Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

gy híviák össze az országgyűlés! Csengőszó. Az elnök csengője azt je­lenti: ,,Aí országgyűlés ülé­sét megnyitom. 4 Ezt a pillanatot nagyon sok munka előzi meg. Ez ter­mészetes is. hiszen itt a Ma­gyar Népköztársaság tör­vényhozó szerve, a nép kép­viselői tanácskoznak. Mi tör­ténik addig, amis az elnöki csengő megszólal? Az 1967 decemberi — az 1968-as költségvetést és a magyar—szovjet barátsági szerződés meghosszabbítását tárgyaló-ülésszak előtt már erőteljesen dolgozik a parla­ment nagy gépezete, folynak a politikai, irodai és műszaki előkészületek. A politikai munka része­ként összeült az országgyű­lés két bizottsága: a mező- gazdasági és a joei. De már ezt az előkészítő lépést is a „finálé” részének lehet te­kinteni. A parlament egy- egy ülésszakának menetrend­jén az indulási állomás sok­kal „hátrább” helyezkedik el. A költségvetést például úgy tűzik napirendre, hogy előbb a Pénzügyminiszté­rium a kormány elé terjesz­ti: az pedig a Miniszterta­nácsülésén .megtárgyalja a javaslatot. A következő lé­pés: meghatalmazzák a Pénzügyminisztériumot: jut­tassa el az országgyűlés el­nökéhez a költségvetési tör­vény tervezetét, s kérje: tű­zesse az országgyűlés napi­rendjére, ha az Elnöki Ta­nács részéről az összehívás megtörtént. Természetesen mindez az előkészítő szakte­rületek egész hálózatának közreműködésével történik, és gyakori, hogy már az or­szággyűlés bizottságai is ösz- szejönnek előzetes tárgya­lásra, hogy kidolgozzák ja­vaslataikat. Hivatalosan azonban a javaslat csak az­után kerül a parlament bi­zottságainak elnökeihez, ami­kor azt az országgyűlés el­nöke eljuttatja hozzájuk. Miközben ezek az előkészí­tő lépések megtörténnek, az Elnöki Tanács is ülést * tart és összehívja az országgyű­lést. Közben, a parlamenti bizottságok megvitatják a hozzájuk eljuttatott terveze­tet, és megteszik észrevéte­leiket, vagy bejelentik felszó­lalási szándékukat a megyei képviselőcsoportok tagjai is. A bizottságok egyébként gyakran nem képviselő szak­embereket a tárcák reprezen­tánsait vagy éppen más köz­életi szemé’yeket is meghív­hatnak a minél gondosabb előkészítés érdekében Amikor azután az ország- gyűlési bizottságokon és a megyei képviselőcsoportok útján minden képviselő ér­tesült a teendőkről és az ösz- szehívás időpontjáról, az or­szággyűlés gépezete is el­kezdi a munkát. Időközben már megtette a lebonyolítás érdekében a szükséges „hivatali” lépése­ket az Országgyűlés Irodá­ja is. amelynek egyszerű ne­ve mögött tulajdonképpen a parlament elnökének mun­kaapparátusa húzódik meg. Ez gondoskodik a gyors­írókról. jegvzőkönyvkészítők- ről, ez az apparátus felel a teremőrök munkáidért a saj­tó munkájának zavartalan lebonyolításáért. a telefon- és telexvonalakért. aondos- ked'k a be1- és külföldi ven­dégek. köztük a diplomáciai kar tagjainak -y meghívásá­ról. És köbben a hata'mas énület pa-daaági apparátusa is munkába lén Az ország- gvűlési te-met és a körülve­vő falvasokat lélen megfele­lő hőfokra fűtik, nyáron vi- szr.pt a légkondicionálást biztosítják. Baktai Ferenc Kozsegfejleszfésbfil — gázcseretelep Ma tartják a bélapátfal- viak új gázcseretelepének műszaki átadását. Az igény még a tanácstagi jelölő gyű­léseken hangzott el; egyre többen száműzték otthonuk­ból a füstölő, rosszul sütő konyhai tűzhelyeket és he­lyettük a modem igénynek megfelelő gáztűzhelyet vásá­rolták Bélapátfalván. Csak­hogy a gázpalackok cseréje nagyon kö’ tséges és körül­ményes volt eddig, legköze­lebb csak Egerben szerezhet­ték be a magas kalóriájú „tüzelőt”. A tanács közel félszázezer forintot költött arra, hogy a biztonság1 előírásoknak meg­felelő gázcseretelepet kapjon a község. Az új telep amely az iparcikkbolt udva­rán kapott helyet — ma vizs­gázik a szakemberek előtt, A Hatvani Cukorgyárban ismertették az új kollektív szerződést Több megbeszélés, sok ja­vaslat és vita előzte meg, de a Hatvani Cukorgyárban el­készült az új kollektív szer­ződés. A szakszervezeti ta­nács szerda délelőtt vitatta meg és nyomban utána üzemrészenként ismertették a dolgozókkal a gyár új „al­kotmányát”. Az új Munka Törvény- könyve és az iparág nsinta kolektív szerződése csak a legfontosabb rendelkezése­ket tartalmazza, csak általá­nosságban szabja meg a jo­gokat és a kötelezettségeket. Hogyan lehet és hogyan kell a Hatvani Cukorgyárban a legjobb munkafelteteleket megteremteni? De úgy. hogy az igényekhez és a lehetősé­gekhez alkalmazkodjanak, az időbeosztás, az ösztönzés és a munkaruha-juttatás meg­feleljen a munkásoknak és a gyárnak is. Mindezt és még egy sor fontos kérdést Szülőt keresnek Évente 50—60 gyerek ke­res szülőt Gyöngyösön. Szü­lőt, aki gondjukat viselné, mosna, főzne rájuk, meg­vetné ágyukat, orvosságot adna nekik, amikor a láz irózsái virítanak ki arcukon. Gondviselő szülőt keresnek, mert vór szerinti anyjuk, ap­juk nem törődik velük. ★ — Mi úgy nevezzük ezt a körülményt, erkölcsi elhagya- tottság — mondja Gonda Ti­bor a ‘ városi tanács gyám­ügyi előadója. —- A szülők legtöbbször káros szenvedély rabjai, ital, kártya, nők kö­tik le figyelmüket, a gye­rekeikkel pedg nem foglal­koznak. Tévedés lenne azt hinni, hogy csak az egysze­rűbb körülmények között élő embereknél fordul elő ilyen sajnálatos dolog. ★ Éjszakánként a gyerekek sírása nem hagyta pihenni az egyik ház lakóit. A sie.en- csétlen gyerekek a lakás aj­taját verték belülről, anyju­kat, apjukat hívták. Valaki a szomsz'dok közül azt javasolta, törjék be az előszoba üvegablakát, a gye­rekeket. azon keresztül sza­badítsák ki. Az a:szonyok perceken belül magukkal vitték mind az öt gyereket, enni-inni adtak nekik, ágyat vetettek az álmos feéknek cs ott üllek az el gyötrődött kicsinyek mellett, amíg azok el nem aludtak. A férfiak kint cigarettáz­tak, beszélgettek a lápcső- ázban. Éjfél elmúlt, mire az anya és az apa me*;lrkszett. — M' körük hozzá, mit csinálunk? Szórakozni ne­künk is jogu 'k van. ★ — Évente 7—8 család fo­gad örökbe egy-e^v gye "“két a városunk' an. Leztöbb-zör -lég sz^orú felt'te'e' et köt­lek ki az ör"kbe foga 'ó'" Szőke lezv-n. k*-1á”v legyen 'ebesen árva legyen okos :«ägyen és jó magaviseletű. Mintagyereket szeretne min denki. Ez persze lehetetlen. ★ Azok a házastársak, ak’k gyerek nélkül maradtaik, vagy a gyermekük súlyos be­teg, esetleg paralízises, nem tudnak meglenni a vidám gyerekkacaj nélkül. Valakit szeretni akarnak, aki hálásan bújik hozzájuk és csillogó szemmel mondja: anyukám.. apukám...1 A vér szerinti szülőnek végleg le kell mondán'a ? . gyerekéről, ha örökbe fogad­ják azt. De előfordul nemegyszer, hogy. a „jóemberek” a ser­dülő fiút vagy lányt felvilá­gosítják: „Nem is' a te szü­leid, akik nevelnek. Téged az anyád elhagyott.” A tragédia bekövetkezik. Az addig szerény, engedel­mes, szelíd gyerek egyszerre agre' ziv, durva, kiállhatat- lan lesz. Az elkeseredés a züllés felé taszítja. ★ — Aktív:1, nk állandóan jelz'k ha vabhcl a gye ek- kel baj van. Előbb a szülők­kel p-óbálunk 'meg síót ér­teni, de ha ez nem jár siker­rel, kénytelenek vng'-urk el­rendelni egy évre az állam gondozásba vé'e’t. Nagyon sokszor az egy év elege”dó ahhoz, hogy a nemtörődöm szülők megváltozzanak. Az állami gondozásért térítési kérünk. Igazs'gtalrns-'g len ne, ha nem ígv cselekednénk. •ír Samos, év:n‘e 5?—”0 csa­ládban kell a társadalom se­gítségével gondcsko ’ni n gyerekekről Gyöngyösön. És ezek közül az e’hagva'ot' gyerekek k'zül csak minden tizedik korül nevelőszülők­höz akj édes leányuk, fiuk gyanánt fogadj ;k őket, hogy örömet szerezzenek nekik hogy szeretetük ' 'me'egével mosolyt fakasszanak b.natos arcukra. Mert No’dr””'' ak k bol­dogs 'got tudnak adni má­soknak. (0 molnár) szabályoz a gyár kollektív szerződése, valamint a füg­gelékben foglalt javaslatok. Mi történik akkor, ha va­laki igazolatlanul hiányzik? Többen kérdezlek ezt, nem elégedtek meg. hogy felolvas­ták az új kollektív szerződés ide vonatkozó határozatát, szóban is magyarázatot kí­vántak. Az igazolatlan hiány, zást levonják az évi rendes szabadságból és azon a hé­té» csak „sima” bért számol­nak el vasárnapra. Nem len­ne igazságos, hogy valaki hét, közben igazolatlanul hiány­zik. azután vasárnap mun­kára jelentkezik és akkor 100 százalékos pótlékot kapjon, noha azon a héten 48 órát nem dolgozott. Az éjszakára beosztott mű­szakvezető éppen olyan ne­héz „szolgálatot” teljesít, mint a gondjaira bízott emberek. Krpja meg az éjszakai pót­lékot! Elhangzott a javas­lat, továbbítják az iparág vezetőinek. Aki egy hónap­ban nyolc napnál több időt tölt vidéken az külszolgá- latos. csak 19. illetve 12 fo­rintos étkezési költséget kap­hat. De a vele utazó gépko­csivezetőre más szabályok érvényesek. Aki 25 évet töltött a cukor­iparban, annak három, aki 40 évet, annak hát nao juta­lomszabadság iár. Aki kor- mánvkitüntetésben részesül, az három évig jutalomsza­badságot kap. A 25. és a 40. szolgálati év után csak a ju­bileum évében jár a pótsza­badság? Nem. az idős és a gyárhoz hű dolgozókat meg­becsülik, a jubileumtól a nyugdíjazásig élvezhetik a iutalomszabadságot — hang­zott a válasz. A szeletrakodók és a szén- pakolók egészségtelen nehéz munkakörben dolgoznák nem sokan vállalkoznak er­re a munkára. Védőitalt, vagy védőételt nem kaphat­nánk? Jogos az észrevétel, de a védőitalként adható tejtől, szódavíztől még egészségte­len marad ez a munkakör. A szakszervezeti tanácsülés úgy döntött, hogy 42 órára kell csökkenteni az egészség­re veszélyes munkakörben foglalkoztatottak munkaide­jét és feltétlen kaoiák meg és viseljék is a védőálarcot. Minden részlte nem ter­jedhet ki az úi kollektív szerződés. Nem is az a lé­nyeg, hogy mindent Írásba foglaljanak. Inkább arra van szükség, hogy a dolgozók széles rétegét érintő kérdé­sekben megfontoltan és együtt döntsön a kollektíva és a vezetőség és a kollek­tív szerződésben mesh'd“”“ zott legfontosabb elveket a gyakorlatban betartsák A szakszervezeti tanácsülés és az üzemekben történt tájé­koztatás ilyen szándék”*1 ta­núskodott. F. L. Kapcsolatépítés „lefelé" A termelőszövetkezetekben is javában folyik a terve­zés — immár az új mechanizmus jegyében. A korábbi kö­töttségei. megszűnésével felszabadult alkotókedvvel mé­rik fel a lehetőségekéi a vezetők sokhelyütt valóban szár­ma! a fantázia A központi bizottságnak a közelmúltban megjeleni határozata a tervek megva’ósításának félté elei között hangsúlyozottan állást fogla1 amellett, hogy „a gazdaság- irányítási reform bevezetésében, sikeres én ónves ülésé­ben il.c”*“”*•'“át>an gazdaság1 feladataink eredmé­nyes végrehaiiá^óban pa”v fontosságú a dolgozók, a mun­kások a nnraszfok. az értelmiségiek.. aktív közreműkö­dése. a d'■’lgozótr jrozdf-rr,"”v”-Asr'tpek felkarolása, az Üze­mi 1 „TV, - V’’-toV“1’1'te^eszté00”. A demokrácia szélesítése egész közéletünkben évek óta napirenden szeret«) A közös gazdaságokban is mind. több szó esik erről, azt azonban més nem mondhatjuk, hogy a vezetők és vezetettek egyformán értelmeznék. Egyesei: szerint a demokrácia a közgyű’és egyik színfolt-, ia, amikor a tag „odamondogat” az elnöknek. Mások — a tsz-vezetök között — úgy gondolják, elég a tagoknak epy- egy vállveregetés. valamiféle problémamentes légkör ki­alakítására irányuló igyekezet. Az ilyen vezetők és beosz­tottak még nem győződtek meg a demokratizmus és a ter­melőmunka eredményessége közötti összefüggésről, a fo­galmat afféle politikai szólamnak tartják, s magukban le­gyintenek rá: ugyan mi múlik ezen? Az önálló, vállalatszerű gazdálkodás kialakítása meg­követeli a vezetőktől, hogy minden részletében átgondol­ják a gazdasági helyzetét és jövőjét, s a gondokat meg­osszák a közösséggel. Az állam irányító szervek többé nem rendelkeznek a helyi vezetők helyett, sem a terve­zésnél. sem a tervek kivitelezése során. A korábbi gya­korlattól eltérően most már nem az olyan elnök boldoeul a legjobban, aki .fölfelé” építi ki kapcsolatait, sokkal inkább az, aki „lefelé” aki az emberpk a'korőerejének mine' teljesebb kibontakozásán munkálkodik. Komoly figyelmet érdemelnek azok a törvények és rendelkezések, amelyek a mezőgazdaságban előkészítették az úi mechanizmusra történő áttérést. Távlatait tekintve óriási jelentőségű a jövedelem garantálása, az a körül­mény, bogv az iparban szokásos módszerekhez hasonlóan a tagoknak rendszeresen kiosztott előWet termelési költ­ségként számolhatják el a szövetkezetek Tffén lénveges, hosv létreiöttel? a szt ve+kezet-t? é”d°kvőd°lm5 szervet a területi szövetségek nr1“““1”-1' azon. bogy, a kö­zös gazdaságok ne legyenek kiszolgáltatva azoknak a vál­lalatoknak rmeiypkkei a beszerzés és értékesítés során üzleti kanesolntba kerülnek. Mindebből és még sok más rendelkezésből világosan kiolvasható pártunk és kormá­nyunk elhatározott szándéka hogy a mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével a termelőszövetkezeti parasztság élet és munkakörülményeit a városi lakosság színvonalára igyekszik emelni Egyesek azt kérdezhetik, miért kerítünk ilyen nagy lenek21 a tervkészítés évről-évre visszatérő munkájának, amely rendszerint az irodák négy fala között zajlik le, s a tagság már csak a végeredményt ismeri meg a közgyű­léseken. Éppen arról van szó. hogy a szövetkezetek ter­veit ne az irodákban okoskodjék ki. Az lenne jo és de­mokratikus, há a tagság a tervkészítésből nemcsak a végeredményt hallaná, amit a főkönyvelő unott hangon „eldarál” a közgyűlésen. A körülmények, a közösség ér­deke azt kívánja, hogy a közösség sorsa, lövő évi mun­kája alaki” ásában részt vegyen mindenki, s hogy a terv valóban a kollektív gondolkodás gyümölcse legyen, A tervkészítés nagy munkája számos buktatóval jár. A nehéz helyzet azonban nagyrészt elkerülhető, ha a ter­vezés együtt történi k £ tagsággal. Olyan erőforrás ez, amely á tervek megvrüósításának is döntő feltétele. IK. .1.) Jelen vol­tam, amikor Kovái Kálmán, a Gyantapor Gyár igazga­tója, rendkívül ideges hangon így szólt Ge- leji osztályve­zetőnek: — Nem tű- *o — rom tovább a Recsegést. Ha kell, fegyelmit is indítok azok ellen akik a vállalaton kívülre hord­ják a mi sajátos belső ügyeinket! A hivatali tit­kokat! Geleji hallgatott, de Ko­vái tovább folytatta: ö nem törődik a magánügyekkel. Azzal sem például, hogy Tomainénak mennyire tet­szik Kaposi a könyvelésből, de Tomainé nem tetszik senkinek, még gnnak a gir­hes Kaposinak sem. — Ez nem vállalati ügy, csak egyszerű pletyka — magyarázta Kovái. — Sen­ki sem tudhatja megakadá­lyozni az elterjedését. — Mégis miről van szó, igazgató kartárs? — szólt közbe Galejí. — Boros Gizirő'l <3 fe­csegett az áruosz'A'y tervbe vett átszervezéséről. Erről beszél . folyton vállalaton belül és a vállalaton kívül is. — Giziké még nagyon fiatal, igazgató kartárs. Re­mek gyorsíró! Fogalma sincs arról, hogry mennyire b'zalm~s belső üti amit az áts-ervezés tárgyalásain hal­lott. — Semmi esetre sem ve­MiVATAll-TiTOK zethet többé jegyzőkönyvet, Geleji kartárs. Geleji búcsúzott és én együtt maradtam baráti be­szélgetésre Kovái igazgató­val. Nem fűzött különösebb barátság Kováihoz, de néha meghánytuk-vetettük a vi­lág dolgait. — Mit szól hozzá — for­dult Felém Kovái az osz­tályvezető távozása után —. mindenki beleüti az orrát a Gyantapor Gyár ügyeibe! Fegyelmit indítok Boros Gizi ellen. — Ismerem Gizikét — szóltam. — Nagyon fiatal s nem tudja mén. hogi/ha a titok továbbadására haj­lamos ember csak néhány óráig le tudja küzdeni köz­lési vágyát, többé tolón so­hasem beszél arról, amit csupán a friss- közlés örö­meiért az első piUanatok- ban hajlandó volt gátlás nélkül elmondani... — Ez n-gyon gyenge érv és mély lélektan, kedves barátom. — Gyenge és mély, da talán m-gis lehatva méltá­nyosan kezeli G'zi'-e fe­gyelmi ügyét. Én is sok mindenfélét el tudnék mon­dani a vállalat bizalmas dolgairól. — Persze, a Giziké, ö fe­csegett önnek is. — Szó sincs rólo. Sem Gi­zikével sem a vállalat dol­gozóival nem folytattam erről eszmecserét. — Mit tud például? — Tudom például, hogy az egyik konlcurrens válla­latot beolvasztják a Gyan­tapor Gyárba, s a napi 8000-es termelést rövidesen megkétszerezik. Ezzel kap­csolatban szó van arról, hogy Ballait át kell helyez­ni a tervosztályra, mert a beolvadó vállalat áruforgal­mi osztályvezetőjének Ballal mai jó beosztását kall biz­tosítani. Tudom továbbá hogy emiatt ön kínos hely­zetben van: nem meri kö­zölni az elkerülhetetlen változást Baljaival. — Te jó isten, m't tud még?! És kitől tudja? — Majd ezt is elmondom. De egyelőre arról beszélek amit még a Gyantapor Gyár belső ügyétől hallottam. Rengeteg gond'n ven önnel Patkóssal a pé~ztá~osávnl mert részeges: tarthatatlan a helyet Prt-k Ká~m 'rrc1 oíct a tervosztályon tlolco zik, s napközben jár rande­vüzni Keme- nes Margittal. S tudok arról is, hogy Bereg Mancika há­zon belüli, fri­vol viselkedé­se mérhetet­len keserűse­get okoz ön­nek. — Elképesz­tő. De leg­alább mondja meg, hogy ki­től hallotta? — Ne ijedjen men. Nincs kémszolgálatom. Még Gizi­ké fegyelmi ügvéről sem Gizikétől értesültem. De Rozi'-a néni az ön hivatal- segédje, csak délután ket­tőig hivatals-géd a Gyanta­por Gyárban és hetenké H háromszor, hét*ön. szerdr % és pénteken délután pedig szorgalmas beiárórője pz ön szerény háztartásának is. Kovái gyors felfogását d’cséri, hogy p-rceken be­lül m-gértette: Rozika né i a vállalat üooz’ről egyet s mást hall az igg-ne*ó fej - s 'o-Hőá a bőh--zóaa Köve - né tói és amit itt is, ott is hall, elmondja nálunk.. Mert mégiscsak kell beszél­getni valamiről takarítás közben. Giziké nem kapott fegyel­mit. Földes György 1967. december 19., kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents