Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

\ A gazdasági reform és az ellenőrzés Kellő ellenőrzés nélkül a legjobb elképzelések, határo­zatok és rendelkezések is el­torzulhatnak, elveszthetik ren­deltetésük és szellemük erede­tiségét. Dr. Halász Tibort, a Mátraalji Szénbányák igazga­tóját kérdeztük meg. hogy mi­lyen összefüggéseket lát az el­lenőrzés és a vezetés kapcso­latában. választ kértünk arra is, hogy személy szerint ó mit vár az ellenőrzéstől az új me­chanizmusban. — A gazdaságirányítás# re­form bevezetése után a fel­ügyeleti szervek beavatkozási lehetősége csökkenni fog. A kevesebb utasítás, a kevesebb kötelező előírás azt fogja ered­ményezni, hogy azok számon­kérése is csökkenni fog. A fel­ügyeleti szervek fő feladata a jövőben nem az ellenőrzés, hanem a gazdaságpolitikai irá­nyítás lesz — mondta beveze­tőként dr. Halász Tibor. — Változik-e a vállalati ellenőrzés szerepe és jelen­tősége as új mechanizmus­ban? — Az a körülmény, hegy a gazdaságirányítása reform meg­szünteti a vállalatok központi tervellátottságát a termék-ösz- szetételek kötelező kontingen­sén túlmenően a piac változó igényei szabják meg. hogy mi­ből mennyit termeljen a vál­lalat Ilyen körülmények kö­zött elkerülhetetlen, hogy a várt gazdasági eredmény nem minden esetben fog bekövet­kezni. Éppen ezért a gazdasági vezetők azt várják az ellenőr­ző szervektől, hogy igyekezze­nek beleélni magukat azokba a körülményekbe, amelyek a döntés idején adottak voltak és ne egy-egy terület sikerte­lenségét hangsúlyozzak, hanem főleg a vállalati összeredményt vizsgálják és bírálják. Félre­értés ne essék, nem elnézést, hanem megértő bírálatokat várunk. Az elkövetett hibákért felelősséggel tartozunk de a ránk bízott értékekkel való leggondosabb gazdálkodás el­lenére némely vállalkozásunk balul ütött ki. Ezért jogos az az igény, hogy az ellenőrzés ne csak a tényeket, hanem an­nak körülményeit vizsgálja. — Ml a vállalati belső el­lenőrzés legfontosabb fel­adata? — Az ellenőrző vizsgálat le­gyen előremutató, hogy a fel­tárt hiányosságokat a vállalat megszüntethesse és adjon se­gítséget az eredmények növe­lésére. A vállalati belső ellen­őrzésnek különösen három alapvető feladatot kell meg­oldania: elemezze, ellenőrizze a gazdálkodás gazdaságosságát, a vezetés hatékonyságát és se­gítse a társadalmi tulajdon védelmét. Az ellenőrzés hatás­körének ki kell terjednie nem­csak a termelés folyamatára, hanem a beszerzés és az érté­kesítés gazdaságosságának vizsgálatára. Adjon választ az ellenőrzés, hogy a beszerzés volumene nem volt-e túlzott, nem keletkeztek-e elfekvő készletek? A termelés gazda­ságosságának vizsgálata bizo­nyos fokú technológiai isme­reteket is megkíván az ellen­őröktől. A belső ellenőrzésnek joga van műszaki szakértők segítségét is igénybe venni, de feltétlenül szükséges, hogy el­lenőreink műszaki ismereteket Is szerezzenek, mert közgazda- sági szemléletű elemzésük csak akkor lehet teljes értékű, ha az alaptevékenység techno­lógiáját az ellenőr jól ismeri. Az ellenőrzés magas színvona­lú, közgazdasági munka, nem mérnöki, vagy főkönyvelői te­vékenység, nem műszaki, vagy ügyviteli feladat, hanem szin­tézise mindennek. — Eddig nem fordítottunk megfelelő gondot az értékesí­tés gazdaságosságának ellenőr­zésére. A jövőben fokozottab­ban ügyelni kell arra. hogy si­került-e elérni azt az árbevé­telt, amelyet a vállalat terve­A piacnak is van lelke jY'Ja már nem nehéz ter­melni, de az üj ter­mékeket eladni, a piacon be­vezetni, már bonyolult, sok előkészületet igénylő feladat. Az újdonságok megváltoztat­ják a gondolkodást, az érzel­meket és az életformát. Ezért az új cikkeket gyakran nem lehet hagyományos módsze­rekkel értékesíteni, hanem igénybe kell venni a mate­matika, a statisztika és a pszichológia módszereit. Egy új termék általában nem jelent egyben új talál­mányt is, hanem valamely már meglévő termék módosí­tását, tökéletesítését, vagy újabb változatát. Valódi új­donság — mint amilyen a golyóstoll volt — csak ritkán születik. Az új termék leg­többször feltételezi új fo­gyasztói szokások kialakulá­sát. Ezért nagy fontossága van az áruk alapos tesztelé­sének (vizsgálatának) amely­nek célja a hiányosságok és fogyatékosságok feltárása.. Valamely új termékkel kap­csolatban a legkülönfélébb \ lélektani vizsgálatok végez­hetők. Vonatkozhat ez a megfigyelés az áru elneve­zésére, csomagolásának for­májára, színére, méretére, az alkalmazott betűtípusokra — ami a külsőségeket illeti. De kiterjedhet az áru praktikus­ságára, tartósságára, élelmi­szereknél: gusztusosságára, ízére, könnyen elkészíillető­ségére stb. Teszteléseket hazánkban eddig még csak szórványo­san végeztek. A jövő évtől kezdve — a piaci helyzet megváltozásával — egyre in­kább szükségük lesz a válla­latoknak körültekintő teszt módszerek alkalmazására. A termékek ugyanis a fogyasz­tó számára gyakran egészen mást jelent, mint ahogy az előállítók elképzelik. A ter­mék használati értékén kí­vül érzelmi és szimbolikus értékét is figyelembe kell venni. Ami az érzelmi hatást illeti, egy termék lehet pozi­tív, negatív és semleges. Szimbolikus jelentősége pl. összefügg az egyén társadal­mi helyzetével és önmagáról alkotott képzetével. Minde­zek ismerete igen fontos az áru értékesítése és sikere szempontjánál. Mégis számí­tani lehet arra, hogy az üze­mek elsőként a termelési problémákat oldják majd meg és csak akkor végeznek piackutatást és piaclélektani vizsgálatokat, amikor a ter­mék már forgalomban van. Ez a fordított sorrend azon­ban nem helyeselhető és sok esetben káros következmé­nyekkel járhat. A sorozat- gyártást mindig piackutatás­nak és különböző teszt vizs­gálatoknak célszerű megelőz­ni. Hazánkban a Magyar Hirdetőnél foglalkoznak re.k- lámlélektani kutatásokkal és annak egv különleges ágával, a piaelélektannal, továbbá tesztvizsgálatokat is végeznek elnevezésekkel, csomagolá­sokkal stb. kapcsolatban. A jövőben a vállalatok- nak — az eredményes kereskedelmi tevékenységük érdekében — olyan tapaszta­latokat is figyelembe kell venniük, mint pl., hogy a fo­gyasztó nem mindig képes egyértelműen számot adni szükségleteiről. A fogyasztói magatartás elemzésé feltárja rnind a tényleges gyakorlati, mind a pszichológiai szük­ségleteket. Ezért a kérdezé­ses módszer mellett — vágj; ahelyett — laboratórium, teszteket alkalmaznak. A teszt (marketing-teszt) alap­ján döntenek az áru sorsáról áráról, csomagolásáról a rek­lámozás módjairól és eszkö­zeiről. Annyi bizonyos: előze­tes információk nélkül nem állapítható meg teljes bizton­sággal a fogyasztó reagálása. Az Egyesült Államokban un. marketing-teszt „klinikát” lé- tesitettek a fogyasztói maga- tarás közvetlen megfigyelésé­re. A „klinika” vetítőjében filmfelvételről, ill. képernyőn nyomon követhető a vásárló viselkedése. A „klinikát” ön- kiszolgáló bolt egészíti ki. ahol a vizsgálatra váró áruk kerülnek kihelyezésre és vannak u. n. interjú szobák is, amelyekben közvetlen be­szélgetéssel tudakolják, ho­gyan reagál a vásárló az áru­ra, csomagolásra, reklámra, stb. A sokféle, komoly és sok­** szór igen költséges piaclélektani vizsgálatok ter­mészetesen nem öncélúak, hanem az emberek, a vásár­lók érdekében történnek. Mi­nél bátrabban alkalmazzák a gyárak és vállalatok e kuta­tási módszereket és minél szívesebben segít a közönség a vizsgálatot folytatónak, an­nál inkább megvan a biztosí­téka annak, hogy a jövőben olyan áruk kerüljenek az üz­letekbe, amelyeket a vásár­lók igényelnek. íH. A.) Jó néhány termelőszövetke­zet szívesen fejlesztené állat- tenyésztését, de nem teheti, mert hiánycikk a kellő meny- nyiségű takarmány. Mit lehet ilyen esetben tenni? Vagy le­mondani a tervekről, vagy pe­dig valamilyen megoldást ke­resni. Az új gazdaságirányítá­si rendszer valószínűleg segít­séget nyújt majd, lehetőséget biztosít a tartalékok feltárá­sára, amelyek lehetővé teszik a nagyobb méretű állattenyész­tést és a nagyobb jövedelme­zőséget. Hazánkban a gazdaságosabb állati árutermelésnek egyik leggyorsabban elérhető módja a takarmányozási költségek csökkentése. Egyrészt a tar­tási, takarmányozási technoló­gia javításával, másrészt pe­dig újabb, olcsóbb és hatéko­nyabb takarmánykiegészitők- kel. Bajai kezdeményezés Ez év tavaszán a Bajai Ál­lami gazdaság újító csoport­jától bejelentés érkezett az Országos Takarmányminősítő és Ellenőrző Felügyelőséghez. Az újítók két új takarmány­fajtát, a Karbavitidet és a Vi- tidet jelentették be kipróbá­lásra. Szerintük a takarmány­helyettesítő anyagok kiválóan alkalmasak szarvasmarha, ser­tés és pecsenyebárány hizlalá­sára. Mi is a Karbavitid? Az új takarmány olyan a apanyag- ból állítható elő, amely eddig veszendőbe ment. Szőlőtörköly karbamid dúsítással. Ez a táp­anyag alkalmas az abrak, va­lamint a különböző tápok meg­határozott mennyiségének he­lyettesítésére. Kérődzőik eseté­ben például az abrak vagy táp 25 százalékát lehet vele he­lyettesíteni. Felmerülhet a kérdés: nem veszélyes-e a Karbavitid? Nem. Nincs mérgező hatása. Lénye­ge az, hogy a karbamid a sző­lőtörkölyben levő kémiai anyaggal komplex vegyületet képez, amely késlelteti a kar­bamid felszívódását, s igy a vér ammónium-szintje a káros alatt marad. Mit ér az új lakarmány? Az új takarmányt néhány gazdaságban kísérletképpen ki is próbálták. A kísérleti ál­latcsoportoknál — kérődzők esetében — az abrak 25 szá­zalékát Karbavitidde! helyet­tesítették. A kísérleti cso­portoknál az átlagos napi súlygyarapodás kedvezőbb volt. mint a hagyományos ta­karmányokkal etetett állatok­nál. Ennek egyenes következ­ménye, hogy az 1 kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált bmmM 1 1867. november 11., szombat feltárt hiányosságokat a revi­zorok beszéljék meg azokkal a dolgozókkal, akiknek tevékeny­ségét vizsgálják. Ezzel kettős eredmény érhető el: a hibát elkövető dolgozók ismeretei bővülnek, másrészt a revizor is elkerülheti az esetleges té­ves megállapítás veszélyét. Ha hivatásának megfelelően együttműködik a revizor és az ellenőrzött szerv, akkor köl­csönös bizalmat terenjtensk egymással szemben és így na­gyobb lehetőség nyűik az eredményes gazdasági munka fokozására. Ha az ellenőrzés kis jelentőségű és szórványo­san előforduló olyan hibával találkozik, amely rövid idő alatt és könnyen kijavítható, adja meg az ellenőrzés a kija­vítás lehetőségét és elsősorban azokat a hiányosságokat fog­lalja jegyzőkönyvbe, amelyek kijavításához idő kell és an­nak elvégzéséről később meg kell győződni. Ebből a gesz­tusból az ellenőrzött azt fogja látni, hogy az ellenőrzés nem a személyek, hanem a hiba ellen irányul és ebben az eset­ben még a bíráló és elmarasz­taló megállapításokat is szíve­sebben fogják venni. — Nagy segítséget jelentene a gazdasági vezetőknek, ha az ellenőrzés nemcsak felvetné a hiányosságokat hanem megje­lölné a kijavítás módját, hi­szen az elkövetett hiba körül­ményeit a kívülálló tárgyila­gosságával az ellenőrzés álla­píthatja meg a legjobban. — Az új mechanizmusban éppen az a cél, hogy kevesebb szabályozással a vállalatok ön­állóbbak legyenek és tágabb teret kapjanak az egyéni kez­deményezésre. Ezért a külön­féle ellenőrzések még fokozot­tabban és főleg idejében tájé­koztassák észrevételeikről a vállalat vezetőségét. Bízunk az ellenőrzések segí­tőkészségében. abban, hogy munkálkodásuk elsőrendű cél­ja a segítségnyújtás és nem a mindenáron való hibakeresés lesz — mondta befejezésül dr. Halász Tibor. fF. L.) zett, ha a tényleges árbevétel eltér a tervezettől, mik vol­tak az eltérés okai. (Minőség- romlás, a kínálat növekedése, vagy csökkenése, szállítás köz­ben minőségi romlás). — Az igazgatói jogkör bő­vülése milyen feladatot ró az ellenőrzésre? — Jelentőségénél fogva az első helyen kéül megemlítenem a belső ellenőrzésinek azt a feladatát, hogy rendszeresen és folyamatosan vizsgálja a vál­lalat befizetési kötelezettségei­nek teljesítését. Ugyanis, ha a Pénzügyminisztérium bevételi igazgatóságának vizsgálata be­fizetési kötelezettség elmulasz­tásában, vagy a juttatott ala­pok nem rendeltetésszerű fel- használásában találja vétkes­nek a vállalatot, jogában áll a mulasztás értékének 50 száza­lékáig terjedő pénzbírságot ki­róni. — A másik jelentős terület a mérlegbeszámoló ellenőrzé­se. Ez korábban, a felügyeleti hatóságok jogköre volt és csak az új mechanizmusban válik a vállalat feladatává. A jövő év­től kezdődően a mérleget az igazgató hagyja jóvá. Termé­szetesen ez nagy felelősséget jelent, ezért a jóváhagyást mindenre kiterjedő mérlegel- lenőrzésnek kell megelőznie. — A vállalat vezetője mi­lyen igényt támaszt az el­lenőrzéssel szemben? — Az eddig elmondottakból kitűnik, hogy jelentős mérték­ben bővül a vállalati belső el­lenőrzés jogköre és feladata, de ezzel egyidejűleg növek­szik a belső ellenőrök és az igazgató felelőssége is. Ezért számos olyan intézkedés szük­séges, amelyek összhatásukban az ellenőrzési r-.unJía színvo­nalát emelik. Üj feladatok el­látására kell ösztönözni az el­lenőrzést és el kell érnünk, hogy az ellenőrök felkészült­ségüket és eddigi módszerei­ket fejlesszék. — A jövőben még inkább szükséges, mint eddig, hogy a abraktakarmány mennyisége is kevesebb volt Figyelemre méltó az is, hogy lényegesen olcsóbb a Karbavitiddel való takarmányozás, hiszen a Kar­bavitid várható e'őállítási költsége mázsánként 152 fo­rint lesz, szemben a hizlaló marhatáppal, amely jelenleg 236 forint A másik új takarmányfajta a Vjtid. Abban a különbözik a Karbavitid tői, hogy karba- midot elenyésző mennyiség­ben tartalmaz. Hízósertéseknél a táp vagy abrak 20 százaléka helyettesíthető az új takar­mánnyal. A kísérlet során, ha­sonlóan a Karbavitidhez. be­igazolódott hogy a sertések hamar megszokták az új ta­karmányt, jó étvággyal, ma­radék nélkül fogyasztották. A kísérletek során kitűnt, hogy az átlagos napi súly- gyarapodás a kísérleti csopor­toknál valamivel alacsonyabb­nak bizonyult. így az egy ki­logramm súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány meny- nyisége is magasabb volt. En­nek oka valószínűleg az, hogy a Vitides etetés túl fiatalkorú állatoknál történt. A magasabb súlycsoportot, elért állatok már kedvezőbb hatással érté­kesítették a Vitidet, II milliós Ül Hogyan lehetne összefoglal­ni a tapasztalatokat? A kísér­letek azt igazolták, hogy leg­eredményesebb a szőlőtörköly etetése a szarvasmarháknál. Figyelembe véve, hogy rövid idón belül mintegy 2000 vagon Karbavitid állítható elő — or­szágos szinten azt jelenti, hogy a szarvasmarha-hizlalás­nál egy év alatt 47 millió több­letbevételre lehet számítani. Nem is beszélve arról, hogy a fe'szabaduló abrakot a ser­téshizlalásra lehet fordítani. Az új takarmányok, külö­nösen a Karbavitid, haszno­sak és főképp olcsók. S Heves megyében is nagy lehetőségek vannak felhasználásukra. (FB-DM-né) Mavitid? I találmányok az aU pótlására A korábbi évekhez viszo­nyítva lényegesen javu’t a mi­nőség, a reklamációk száma több mint 40 száza'ékkal csök­kent. A februárban beindított új üzem is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az előzetes számítások sze­rint 103 százalékos tervteljesí- tés várható. A dolgozók egy pillanatra sem „álInaik” le, mindent elkövetnek, hogy az év végén az eddigieknél is szebb, jobb eredményeket ér­jenek el. KA EV 10-es számú egri gyára A gyár „ördöge”, az anyag­hiány. sajnos elég sokszor be­leszólt a munkába. Volt, ami­kor semmi. Ehhez képest jól ment s jól megy a munka. 8—10 millió forinttal tú'telje- sítik az éves termelési tervü­ket. A gyárban folyó szocialista versenymozgalom erőt, lendü­letet ad a mindennapi mun­kához. A szocialista brigádok a jubileumi munkaversenyben kiemelkedő sikereket értek el, s jelentősen hozzájárulnak az éves tervek, feladatok teljesí­téséhez is... Sok idő már nincs hátra. Akárhogyan is számo'unk: pár hét és vége az 1967-es esz­tendőnek is. Addig azonban még lehet ja­vítani az eddigi eredménye­ken. k. j. Érthető, hogy aggódnak, s panaszkodnak a gyár vezetői és dolgozói. Minden feltételt biztosítottak az éves tervek teljesítéséhez, de az anyag­hiány miatt nem tudnak mit csinálni. Rajtuk semmi sem múlik. Minden attól függ, végre megemberelik-e magu­kat a csepeliek? (!) Egri öntöde Pontosan, precízen, terv sze­rint megy a munka. Nincs szükség hajrára. Ha a hátra­levő időben különösebb prob­lémák, nehézségek nem za­varják meg a termelést, ak­kor az év végére egy száza­lék sem hiányzik majd a száz­ból. Az üzem több millió forin­tos beruházással bővül — ja­vában tart az építkezés —, jö- ; vőre már a tervek is meg­emelkednek. ■ ■ • Heves megyei Epítőanyagipari és Vegyesipari Vállalat Az eddigi eredmények azt „jósolják'’, hogy kitűnően si­kerül ez az esztendő is. A tervek nagy részét máris tel­jesítették. A jubileum tiszte­letére tett vállal ások nak is eleget tettek a vállalat dol­gozói. Négy üzem vezetőjétől ér­deklődűíak: néhány héttel az év vége előtt hogyan áll Üze­műit az éves tervekkel, előre­láthatólag milyen eredmé­nyekre számítanak? Pontos számokról, fix ered­ményekről persze még korai lenne beszélni, de nagyjából már következtetni lehet: si­kerül-e teljesí leni az éves fel­adatokat, vagy sem? Annál is inkább, hiszen már csak az utolsó „körök” vannak hát­ra... Vörös Csillag Traktorgyár egri gyáregysége Az elmúlt évet nagyszerű eredményekkel zárta a gyár. Elnyerte az élüzem címet, s a megyei pártbizottság elismerő oklevelét is. Maximális nye­reségrészesedést fizetett dolgo­zóinak. Az év elején jubileumi mun­kaversenyre hívta ki a megye üzemeit, vállalatait, s a tava­lyi szép eredményektől fellel­kesedve nagy kedvvel, lendü­lettel láttak a dolgozók az idei év feladatainak megoldá­sához. Mindent elkövettek, s követnek, hogy megismételjék a tavalyi bravúrt, de úgy lát­szik, ez az idén nem sikerül. Rajtuk kívü'álló okok miatt akadozik a munka a gyárban: a Csepeli Vasmű acélöntödéje nem biztosítja az acélöntvé­nyeket az egrieknek. Semmibe veszi a határidőket. MÍG LEHET 1AVITAN1 az eddigi eredményeken...

Next

/
Thumbnails
Contents