Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-20 / 300. szám

Hozzászólás A mezőgazdaság „vándormadarai" című cikkhez Hétéves a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front Hét évvel ezelőtt. 1960. december 20-án hozták létre a Dél-vietnami Nemzeti Fel­szabadítása Frontot azok a dél-vietnami hazafiak — liberálisok és kommunisták, buddhisták és katolikusok —, akiknek drá­ga a szabadság és a függetlenség. A Béke-világtanács felhívására az egész haladó emberiség nemzetközi szolidaritási hét keretében emlékezik meg a DNFF 7. évfordulójáról. A jóakaratú emberek he­lyeslik és támogatják a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front új politikai prog­ramját és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság négv pontból álló nyilatkozatát, amely a vietnami probléma igazságos ren­dezésének elveit fejti ki. A felszabadítási front programja az amerikai agres'zorok kiűzését a független, demokratikus, sem’e- ges és virágzó Vietnam megteremtését tűz­te ki célul. Vietnam népe az elmúlt években nehéz, de dicsőség^ utat tett meg a szabadságért és a füage” mségért vívott harcban. A Dél- vie'n~m; N-m^ti F'Vzabcdít/'si Front had. ereje több mint 110 ezer amerikai inter­venciós katonát semmisített meg. tett harcképtelenné. Észak- és Dél-Vtotnam felett több mint 9600 amerikai reoü’égépet lő*tek le. Míg IPPO-ban Dél-Vietnarr térké­pén kis sz'geteket alkottak a front által ellenőrzött körzetek, ma — az amerikai sajtó beismerése szerint — a dél-vietnami hazafiak kezén van csaknem valamennyi mezőgazdasági körzet és a ..kormány”, vagvis az amerika’akat kiszolgáló saisoni rezrim csak a városokban ók főbb közleke­dési útvonalakon gyakorol ellenőrzést. Az amerikai nprosezerok hatalmas ka­tonai jWpriclái bevetésével, mintesv fél­milliós intervenciós hadsereggel rvtobältok megtörni a vietnami nép ellenállását, ered­-- í ménytelenül. A Pentagon mindig újabb és < újabb erősítéseket követel. Felhasználják j Dél-Vietnamban a legkorszerűbb haditech- j nikát. napalmot és mérgező gázokat alkal­maznak. Washington hiába próbál ja tagadni, mi­lyen vandál kegyetlenkedéseket hajtanak végre intervenciós csapatai A. Calston és J. Mayer amerikai tudós jelentése szerint az amerikai légierő 1966 januárjáig gépek­ről permetezett méreöael 35 ezer hektáron pusztította el a rizsvetést és 2600 négyzet- j kilómé' eren pusztította ei a növényzetet. Miután szertefoszlottak a vietnami győ- S zelem reményei, az E°vesült Államok leg- < reakciósabb körei most ki akarják terjesz- \ teni az agressziót rrris délkele'-ázsiai or- j szagokra, hogy „kiutat” találjanak. Az ame- j rikai sajtóban a tábornokok azt követelik, j hOrfV flo.V'-Í^V 5t a ^ * K«-."" C | bodzsa és Laosz területére is. Egyes „hé- j ják” Észak-Vietnam elleni inváziót is sür- [ getnek. j Világszerte egyre fokozódó felháboro­dást vált ki az Egve«ült Államok vie'namí agressziója, és terjed az elégedetlenség magában az Egyesült Államokban is. Sok­féle formában jut kifejezésre szerte a vi­lágon az amerikai agresszió elleni til’ako- zás és a vietnami rtéo iránti szolidaritási gyűléseken és tünte'éseken. gyógyszersegély gyűjtésében, az amerikai hadianvog-szállí- tások megtagadáséban és így tovább. Hazánk, a Szovjetunióval és a többi szo­cialista országgal egvüto a proletár inter­nacionalizmus szellemében, a legszélesebb körű eritölcsi és anvagi támogatásban ré­szesítette és részesíti a t“sto"*rj vi-t-’ami réoet. Ez a segítség mindsddi» folytató­dik, amíg az amerikai imnerialistok meg nem szüni étik bűnös kalandjukat, és ki nem vonulnak Vietnamból. fi közérdek alapján kezdeményezünk Interjú dr. Pesta Lászlóval, az országgyű'és szociális és egészségügyi bizottságának A Népújság december 17-i számában cikk jelent meg a mezőgazdasági szakemberek elvándorlásáról Kovács Endre újságíró tol­lából. A cikk írója véleményem szerint a termelőszövetkezeti gazdaságok egyik, az átszer­vezés óta nem enyhülő prob­lémáját tűzte tollhegyre. Kétségtelen, hogy az egyre nagyobbodó feladatok és a bonyolultabbá váló gazdaság- vezetés megköveteli a veze­tők állandósültságát. Hogy milyen káros a szakemberek gyakori változása, azt min­den gazdaságban konkrétan még forintra kivetítve is meg lehet állapítani. Ha va­lamely ipari üzemben szük­séges egy szakember számá­ra a bedolgozási idő, afcKor a mezőgazdasági üzemre ez kétszeresen vonatkozik. A cikk írója megállapítja, hogy a főmezőgazdászok és főkönyvelők közül évente minden harmadik munkahe­lyet változtat. A közös gaz­daságok elnökeinek pedig a fele sem éri meg egy helyen a három évet. Ez valóban ijesztő, s ha éveken keresz­tül ez történne az iparban is, egészen bizonyos, hogy sok edd'g elért eredményről kellene lemondani. Nem ke­vésbé így van ez a mezőgaz­daságban. Egy-egy szakem­bernek legkevesebb két év csak ahhoz szükséges, hogy a gazdaság minden összefüg­gése világossá váljék előtte. E kérdésben még az sem old meg nrvndent, ha a szakem­ber más gazdaságban már szerzett tapasztalatot. De még ennél is fontosabb és ezt tartom a lényegesnek, hogy egy-egy gazdaságban el­helyezkedett szakembernek sok-sok évre vagy akár év­tizedekre szóló elhatározása legyen az adott gazdaságban való ténykedés. E téren mu­tatkozik a legnagyobb prob­léma. A fiatal szakemberek egy része csak gyakorta tszer- zési lehetőségnek tekinti az adott termelőszövetkezetet, hogy utána „könnyebb” munkahelyet találjon. Más szakemberek lakás- és egyéb személyi problémáik megol­datlansága miatt keresik a kedvezőbb helyet. Sajnos, er a helykeresés évek hosszú üorán át tart, s nyomában emelkedik az elvándorlási statisztika. Természetesen olyan esetek is bővítik ezt a statisztikát amikor a közös gazdaság akar megszabadul­ni a szakembertől valami­lyen oknál fogva. A szakemberek vándor- " lásának véleményem szerint sokkal súlyosabb kö­vetkezményei vannak, minő A Magyar Villamos Művek nagy vállalatai közül első­ként az ÉMÁSZ-nál módosí­tották a mindennapi munka „mechanizmusát”: a szerve­zést, irányítást, a feladatok végzését. 1968. január elsejé­től már így dolgoznak Bor­sodban, Nógrádban, Heves­ben és Szolnok megye fel- ügyeletileg ide tartozó ré­szén. Lényegében egy évig tartó előkészület vezette be a vál­tozásokat, így már az idén híre futott az „átalakítás­nak”. Sőt, rémhíre is szárny­ra kelt! Egyebek mellett azt beszélték, hogy felszámolják az egri üzletigazgatóságot, s székhelyét Gyöngyösre te­szik át. Mi az igazság ebből, volta­képpen mi is történt 1967- ben és mi várható jövőre? Kérdéseinkre Simon Antal­nál az ÉMÁSZ Egri Üzlet- igazgatóságának vezetőjénél kerestünk választ. Az igazgató elmondotta, hogy a közelmúltban végre­hajtott átszervezéssel igye­keztek a korábbinál közelebb kerülni az áramfogyasztök- hoz. S ezzel talán érthetővé is válik, hogy a jelenlegi há­rom helyett a később ekben miért lesz hat üzletigazgató­ság. Mtokolc, Salgótarján és ^jger mellett miért építenek központokat Gyöngyösön, Ka­termelőszövetfcezeti, mind népgazdasági szinten, mint ahogy az alapos vizsgálat nélkül látszik. A mezőgazda- sági üzemek gyors ütemű fejlődése a jövőben még csak fokozódik. Azok a szakem­berek akik az adott gazda­ságokkal sok évre nem köte­lezték el magulMt. nem se­gíthetik szivvcl-lélekkel a gazdaság hosszú távú problé­máinak megoldását. Milyen benső együttérzéssel tervez­heti a gazdaság jövőjét, egy istálló, magtár megépítését, szőlőtelepítését az a szak­ember, aki úgy gondolkodik, hogy mire az építmények ké­szen lesznek, ő már úgysem lesz a gazdaságban, m'.re a szőlő terem, ő nem c?zi gyü­mölcsét? Az így gondolkodó szakember a gazdasár, jövő­jéért nem tud és nem képes teljes odaadással dolgozni Véleményem szerint a távla­tokban való gondolkodás elégtelensége egy-egy gazda­ságban a cikk írója által em­lített problémára vezethető vissza. A cikk írója nem ad receptet, a probléma megol­dására, mert bizonyára ilyen hasznos, egyértelmű recept nincs. Véleményem szerint azonban van olyan orvosság, amelynek adagolása már ré­gen indokolt lenne. Abszo­lút hely telennek és károsnak tartom ezt figyelmen kívül hagyni, hogy az egyetemek­ről a kulturált életkörül­ményre egyre igényesebb szakembereket kap a mező- gazdaság. A régebben dolgo­zó mezőgazdasági szakember kulturális igényei is nőnek. Amikor világviszonylatban is helyét megálló, modern léte­sítményeket sok milliós költ­séggel építünk az állatoknak, nincs termelőszövetkezet, ahol ne jelentene gondot a szakemberek — nem világvi­szonylatban helyét megálló — lakással való ellátása. En­nél is siralmasabb a gyakor­nokok helyzete, akik ped'g nem kevesebbek szemünk­ben, mint a gazdaság jövő vezetői. Nem hiszem, hogy Téli pihenőre tértek a Hódmezővásárhely és Makó határában, valamint a szen­tesi járásban állomásozó nö­vényvédelmi repülőgépek Az öt brigádba sorolt tíz gép­madár az idén 45 090 felszál­lást hajtott végre, s kevés híján negyedmillió holdra szórta ki a műtrágyát a gyomirtó szereket. A szüksé­ges javításokon Budaörsön esnek át a mezei légiflotta zincbarcikán, Sárospatakon is. Gyöngyös tehát új rangot és új székházat kap j— az emeletes épület, a közpon i telep már épül is a MÁV Kitérőgyártó ÜV közelében —, s az egriek maradnak. A változások azonban, ter­mészetesen az egrieket :is érintették. Az üzletigazgató­ság irányítása alá tartozó te­rületnek ugyanis összébb vonták a határait. Ennek kö­vetkeztében kevesebb lett az ügyviteli, a műszaki munka, s így a központban dolgozó embereket részben a vállalat más szolgálati helyeire irá­nyították — akárcsak az új üzletigazgatóságokhoz köze­lebb lakó szerelőket — vagv módot adtak nekik arra hogy máshová kerülhessenek. Megnyugtatóan közölte Si­mon Antal igazgató, hogy irreális az a javaslat, hogy a közeljövőben meg kell oldani a szakemberek kultu­rált körülmények között va_ ló letelepítését a gazdaság­ban. Legalább olyan elhatá­rozással kell számolni a klub­szobával. a tanyaközpontban hideg-meleg vizes zuhanyo­zóval, az igényeket kielégítő szolgálati vagy segítségg-1 épülő saját lakással, mint más gazdasági létesítmény- ■nyel. És ha az istállók épí­tésére van vissza nem térí­tendő állami hitel, akkor még ennek rovására is meg­térülő beruházás lenne, ha a szakemberek lakás- és kul­turális igényének k'elégítésé- re áldoznánk egy részét. TI ozzászólásomat a cikk­41 hez abban összegez­ném, hogy a ,vándor mada­rak” azért vándorolnak, mert a helyi körülmények kedve­zőtlenül alakultak számukra. Tehát meg kell változtatnunk a körülményeket. A körül­mények megváltoztatása ter­mészetesen nemcsak lakás kérdése, amit én most felve­tettem. Még nagyon sok egyéb olyan körülményt kell meg­vizsgálni, amelyet a cikk író­ja említett. E kérdésben el­sősorban nekünk, gazdaság­vezetőknek kell sokkal töb­bet tenni. H'szen a gazdaság­vezetők a felsőbb pávtszer- vektői és a felügyeleti szer­vektől e kérdésben eddig is megkapták az elvi segítséget. Nincs tehát akadálya annak, hogy a vezetők egy-egy gaz­daságon belül megvalósítsa­nak ol3ran létesítményeket, amelyek a szakvezetők em­beri, kulturális igényeit van hivatva kielégíteni, s ezáltal a szakembert hosszú időre a gazdasághoz köti. A cikk írója levonta a kö­vetkeztetést: amíg a szakem­berek nem találják meg a helyüket, nehéz lesz előbbre jutni o.z önálló, korszerű gaz­dálkodásban. Egyetértek vele. Varga Zoltán, az ostorosi Kossuth Mg. Termelőszövetkezet elnöke egységei, de még a kitava-! szodás előtt visszatérnek ál­lomáshelyükre. a tervek sze­rint már február végén meg- ; kezd'k a munkát. Jövőre egyébként új. nagy teljesítményű szovjet géppel is gyarapodik a csongrádi mezei flotta: az eddig hasz­náltakhoz képest a szovjet gép teljesítménye háromszo­ros lesz. (MTI) tudomása szerint senki sem bánta meg a cserét. Sok embert azonban lakó­helye is, munkája is az ÉMÁSZ-hoz köt, gondoskod­ni kellett további foglalkoz­tatásukról. Év közben ezért az üzletigazgatóság Egerben új profilokat honosított meg, vagy éppen régebbieket fej­lesztett tekintélyesebbé. Ennek során valóságos „nagyüzem” lett a Sas út" telep: vállalati, központi gép­járműjavító műhelyt, transz­formátorjavító részleget ren­deztek be korszerű gépekkel, korszerű technológiával, s építőlétszámát annyira fel­futtatták. hogy ma már az ÉMÁSZ egész területén ők az egyedüli vállalkozók kar­bantartásra, új létesítmények kivitelezésére. A Sas útiak a speciális munkák egész sorát végzik — Még lakásüggyé] is fog­lalkozunk — mondja dr. Fes- ta László, az országgyűlés szociális és egészségügyi bi­zottságának elnöke. A kijelentés meglep. Az ismeretes, hogy a választók egyéni sérelmekkel is felke­reshetik a képviselőket De hogy az országgyűlés szociá­lis és egészségügyi bizottsága személyes panaszokat, köztük lakásügyeket is tanulmányoz­zon — az meglep. — Megírhatom az új­ságban is? Elözönlik majd a levelek a bizott­sági tagokat. — Nyugodtan írja — vála­szolja. — Mondanom sem kell, hogy fellebbezési ügyek­kel nem törődhetünk, rém vagyunk „fellebbezési fó­rum”. Az ilyen leveleket to- vábbküldjük az illetékes ta­nácsoknak. De a különös ese­teket megvizsgáljuk. Szol­— villám sújtotta, leégett trafók tekercseinek kicseré­lését, olajcseréket, nagy tel­jesítményű megszakító be­rendezések javítását, transz­formátortelepek szállítását üzembe helyezését vállalják — közöttük az új „elektro­mos kolóniák” építését. A fogyasztókhoz való kö­zeledés más sajátosságaként ugyanis az ÉMÁSZ 36 körzeti kirendeltséget létesít a te­rületén, s ezek számára — falun és városon egyaránt — emeletes kis házakat épít a legtöbb helyen. Lesz ezekbe i ügyfélfogadó helyiség, iroda, raktár, műhely, öltöző, für­dő és még szolgálati lakás is a vezetőnek. A vezetőnek: aki technikus, de sok esetben mérnök! Az általában ha­sonló kis épületek nem egé­szen járásnyi tájegységgel tartják a közvetlen kapcso­latot, az itt dolgozók végzik majd az elektromos hálózat javítási, fenntartási, bővítési, korszerűsítési munkáit — tel­jes felelősséggel, nagy ön­állósággal. Heves megyében Hatvan­ban, Gyöngyösön, Recsken. Verpeléten, Egerben. Füzes­abonyban és Heves község­ben hoznak létre ilyen ki- rendeltséget. Ez utóbbi he­lyen jövőre építik a szóban forgó „kolóniát”. (gyónt) nokról egy dolgozó asszony clpar.aszoUa, hogy egyetlen szobában élnek öten, egyik gyereke másfél éves, a mási­kat akkor várta. Munkahe­lyén többször is kitüntették. Az ügyben a megyei tanács­hoz fordultunk, azóta meg is kapta a lakást. A parlamenti élet legjelen­tősebb eseménye a teljes ülés. Minden évben általá­ban négyszer ül- össze az or­szággyűlés. De a „gótikus házban” közben sem szüne­tel a munka. Üjabban mind többször ad hírt a sajtó a bi­zottsági ülések vitáiról. Az országgyűlés talán leg­ismertebb állandó bizottsága a szociális és egészségügyi. S talán éppen ezért itt mér­hető le a leg 'rz’k’ 'ee-oen a parlamenti demokratizmus sokoldalúsága is. — Sok levelet kapunk — mondja dr. Pesta László, akit az idén választottak meg negyedszer a szociális és egészségügyi bizottság el­nökének. — Természetes, hogy , nemcsak közérdekű, hanem személyes ügyekben is. Nem ismerünk meiev ha­tárokat, mert gyakran az egyéni panasz is lehet közér­dekű. — Mi lesz a bejelen­tések, javaslatok sorsa? — Előfordul, hogy egysze­rű intézkedéssel segíteni tu­dunk. Ilyen esetben vélemé­nyünket tudatjuk az illeté­kes szervvel. Olykor a javas­lat megvalósításához nagyobb idő kell. Egyik közérdekű levélben ,a választó kifogásol­ta, hogy megyéjükben kevés az öregek napközi otthona. Ügy véljük, az otrhon na­gyon hasznos, különösen ha napköziben meleg ételt is tudnak adni s még jobb, ha megfelelő foglalkoztatást is biztosítanak az öregeknek. A megvalósítás médiát a belvi lehetőségek határozhatják meg. Volt olyan javaslat is, amelyből országos mozga­lom lett. A Somocv megyei tanács egészségű gvi bizottsá­ga kérte, hogv foglal kobzunk az iskola’ b* «gárdával és az ePészséCTfigvi neveléssel Fe­nek nyomán a kulturális bí­zottján tagiaiv5*! jrípv-vHatt'ik a kérdést és alánosainkat. megküldtük a megyei tanácsoknak. Az elnökével ügyet később újra ejővettük és megállapíthattuk, hogy javaslatainkra a tanácsok sok fontos intézkedést hoz­tak. De elmondnaíon azt is, hogy a bizottság munkájába vág minden közérdekű ta­pasztalat, javaslat tükröződ­het kezdeményezéseinkben. — Miben nyilvánul meg a bizottság- kezde­ményező szerepe? — A bizottság törvényt kezdeményezhet, rendelke zések, intézkedtsc-k megtéte­lét ajánlhatja az állami szer­veknek. Sarkalatos dolog jo­ga, hogy az évi Költség ve tor, égészségügyi és szociális Vt szét előzetesen megvitassa. Az *1967. évi költségvetés tárgyalásakor bizottsági ja­vaslatra fogadta e-1 az or­szággyűlés. hogv bővítsék a botosodéi és óvodai férőhc lyek számát. A munka fon­tos új vonása, hogv az idén októberben még az előkészí ­tés szakaszában megismei’- hette a bizottság a tárca költségvetési elkénze1éjfélt. Természetesen, a költségve­tés Dari*merrt.j tárgyalása elő+t ismét megvitattuk as előteriesztést. A b:zott«ág jogr az is hogv a par’am-n­ti i\i-«szakok között sátor. k-"-d pm -T-vn-'-'-'-i'a pov-PO fontos kérdést napirendre tűzzön. Ez törfánt. am'kor nemrég m-evO-rmk *> c«ök- Jrpnf m’-eVakánpS-ár Aekkd Való feiP1f»U-rzá«+> A 1u*zr!tqá­,----1 -oz+o+U,r,U Jipev zi.ff­vizerá’ia: bouvan hatotok vérre az elmehefeerv az alkoholisták gondozásáról szóló rend-Ikez-'--k.-t Másik albizottság az ifjúság e°ész sésugvi pprdik-t tanulmá­nyozza. Mindkét albizottság! előteriesztést iövőrp vitatjuk meg. Több más kérdés is szerepel az 1968 évi bizott­sági munkatervben. Ez is mutatia. hogv az új évben nemcsak a bizottság kezde­ményező. ellenőrző szerepe nő, hanem tevékenysége is­mét széles körű érdeklődést válthat ki. Aczél Kovách Tamás Nwiis W 3 1967. december 20« szerda Közelebb a fogyasztóhoz □ Üj igazgatóság Gyöngyösön □ Körzeti kirendeltségek megyeszerte □ fiiszervezés az ÉM3SZ-nál Téli pihenőn a mezei légii foüa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents