Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-21 / 301. szám

Megkezdte tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az l. oldalról.) elvárs vezetésével, további négy országot keresett fel jószolgálati delegációnk. A küldöttségeket mindenütt megfelelő fogadtatásban ré­szesítették. A tárgyalások mindenütt a nemzetközi bé­két és biztonságot szolgáló gazdasági kapcsolatok fej­lesztését segíteliék elő. Ezt az alkalmat is felhasználom, hogy kifejezzem köszöntün­ket a vendéglátóknak és a •tárgyaló partnereknek EÍz a szerződés a kö’csönös segítségnyújtás okmánya. In­dokolt ma segíbséen váltásról beszélni, s ez nekünk nemzeti érdekünk. Vietnamban az Az ez év szeptember 7-én aláírt, és most törvénybe ik­tatási a javasolt magyar— szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés hazánk, népünk számai a összes egyezményeink közül a leg­fontosabb, a legnagyobb je­lentőségű. Ebből következik, hogy az országgyűlés, tör­vényalkotó munkájával, a mai napon a szokásosnál na­gyobb, jelentősebb tettet hajt végre. A magyar—szovjet együtt­működés, pártjaink, kormá­nyaink. népeink testvéri szö­vetsége érezteti határát az élet minden terü'etén. A kap­csoltaknak. a sokfé'e ma­gvar—szovit megegyezésnek ö<s?7cfov’aló alanolrm'-va a barátsági, együttműkőd'*«» és kölccc-'ös segítsem” n+.ási g^erzó'Sés. Jlprs szerződést első ízben 1913 fch-’^riá- ban írtak rlá Moszkván, és mr>ct iveién bi<’S7 évre, szeptember 7-én kötöttek meg A magyar nép számára 1945-ben a szovjet hadsereg győzelmei nyomán vi lt lehe­tővé az ország önállóságáért és függetlenségéért vívott négy évszázados harc sikeres befejezése. Ma renditnetet- lcn erők védik és biztosítják hazánk nemzeti önállóságot és függetlenségét. Magyaror­szág önálló, független ál­lamként köt nemzetközi szer­ződéseket, lép szövetségre más országokkal, így a Szovjetunióval is. A nemzet­közi és a kétoldalú szeizcdé— sek. mindenekelőtt hazánk szövetsége a Szövettaniéval a legnagyobb külső biztosí­téka nemzeti önállóságunk­nak és függetlenségünknek. A magva*-—szovjet szövet­ségben kifejezésre hit orszá­g-,!nk sznysséeifázánpis tisz-. telítheti tartása, az egymás avatkozás e’ve. B»rá+*é<»1. »pVn+t^át-"-”s! ős t"11-ss-"'s SPOÍ*r-Z<tryÚitási szs>**ződé- sO.rVVtor. ji> Miffvpr­or ft o Ccör>ö« 'r'n+J e^Vö­*967. december 21.. csütörtök Egyesült Államok növekvő agressziója szélesebo arányú nemzetközi fegyveres össze­ütközések veszélyé: érleli. Közel-Keleten még nincs bé­ke. s ennek körvonalai még messze távolban vannak. A délkelet-ázsiai és kö­zel-keleti konfliktusból ere­dő veszélyek beárnyékolják az egész világot. A gö­rögországi puncsok sorozata növeli a feszültséget a Bal­kánon és a FftIdkSzl-terccr térségében. A nyugatnémet neonáci törekvések úl gyúj­tóanyagként veszélyeztetik az európai béke és biztonság megteremtésére irányuló fo­lyamatokat. Budapesten. Ezt a nagy je­lentőségű okmányt iktatjuk a mai nappal törvényeink közé. A továbbiakban a többi között hangsúlyozta: Ez a szerződés, mint aho­gyan általában az élet min­den területén érvényesülő magyar—szovjet baráti együttműködés, nem irányul egyetlen nén e’len sem, ép­pen ellenkezőleg, jól szolgálja a szocialis­ta világrendszer orszá­gainak közős érdekeit, a társadalmi haladás, a de­mokrácia. a békéért harcoló erők. a béke megmentésében érdekelt minden nép nagy ügyét. Szerződésünk minden tekintetben összhangban van azokkal a kötelességekkel és jogokká’, amelyek abból fa­kadnak. hogy országaink tag­jai a Varsói Szerződés szer­vezetének és a l'ö’esönös O-vrdasági Segítség Tanácsá­nak. korlata. Ez azt is jelenti, hogy hazánk és a Szovjet­unió kétoldalú kapcsolatai érvényesülnek; hatásukat éreztetik közös külpolitikai feladatainkban is a nemzet­közi helyzet javítása érdeké­ben. Mindezek az elvek és törekvések külön-külön és együttesen ebben a szerző­désben, olyan világhelyzet­ben jutnak kifejezésre, ami­kor újult erővel jelentkezik a szükségessége annak, hogy hitet tegyünk a proletár 'in­ternacionalizmus eszméje, a Szovjetunió iránti barátság, a szocializmus és a béke győzelmét szolgáló nemzetkö­zi összefogás mellett. A magyar—szovjet szerző­dés heted'k cikkelye jSy hangzik: „A magas szerződő felek a m*ndkét ország érde­keit érintő, minden fontos nemzetközi kérdésben fa* rácskozna'' egymással és a kö’cs3n«s érdekeknek rregfe- lp’ően egyeztetett, közös ál­lásként szerint járnak el”. A sz"rz"d"snek ezt a pont­ját. an'-s,’b<zi wa-tjKnösen vAM^^irk & 7-!fryv!-"' +Vövi ]^Arr> A.o'-l-'-» írj fcn- 7Ö<? ótlóeno^j £<; t'iocv cnorct-ó’. '+nvv, jr»ip+Vie, p,Tf r, 1rö+«a­lezettségvállalás Magyar or­mai, nem szűnünk meg han- guz.auii nyugati partrereink­nek, hogy téves az a nézet, amely Európa biztonsagát a két *■ katonai szervezet létére ' akarja -alapozni. / Mi erősítjük a Varsói Szer­ződést, annak hatékonyságát, mindaddig, amíg fennáll a KATÓ katonai szervezete, s amíg fenyeget a rcvnrsiz- mus és miütarizinus veszé­lye. De már most tárgyalni és tervezni kell az európai biztonságnak arról a rend­szeréről. amelyen a katonai szervezetek feleslegessé vá­lása után a népok és orszá­gok békés együttműködése alapszik. A magyar—szovjet szerződés olyan okmány, amely erre az. elkövetkező új korszakra is példarrv-tatóan fejezi ki a barátság, az együttműködés és a kölcsö­nös so'U'fsrgnyiiliás békés al­kotó elveit. Azt a megbízást kaptam a ko-mánv'ól, bőm* iegv«V ja­vaslatot az orszHagvőlésnck a rn-m-a'-—szovjet szerződés törvénybe iktatását a. Az el­mondottak és ,a Wsv't-’S'1 y. átadott in­doklás elánján kórom az or- szággvű’brgv n ma<n*ar— fíTT^Hct p rry (t + f »Ti ­kÖd,í’<n knlrcönn^ fJ,rVK'h ' fa’rzá’aiáctj rW!r>m<.; m ^nTf-'n r*<?nnf£* »V7» Pnl tPrr?*^ F) + i "Pi“ 7n'*sSg titkára emelkedett szólásra. beszéde szág részéről az önállóság és függetlenség feladását jelen­tené. A nyugati országok ál­lam- és kormánjfői. külügy­miniszterei és más magas- rangú diplomatái külpoliti­kai lépéseiket szitn'elenül egyeztetik egymással két ős többoldalú megbeszéléseken, valamint agresszív nemzetkö­zi szervezeteikben. Ha v'szont a szocialista or­szágok egyeztetik lépéseiket, az az ő szemükben a füg­getlenség feladását jelenti. Világos, hogy miről van szó: a szocialista országok erejét, súlyát, erőfeszíté­seinek hatását növeli az, ha az álláspontokat egy­mással egyeztetve, egy­ségesen lépnek fel. a nemzetközi életben. Ettől félnek nyugati politikai el­lenfelénk. A mi lépése nk egyeztetéseiben kifejezésre jutnak azok az új típusú kap­csolatok. ame’yek csak a szo­cializmust építő országok kö­zött lehetséges. ' Ezeket egy­más önállóságának, az egy­más belügyeibe való be nem avatkozás elvének tisztelet­ben tartása: a kölcsönös se­gítségnyújtás; a politikai, gazdasági és katona: nyomás módszerének kiküszöbölése jellemzi. A Magyar Népköz­társaság népe kívánja a nyu­gati tőkés országok dolgozói­nak, hogy minél előbb sza­baduljanak meg a nemzet­közi monopóliumok gazdasá­gi és politkai ha'almától. Amikor ez sikerül, akkor or­száguk olyan függetlenné és önállóvá válhat, mint a mi hazánk. A magyar—szovjet barát­sági, együ'tműködési és köl­csönös segítséguvúitásj szer­ződésben kifejezésre iut az a teljes elv’, politikai és cse­lekvési egység, amely a Szov'etunió Kommunista Pártja és a Magvnr Szoc'a- l'sta Munkáspárt között van A maavar és a sroviet kom­munisták immár f'l évszáza­da menetelrek egvütt a test­véri b-mátság. a proletár in- temacicnal'7.mus útján. Párt­jaink teljesen azonos mídon ítélik meg a nemzetközi kommunista mozgalom mai helyzetét és egvüttes erőfeszítést fej­tenek ki az egvs'-g h'dyreá’- b't"sa és megszilárdítása ér­dekében. B*Aa4de befejező részében kijelentette: A népek és országok békés együttműködése mellett vagyunk Ebben a rosszabbodó hely­zetben a Szovjetuniónak az a szövetségi redszere, amely­nek a mi barátsági szerződé­sük is része, a veszélyek el­len felsorakozó erőket szi­lárdítja, s a béke megmenté­sének esélyeit növeli. Mi bé­két akarunk Vietnamban, ezért a Szovjetunióval, más szocialista országokkal, min­den békeszerető, naladó moz­galommal együtt megadunk minden támogatást a megtá­madott vietnami nénnek ka­tonai. gazdasági, politikai és diplomáciai téren egyaránt. Mi békét akarunk a Közel- Kéleten. Ezért követeljük az aeresszor visszavorvdá'át és olyan politikai rendezést az egész térségben, amely biz­tosíthatja a nép<k békés együttélését. Mi békét aka­runk Európában. Ezért lé­pünk fel a nyugatnémet re- vansizmus és militarizmus minden megnyilvánulása el­len. Mi az össze* európai or­szágok egymáshoz való vi­szonyának normalizálása mellett vagyunk — ideértve a két német állam egymás- soz való viszonyának rende­zését is. A Szovjetunióval megkö­tött szerződésünk olyan ok- m#r,v. amrivnek tartalma a NATO és Varsói Szerződés jp~ri-*í'rte után következő időszakra i* ki’-t mn’d Mi, a Varsói Szerződés tagálla­Komócsin Zoltán Ma rendblictcllon erők biztosítják hazánk nemzeti önállóságát A magyar országgyűlés nem csupán alkotmányos jogát és kötelességét telje­síti. hanem ünnepélyes ke­retek között előre tekint a magyar—szovjet barátság jö­vendő útjára, amikor tör­vénybe iktatja a magyar- szovjet barátsági, együttmű­ködés és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést. Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a beterjesztett törvényjavas­latot elfogadom és a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti B.zottsága nevében is képv ise 1 ő tá rsa i mnak elfoga- dásra ajánlom. Ezután határozathozata' következett. Az országgyűlés a magyar—szovjet barátsági együttműködési és kölcsönök segélynyújtás: szerződés tör­vénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Felcsattant a taps, majd az elnöklő Kállai Gyula né­pünk testvéri üdvözletét, for­ró jókívánságait tolmácsolta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi B.zottsagá- nak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsinak a szovjet kor­mánynak és a szovjet népnek a nemze tközi béke és b zton- ság megszilárdításáért vívott küzdelemhez, a kommuniz­mus építéséhez. Ezután ebédszünet követ­kezett. A pénzügyminiszter az 1968. évi költségvetésről Tisztelt országgyűlés! A közvélemény mindig nagy érdeklődéssel várja a gazdasági tervekről és az ál­lami költségvetésről szóló tá­jékoztatást. Különösen nagy a várakozás most, am'kor széles körű, történelmi je­lentőségű gazdasági refor­mot hajtunk végre. Ismere­tes, hogy a jövő év elején bevezetésre kerülő reform célja az, hogy meggyorsít­suk hazánk szocialista fej­lődését. Ehhez arra van szükség, hogy biztosítsuk a fejlődés nagyobb tervszerű­ségét és korszerűsítsük . a gazdálkodás módszereit. Az elmúlt néhány évben gazdaságirányítási rendsze­rünk a refo: m egyes elemei­vel már korszerűsödött. Csökkent a kötelező tervmu­tatók száma, eeysze 'űsödö'.t beruházási Rendszerünk, kö­tetlenebbé és ösztönzőbbé vált a létszám- és bérgazdál­kodás, új szállítás: szerző­dési rendszer lépett érvény­be. Ezek az intézkedések már növelték a gazdálkodó szer­vek önállóságát, ugyanakkor a reform kidolgozásénak előrehaladtával mogó'én- k'ilt a vál'álatoknál fo­lyó közgazdasági elemző munka, új önálló elképze’ések meg­valósítására készülnek fel üzemeinkben. Ennek az új­szerű, pezsgő és kezdeménye­ző légkörnek is szerepe volt abban, hogy 1967-ben a fej­lődés üteme meghaladta a korábbi évekét. A gyorsabb gazdasági fej­lődés tükröződik az 1967. évi költségvetés végrehajtásában is. A vállalatoktól származó bevételek növekedtek Ugyanakkor emelkednek a beruházásokkal és a központi tartalékkészletek gyarapo­dásával összefüggő k'adások is. A vállalatok várható ered­ményei alapján a költségve­tésben bevételi többletre szá­mítunk. Az 1968-as év gazdasági terveinek, költségvetésének és a gazdasági szabályozó eszközök rendszerének ki­dolgozásakor — az említett kedvező jelenségek mellett — figyelembe kellett venni azo­kat az aránytalanságokat Is. amelyek több év során k ala­kultak. Közelebbről azt hogy — a magasabb fogyasztási, felhalmozási és termelési szint miatt megnövekedett az importigény is, de az export- növekedés ezzel nehezen tartott lépést; — a lakosság vásárlóereje gyorsan nőtt, az áruke-es'.et a korszerűbb ipari termékek irányába tolódott el, s a ter­melés ezt a keresletváltozást nem követte megfelelő ütem­ben; — a tervezettnél többet fordítottunk beruházásokra, mégis néhány jelentős üzem termelésbe léoése elhúzódott, a beruházások hatékonysága sem javulj kielégítően. mutat, az volt a célunk, hogy á költségvetés egyensúlyával szemben támasztott követel­ményt alapos mérlegelés után kellő összhangba hoz­zuk azzal a fontos, politikai jelentőségű várakozással, hogy az új gazdálkodási rendszerre való átmenet gaz­dasági és társadalmi zökke­nők nélkül menjen végbe. A hiány a költségvetés vo­lumenéhez viszonyítva nem mondható jelentősnek, még­is arra figyelmeztet, hogy az átmenet bonyolult szakaszá­ban nagyon körültek'ntően és takarékosan kell gazdálkod­nunk és többletkiadásokat nem vállalhatunk. 1968. január e’sejétől kezd­ve az elmondottak szerint módosul a költségvetés jövedelemelosztá szerepe, megváltozik a költségvetés bevételeinek és kiadásainak mértéke és összetétele. Az új beruházási rendszert az jellemzi, hogy a vállala­tok termeiőberendezésük fel­újításában. pótlásában és ki­sebb fejlesztésében maguk dönthetnek, s az ehhez szük­séges pénzalapokkal is ren­delkeznek majd. Saját hatás­körben megvalósítható fej­lesztéseikre a vállalatok hi­telt is vehetnek igénybe, amit fejlesztési alapból fizet­nek vissza. A beruházások finanszírozásában megnő te­hát a vállalati alapok és a hitel szerepe, csökken a köz­ponti források részaránya és megszűnik a beruházások in­gyenessége. Tovább fejlődnek a szóéi ál is, cgcszíiégfig^i és kulturális juttatások A mezőgazdasági termelő­szövetkezetek hatásköre is tovább nő pétlási és fejlesz­Munkánk során a gazda­ságirányítási rendszer re­formjának kedvező hatásai csak fokozatosan bontakoz­nak ki. Az első években az egyen­súlyi helyzet, a szerkezeti arányok csak lépésről lépésre lógnak változni, sőt. a piacon átmenetileg ki­sebb zökkenők is jelentkez­hetnek. Ezért a gazdaság vezetés fő felada'ár.ak azt tekinti, hogy tovább halad­va a gazdaság fejlődésének a harmadik ö.éves tervben meghatározott útján biztosít­sa az égyensúlyi követelmé­nyek és a reform kibonta­kozásához szükséges feltéte­lek olyan összehangolását, amely fokozatosan és követ­kezetesen a feszültségek fel­oldása irányába hat. Ennc'k a célkitűzésnek szolgálatába állítjuk pénzügyi politikán­kat. A költségvetési javaslat összeállításinál a szokásos­nál nagyobb gondot okozott a bevételek és kiadások ösz- szehangolása, mert a reform kezdetén a szükséges nagyoob vállalati önállóság feltételét a költs"gvetés terhére lem- 1 tett csak megterem.eni. 1968- ban decentralizált fejlesztési és rés-esedési alapokat ho­zunk létre és emiatt a nem­zeti jövede'emből 8—10 szá­zalékkal kisebb hányad Ke­rül be a központi pénzalap­ba. Ugvanakkor a költség- vetés ilven arányban egyelő­re m^g nem mentesült a k - ad ásóktól. Igv például a költségvetés vállalja a már folyamatban levő beruházá­sok firanszir-z^o-'nak szá­mottevő részét. En'eTett a társé'"a’nrr közös fo'’ya,'-tác- sal kapcsolatos kötslez-ttír*- g“mk tovább növekednek, ami természetes is, hiszen az emberekről való gondoskodás kötelességünkké teszi, hogv — ha viszonylag szerényebb mértékben is. de — tovább fejlődjenek ez évben is a szo­ciális, egészségügyi és kultu­rális juttatások. A költségvetés egyensúlyá­nak javítására erőfeszítések történtek, amelyek a bevéte­lek fokozására és a kiadások mérséklésére irányultak. Eze­ket az előterjesztett törvény- javaslat indokolása ismerte­ti. A törvényjavaslatból az is látható, hogy ésszerű ta­karékosságra törekedtünk és nem törekedtünk minden áron arra, hogy a bevételek haladják meg a kiadásokat. Az előterjesztett költségvetés 1,4 milliárd forint hiányt tési cé’ú beruházások e!ha*á- rozásában. amelyet az amor­tizációs alap fokozatos kiter­jesztése és a beruházási ár- támogatási rendszer segít elő A beruházások új rendjétől azt várjuk, hogy a ‘ vállala­tok és szövetkezetek gondo­sabban, körültekintőbben ve­szik ieénvbe s hatékonvab- ban használják fel az erőfor­rásokat. A mezőgazdaságban az épí­tési beruházások zömé’ az ál­lattenyésztés fejlesztésére, valamint tárolótér-, istálló- és útépítésre fordítják. A gé­pi beruházások elsősorban a munkaigényes terménvbeta- karítás gépesítését szolgálják. Az év során folytatódik a k'skörei — Tisza II. vízlép­cső épí'ése. 2,5 milliárd foriut liitcl a macán* erőből készülő lakások építésére A kormány célkitűzéseinek megfelelően az építőipari te­vékenység egyik legfonto­sabb feladata a lakásépítési program megvalósítása. A terv — lényegében a harma­dik ötéves terv ez évi üte­mének megfelelően — több m'nt 6! 000 lakás megépítésé­vel számol Ennek közel egy- hermada állami erőforrások­ból valósul meg. Ezen túl­menően a lakosság anyagi eszkö­zeiből végzendő lakás- építkezés 'Iihez az állam mintegy 2,5 mi’Márd fo­rint hitel támogatással járul l’o-zá. Az állami leká'éoítés elő- i’-ánvza'a 3 9 rvr’i’árd forint. Mintegy 14 800 l°ká.s — az állami lakások többsége — tanácsi beruházásként épül meg. Kb. 6800 szövetkezeti lakásként kerül értékesítésre. Az értékesítésre kerülő’örök­lakások száma 860. A lakásépítési program teljesítését szolgálják az épí­tőipari beruházások: terme­lésbe lép a budapesti II. házgyár és az egyenként 4200 lakás éves kapacitású győri és miskolci házépítő kombi­nát. befejeződik az évi 42 millió db tégla előállítására alkalmas Fehérgvarmati Tég­lagyár rekons'rukció’a meg­kezdődik a debreceni házépí­tő komb'nát beruházása. A lövő évtől a vállalatok a lakásépítéshez ját punjaik­ból hoZZŐ!Zn,n,r>f 01—p a célra Tvre’-ené'-'böl kénzet* feilesztési ple^-iuk 5 százaié" kát vé^ebk igénybe. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents