Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-07 / 263. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) forradalmi egyéniséget, akinek volt bátorsága és hite Marx és Engels tanait alkalmazni az adott történelmi helyzetben. Az évforduló alkalmából tisz­telettel és elvi hűséggel hajt­juk meg a magyar munkás- mozgalom zászlaját a XX. szá­zad legnagyobb emberi láng­elméje és humanistája, a hal­hatatlan tanításaiban ma is élő Lenin előtt. Az Októberi Szocialista For­radalom bebizonyította a mar­xizmus—leni n izmus elméleté­nek igazságát és életrevalósá­gát. Az orosz proletariátus, megdöntve a tőkések és földes­urak hatalmát, létrehozta a történelem első munkásálla- mát Véget vetve a nemzetközi burzsoázia kizárólagos hatal­mának, megnyitotta a kapita­lizmusból a szocializmusba va­ló átmenetet, egész földünk forradalmi megújhodásának borszakát. A forradalom győzelmével olyan társadalmi rendszer in­dult rohamos fejlődésnek, amelynek legfőbb társadalmi célja és gondja a munkások, a parasztok, a dolgozók érdekei­nek szolgálata. Ezért jelentették és jelentik mai is Október magasztos eszméi a forradalmi lángot minden szabadságért, függet­lenségért és a szocializmusért küzdő nép számára. Mindazok­ban a nagyszerű eredmények­ben pedig, — amelyeket a vi­lág kommunista és munkás- mozgalma, a létrejött szocialis­ta világrendszer, a nemzeti felszabadító mozgalom e fél évszázadban elért —, bennük él és diadalmaskodik, közvet­lenül, vagy közvetve az októ­beri forradalom eszméje, e forradalom hőseinek és vezető pártjának nagy érdeme és halhatatlansága. Kedves elvtársak! Amikor a forradalom elkez­dődött, a nemzetközi, burzsoá­zia politikusai gúnyolódták az „agyaglábú orosz kolos­szuson.” A forradalmat Lenin „lázálmának” tekintették, amelynek nincs társadalmi gyökere. Ideológusaik, politi­kusaik kijelentették: az októ­beri forradalom egyedi, és csak orosz jelenség, a szovjet rend­szer képtelen az életben ma­radásra. Nos, szembesítsük a történ etemmel ezeket a jósla­tokat: A szovjet nép gigfászi erőfeszítések érán megteremtette a szocialista gazdasági rendszert ÁOrcea Jelenség" • forrada­lom a szó azon értelmében, hogy a Szovjetunió népének valóban meghozta a szabadsá­got, a jóbbdétet, az Ígéretes jö­vőt. Az orosz nép a szocializ­mus talaján létrehozta a sok­nemzetiségű szovjet államot, amely lenyűgöző energiákat szabadított fel. Ennek köszönhető, how a Szovjetunió népei ma hazájuk —■ gazdasági, politikai, katonai — erejének teljében köszön­tik e nagyszerű évfordulót. ötven év még egy emberöl­tőt sem jelent S mégis, az a tekintély, amellyel a szovjet világhatalom ma barát és el' lenség előtt egyaránt rendel­kezik, elsősorban annak kö­szönhető. hogy a szovjet nép gigászi erőfeszítések árán meg­teremtette a szocialista gazda­sági rendszert. Az a lenini igazság valósult meg, amely szerint Szovjet- Oroszország elsősorban politi­kai berendezéseivel, gazdasági, tudományos, műszaki eredmé­nyeivel gyakorol hatást a vi­lágesemények alakulására. A Szovjetunió ma a világ máso­dik ipari nagyhatalma. Az el­múlt ötven év alatt az ipari termelés több mint hatvanszo­rosára növekedett, A a 30-as évek végén létre­jött a szocialista napvüzemi mezőgazdaság, amelyen az el­múlt évben már több mint 170 millió tonna szemes takar­mányt takarítottak be. Imponáló fejlődésen ment keresztül a szovjet tudomány is. A cári Oroszországnak 1914- ban 10 200 tudományos dolgo­zója volt. Napjainkban több mint 700 ezer fő dolgoz5 k a tu­dományos életben. A Szovjet­unióban él a világ tudomá­nyos dobozéinak egynegyede. Nem véletlen tehát az az űrbravúr, amelynek a legutób­bi napokban is tanúi és cso­dáiéi lehettünk. A szocialista termelés nö­vekedése, a tudomány fejlődé­se szilárd alapot teremtett a szovjet nép anyagi, kulturális színvonalának emeléséhez. A szocialista gazdasági rendszer talaján, építve a Szovjetunió népeinek áldoza­tos, tudatosan vállalt erőfeszí­téseire, az elmúlt évtizedek­ben létrehozták a világ leg­erősebb hadseregét. Arzenál­jában a legmodernebb és leg- félémetosetoj fo—v—'~1* t'1"1- hatók, amelyek a világ bár­melyik pontjára eljuttathatók. Ezek az erők a béke, a szo­cialista világrendszer, az egész haladó világ biztos védőpaj­zsát jelentik az imperializmus agresszív törekvéseivel szem­ben. A sokrétű, kimagasló ered­mények tényszerű és tárgyila­gos bizonyítékai a szocialista gazdasági, politikai rendszer ? Ilüniiitufi, 1967. november 6„ hétfő előnyének, életképességének. Mindez a szovjet ember javát, életének jobbá tételét szolgál­ta. Az elmúlt ötven esztendő tapasztalatai arról is szólnak, hogy e forradalom nemzetközi érvényű, és világot formáló erőként hatott Győzelme ko­runk nemzetközi kommunista mozgalmának megszületését is jelentette. A lenini típusú pari példájára szerte a vilá­gon megalakultak a kommu­nista és munkáspártok, mert a munkásosztály felismerte, hogy harcának sikeréhez szük­ség van a forradalmi cselek­vés pártjára. Ma minden or­szágban működik kommunista pájt ahol létezik munkás- és e pártok vezetik form dalmi módon ma is — kü­lönböző fettételek között — az elnyomottak harcát. Az októberi forradalmi megújhodás folytatódott azzal, hogy Európában, Ázsiában és Latin-Amerikában — követve az „orosz példát” — immár 14 országban győzedelmeskedett a szocializmus. Bizonyítást nyert a marxizmus-leninizmus elmé­letének igazsága: a szocializ­mus erőinek és eszméinek győzelme elkerülhetetlen. E forradalmi folyamat meghozta a szocialista világrendszer ki­alakulását amelyet joggal te­kinthetünk a legnagyobb tör­ténelmi eseménynek az októ­beri szocialista forradalom óta. Az 1917-es októberi forrada­lom hatására megkezdődött az Imperializmus gyarmati rend­szerének válsága is. A mi nemzedékünk élő tanúja an­nak, hogy a gyarmati rendszer széthullott, s helyén 70 füg­getlen nemzeti állam jött lét­re. Közülük számosán határo­zott antiimperialista politikát folytatnak, keresik a fejlődés nem kapitalista útját Az októberi szocialista for­radalom győzelmével kedve­zőbb helyzet teremtődött a munkásosztály harca számára szerte a világon. Megnöveke­dett a munkásosztály szerepe a ma még kapitalista orszá­gok gazdasági és politikai éle­tében. Ma a munkásosztály olyan társadalmi erőt képvi­sel, amellyel minden, ma még hatalmon lévő burzsoá kor­mánynak számolnia kell, A Vörös Hadsereg- soraiban ÍOO ezer magyar internacionalista harcolt Áz októberi szocialista for­radalom nemzetközi jelentősé­gét felismerték azok a mun­kások, katonák, akiket mint az első világháború hadifog­lyait, Oroszországban ért a forradalom vihara. Különböző nemzetek fiai a Vörös Had­sereg oldalán harcoltak az el­lenforradalmi, a fiatal szovjet államot eltiporni akaró inter­venciós erők ellen. Nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Vörös Had. sereg soraiban közel 100 ezer magyar internacionalista har­colt akiknek szemében a szovjet hatalom védelméért vívott harc egyben a saját or­száguk, hazánk forradalmi át­alakulásáért folytatott küzdel­met is jelentette. Az októberi szocialista for­radalom nemzetközi hatásét mi, magyarok, legközvetle­nebbül hazánk sorsának ala­kulásán tudjuk érzékelni. Ma­gyarország egyike azon orszá­goknak, ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ma­radandó mély visszhangot vál­tott ki. A Jubileumi ünnepség díszelnökség«. (Kira Béla felvét**' Kedves elvtársak! A mai bonyolult világhely­set vizsgálata — figyelembe véve a nemzetközi munkás- mozgalomban tapasztalható el­lentéteket is — arról tanúska* dik, hogy a szocializmus, mint forradalmi fo'yamat, feltartóz­tathatatlanul halad előre. A szocialista eszme újabb orszá­gokat, népeket vonz hatáskör rébe. A forradalmi fejlődés — a történelem természetéből adódóan — nem simán megy végbe, hanem az imperializmus ellen folytatott szívós, kemény harcban. Tanúi vagyunk an­nak is, hogy a szocializmus elő­rehaladása az imperialisták makacs e1 lenállásába ütközik. Mégis, teljesen igaz és meg­felel a történelmi valóságnak, hogy az utóbbi öt évtizedben az imperialisták pozíciói mivr den vonatkozásban meggyen­gültek és a nemzetközi erővir szonyok egyértelműen a szo­cializmus erőinek javára alar kultak. Ezen a tényen^ nem változtat az sem, hogy az im­perializmus minden lehetősé­get kihasznál, hogy meghosz* szabbítsa létét, s nem egy eset­ben a világ különböző térsé­geiben támadásba megy át. sőt, helyenként sikereket is ér el Az imperializmus fegyvertárát nemcsak agresszivitás jellem­zi, hanem ide sorolható szer­vezett lélektani háborúja, a szocialista és haladó országok megosztására irányuló takti­kája. Az imperialisták tekin­tetbe veszik a termelőerők mai színvonalát is, és saját gaz­daságokat olyan módszerekkel és eszközökkel igyekeznek be­folyásolni, amelyekké1 töreked­nek elodázni a kapitalista rend felbomlásét. :etközi mozgalom küldetése növelése óhatatlanul azzal jár együtt, hogy a termelés is még inkább társadalmivá válik, amelynek nyomán az osztály- ellentétek tovább éleződnek; Változások következnek be a vezető kapitalista országokban is a politikai, a szociális erők megoszlásában. Átmenetileg a kapitalizmus helyenként arat­hat győzelmeket. Fékezheti a szocializmus erőinek előreha­ladását, de perspektívájában, a jövőt tekintve, megakadá­lyozni nem tudja. Előbb, vagy utóbb át kell adnia a helyét a fejlettebb, a szoAalista társa­dalmi rendnek. Ez nem vá­gyainkból, hanem a történe­lem logikájából következő tör­vényszerűség. Ilyen körülmények között a nemzetközi kommunista moz­galom fontos forradalmi kül­detésének tartjuk, hogy sür­gesse korunk antiimperialista erőinek, forradalmi áramlatai­nak összefogását. Ez ma ugyan­olyan időszerű feladat, mint ötven évvel ezelőtt a győze­lemre jutott első szocialista forradalom megvédése. Az a véleményünk sok testvérpárt­tal egyetértésben, hogy lenini következetességgel, a körül­mények gondos mérlegelésé­vel, bátran hozzá kell látnunk a nemzetközi kommunista mozgalom sorainak egysége­sebb harci tömörítéséhez. Ez a további előrehaladásunk egyik legfontosabb tényezője. Tisztelt ünneplő közönség! E napoknak gondolatilag én érzelmileg is nagy Hatása van országokra és emberekre. Ez a nagy jubileumoknak sajátos atmoszférájához tartozik. Az emelkedett ünnepi hangulat azonban alkalmas és kötelez is arra, hogy nemzeti önvizs­gálatot tartsunk. Vajon jól és felelősséggel tesszük-e. hogy a Magyar Nép­köztársaság szovjetbarát poli­tikát folytat? Helyes-e. hogy a Magyar Szocialista Muskás- párt a Szovjetunió Kommu­nista Pártjával testvén barát­ságban, harcos fegyvertársként küzd korunk gondjainak az egész emberiség érdekében történő megoldásáért. Interna­cionalizmusunk nemzeti poli­tika-e? Minderre teljes felelőssé­günk, hazafiságunk tudatában egyértelmű igennel válaszo­lunk. Bizonyítékul nem a sza­vak erejéhez, hanem ismét É (Folytatás a i. oldalon) S ami nem teljesülhetett 1919-ben, az beteljesült 1945- ben. A Szovjetuniónak a fasiz­mus felett aratott győzelme nyomán népünk a lenini Ok­tóber hagyományainak útján járó szovjet nép kezéből ka­pott lehetőséget arra, hogy szabadon élve és dolgozva, el­induljon a szocialista nemzeti felemelkedés útján. E nagy év­forduló alkalmával ezért mi nemcsak az októberi szocialis­ta forradalom hőseinek adó­zunk tisztelettel, hanem a ha­zánkat felszabadító szovjet népnek, hadseregének, az ön­zetlen, igaz barátnak és test­vérnek. iedokrélum fiatalom lonylíványa lönböző társadalmi rendszerű országok között. Ez nem a tétlen szemlélődés, hanem a harci támogatás, az aktív kez­deményezés politikája korunk bonvolult viszonyai közepette, a fő cél, a világbéke megőrzé­se érdekében. A Szovjetunió mindenkor azon országok és népek harca mellett áll politikai, diplo­máciai, erkölcsi és több eset­ben katonai erejével is, ame­lyek a szabadságért, a függet­lenségért, a szocializmusért küzdenek. Ezt fejezi ki a Szovjetunió magatartás, a viet­nami nép harcának nagyará­nyú segítésében, abban a fele­lősségteljes magatartásban, amit a legutóbbi izraeli ag­resszió esetében tanúsított A néma kommunista forradalmi Ilyen körülmények között joggal merülhet fel: mi a jö­vője a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom által elindí­tott folyamatnak? A válasz egyértelmű: a mi korunkban a szocializmus győzelmes elő­rehaladása, objektív történel­mi szükségszerűség. A kapita­lizmus saját társadalmában nem tudja megváltoztatni an­nak alapvető ellentmondásait: e társadalom kizsákmányoló jellegét; társadalmi szerkeze­tének embertelenségét. Nem tudja kiküszöbölni életéből az önzést, a kapzsiságot, a hará- csolást Jóllehet látványos tu­dományos, technikai fejlődés zajlik le a vezető kapitalista országokban is, de a termelés Hatás' i megerősödött ha­zánkban a forradalmi mozga­lom, amely 1918 novemberé­ben a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásá- sához, a szocializmus erőinek további gyors növekedése folytán 1919 márciusában pe­dig, az első magyar proletár­állam, a Magyar Tanácsköz­társaság kikiáltásához vezetett. Az első magyar proletárhata­lom a belső ellenség, a nem­zetközi tőke egyesült túlereje következtében ugyan elbukott, de a Magyar Tanácsköztársa­ság dicsőséges 133 napját úgy őrizzük szívünkben, mint for­radalmi múltunk egyik legma- gasztosabb szakaszát, A lenini bél a SKovfct születési hir. Népünk, élve a lehetőséggel, forradalmi harcban hozta lét­re, majd védte meg a munkás­paraszt hatalmat E hatalom birtokában rakta le a szocia­lizmus alapjait, napjainkban pedig a teljes felépítésén mun­kálkodik. 1945 óta hazánk tár- i saöaliTB, gazdasági, kulturális téren gyökeres átalakuláson ment keresztül és imponáló eredményeket tudhat magáé­nak. Jelenünk és jövőnk biz­tató reményeinek alapja to­vábbra is az, hogy forradalmi pártunk és népünk között a bizalom, az őszinteség és az egyetértés jusson kifejezésre a ; szorgalmas munkában. íme — tisztelt ünneplő kö- , zőnség — egy nagyon vázlatos történelmi szembesítés a Nagy Októberi Szocialista Forrada- ■ lom nemzeti és nemzetközi hatásáról. A történelem kö­nyörtelenül Igazmondó és igazságos. Tényei meghazud­tolják a burasoá jósokat: a ess* „orosz Jelenség” világje­lenséggé terebélyesedett, vi­lágformáló erő, egyetemesen történelmi és maradandó. Kedves elvtársak! A Szovjetunió megalakulá- ; sátói kezdve együtt jelentke- zik a békéért folytatott küzde- , lemmel. A lenini békéd éteré- 1 tumot joggal tekinthetjük a : szovjet hatalom születési bizo­nyítványának. A forradalom győzelmével teremtődött meg a lehetősége , olyan külpolitika kialakításá­nak, amely a nép érdekében ! békére törekszik. E külpoliti­ka lényegéből fakad, hogy a , szocialista társadalom gazdasá- , gl, politikai, katonai erejére tá- maszkodva küzd a békés egymás 1 mellett élés elvének követke- ; aetes megvalósításáért, a kü- <

Next

/
Thumbnails
Contents