Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

Bemutató — RANGON ALUL A Dunaparti randevú az egri színházban Az Egri Gárdonyi Géza Színház bemutatta Szántó Armand, Szécsén Mihály és Fényes Szabolcs zenés bohó- aatát, a Dunaparti radevu-t. Azzal a szándékkal ültünk a nézőtéren, hogy kritikát ír­junk a bemutatóról, de már az első felvonás vége felé ka­cérkodtunk a gondolattal: nem szükséges a kritika, elég csupán egy híradás s külön­ben is üzleti ügyekkel, a közgazdasági rovat foglalko­zik. Aztán tovább pergett a já­ték. A 30-as évek újgazdag gyárosáról, annak urat ját­szó inasáról a színészek nagy igyekezettel pufogtatták az évtizedes poénokat s közben gyakorta felhangzott a kor andalítóan szirupos zenéje. A közönség pedig... Hát igen, az igazsághoz ez is hoz­zátartozik sajnos, a közönség élfogadta az előadást, sőt nem maradt el a siker sem. Így ezúttal nem az előadás, ha­nem a közönség, pontosab­ban fogalmazva a siker biz-, látott írásra. Mert mégsem egyszerűen csak üzlet a Du­naparti rendevú bemutatása, Kultúrpolitikai baklövés in­kább. A bemutatott zenés bohó­zat születésével csaknem egyidőben írta Kárpáti Aurél a színház és a színpad kiváló ismerője: „Különös épület a színház. Egyik vé­gén van a pénztár, másikon a színpad ... Üzlettel kezdő­dik és művészettel végződik, ami nem is a legrosszabb eset’’. Különös épület a mai színház is, bár a pénztár és a színpad kapcsolata sokat változott, ám a bevételt most is tisztelni kell. De nem min­denáron! Nem a ikönnyűműfajtól féltjük a közönséget. Jól tudjuk, az emberek szeretik a könnyebb szórakozást, a humort, a zenét s a színház­nak különböző igényeket kell kielégítenie. De még a köny- nyűműfajon belül is el lehat várni az olyan darabválasz­tást, amelyik méltó a mai színház rangjához. Ez a be­mutató a 30-as évek blőd hu­morával és d Mágnás Miska, rossz, városi utánzásával ran­gon aluli volt. Felvetődhet a kérdés: ér­demes egyetlen rosszul vá­lasztott bemutatóért ennyi szót vesztegetni? — Hiszen néhány nappal ezelőtt ugyan­ebben a színházban lehet­tünk tanúi egy igen nagysze­rű ünnepi bemutatónak meg­hívott közönség előtt: a Lju- bov Jarovajának is. Valóban, a Ljubov Jarovaja rangos produkció volt, méltó tisztel­gés a forradalom és a mű­vészet előtt, s bizonyára az évad során látunk még né­hány ehhez hasonló, értékes bemutatót. Vitázni mégis ér­demes, sőt kell, mert a szín­ház nemcsak bemutatók so­rozatára, hanem ezzel együtt a közönség nevelésére is vál­lalkozott. És a Dunaparti randevúval önmagának árt a színház, lerontja vele mind­azt, amit eddig a művészi produkciókkal felépített. Nem titkoljuk, hegy nem a bemutató puszta ténye a leg- sajnáiatcsabb, inkább az, hogy sikere van. Az, hogy harmincszor játsszák majd és meglehet, hogy teltházak előtt. Így könnyen lehetséges, séges, hogy ezt a gyenge, stí­lusában «5 hangulatában el­avult zenés bohózatot, ezt a rossz színházat többen nézik meg, mint néhány művészi produkciót együttvéve. Ez a szomorú mellékzön- gője ennek a legutóbbi be­mutatónak. Olcsó siker. Hasznosabb, ha ellenállunk az ilyen csábításnak. Még akkor is, ha darabválasztási és szercposztási gondokkal küzd a színház. Tudjuk, hogy a népes szereplőgárdát moz­gató Trenyov dráma mellett azzal párhuzamosan nem könnyű megfelelő bemutatót színpadra állítani. De ilyen „alkura” nem számítottunk. Ennyire azért mégsíem sze­gény a zenés műfaj. El kell még mondani: ha vitázva is, de reményekkel telve éppen azért fogadtuk az egri és miskolci színház egyesítését, mert hittük, hogy az ilyen megalkuvás végleg kimarad a színház re­pertoárjából. Eddig nem csa­lódtunk, de ezt a legutóbbi bemutatót, a régi Paprikás­csirke című zenés bohózat új címmel jelzett felmelegítését őszinte szívvel elengedtük volna, mert ez nem hiány­zott a színházi „étlapunkról Ezt a bemutatót se szöveg, se humor se zene nem indo­kolja. És hogy gasztronómiai hasonlatnál maradjunk, a paprikáscsirke egyáltalában nem jó felmelegítve. . . Szeretnénk hinni, nem a darabnak, hanem a színház művészeinek szólt a siker... (márkusz) Szabadalmi készül figyelőszolgálat A műszaki fejlődés gyorsu­lásával a szabadalmak gyűjte­ménye is rendkívüli módon ki­bővült, jelenleg már 18 ország mintegy 7 millió szabadalmi leírását őrzik a Perczel Mór utca 2—4. szám alatti szaba­dalmi tárban. Az említett or­szágokkal az Országos Talál­mányi Hivatal rendszeresen gyarapszik, a leírásokat a helyszínen bárki tanulmányoz­hatja. Az Országos Találmányi Hivatal számol azzal, hogy az új gazdasági mechanizmus be­vezetésével nagymértékben megnő az érdeklődés a szaba­dalmak iránt, s az eddigi mód­szerek már nem lesznek elég­ségesek az igények kielégítésé­re. A gazdag műszaki doku­mentációs anyag jobb kihasz­nálására 1963. január 1-től szabadalmi témafigyelő szolgá­latot szervez az Országos Ta­lálmányi Hivatal. A vállalatok­tól kapott megbízás alapján — térítés ellenében — szemmel tartja a kívánt témákat érintő szabadalmi bejelentéseket és azokról rendszeresen értesíti a vállalatot. Külön megbízás alapján a szabadalmi leírás másolatát is elkészíti és a vál­lalat rendelkezésére bocsátja. A magyar szabadalmakról na­gyobb mennyiségű másolatot készítenek, amelyeket meg fe­het vásárolni. Az új szolgáltatásról az Or­szágos Találmányi Hivatal ér­tesítette a vállalatokat és ed­dig 70 vállalat jelezte, hogy összesen 660 téma figyelésével kívánja megbízni a hivatal szabadalmi tárát. ÍMTI) az Iskolai Taneszközök Gyárában? Nem kell eredeti csontvázat vásárolni. 1950 óta ön­álló üzem az Iskolai Tanesz­közök Gyára. Rövid idő alatt hatalmas fel­adatokat kel­lett megolda­nia. A háború­ban az iskolák nagy része el­pusztult és a romok alatt ott maradtak a tönkrement taneszközök is. Eleinte csupán a legsürgősebb alapvető szem­léltető eszközö­ket gyártották: a méterrudak és lombikok gyára volt ab­ban az időben. Akkor a hábo­rú következ­mények most pedig az isko­lareform köve­telményei szab­ják meg az üzem profilját. Az iskolare­form meghozta az új tanterve­ket, s ehhez szinte másod- percnyi pontos­sággal alkalmazkodott a gyár kollektívája. Tervez: a tudományos kutató Két nagy részlegre osztható az Iskolai Taneszközök Gyá­ra. Működik egy tudományos kutatócsoportja, amely peda­gógusokból áll, és természete­sen van egy műszaki-termelési apparátusa, amely a gyakor­latban kivitelezi az ötleteket. Egyre inkább terjed az a szemlélet, hogy az iskolában minél több önálló kísérletet folytassanak a tanulók, együtt­tanyai iskolák is — megfelelő mennyiségű és minőségű szem­léltető eszközhöz jussanak. Csupán ebben az esztendőben fizikai, kémiai és biológiai jel­legű iskolai alapfelszerelésből mintegy kétezer darabbal gaz­dagodtak az iskolák. A kutató- csoport elkészítette az úgyne­vezett normalistát, ami ma­gában foglalja mindazt az alapvető felszerelési tárgyat, amire az iskolának szüksége van. De természetesen sok idő kell még ahhoz, hogy 5 legmesszebb eső tanyai is­kola szertára is rendelkezik valamennyi szemléltető és kí­sérleti eszközzel. De addig is, amíg nem tudnak alkatrészt küldeni, műszaki rajzokkal és hasznos tanácsokkal szolgálnak az iskolának, miként készít­hetnek saját maguk is szem­léltető eszközöket. Gép vizsgáltat 1968-ra több új, bonyolult berendezést gyártanak az is­koláknak. Megjelenik soro­zatgyártásban a feleletellen­őrző gép. A tanár a gép se­gítségével pillanatok alatt meggyőződhet az osztály fel- készültségéről. Újdonság lesz az AUDI A is: ez elsősorban a modern nyelvoktatást segíti. A diákok a képpel szinkron­ban hallhatják a hangot, s az előadók akár kézi távvezérlés­sel, akár automatikával irá­nyíthatják működését. Szinte nincs már olyan tan­tárgy az iskolában, amihez ne készülnének szemléltető vagy kísérleti eszközök.. A mágne­ses fekete táblán különböző alakzatokban elhelyezhető kis korongok segítségével az f Le kell szokni a dohányzásról. De hogyan? Elő a haladó hagyományt, az ismert kísérle­tet a tudós szamarával, csak széna helyett cigaretta. Mindennap eggyel kevesebbet! Ma: 39... Holnap: 38— Holnapután: 37.„ Nagyszerűen mennek a dolgok, a harminc­nyolcadik napon már ott tartok, hogy mind­össze két cigarettát szívok el, délelőtt egyet és délután a másikat. Holnap már csak egyet­len cigarettát szívok el. mégpedig ebéd után, után, s ezzel az eggyel, az utolsóval, a kí­sérletet siker koronázza: megleszek cigaretta nélkül is. Olyan jólesett ebéd után a cigaretta, hogy rögtön elszívtam még egyet: ez tehát kettő! Holnap: 3... > Holnapután: 4... Bravó, még egy hónap, és sikerül a tudo­mányos kísérlet, hogyan lehet fokozatosan és alaposan visszaszokni a dohányzásra. (—ó) 'VWV”< Lelkes szurkoló va-. i gyök s minthogy ba- j Táti szálak fűznek Bo- j ci Gézához, kedvenc I Csapatom ügyintézőjé- 5 hez, amikor tegnap . megpillantottam őt, ; beráncigáltam a leg­közelebbi presszóba és i mellének szegeztem a j kérdést: l — Kiesünk? Nem ; esünk ki? I Megnyugtatóan ve- 1 regetett hátba, — Ne ijedezz, öre­gem. Talán megka­paszkodunk. — Ez nem válasz! — mondtam ingerülten.— A helyzet válságos. Iám proximus ardet ücale­i gon! — Ma nagyon mü­veit vagy! — nézett rám elismerően Géza. — Ez latinul van, ugye? Mit jelent? — Azt jelenti, hogy tárt karokkal vár min­ket az NB 11. Tudod, hogy a bentmaradás- hoz legalább négy pon­tot kell szereznünk három meccsen! Mi a konkrét tervetek ezzel kapcsolatban? Több edzés lesz? Nyurga visszaáll a csatársor közepébe? Kiskovács lesz a sepregetö? Az alvajáró Kendeffy he­lyére találtatok végre megfelelő balszélső ? És ki fogja majd le Blaskócit. a Zétéká gólzsákját? És hogyan törjük fel a mi krímii társulatunkkal a Len­dület betonvédelmét? És mi a taktika a Hul­lámvasutasok ellen? Magas labdák? Hely- cserés támadások? Szólj már valamit! Boci óvatosan körül­nézett, kis pexnta no­teszát húzott elő a zse­béből. belelapozott. — Na, ide fiavelí pupák! A Zétékával úgy bundáztuk meg, hogy döntetlenül vég­zünk. méghozzá eay- egy lesz az eredmény. Ez nekik még megfe­lelő a gólaránvukhoz a harmadik helyre, vi­szonzásképpen majd a tavaszi fordulóban sa­ját pálván nyolc-kettő­re gtiöznek ellenünk, phhői. ötöt Csincsák lő akiből jövőre gólki­rályt szeretnének csi­nálni. Ráadásul most vasárnap le kell rúg­nunk Czudar Kettőt, ezt a háládatlan gyer­meket, aki saját neve­lésük, tőlük ment át a dobozgyáriakhoz, a múlt szerdán mégis négy dugót rámolt be a Zétéká kapujába. Ez idáig égy pont, ugye­bár? el a kiesést, tehát há~ rom-null lesz az ered­mény a javunkra, eb­ből kettőt szabadrúgás­ból érünk el, hogy ne legyen feltűnő. Vigasz- díjként tizenhárom pár rámán varrott kisipari borjúbox félcipőt kap a Lendület, kettőt lúd­Izgatottan bólintot­tam. — A Lendülettel az a bunda — folytatta Géza —, hogy ők már amúgy sem. kerülhetik talpbetéttel, az elnök és a fegyelmi referens ré­szére. Három pontot má>r kiharcoltunk, igaz? — De ki ám! — sut­togtam lelkesen. — A negyedikért még nagyon meg kell küzdenünk — folytat­ta Boci Géza. — A ki­látások itt is biztatóak, de egy komoly erkölcsi akadály tornyosul előttünk. A hullámvas­utasok ugyanis bele­mentek a gól nélküli döntetlenbe egy két­mázsás hízóért és ha átpasszoljuk nekik a vogéz-túrát jövőre. Vi­szont ahhoz is ragasz­kodnak, hogy a mi Kis- kovácsunk vezesse ol­tár elé Varkócs Beá­tát, az edzőjük Umyát. Harmadik éve járnak együtt a fiatalok, két aranyos gyerekük is van már, az ügy kezd kínos lenni, de Kisko­vács vonakodik, mert már nős. Egyelőre hiá­ba agitáljuk, hogy leg­alább három bajnoki fordulóra váljon el és a szünetben vegye el Beátát, még kéreti ma­gát. — Micsoda csibész! — kiáltottam felhábo­rodva. — Fogalma sincs a sportszerűség­ről! Kürti András Ezzel a berendezéssel a diákok könnyebben tanulják az elektromosságtant. (MTI-Foto) működve az előadó tanárok­kal. Mind több a szakközép- iskola, és ez törvényszerűen maga után vonja a taneszkö­zök és szemléltető eszközök gyártásának fejlesztését is. Ma már több mint ezerféle iskolai felszerelés készül a gyárban, ehhez tizenhárom és fél ezer féle anyagot, illetve alkatrészt használnak. Külö­nös gondot fordítanak árra, hogy a vidéki iskolák, még a énekoktatást korszerűsítették! Nem kell már csontvázat sem vásárolni, mert itt műanyag­ból készül a szertárak e pótol­hatatlan eszköze. A műanyag­csontváz könnyen tisztán tart­ható és törhetetlen. A me­zőgazdasági szakiskolák szá­mára rövidesen elkészül a ta­lajvizsgáló felszerelés. Kiszál­lítható a terepre, önálló kis laboratórium. Regős István Hat új magyar film A játékfilm-stúdiók forgatá­si tervében hat készülő ma­gyar film címe mellett szere­pel a jelzés: „utómunkálatok” utószinkronnál, vágásnál tart Gaál István rendező új filmje a „Keresztelő”. Hernádi Gyula írta, Rényi Tamás rendezte az „ötödik pa­rancsolat” című filmet. A Kö­zéphután forgatott film a há­ború napjaiban játszódik egy faluban, ahová öt katonaszö­kevény vetődik el. Zenefelvételnél tart Fazekas Lajos első játékfilmje, a „Lás­sátok feleim” amely mai tör­ténet, mai fiatalokról. A főbb szerepeket Dőry Virág, Huszti Péter, Mensáros László és Ben- kő Gyula alakítja. „Fiúk a térről” címmel SzSsá Péter rendező fejezett be új filmet. A történet Budapest német megszállásának idején játszódik. „Nem várok holnapig” ez az új címe a Komlós János for­gatókönyvéből készült, s forga­tása alatt „Tíz perc az nagy idő” néven szerepelt új film- burleszknek. A Kormos Gyula rendezte szabálytalan műfajú filmben a főszereplő Iglódí István mellé olyan közismert mulattatok sorakoznak félj mint Kabos László, Kazal László, Alfonzét

Next

/
Thumbnails
Contents