Heves Megyei Népújság, 1967. december (18. évfolyam, 284-308. szám)

1967-12-19 / 299. szám

A bf*h nemcsak a gyerekeké /I pécsi bábjátékos napokon az egri bábegyüttes okle­velet és pénzjutalmat kapott. Másodszor vettek részt ezen az országos „lábfesztiválon” és először az elmúlt évben még nagyobb sikert értek el: nívódíjat kaptak. Furcsa művészet a báb. Hazánkban nincs nagy tábor és nálunk még mindig azt tartják, hogy csak gyerekeknek való. A gyerekek valóban élvezik ezt a sajátos művészete'■ amely izig-vérig modern — még akkor is. ha hagyomá­nyos mese a témája —. hiszen a bábfigurák az emberek meg­személyesítői, elvonatkoztatott és stilizált figurák, nem is szólva a bábszínház sokféle és sajátos technikájáról, amely a művészi formavilág az emberi fantázia újabb dimenzióit nyitja meg. Ax együttes IS ta^ú — Szeretnénk hallani az egri Megy ti Művetoaési Ház és az SAMl'-kutturoUhon kö­zös bábcsoportjának, rövid történetét — mondom Piiisy Elemérnének, az együttes ve­zetőjének. 19Ö4—öő-ben szerveztem meg a két kulturház csoport­ját, főleg gimnazisták bői Je­lenlegi együttesünk 15 főből áll. Játszani akartunk fel­nőtteknek is. Tulajdonképpen még csak két nagyobbszabé- sú műsorunk volt: a Weöres Sándor verseire készített komplex-műsor az irodalmi színpaddal együtt és a Mé­zeskalács élet. amely Bartók Mikrokozmoszára és Molnár Ilona szövegkönyvére készí­tett bábpantomim. Sajnos, rendszeresen nem játszunk. Az egri közönség ezeket a műsorainkat még nem is lát­ta. Gyerekeknek tartunk időnként bábelőadásokat, de ha egy évre elosztanám, még havonta egy előadás sem jut­na. Emlékezetes ősbemutatónk volt A kisfiú és az oroszlá­nok másfél órás műsor. Januártól szeretnénk ha­vonta egyszer egy gyerek­előadást tartani. A sxínháx „fekete” — A műsorfüzetben olvas­tam, hogy a bábokat tervez­te), űz előadást rendezte Pi- Usy Elememé. Hogyan lesz valaki báb színházvezető? — Még gyerekkoromban a bátyám készített egy báb­színházát. Azzal játszottam évekig barátnőimmel együtt. Egyszer Budapesten az Álla­mi Bábszínház felnőtt elő­adására nem akartak been­gedni. Erre felmentem az igazgatóhoz és kikönyörög­tem az engedélyt. A közép­iskolában minden kulturális megmozdulás szervezésében benne voltam Aztán érett­ségi után kultúrotthonba ke­KIKÜLDÖTT TUDÓSÍTÓNK RIPORTSOROZATA: & rülve ismét megkísértett a báb. Elolvastam minden fel­lelhető szakirodalmat. To­vábbképzésekre járok a Nép művelési Intézetbe. Néhány technikát már kipróbáltam és szeretnék minden báb­technikával megismerkedni a gyakorlatban is. a kesztyűs bábtól a wayangon és az árnyjátékon át a marionetté­ig. 3 éve, amióta a megye báb­szakreferense vagyok, igyek­szem átadni a többi csoport­vezetőknek. Jelenlegi műso­runk úgynevezett fekete szín­ház: a színpad fekete, a sze­replők is mindnyájan feke­te ruhában és csuklyában vannak és különleges világí­tási effektusokkal, foszforesz-' káló anyagokkal érünk el hatást. Bábot tervezni kép­zőművészeti l-'tásmódot igé­nyel. De a báb nem tudja változtatni arcát, nincs arc­mimikája. ezért minden olyan jellemvonással kell. hogy rended” zzék. amit sze­repe megkíván. — Mi a feladata a megyei bábszakreferensnek? Nagyapáink motorkerékpárját lovagolta Legnagyobb kincse: az egri vár - disztálon □ XIV. századi német pénz, régi órák, török csibuk □ Egy kis páros gyári munkás és fiának érdekes gyü/te/nénye Peti, a kisfiú, A kisfiú és az oroszlánok című bábjá­tékból. (Foto: Fejér István) — Ellenőrizni, segíteni a megye bábcsoportjait. Har­minc gyerekcsoportunk van. közülük öt olyan úttörőcso­port. akik az országos közép­átlag felett vannak Ezek: az Egri Üttörőház, a markazi. a lcarácsondi, a recski és a nagyfügedi együttes. Felnőtt csoportunk kevés van, raj­tunk kívül csupán Markazon működik és talán most ala­kul Gyöngyösön és Recsken. Állandó továbbképzéseket tartunk a csoportvezetők szá­mára. Az utóbbi esztendők­ben 14-en szereztek újabb működési engedélyt. A díjnyertes egri bábe/i'^’^tes bemutatkozhatna most már az egri közönség előtt is. Bizonyára lehetne találni megfe­lelő megoldást arra, hooy rendszeresen színpadot kapjanak. S hogy közönsége is legyen, az első lépés lehetne: a propa­ganda. — berkovits — Andomaktályán — ahol gyerekek és aggastyánok százrejtekű pincét emleget­nek, néhány esztendeje, a patak új hídfőjének építése közben egy titokzatos, régi alagút felett beszakadt a föld, nemrég a kotrógép kö­zépkori falmaradványokat keresett elő s homokbányá­ban talált gazdag sírról be­szélnek ma is — vakolatlan, újszerű házban gyűjtögeti a régiségeket egy íiatalember. Híre bejutott a városi gyárba, az egri Bervába is, ahol Bányai István iparenge­délyes lakatosmester a „hiva­talos” szolgálatát tölti kar­bantartóként Munkás is. maszek is, ré­gész is. Nem mindennapi, akárcsak a gyűjteménye, amelyből a konyhában egy 1773-as keltezésű égetett vá­zát, török csibukot, százados tajtékpipákat, két tucatnyi régi-régi órát mutat, meg egy szilvafából készült réz- fejű fokost, amivel az ide­valósi legények még a hú­szas években is járkáltak Aztán, hogv a sok öreg tárgy között matat, szavába vág a fia: akad nála is kevéske érdekesség! A gyerek még csak az ál­talános iskolába jár — így egyelőre csak régi pénzeket rakhat élére. A sztár — nyújtja tisztelettel — egy né­met érme, amelyen az 1361. esztendő jelzi nyomásának korát. A többi jóval fiata­labb ennél — mondja — „csak” a tizenhatodik, tizen­kilencedik századból való. Apja nem haragszik a kot- nyelességért, elnézően mo­solyog s jelentőségteljesen közli: ha jól tanul a gjerek. régésznek adja... Kimegyünk a házból, át­sétálunk az udvaron s egy kis melléképületben nézelő­dünk tovább. Lekerül7 a fal­ról a gazda legféltettebb, legértékesebb kincse: egy égetett cseréptál. a hajdani egri vár dombormíívével. Há­nyái cserébe kapta vala­miért benn a városban. Csak annyit tud róla, amennyi lát­szik. Mégis nagyon sokra tartja... — Mióta hódol a különös hobbynak? — kérdem a mű­helyben. egy régi Mércédéi személygépkocsi mellett. — Ha jól emlékszem, 1953-ban kezdtem a gyűjtést, motorokkal. Volt egy 1912-es kiadású JEP-ern, annyira üzemképes, hogy az a vác- szentlászlói ember, akinek később eladtam, talán még most is használja. A Fabrik pedig az 1902. évszámot vi­selte ... Mióta szenvedé­lyemmé vált, minden „zseb­pénzem” a régiségekre köl­tőm. Eleinte ellenezte ugyan a feleségem, de aztán meg­szokta, elnézi ezt most is ... Van egy nagy tervem: egy­szer majd emeletet húzok a műhelyre s berendezek oda­fenn egy kis múzeumot, olyant amilyennel nem ta­lálkoztam még eddig. A régi faluban talán ez lesz a legújabb érdekesség. (gyón!) SPORTRAJONGÓ nl5P0RTJ v/ ^ '^jvt'Catloüu by 7. l.F.NGRP.S Kép szöveg nélkül (Polish Weekly karikatúrája) Milyen szótár kellene ? Kétnyelvű napilapunk köz­vetítésével jutott tudomá­sunkra az egyik svájci lap érdekes tájékoztatója egy kü­lönös útikalauz összeállítá­sáról. Az európai városok látogatóit, az idegen tájak kedvelőit, az országok meg­ismerésének vágyától fűtött vándorokat öt nyelven meg­fogalmazott szidalmakkal lát­ják el, figyelembe véve » legkülönbözőbb helyzeteket A The Insult Dictionary cím­ből ismerős szó világlik ki" inzultus; nos, a szótár vagy kifejezésgyűjtemény inzul­tusokra, összeütközésekre vértezi fel tulajdonosát. Néz­zünk néhány esetet! Ha a vendég elégedetlen az elszál­lásolással, akkor a követke­zőket mondhatja (zengzetes angol, francia, német, olasz vagy spanyol nyelven*: Akadt már valaki, aki to­vább bírta itt egy éjszaká­ul Poltier-esalád Kitűnő beosztású központi fűié;es, hi'romszobás lakás a második emeleten Pott'er Nmüsm Hűit. december 19., kedd tanár úrétk otthona. Yvétói­ban lakik ez a háromgyer­mekes család; 35 kilométer­nyire Rouentól, Normandia fővárosától. Pöttömnyi for­duló az előszoba, abból -nyí­lik a nappali. Erre fűzte rá a tervező az étkezőkonyhát, az öltöz'.»folyosót (ruha he­lyett üzletre való játék a mennyezetig érő polcokon!), amelyből a wc-be, a fürdő­be, a szülők hálójába és a gyerekszobába jut az ember. Franciaországban általá­ban nem festik a lakásokat, mert a szobafestő méregdrá­gán dolgozik. A tapéta vi­szont olcsó, felragasztása egyszerű, mondhatnám: dél­utáni szórakozás. — A szak­munka, a fizikai munka, va­lamint azok az áruk, ame­lyekről bizton tudják a ke­reskedők, hogy mindenkép­pen megveszik őket (gyer­mekruha!) aránytalanul sok­ba kerülnek. Nem ritka a 60 frankos csecsemőholmi, de tíz kisbabaruha áráért 175 lite­res elektromos hűtőszekrényt kínálnak! Pottierék csecsemőkelen­gyét, hűtőgépet 's vásárol­tak, mivel a legkisebbik fiuk húszhónapos, a másk kettő pedig öt- és hateszten­dős. Pierre Pottier 33 éves kö­zépiskolai tanár. Angol és eszperantó szakos. Felesége szintén pedagógus, de nem dolgozik. Éppen elég mun­kát ad neki otthon a három gyerek. Pott'er tanár úr ez év szeptemberétől a város egyik újonnan épült, tizen­két évfolvamos iskolájában dolgozik. Hetente öt napo' tanít. A hatodik hétköznap az önművelés és továbbkép­zés ideje. Érdekes a francia iskola­rendszer: a hatéves gyereket a 12. osztályba íratják be a szülei, és az érettségi vizs­gálat az első osztály végén történik! Az osztályozás Is més, mint nálunk: 1—20-ig osztályoz a tanító és a tanár. Felsőbb osztályba az a ta­nuló léphet, amelyik a 11-es átlagot elérte. Érdeklődtem, hogy miért e két formai el­térés? Az előbbire a válasz kicsit tréfás: gyorsabban te­lik az idő. ha az ember visz- szafelé számítja az éveket (?),. a másikra már sokkal logi- kusabb volt a felelet: a szét­húzott jegyekkel finomabban ítélkezhet a pedagógus. Körülbelül 1700 frankóit vls2 haza hayonta Pierre Pottier. A lakásért és a köz­ponti fűtésért havi 230 frankot fizet. Viszont: ne­gyedévenként 420 frankot kap a községfejlesztési kasszából a városi tanács határozata szerint. És ha megbetegszik? A mi társadalombiztosításunk­hoz hasonlóan fizetésének 75 százalékát folyósítja a biz­tosító. A gyógyszert viszont teljes áron vásárolja, és csak a hónap végén téríti meg a patikai ár 70 százalékát a biztosító. — Három gyerek mellett tehát kell egy kis tartalék az ilyen előre nem látható k adásokra — mond­ja a feleség. A továbbképzésről is ér­deklődtem: van-e módja a tudását gyarapítani? Gépko­csijával fél óra alatt Rouen- ba érhet az egyetemre. A tankönyvek és a vizsgadíj évente 300—500 frankba ke­rülnek. Bármelyik francia pedagógus tanulhat. Tanul­mányi szabadságként szolgál a heti egy továbbképzési nap. Kulcsár László Következik: Folytassa fiatalember! Jellegzetes francia kisváros Yvetat. nál? Vagy: Az ember ebben a szállodában hullaszagot érez. A vendéglőben ugyan­ezeken a nyelveken meg le­het mondani, hogy a legyet, amely a levesben található, valóban kitűnően megfőzték, vagy ha túl kicsi az adag: „elfelejtettek nagyítót mel­lékelni.” Előadódhatik, hogy valamelyik jóhangulatú tu­rista, aki magával hozza a szidalmak ötnyelvű szótárát, rokonszenvesen megkérdezi a fodrásztól, hegy ma hány fület vágott le. A kiadó az «Jő: zóban el­hárít magáról minden fele­lősséget. Elvégre uemcsak az ide-oda érkező tu ásták cso­magolják be ezt < könyvet, amely egyébként s: áz oldalon sorolja fel a legki dönbózöbb helyzetekre érvén; '«a és al­kalmazható fulán cos. csípős megjegyzéseket, nanem a másik ügyfél iS fői gathat kü­lönböző szótárakat és inzul­tusok esetére hasznos tudni­valókat tartalmaz! könyve­ket. Tapasztalataink i zeiint ná­lunk úgy áll a de log, hogy nem nagyon érden es össze­állítani és kiadni i yen mun­kát A szidalmak ss gorom­baságok mifelénk száj hagyo­mány útján uműg; is terjed­nek, s a hétköznap élet szá­mos alkalmat és fc rumot kí­nál „bevetésüknélNem diagyon panaszk adhatunk: szépen, rendszeresen be is vetik őket. A fordulatokat, sértéseket, károm codásokat sokan cifrázzák ii; egyéni stílust honosítanak meg. Ami írásban, nyomtatás >an meg­jelenik, az inkább ennek a jelenségnek korhol: sa Kor- holnivaló pedig bőségesen akad, mert az dmi Jt évtize­dekben szinte p Jgár jogot nyert a drasztikus szavak használata: eidurvu t az em­berek közti érintkezés nyel­ve, sikk lett a tri »árságok, durvaságok haszn á!ata — még kollégák, k izött is, Ügv tűnik, hogy í fránya tollforeatók. morált ták s az egészséges társadéin i együtt­élés őrei nem reagálnak elég élénken és szenvedi Jve^en a rusztikueebb megn; ilatkozá- sokra. Lám, küJfölc ön értik p e-’riót: ha azt akarják, hogy érdekesebb 1 égvén i modor, a svüks-g^ sz'dalr >-’Vot ki is nvomtetiák, s e 'helverik ez állampolgárok bőröndjé­ben. _A magyar állarr polgárok bőröndjében is iutn i hely eey — egészen mjs’ellegű könyvecskének. Min ha ná­lunk most inkább i dvarias- sági szótár összeállítása len­ne időszerű. Elegendő volna eg: nyelt' ven is! Sárközi Vndar

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents