibújjon a gyermek- tartás fizetése alól. A kérdé­sekből önkéntelenül adódik a következtetés, hogy vannak ugyan jogszabályaink, törvé­nyeink, amelyek védik a csa­ládot. segítséget nyújtanak, de ezeket a jogszabályokat alig ismerik. A legtöbb kérdést a képvi­selőnek tennék fel a recskiek, talán azért, mert közel van. A község jövőjéről, fejlesztésé­ről. iparosításáról, a női mun­kaalkalmakról, a földhaszná­latról igen sok a kérdés. És ami mi ódén esetben sze­repel, milyen hatással lesz az új gazdasági mechanizmus a község életére, kultúrájára, az iskolarendszerre. Hogyan ala­kulnak majd az árak, a bérek, a szövetkezet élete? Ezt külön­böző formákban kérdezik a pe­dagógustól. orvostól, képvise­lőtől, jogásztól. Több mint ezer kérdés, a mindennapi életből. Megvála­szolása esztendős munka. A kérdések témát adnak a szü­lékké! hozzájutott egy világ­színvonalon álló termékhez, melynek segítségével meggyor­sítható a termelékenység és az exportnak is új lehetőségeket teremtettek. Nemcsak hazánkban, hanem külföldön is egyre többen tér­nék át olajtüzelésű kályhák használatára. Részben ezzel magyarázható, hogy a Finom- szerelvénygyár 1972-re meg­kétszerezheti az olajadagolók gyártását. A Bervában novem­ber 20-tól már működik a 20-as üzem, új Diesel-csarno­kot létesítettek. A FERU- NION-nak és a TECHNO±M- PEX-nek megbízást adtak pi­ackutatásra. Azt vizsgálják, hogy külföldön hol, milyen tí­pusú olajkálvha-úszóháwkat és mennyiért lehetne eladni. Kapcsolat létesült a Contros amerikai céggel, amelynek le­ányvállalatai vannak Európá­ban. Ezek is olajkálvha-űsró­kát gyártanak és újabb nem­zetközi enyüttmüködési kap­csolatok alakulnak. Tár? válá­sok folynak, hnirv ez vés alkat­részeket a Finomszerel vény- gvár készítene, több alkatrészt a nyugati cég szállítana, a sze­reléseket a Bervában végeznék és így nemcsak terméket, ha­nem magas szakképzettséget igéni/lő munkát is exportálhat­nánk. A felsorolt példák azt iga­zolják, hogy Egerben és kör­nyékén az új mechanizmus be­vezetése után nem kell mun­kanélküliségtől, vagy a dolgo­zókat hátrányosan érintő kicsi­nyes „spórolástól” tartani. A kialakuló új mechanizmus az újabb lehetőségek széles válto­zatát kínálja, csak észre kell venni és élni kell vele — úgy, mint a Bervában. Dr. Fazekas László az öntvény is, sok a selejt és sok munka megy veszendőbe, mert a selejt miatti ráfordítá­sok nem térülnek meg. A társ­vállalatokkal, a szállítókkal és a vevőkkel most folynak a tárgyalások, hogy az olcsóbb árak mellett is nagyobb legyen az üzemi eredmény, jól járjon a vevő és a gyár. Nyolcmillió svéd korona Nemrégen szerződést írtak alá, hogv a MECMAN-cégn ;k (Svédország) négy év alatt nyolcmillió svéd korona érték­ben szállít pneumatikus auto­mata elemeket a Finomszerel- vénvgyár és a svédek ugyan- ilyen értékben ellátják a Fi­nomszerei vénygyárat az Eger­ben gyártott berendezésekhez szükséges szelepekkel és olyan speciális berendezések­kel, amelyek a bervai gyár termelését és termelékenységét ugrásszerűen növelik, a gazda­ságos gyártást nagymértékben fokozzák. A tíz évre megkötött szer­ződéssel nemcsak a Finomsze­relvénygyár, hanem azon túl a magyar ipar előnyös feltéte­Traktorgyár egri gyáregységét és újsághirdetés útján keres szakmunkásokat a Mátravidé- ki Fémművek. A jövő évben szabaduló tanulók közül a leg­jobbakat hamarább munkába állítják és tanfolyamokon kép­zik át a segédmunkásokat. Ebben az évben mintegy 33 millió forint nyereség várható a Finomszerelvénygyárban. de 1968-ban 52 milliós nyereséget kell elérni, hogy a béreket kel­lő mértékben növeljék, az elő­ző évinél valamelyest több ré­szesedést fizethessenek, segé­lyekre, étkezési, üdülési hoz­zájárulásra és egyéb béren kí­vüli juttatásra legalább annyi jusson mtett eddig. Hosvan lehet oVsóbb a hűtőszekrény ? A Német Demokratikus Köz­társaságban, de több nyugati országban is, olcsóbbak a hű­tőgépek, olcsóbban állítják elő a kompresszorokat. De az NDK-ban 500 ezret, a Bexvá- ban még csak 65 ezret gyárta­nak. Jövőre megkétszerezik a termelést és 40 forinttal ol­csóbban adják tovább a komp­resszort. De drága a motor és

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents