Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)
1967-11-30 / 283. szám
MEGBECSÜLÉST EMBEBI MÓDON | yfirffamttfort T'' erftett asztal mellett jobban ízlik az étel. A prémium, az anyagi elismerés is rangosabb, több örömöt jelent, ha nem ügyviteli aktus csupán.” — „A rendszeresen premizáltak köre összeszűkült, ezt csak helyeselni tudom, azt is, hogy ma már a legtöbb vállalatnál, intézménynél a vállalati vezetők és a szakszervezet közös egyetértésben meghúzta a jutalmak alsó határát — például nálunk 300 forintnál kevesebbet nem osztanak —. de azt már kifogásolom, hogy a Kiváló dolgozó oklevél és kitüntetés szinte az egyetlen kivétel, amelynek elbírálása a termelési tanácskozáson nyilvánosan történik.”’ „Munkatársaim gyanakvóan néztek rám. amikor legutóbb megjutalmaztak, mert úgy érezték: ők is hajtottak, amikor kellett és senki nem mondta meg nekik, hogy akkor miért éppen engem illet csak elismerés.” Szakszervezeti taggyűléseken, termelési értekezleteken készített jegyzeteimből származnak ezek az idézetek. Van bennük valami közös, amire időszerű odafigyelni. Lehet, hogy csak személyes becsvágy, hiúság beszél az emberből? Nem! — Nagyon is tisztában vannak azzal, hogy irigység, féltékenység, ezernyi vágy és különböző ambíciók befolyásolják véleményünket. Azzal is, hogy mindez előbb vagy utóbb, valamilyen módon, utat tör magának. „Nem érdemelte meg...” „Csak azért kapott jutalmat, mert a főnök üdvöskéje...” „Hót persze, hogy kapott, a szesztes tvérek jól megértik egymást...” „Hányszor, de-hányszor, valósággal belelovaljuk magunkat az ilyen és ehhez hasonló feltételezésekbe, csak azért, mert nem mi kaptuk az elismerést, mert nem kérdeztek meg bennünket, mei't a nyilvánosság kizárása mögött már eleve valamilyen titokzatosságot sejtünk. Ez ellen az oktalan & méltatlan előítélet, szubjektivizmus ellen hadakoznak azok, akik nyilvánosságot kérnek és nyilvános tájékoztatást az anyagi elismerés mellé. így a jutalma- zottak is megszabadulnának attól a kellemetlen kényszer- képzettől — mert van ilyen ji —, hogy jogos büszkeség he- f lyett szégyenkezniük kell azok! Bájár a előtt, akik nem részesültek* tanában a hasonló elismerésben. S Fje bővítsük tovább a kört. A felelős egyszemélyi vezető elvitathatatlan joga, hogy anyagi elismerésben részesítse azokat, akiket arra méltónak talál. Ez a döntés azonban morális megerősítést a munkásközvéleménytől csali akkor kaphat, ha az indoklás nyilvános. Az anyagi elismerés erkölcsiekben is kamatoztatható. ha ezt a vállalatok felismerik. Bulgáriában és Csehszlovákiában ma is szokás, hogy a felszabadító háború veteránjainak és a kiváló munkásoknak fenntartott helyük van a népgyűléseken, a kultúrottho- nokban. Az osztrák Eumig cégnél láttam azt a gyári márkával díszített arany pecsétgyűrűt, amelyet a tőüés vállalkozó oszt a legszorgalmasabb munkásoknak, az ottani törzsgárdának. Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy az erkölcsi ösztönzésnek ezekkel a va- riánsa'val — és olyanokkal, mint jutalomszabadság, elsőbbség a lakáselosztáskor, vagy fenntartott hely a gyári klubban, amikor ott vendégművészek lépnek fel — egyformán él, ha más-más megfontolásból is, a tőkés vállalkozó csakúgy, mint a szocialista menedzser. Az ilyen és ehhez hasonló erkölcsi ösztönzők legyenek természetes velejárói az anyagaknak. Ezeket lehet variálni finomítani, de mellőzni, lemondani róluk nem szabad A kedvezmények meg is vonhatók, tehát nem je’en- tének örök érvényű privilégiumot. arra kötelezik a jutal- mazottat. hogy az egvszér már elért színvonalnál alább ne adja. És m'vel ismétlem, nem privi! ginmról van szó, nem s. zárt körű arisztokrata kluoVan abban valami csodálatos, hogy Marconi és Popov feltalálja a rádiót, illetőleg annak lényegét. Aztán telnek az évtizedek, tudósok hajolnak kísérleti asztalaik fölé és a rádió mind tökéletesebb és tökéletesebb lesz. Futószalagon készül. Ezrek precíz munkáját testesíti meg. Újítanak, technologizálnak, meóznak, világszínvonalon csomagolnak és szállítanak. Aztán én elmegyek az OTP-be — már ez is csodálatos, hogy csak úgy, elmehetek! — és még én kapok pénzt, hogy vegyek ebből a csodálatos találmányból, amit úgy hívnak, hogy rádió. Veszek. Hazaviszem lelkes boldogsággal. Antenna, konektor, körülüljiik és megcsodáljuk, hogyan nyílik szét ennek a pompás, igazán emberi találmánynak varázsnak nevezett szeme és már hallom is az alkotó ember találmányának hangját: — Vadászbombázók rakétatámadása Hanoi belvárosa ellen. Van ebben valami csodálatos... Hát nem? <-o) ipari tanulók Vállalásuk érléke: egymillió forint SrerzödáskStési viták - az egyenfepság alapján Sók dicséretet, elismerést Iptak az elmúlt napokban a 2i2-es számú Vörösmajori Iparitanuló Intézet tanulói. Megérdemlik, rászolgáltak a d'c-sérő szavakra. Kétszeresen isAz új tanműhelyük építéséhez, jelentős értékű munkával járultak hozzá, nem túlzás, ha azt mondjuk: a tanműhelyt a fiatalok építették fel. De az év elején még ennél is nagyobb feladatra vállalkoztak: Elhatározták: bekapcsolódnak a termelő munkába, és több mint egymillió forint értékű munkát végeznek el a műhelyben és az oszlopgyártó üzemben. A tanulók állták szavukat: éves vállalkozásuk nagy részét már teljesítették. Külön versenyt szerveztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. S ami megduplázza eredményeiket: a vállalásokat úgy teljesítették, hogy a tanulmányi eredményeiket is javították. A szép sikerek, eredmények után a fiatalok elhatározták, hogy jövőre is bekapcsolódnak a termelő munkába. Terveiket, vállalásaikat ezekben a napokban beszélik meg. A szerződéskötések minden évben változatos, érdekes s egy kicsit izgalmas munkát jelentettek a termelőszövetkezetek és a szerződő vállalatok életében. Az idén — az új gazdasági mechanizmus előkészítő évében — ez a munka még sokkal nagyobb szerepet kapott s még jobban megerősödött mindenkiben az a törekvés, hogy számára gazdasá- • abb, előnyösebb feltételekhez jusson. Megyénkben külön érdekességet jelentett, hogy a termelőszövetkezetek érdekeit a Iegmesszebbmenően figyelembe véve, a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezeti Területi Szövetség kidolgozta a szerződéskötésekre vonatkozó javaslatait, irányelveit s ezt előre megküldte a szerződő vállalatoknak. így az idén a közös gazdaságok nem külön-kü- lön vitatkoztak, érveltek a vállalatokkal, hanem érdekeiket képviselve a megye két területi szövetsége tárgyalta meg az előre megküldött tervjavaslatot a vál - latokkal. A vattaiatok és a területi szövetségek aztán figyelembe véve egymás érveit közös megállapodásban szögezték le feltételeiket. Mi ennek az előnye? — kérdezheti bárki. Elsősorban az, hogy megyénkben ezáltal egységes felvásárlási irányelvek kerültek kidolgozásra. Ez pedig azt jelenti, hogy a megállapodásban rögzített előnyök minden termelőszövetkezetre egyformán vonatkoznak. Ennél rosszabb „üzleti t” tehát senki sem kötheti Joli* bat igen. ha sikerül a Vállalatokkal külön niég iobb föltételekben megegyezni. A másik előny pelig az, hogy eppen a területi szövetségek alapos előkészítő munkája nyomán, megerősödött a közös gazdaságok tekintélye s a tárgyalások most már valóban egyenrangú partnerként folyhatnak. S, hogy ez mennyire így van, bizonyítja az is, hogy a vállalatok a különböző megbeszélésekre, tárgyalásokra mindig pontosan megérkeztek s a vállalati vezetők igen gyakran magukkal hozták jogtanácsosaikat is. A szerződéskötési tervezet és a megállapodások mintegy száz stencilczett oldalt tesznek ki. Már terjedelemben is dokumentálják azt a nagy munkát, amelyet a területi szövetségek és a szövetkezetek képviselői folytattak. Nem is beszélve az anyagi haszonról. Az előnyös megállapodások ugyanis forintokkal gazdagítják majd a szövetkezetek pénztárát. Az idei szerződéskötéseknél tehát sok erkölcsi és anyagi haszon érte megyénk szövetkezeteit. Az is bebizonyosodott. hogy a területi szövetségek életképes szervezetek, amelyekre rá lehet bízni a jelentős feladatokat. S a következő években »re egyre inkább szükség lesz. (k. L) A bírálat megl&zta gyümölcsét Nem is olyan regen meg minden tanácskozás szinte vihart kavart a gyöngyösi Mát- ravidéki Építő- és Szakipari Ktsz-ben. Az elégedetlenség legfőbb oka az volt, hogy a szövetkezet nem tudott megküzdeni a tervvel, a költségek egyre nagyobb összegekre rúgtak. Hiba volt a munkaszervezés területén, az anyagellátás is döcögött Szóval: a ktsz tagjai bizonytalanságban éltek, mert az MEGGY rúd mosvendéglátóiparra. Nem akarom védeni azokat, akik tudatosan és szándékosan megkárosítják a közönséfyidátH napló magunkat. Van azután olyan is, mint az a főpincér, akivel a nyáron az egyik balatoni vendéglőben találkoztam. Mikor végeztem az ebéddel, hívom a fizetőt és kérem, hogy számoljon. — Igenis, kérem hadarja készségesen — egy májgaluska leves: hat forint, egy utóbb jó lenne újra kicserélni. Nekem nincs autóm és előreláthatólag nem is lesz, de azért érdeklődéssel böngészem az auióhiráeté- seket, mert nem szeretnék a nagy csereberéből kimaradni. Mivel másom nincs, csak a saját jármüvemet ajánlhatom fel. hobbyja: szeret dicsekedni őseivel és azt állítja, hogy igen régi családból származik. — Valamelyik ősének még pallos- joga is volt — mesélte nemrég, — a pallos még most is ott függ a falon, az ágyam felett. Ugye. te is láttad. Lajoskám? — fordult az egyik kollégához. BLAD0 | I 600 krv\ "v I futott get, de azért ne általánosítsunk. Valljuk le, sok szép és kellemes órát töltöttünk már a vendéglők, cukrászdák asztalainál. Találkoztunk figyelmes pincérekkel kedves kiszolgáló- nőkkel is. akik tényleg a szívükön viselik. hogy jól érezzük rántott szelet: tizenhat forint, egy fröccs: négy-hatvan, meggy: öt-negyven... — De hiszen megy- gyet nem is ettem — mondom szédülten a gyors beszédtől. — Ja kérem, ha nem megy. akkor kihúzom — válaszolta főúri nyugalommal. APRÓHIRDETÉS Kollégáim, barátaim között már jócskán akad autótulajdonos. Persze köztük a kocri a leg*0bb beszédtéma: milyen állapotbcn van, mennyit futott. és abban mind megan-iaz- nek. hogy elöbbés az alábbi apróhirdetést szándékozom feladni: „Megkímélt, 1967-es barna félcipő, 43-as, 600 km-rel első kézből eladó, esetleg balatoni villa-telket beszámítok”. PALLOS JOG Béla bácsi, az irattáros. aranyos ember. Mindent tud. mindenre emlékszik, készséges és pillanatok alatt előadta a kért aktát. Vétózhatlak a.z igazgatók, áthelyezhetnek otz’ályva- *etőkat. lehetnek ayvódíjazások de Béta bácsi mar a* Persze az öregnek is van — Ne haragudj, drága Béla bácsi — felelte a kérdezett —, de amikor én nálad tártam, csak eay ..palloskát’’ láttam... E. R. 0 a kapacitásukat jócskán kitölt- hették volna. Kénytelenek voltak a kiesést közületi munkákkal pótolni. ★ Nem győzzük a felsorolást de még szólni kell arról az egyemeletes, iker családi házról, aminek munkáit komplikálttá tette, hogy patakmederben kell az alapozást megcsinálni. Itt a munkát a jövőben ugyancsak meg kell szorítaniuk, ha a tervtől nem akarnak elmaradni. Örömmel beszélnek arról a 24 lakásos társasházról, amit a ktsz saját KISZ-eseinek készít el a Kassai utca sarkán. Az év végéig még mintegy négymillió forint értékű építőipari munkát kell elvégezniük, ami nem csekélység, ha meggondoljuk, hogy alig egy hónapnyi idejük van hátra. És ennek a négymilliónak mindenképpen meg kell lennie. Pedig munkaerővel sem állnak jól. . Valamit még az adatokból. Ha a kt'z összlétszámára vetítjük ki a teljesítményt, azt állapíthatjuk meg, hogy az eddig átlagban majdnem kilencezerrel forinttal magasabb, mint a tavalyi azonos időszakban. Teljes termelési tervüket köza! kétmillió forinttal haladták meg, ezen belül is a készáru e’őáUítása a legjobb: 121 százalék. Már most ott tartanak, hogy személyenként másfél hónon keresetnek megfelelő részesedést tudnának kifizetni, liver még nem fordult elő a kis' Mi lesz ebből az ét végéig? Csak több lehet, kevesen, nem! Mondják nagyon hetárt zottan. Persze, ez nemcsak ; vezetőv-ön múlik. De hogy ro tűk mennyi minden for1 ■ meg, itűnik az elmondd bői: a múltban őket érte a k'r több bírálat, s mivel oda? eveitek a dolgozók véleményé re, az ésszerű -'avast?tok gv” mötcse sem maradt el, Ű°v eondolú’k. a Mátravide ki Énítö- és Szakipari Kis példája sok tanulságot 'üh£ másoknak is. G Molnár Perem építkezések minden jövedel- ; met elvittek. ] És most? Feleletként egyet- I len adatot említsünk: egész évi ] nyereségtervük kétmillió forint, ehelyett eddig 2 600 000 forintot értek el. Ügy számol- i .iák, év végére a túlteljesítés < az egymillió körül mozog ] majd. Mi történt a ktsz-ben az ] utóbbi időkben? , "fa i Két irányú mozgást kísérhe- , tünk végig. Az egyik: minden j építkezést Gyöngyösre és a környékére koncentrálni, mert , a távoli munkahelyek csak de- j licitesek lehetnek. Ezt már ke- serűen tapasztalták a korábbiakban. A másik: mindig találni valami újat a saját tér- r mékek előállításában, amivel a j megrendelések körét lehet sze- ‘ lesíteni. í Ilyen úidonság volt a variál- 1 ható iroda felszerelés, ami alig f remélt sikert hozott. Mesren- c del áss el bőven el vannak látva. Nagy érdeklődés- nyilvánul i meg üzleti berendezéseik iránt is. Különböző pesti cégek akarják a mátravidékiek üz!e- j ti berendezéseivel felújítani ; egységeiket. j A legúiabb termékük pedig . a kétszobás víkendház, ami- , nek prototípusát nemrég készí- ( tették el. A kényelmes, külső- - leg is mutatós hét végi házra ] már több megrendelést kap- . ta.k. Szeretnék, ha az OTP a , hitelakr-íába is bevonná ezt a . terméküket. Ahogy az idei. még hátralék ; vő feladatokat sorolia Pethes- Varga Vilmos főmérnök, kidé- 1 rül: még sok tennivalóink van. A Katona József utcai hatla- ' kásos társasház énítkezése a Váratlanul közbeíött műszaki akadálv- miatt kórom hónnnnal •' lemaradt a tervezett időhöz vi- : szonvftva. At u«vanc.«ak kntla- U-ócnc (lőrrinnvi utcai tárva SJ- kóznál már Ínk-U, a kni,~7T>t A 24 laká«os KTolZ-kó7 építkező- amit a ufn^Kan j) ■frorrrrVio'r ftfu*ljesítés várható az év vé5%s»inO5». a Vncvtnrf? £r*fHr*vrép-Oilrt o! rtgnfn yv» or*f g rnorfTToonc]Vor»taV P7 OTp.+ói pnmn Tt'+oif, min-f Trrtv'foV frrxr r>«S1<3íánl n -r T-»-»0 T •> cVi n TfTC7 91 Inl-nc rv,c 4- A n nn 1 *rMnrn.ir>f tÍ7 ^ TT'» n yva rv> r-. cct-e, v->4-In n rn1 T>Q nVi n r+vr r* »•»‘AI rO _ tes tárgyalások során szó volt, 3 veseknek adatik meg az a lehetőség, hogy rendkívüli teljesítményt nyújthassam-.!', hogy adott pillanatban valóságos munkahőstettet hajthassanak végre. A nagy többség csak hosszan tartó, szívós, következetes munkával szerezhet elismerést A jelentősebb anyagi elismerés ug^nakliór nagyon is alkalomhoz kötött Ilyen körülmények, objektív adottságok miatt a hétköznapi mindennapos erőfeszítés ős az alkalomszerű jutalmazás közötti ellentmondás csak az erkölcsi ösztönzők állandó jelenlétével oldható fel, tehát azzal, hogy a legkülönbözőbb módon, nap rap után kifejezésre juttatjuk, érzékeltetjük azokkal, akik arra különösen érdemesek, hogy elégedettek vagyunk a munkájukkal, hogy elismerjük azt a személyes erőfeszítést, amellyel a legjobbak a vállalati és társadalmi célok megvalósításához hozzájárulnak. Dolgos János ról, ezt az erkölcsi elismerést mindenki megszereheti, aKi ad a munkájára, aki önérzetes a munkában. A dolgok természetes logikája is azt kívánná, hogy ne válasszák sehol se külön az erkölcsi és anyagi ösztönzést. Ritka kivételektől eltekintve, egyik sem pótolja a másikat. Kevesen helyeslik és mégis előfordul, hogy azok kapják a legkevesebb anyagi elismerést, akik a legmagasabb mércét állították maguknak a munkában, emberi magatartásban, általános és szakmai műveltségben is. A szocialista brigádokra gondolok. A kétes értékű indoklás általában úgy szól, hogy a jutalmazásokra fordítható pénz kevés, és ki értse ezt meg, ha nem éppen a ieg- öntudatosabbak, a szocialista brigádtagok. A kik így érvelnek, talán észre sem veszik, hogy ezzel nemcsak az anyag), hanem az erkölcsi ösztönzőket is aláássák? — Ritkán és ke-
