Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)
1967-12-21 / 301. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJFTEiE A/ MSZMP Hb VÉS MEGVI I BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XVIII. évfolyam, 301. szám ÁRA: 59 FILLÉR 1967. december 21., csütörtök Vitazai a uormaiu. estéken ★ Kis sportkör — nagy gond * „Hálás” lakók — sok ezerért it A vii Ja III iratai* (képregény) MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ OKSZÁGGYÜLÉS : Törvénybe fktot&flí a niagynr-szov,jet barátsági, cgyiiUiníiköd^si és kölcsönös segatségnyájtási szerződést — A pénzügy min iszter beterjesztette az 1ÍMJ§. évi költségvetésről szőlő törvényjavaslatot Szerdán délelőtt 11 órakor megkezdte tanácskozását hazánk legfőbb törvényhozó testületé, az országgyűlés. Részt vett az ülésen Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, tóvábbá Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Portikai Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban jelentek meg. Ezután kegyelete® szavakkal emlékezett meg dr. Münnich Ferencnek, a Fejér megyei 4 számú választókerület ország- gyűlési képviselőjének, a magyar és' a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kimagasló egyéniségének eíhunytáról. Vázolta fél évszázadot felölelő kiemelkedő tevékenységét, a hangsúlyozta, hogy dr. Münnich Fcrterfc élete összeforrott a szocializmussal, az emberek boldogságáért vívott küzdelemmel, példakép mindazok számára, akik folytatják a munkát, amelynek Münnich elvtárs életét szentelte. A kegyelet szavaival emlékezett meg Kállai Gyula dr. Török Lajos, a Zala megyei 5. számú választókerület képviselőjének, a Zala megyei Tanács vb-elnökének eíhunytáról is. A képviselők néma felállással adóztak dr. Münnich Ferenc és dr. Török Lajos emlékének, s az országgyűlés jegyzőkönyvében is megörökítették emléküket. Kállai Gyula ezután bejelentette, hogy a Népköztársaság F.inökj Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezésének megfelelően — bemutatta, s a jelentést a képviselők kézhez kapták. Az országgyűlés a dokumentumot tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezután arról számolt be, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány megbízásából benyújtotta hozzá Péter János külügyminiszter a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaság Szövetsége között aláírt barátsági, együttműködés; és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot; Vályi Péter pénzügyminiszter pedig az 1968. évi költségvetésről szóló törvényi avast s tot, mindkét törvényjavaslatot megkapták előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között. Az országgyűlés ezután — Kállai Gyula javaslatára — elfogadta az ülésszak tárgy- sorozatát, amely a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között Budapesten 1967. szeptember 7-én aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A Magyar. Népköztársaság 1968. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ezután —■ napirend szerint — megkezdődött a tárgysorozat első tárgyalása. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra. János .beszéde Péter A mai nemzetközi helyzetnek sajátságos eseménye az, hegy országgyűlésünk az új magyar—szovjet barátsági szerződés törvénybe iktatásával foglalkozik. Az ország- gyűlésnek ez az aktusa nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatait érinti, hanem kihat szélesebb nemzetközi összefüggésekre is. Ebben a szerződésben — annak törvénybe iktatásában — átfogó körvonalakkal tükröződik mindannyiunk személyes sorsa. Magyarország történelmének alakulása, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei életének fejlődése és az az általános nemzetközi helyzet amely a termonukleáris háborús katasztrófa és az ember5 ség békés. virágzó jövőjének határmezsgyéjén ingadozik. Kormányunk gondos vizsgálat eredményei alapján döntött úgy, hogy a közel húsz évvel ezelőtt kötött barátsági szerződést nem bízza az automatikus megújulás sorsára, hanem az első húszéves ciklus lejártával úi szerződés kötésére tesz javaslatot a Szovjetuniónak. A Szovjetunió kormánva egyetértett ezzel a magyar kezdeményezéssel. így történt, hogy ez év szeptember hetedikén Kádár János és Fock Jenő elvtársak, valam'nt Leonyid tljics Brczenyev és Alekszej Nyikolajevics Koszigin elvtársak aláírták itt, ebben az épületben a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. Mi vezette kormányunkat abban, hogy az 1948-ban aláírt első barátsági szerződés lejártával ne az automatikus meghosszabbításra hegy atkoz zik, hanem új szerződés megfogalmazására és megkötésére tegyen javaslatot? Döntő oka ennek a kezdeményezésnek az volt. hogy szükségesnek láttuk új szerződésben megfogalmazni, államközi szerződésben is kifejezni az elmúlt két évtized történelmi változásait a két ország egymáshoz való viszonyában. belső társadalmi, gazdasági fejődésében és a gyökeresen új nemzetközi viszonyokban. M'ndezzeí együtt ennek a kezdeményezésnek az is oka volt, hogy szükségét láttuk a mai nemzetközi viszonyok között a fegyveres konfliktusok növekvő veszélyei ellen az ú' szerződés kötésével együtt járó tárgyalások, a nyilvánosság előtt történő kötelezettségvállalások erejével megerősíteni a világméretű katonai stratégiai változások szempontjából jelentős földrajzi helyzetű Magyarország és környéke békéjét és biztonságát. Mik ezek a történelmi változások és melyek a veszélyek? Amikor majdnem húsz évvel ezelőtt, 1948 februárjában a magyar delegáció vonata Budapestről Moszkvába indult a barátsági szerződés aláírására, az ország még a Húsz évvel ezelőtt már kezdett k'tűnni, hogy a második világháború romjaiból két nagyhatalom döntő jelentőségű szerepe bontakozik ki; a Szovjetunióé és az Amerikai Egyesült Államoké. A Szovjetunió akkor a világméretű fas'szta veszély ellen kivívott győzelem döntő erejű bajnokaként, az egész nemzetközi élet — elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezete — alakulásának egyik legfőbb tényezőjévé lett. Ma, a két évtized sokféle külső és belső megpróbáltatásai után, a Szovjetunió az emberiség lövőié' képviselő legmodernebb hatalomként vesz részt a mai nemzetközi élet formálásában. Az Amerikai Egyesült Államok ebben a húsz évben az ellenkező irányba haladt, A második világháború vérzivataraiból úgy emelkedett romokat takarította és éppen csak megkezdte az új élet alapjainak lerakását. Európa is romokban volt még. Magyarán és lényegében így mondható: összevisszaság volt Európában. A magyar delegáció moszkvai útja, a szovjet—magyar barátsági szerződés is szerves része — mégpedig nem jelentéktelen része — lett annak a folyamatnak, amely a zűrzavarból a mai Európa arcvonásait k’alakította. A mai Magyarország pedig a mai Európa biztonsági rendszerének építésében — szerény lehetőségei között — hatékony feladatokat vállal magára. Húsz évvel ezelőtt a gyarmati rendszer lényegében érintetlen volt. Az elmúlt két évtized alatt a gyarmati hatalmi rendszer lényegében felbomlott. Vannak ugyan még maradványai itt-ott. sőt vannak kísérletek — veszélyesek is — új gyarmatosításra is. de ezek csak eltűrt jelenségek. Eltűrésük azzal magyarázható, hogy a függetlenségükért küzdő népek fő támasza, a Szovjetunió és annak minden szövetségese a nemzetközi élet vitás kérdéseinek rendezéséből ki akarta és ki akarja zárni a termonukleáris háború veszélyét, A termonukleáris háború veszélye elleni küzdelem a szocializmusból, a világtörténelem eddigi legmagasabb rendű humanizmus lényegéből faliad. Egyébként minden erő rendelkezésre állna, hogy véget vessünk a vietnami agressziónak, a közel- keleti izraeli támadás következményeinek, a dél-afrikai faji elnyomásnak, a dél- rhodesiai, dél-vietnami, angolai. hongkongi és más gyarmati uralmaknak. ki az Egyesült Államok, mint a legsértetlenebb nagyhatalom. A második világháború részesei közül gazdasági tekintetben az egyetlen nyertes és nyereséges az Egyesült Államok volt Majd a gyarmati rendszer felbomlásának folyamatában a hagyományos gyarmati hatalmak elvesztett befolyási övezeteit az Egyesült Államok kísérelte meg hatalmi bűvkörébe vonni. Ma pedig — a Szovjetunió nak az antifasiszta szövetség tapasztalataira, s a békés egymás mellett élés elveire épült, sok biztatást nyújtó kísérleteinek viszonylagos sikerei után — főleg 1962 őszétől kezdve, az Egyesült Államok felelőtlen akciókkal halad az új világháború veszélyeinek szaka-tékái felé. Provokációival és agresszióival az Egyesült Államok —, amely valaha maga is gyarmati uralom alatt volt — magára vette mindazt a gyűlöletet és megvetést, amelyet korábban a hagyományos gyarmati hatalmak hordoztak magukon. A fokozódó agressziók és a növekvő háborús veszélyek ellen a Szovjetunió jelenti a béke megmenthe'ésének fő biztosítékát. A Varsói Szerződés tagállamainak megállapodásai alapján ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet alakulatok is jelentős őrszolgálatot töltenek be az európai és a világbéke fontos frontszakaszán. Ilyen nemzetközi helyzetben, s a növekvő feszültségek ellen tartottuk szükségesnek barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződésünk új megkötését a Szovjetunióval. Ez a szerződés a barátság okmánya. A szerződés első cikkelye a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népeinek örök barátsága további erősítéséről szól. Az örök barátság okmánya ez. Azt jelenti, hogy itt. a Duna— Tisza táján, a Duna-völgyén, itt Közép-Európában nemA történelemben gyakoriak a tiszavirág éltű államközi szerződések; Magyarország története is sok ilyet ismer. Ennek a mostani szerződésnek alapfogalmazványa húsz évvel ezelőtt készült, de eleven gyökerei visszanyúlnak a nagy októberi forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság, az ellenünk és a Szovjetunió ellen folytatott intervenciós háborúk idejére. Honfoglaló eleink olyan helyen telepedtek meg kényszerítő körülmények folytán, ahol az európai nagy hadiutak kereszteződnek. Most van itt igazán a lehetősége annak, hogy a nagy hadiutakat a béke útjaivá tegyük, s a nemzetközi viszályok egyik fő forrását, Kö- zép-Európát a népek és nemzetiségek barátságának példamutató színhelyévé változtassuk. Ez a szerződés, a Szovjetunió és Magyarország népeinek benne kifejezett örök barátsága — tartós biztosítékot nyújt Közép-Európa békés fejlődéséhez. Nemcsak az államoknak, az államok között kötött szerződéseknek is van osztálytartalmuk Sorsuk, létük, érvényük tartóssága, osztálytartalmuk időálló képességétől függ. Ennek a mi szerződésünknek a végérvényes, a szerződés szavai szerint: örök barátsági jellegét az az új osztálytartalom adja meg. amely a Szovjetunióban és Maeyar- országon. s velük együtt az egész szocialista világrend- szerben véglegesen érvényre jutott. Amiként ez a hatalmi rendszer rendíthetetlen, éppen úgy rendíthetetlen az • csak tartós, hanem végérvényes békére törekszünk, s ennek megvannak a reális alapjai. Amikor húsz év eltelt az első világháború befejezése után Európa már a második világháború küszöbén volt. Ausztriát bekebelezte a hitleri Németország, Csehszlovákia lényegében felbomlott, s Európa kormányai fokozott iramban -haladtak a második világháború katasztrófái felé. József Attila ezeknek az eseményeknek a küszöbén, a kilátástalanságok sötét völgyében hagyta itt örökségét. Arról, hogy Dunának. Oltnak egy a hangja, hogy a Duna mentén élő népeknek rendezniük kell végre közös dől-; gaikat —. az itt élő népek közös szabadsághősei, közös államférfiai, közös írói. festői sokat álmodtak, álmaikért közülük sokan vérüket is ontották De azt. hogy mar gyár. cseh. szlovák, ruszin, román, szerb, horvát, osztrák, német tud élni közös fedél alatt is, s mindenképpen egymást segítve —. most tanuljuk igazán, s ennek most rakjuk le igazi alapjait. ződés kifejez. Ez a szerződés a nemzetközi együttműködés okmánya. A függetlenség, a szuverenitás, az egymás behigyei- be való be nem avatkozás elveinek tiszteletben tartása alapján a gazdasági, kulturális és politikai együttműködés gazdag lehetőségeit iktatja törvénybe ez a szerződés. A mai nemzetközi élet nagyarányú gazdasági versenyében Magyarországnak a Szovjetunió gigantikus méretű gazdasági életével való egybeszöyödése a nemzetközi feszültségek hullámzásaitól védett, jól megalapozott fejlődést biztosít népgazdaságunk számára. Ez is magyarázata annak. hogy a nemzetközi piacon megbecsült partnerek vagyunk. KI is fe’ezzük ebben a szerződésben a Szovjetunióval eeyütt készségünket arra hoev eevüttrn "'ködünk más országokkal függetlenül gazdasági rendszerüktől hogy ezáltal Is erősítsük a nemzetköz? békét és biztonságot. Országgyűlésünk nyári ülésszakán szó volt arról, hoev kormányunk a lövőben nagvobb (lg—t-nM kíván fordítani a latin-amerikai Szűréi Tstván belkeres- kod-i—«> miniszt-r ptdárs vezetésével néev országot látogató** TO— a —'élt hetekben U-.—vány delegációnk. s ebhez a látogatáshoz kapcsolódva. Szarka Káról# külügyminiszter-helyette* (Folytatás a 2. oldalam) A Szovjetunió a béke megmentésének íö biztosítéka Megbecsült partnerek vagyunk a nemzetközi piacon barátság, amelyet ez i szer»
