Heves Megyei Népújság, 1967. november (18. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

Az Izvesztyija Albánia nemzeti ünnepéről MOSZKVA (TASZSZ): „A szovjet emberek a leg­melegebb testvéri érzelmeket táplálják az albán nép iránt. A Szovjetunió következetesen síkraszáll az Albániával való barátság és együttműködés mellett” — írja az Izvesztyi­ja szerdai számában, Albánia felszabadulásának 23. évfordu­lója alkalmából P. Pavlov. A cikkíró a továbbiakban megállapítja: azoknak a sike­reknek a fényében, amelyeket Albánia az 1960-ig terjedő dőszakban elért, különösen szembetűnő az a kár, amelyet az albán vezetők jelenlegi po litikaj vonala okozott az or­szágnak. Az albán vezetés megszakította az együttműkö­dést a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, s ez kedvezőtlenül érezteti hatá­sát az ország gazdasági és politikai fejlődésén. Fenver is robbanóanyag a bőrtöncellákban PÁRIZS: Fegyver- és robbanóanyag­készletet találtak a Ré-szigeti börtön politikai foglyainak celláiban. Mint ismeretes, eb­ből a börtönből szökött meg néhány héttel ezelőtt Claude Tenne, az életfogytiglani fegy- lázra ítélt OAS-gyilkos. A fegyverek jelenlétét egy általá­nos vizsgálat során állapítot­ták meg, amelyért a főügyész rendelt el Claude Tenne szö­kését követőem. Dél-jemeni Népi Köztársaság Ma, éjfél >jta új állam jelent meg a világ térképén: a Dél-jemeni Népi Köztársaság. Területe mintegy 300 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 1 millió. A lakosság 80 százaléka adeni és jemeni arab, a többiek indiaiak, Pakisztánok, Szomáliák. Fővárosa a 220 ezer lakosú Aden, ,,az Indiai óceán Gibraltárja”, a Vörös tengert az Indiai óceánnal összekötő keskeny Bab-cl-í.Iandeb szoros part­ján. Kikötőjét évente hatezer óceánjáró érinti, amelye­ket a város 8 millió tonna kapacitású kőolaj finomítója termékeiből látnak el üzemanyaggal. A város níres ne­gyede a Kráter, jemeniek lakják. A* eddig hivatalosan dél-arábial államszövetségnek nevezett területről már időszámításunk előtt 2200 évvei megemlékeznek a krónikák. 1538-ban Adent a törökök foglalják el, 1630-tól Jemenhez tartozik, 1704-ben pedig a délarab törzsek függetlenítik a területet Jementől. 1839-ben az angolok veszik birtokukba, 1868-ban formá­lisan is megvásárolják arab uraitól, és a kikötőt fontos utánpótlási, hajózási és hadi bázissá építik ki. A Szuezi csatorna megnyitása után a brit gyarmatpolitika egyik legfontosabb pillérévé építik ki az adeni sziklaerődöt. Most, a függetlenség kikiáltásakor mintegy húsz sejk­ségből alakult meg a Dél-jemeni Népi Köztársaság. Az új, független állam megszületését véres események előz­ték meg. Néhány éve a brit gyarmatosítók megpróbálkoz­tak a velük együttműködő feudális-sejkségek kezébe át­játszani a hatalmat. Dél-Arábia lakosai ellenállási har­cot indítottak, amelyek egészen a legutóbbi időkig tartot­tak. A függetlenségi harc sikerei végülis a tárgyaló asztal­hoz kárjyszerítették Nagy-Britarniát. A genfi tárgyalá­sokon a Nemzeti Felszabad!tási Front, az NLF képviselte a dél-jemenieket. Az angolok november 29-én éjfélig át­adták a hatalmat az NLF-nek és 128 éves gyarmati ura­lom után kivonták csapataikat Aden bői. e&fr Sportlövészeten Vályi Nagy Károly testneve­lő tanár vezetésével ugyan­olyan kedvvel mentünk lövé­szetre a minap, mint amilyet kedvvel indulunk a matemati­ka óra helyett társadalmi munkára, például almaszedés­re, stb. A váltó és kitérőgyái lőterén — Tóth Jóska bácsi se­gítségével — kisöbű sportpus­kával tanultunk lőni. A lányok alaposan kihúzták magukat a fiúk mellett. Kiderült, hogy köztük több a tehetséges cél- lövő, mint a fiúknál. Sok jc eredményt értek el. Ferencfalvi Éva Gyöngyös BARS SÄRI: Az úttörő-olimpia füzesabo­nyi járási döntőjét sakk és asztalitenisz sportágakból no­vember 24-én bonyolították .e Füzesabonyban. Az asztalite­nisz mérkőzéseket a gimnázi­umban, a sakk találkozókat pe­dig a járási KIj5Z bizottság helyiségeiben rendezték meg. A versenyen való részvétel szempontjából csúcs született, mert ebből a két „téli” sport­ágból soha ilyen népes úttörő mezőny nem állt rajthoz a fü­zesabonyi járásban. Mindkét sportágból a mérkőzések szín­vonala jóval felülmúlta az elő­ző évieket! Eredmények: . Asztalitenisz vegyes csapat­ban bajnok: Besenyőtelek, 2. Mezőszemere, 3. Feldebrő, 4. Szihalom, 5. Füzesabony I.. 6. Nagyút és 7. Poroszló. Asztali- tenisz leány egyéni bajnoK: Lőkös Ildikó (Mezőszemere), 2. Lénárt Mária (Feldebrő) és 3. Vacs Anna (Besenyőtelek). Asztalitenisz Fiú eeyéni baj­nok: Deli István (Besenvőte- lek), 2. Szakái Kálmán 'Bese­nyőtelek) és 3. Kiss Lajos (Nagyút). Sakk: Fiú csapatban bajnok: Poroszló, 2. Sc-’.d és 3. Nagy­út. Fiú egyéni bajnok: Sár­kány László (Nagyút), 2. Váci Mikulás-hivogató Köd szitál, vagy száll a hó, Holnapután csudajó Vendég is jön, várvavárt. Igaz útra rátalált. Hószakálla szikrázik, Fehér bajsza nem ázik, Süveg van a fejében, Ügy repül át az éjen, Szarvasfoga'.on repül, Csillagoknak hegedül. Tele van a puttonya, Várja Tolna, Battonya, Nagyváros és kis falu, Ferkó, Kata és Anyu, Hóhullató szép idő — • Minden ablakban cipő. Ha eljön a Mikulás, Nagy csoki lesz, kis virgács... Szitál a köd, száll a hó, Indulhatsz már, Télapó! CIPRUS Jótonrte ét kBlkirMW '• mrr\ „A-a-.s3 !»•<<«* 2 BOTSWANA sEEÖll «ESS3 5 EME f GHANA nvm nBMKB 12 jOROÍIW 13 KENYA 1« - •••.rr ISIKOR» ttlfBU U MALAWI 11 MALAYSIA nSBTri] 20 NIGÉRIA 24 SZINGAPÚR »TANZANIA »TRINIDAD E'S T05i 27U6AMM *** - • IS IßWfiI Az c'.’eg halász és nagyravágyó Uol volt, hol nem ’/olt, ■* hetedhét országon is túl. volt egy öreg halász. Volt neki egy nagyravágyó felesé­ge­Egyszer elment az öreg ha­lász a tengerre halászni. Ha­marosan fogott egy gyönyörű szép nagy pontyot. És csodák csodája, egyszer csak megszó­lal a ponty: — Te szegény halászember, engedj el engem! Ügy meg­jutalmazlak. hogy nem bánod meg soha életedben. Minden kívánságod teljesül. Hát az öreg halász a nagy könyörgésre a pontyot vis­szaengedte a tengerbe. Haza­megy, kérdezi a felesége: — No, mit fogtál? Hoztál-e valamit? — Fogtam én egy nagyon szép pontyot. — Hát miért nem hoztad haza? — Ügy könyörgött szegény, hogy engedjem el. Minden kí­vánságunkat teljesíti. — Hát akkor eredj vissza hozzá és mondd el neki. hogy egy nagyon szép házat szeret­nék. Mert csak egy kis kunyhóban laktak a tenger partián. Visszaballagott a halászem­ber a tenger partjára. Odaállt a víz szélére és hangosan mondta: — Hallod-e. te ponty! Az én feleségem azt üzeni, hogy a tervér partián teremts egy szép kis házat! Kisvártatva felbukkan a ponty és megszólal: — Eredj haza, jó embtr! Ügy van. amint kívánta! Hát valóban, ahogy hazaér, gyönyörű szép házuk lett. A felesége ott sürgött-forgott a konyhában. Egy ideig nagyon boldog volt. De egyszer csak megint azt mondja a felesége: — Hallod-e, eredj vissza ahhoz a pontyhoz, mondd meg neki, hogy a házat meguntam, adjon most egy kasté’yt, és hogy grófok lehessünk! Ismét elment az ember a tenger szélére. Azt kiáltja: és várakat, amilyen a vilá­gon sincs. — Igaz, hogy ezért sem dol­gozott — mondja a ponty —, nem is érdemli, de menj ha­za, úgy van .ahogy kívánta! Hazament a szegény ember. Alig tért magához a nagy ámulattól, olyan fényes palo­ták, várak és udvari népség volt mindenütt. Azt kérdi a feleségétől: — Most már csak meg vagy elégedve, mert én többet nem megyek vissza a pontyhoz! Az asszony nagyon boldog­nak is látszott. De másnapra kelve ismét csak azt mondja az urának: — Hallod-e. eredj vissza alt­hoz a pontyhoz, és mondd ne­ki, hogv én a világ úrnője sze­retnék lenni! Azt akarom, hogy mindenki nekem hódol­jon, és leboruljanak előttem az emberek. A birodalmam a világ egyik végétől a másikig érjen! Hiába tiltakozott, szabódott a szegény halász csak vissza kellett mennie. Mondja szo­morúan: — Hallod-e te ponty! Az én feleségem mindig pöröl vé­lem. Ott kellett állnia nagyon sokáig. A tenger haragos lett. hányta a habot, tajtékzott, és úgy hullámzott, mint még so­ha. Egy helyen zavaros lett a víz. és nagyon-nagyon sokára felbukkant a hal. — Mit akar a te feleséged' — A világ úrnője, akar len­ni, és hosy a világon mindenki a lába tlé boruljon. — Jól van — mondja a hal —. ha azt hiszi, hogy munka nélkül élhet és másokon ural- kodhatik, hát legvetek ismét halászok. Eredj haza. megta­láld őt a halászkunyhóban. ^gy is lett. Ott találta a szegény halász a kis halász­kunyhóját és benne a felesé­gét. Ettől kezdve szorgalmas és ügyes asszony lett. Még máig is élnek, ha meg nem haltak. (Illyés Gyula feldolgozása) — Hallod-e te ponty! Az én feleségem mindig pöröl vélem! — Hát mit akar a te felesé­ged? — Kastélyt akar, meg hogy grófok legyünk! —Eredj haza, úgy van, amint kívánta! Hát, ahogy hazatért, látta a gyönyörű szép kastélyt, és a felesége mint grófnő kényes- kedett egyik szobából a má­sikba. — Most már meg vagy elé­gedve? — kérdi a halász. ft felesége nagyon boldog M volt. Másnap reggel, alighogy megébrednek, azt mondja az asszony: — Hallod-e! Eredj ahhoz a pontyhoz, és mondd meg ne­ki, hegy királyné szeretnék lenni és palotában lakni. — Eredj haza! Ügy van, amint kívánta! Ahogy hazaér, a szegény ember, nem győz csodálkozni: a gyönyörű palota, a sok fé­nyes katona majd elvette sze- mevilágák Mind vigyázzba vágták magukat a szegény ha­lász előtt, amikor elhaladt előttük. Mikor végre bejutott a hosszú lépcsőn, sok szobán keresztül, kérdi a feleségét: — No asszony, meg vagy-e elégedve a sorsoddal? — Meg — feleli az asszony boldogan. Alighogy megvfrradt más­nap. ezt mondja az asszony: — Hallod-e. eredj vissza ah­hoz a pontyhoz, és mondd meg neki, hogy most már császár­né akarok lenni, és olyan pa­lotát. várakat akarok, amilyen a világon sincs. Hát csak addig erősködött, hogy vissza kellett mennie a szegény ha’ásznak a víz szé­lére. Mondja nagy szomorúan: — Hallod-e. te ponty! Az én feleségem mindig pöröl vélem. Zavaros lett a tenger vize, huhámzott és csak sokára jött elő a ponty mérgesen: — Hát mit akar a te fele­séged? — Most meg császárné sze­retne lenni és olyan palotát ff5ifi és a mcsfiis Pindurka bekapcsolta a magnetofont. Fifi távolról érdeklődéssel figyelte a művele­tet, s amikor Pindurka kezében meglátta c mikrofont, mintha ízletes csont lett volna, hangos ugatással kérte. Nagy volt ámulata •».mikor a „cvont’-hoz tartozó dobozból hang visszaugatott. Ijedtében a szőnyeg alatt keresett menedéket. —--------------------------------*---------- . _ i (Görög Júlia rajza) eg y használhatja az odavezető uta­kat. Ugyancsak ennek a szer­ződésnek értelmében Görög­ország és Törökország kisebb katonai egységeket álK.másoz- tathat a szigeten. A hazánknál tízszerte kisebb szigeten (9251 km-) a .akosság 78 százaléka görög, 18 százalé­ka török, 4 száza’éka egyéb nemzetiségű (3600 örmény, 21 000 angol és 2700 Szíriái arab). Az 1966-os adatok sze­rint 603 000 lakos él a szigeten. — TERBA — ’ 50 tagú nemzetgyűlésben 35:15 arányban oszlanak meg a man­dátumok a görögök és a törö­kök között. A minisztereket (7 görög, 3 török) az elnök és az alelnök közösen nevezi ki. Az állami funkciók 70 száza­léka a görögök, 30 százaléka a törökök kezében van. Nagy-Britannia az 1959-ben kötött szerződés értelmében számos katonai támaszpontot tarthat fenn a szigeten (legje­lentősebbek Akrotirj és Dhe- és katonai célokra fel Az 1959. február 19-i görög- török—brit egyezmény értel­mében Ciprus független köz­társaság, amelynek török alel- nökét és nemzetgyűlését 5 év­re választja a lakosság. A gö­rög elnök egy 1965-ben meg­jelent rendelet értelmében 0 évié marad hivatalában Az István (Kál). 3. Varga László (Füzesabony II.), 4. Jakab Sán­dor (Mezőszemere), 5. Berecz József (Sarud) és 6 Fehér Vil­mos (Kál). Leány egyéni baj­nok: Csatjnő Katalin (Poroszló) 2. Hoór Mária (Kompolt), 3. Gyetvai Erzsébet (Tófalu), 4, Gyetvai Rozália (Tófalu), 5. Szabó Éva (Tófalu) és 6. Bíró Irén (Füzseabony I.). (szigetváry) Úttörő oliBTOgsio Tizenkilenc órás maratoni tárgyalás után Anglia és a dél- arábiai NLF képviselői szer­dán Genfben aláírták a meg­állapodást, amely megnyitotta az utat a Dél-jemeni Nép. Köztársaság kikiáltása felé. A megállapodás aláírása után az NLF küldöttsége a re­pülőtérre sietett, hogy a kedd este óta ott várakozó különre- pülőgépre felszállva még ide­jében visszaérkezzék Adenbe a függetlenségi ünnepségekre, amelyek szerdán éjfélkor, a Dél-jemeni Népi Köztársaság kihirdetésével vették kezdetü­ket ' GENF (MTI): Az angol királyi udvar hiva­talos bulletinje ismertette II. Erzsébet királynő proklamá- dóját, amely bejelentette: „Véget ért ö királyi felsége Dél-Arábia felett gyakorolt protektorátusa”. Ezzel angol részről hivatalosan is tudomá­sul vették azt hogy véget ért a 128 éves angol uralom e terü­leten. El-Sabi. a dél-arábdai kül­döttség vezetője sajtóértekezle­tet tartott, amelyen ismertette az NLF politikai elképzeléseit a Dél-jemeni Népi Köztársa­ság jövőjéről. Az új állam a más országok ügyeibe történő beavatkozást elveti és minden országgal baráti kapcsolatokat kíván létesíteni. Dél-Jenien kész minden baráti államtól segítséget elfogadni gazdasági életének fejlesztéséhez. Az új kormány nem elégszik meg a politikai függetlenséggel, ha­nem az élet minden területén fejlődést kíván biztosítani. El-Sabi közölte, hogy a Vö­rös-tengerben lévő Perim-szi- getet Dél-Jemen szerves részé­nek tekintik és nem engedik meg izrae’i hajók közlekedését a sziget partjai elő‘t. Befejezé­sül megállapította, hogy Nagy- Britannia pénzügyi jóvátétellel tartozik a Dél-Jemen népének okozott károkért és szenvedé­sekért fí8 gráfom mán: Kikiáltották a Dél-jemeni Népi Köztársaságot „Véget ért 0 királyi felsége Dél-Arábia felett gyakorolt protektorátusa”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents